Új Néplap, 2003. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-12 / 60. szám

4. OLDAL AZ EURÓPAI UNIÓ KAPUJÁBAN 2003. Március 12., szerda | UH Összhangban az EU-joggal Belépésünk az Európai Unió­ba olyan kötelezettséget is ró Magyarországra, hogy jog­rendszerünket össze kell han­golni a közösségi joganyag­gal. Ez érinti az önkormány­zatokat is, amelyek rendeletéi nem lehetnek ellentétesek az EU-joggal. Dr. Csíkos Zoltánt, a közigazgatási hivatal főosz­tályvezetőjét arról kérdeztük, hogyan halad, illetve hol tart most ez a munka. — Magyarország uniós csatlakozá­sa során a magyar jogrendszernek úgy kell átalakulnia, hogy megfe­leljen az európai uniós követelmé­nyeknek. Ez egyrészt vonatkozik a központi jogszabályokra, más­részt a helyi önkormányzati ren­deletekre is. A helyi önkormány­zatokkal kapcsolatban konkrét kö­zösségi igény nincs, azt viszont el­várja az unió, hogy rendeleteik fe­leljenek meg a közösségi jogsza­bályoknak. Ezen értendők az alap- szerződések előírásai, illetőleg az úgynevezett másodlagos jogfor­rások, tehát a rendeletek, irányel­vek, határozatok is, amelyeket fi­gyelni kell. Harmadrészt nem ke­rülhetők el az Európai Bíróság íté­letei, amelyek rendkívül fontos, az egész jogrendszer működésére ki­ható alapelveket rögzítenek.- Ezek úgynevezett precedens jellegű ítéletek, amelyeket a ké­sőbbiekben figyelembe vesznek? — Igen, ezeket nevezhetjük precedens jellegű ítéleteknek is, amelyeket az alkalmazás során a közigazgatási szerveknek is, ha rájuk vonatkoznak, figyelembe kell venniük. Ilyen alapelveket rögzítettek például a jogegyenlő­ség kérdésében, vagy a verseny- szabadság biztosításában. Ezek olyan elvek, amelyek a helyi ön- kormányzati rendeletekkel kap­csolatban is megjelennek. A lép­cső a következő: ha vál­tozik a központi jogsza­bály, amely alapján a helyi önkormányzatnak rendeletet kell alkotni, akkor a helyi rendelet­nek követni kell a köz­ponti szabályozás válto­zásait. Például az elmúlt években megjelent hul­ladéktörvény már EU- konformnak mondható. A helyi önkormányzatok felhatalmazást kaptak, hogy helyi rendeletben a törvény által nem szabályozott kérdéseket rendezzék. Ennek kö­vetkeztében megszülettek a helyi önkormányzati rendeletek, ame­lyek tartalmazzák például a szállí­tásra, a díjtételekre vonatkozó szabályozást. A csatlakozás előtt alapvetően a központi jogszabály­okhoz igazodik a helyi önkor­mányzati rendelet. Ha a központi jogszabály megfelel az uniós kö­vetelményeknek, és a helyi önkor­mányzat felülvizsgálja a saját ren­deletét, és átvezeti a központi jog­szabály változásait, akkor meg fog felelni az uniós igényeknek. A csatlakozásig az önkormányzat­oknak minden rendeletüket át kell tekinteniük ilyen szempont­ból. Ez nagy figyelmet és szakér­telmet igénylő kérdés.-Ez a munka már folyik?- Gyakorlatilag már elkezdő­dött, sőt felgyorsult. A Belügymi­nisztérium szakmai, módszertani segédanyagot bocsát az önkor­mányzatok részére. Ennek egyik része már tavaly megjelent. De a közigazgatási hivatal e szempont­ból is megnézi az önkormányzati rendeleteket, hogy a változásnak megfelelően történt-e a felülvizs­gálat. A csatlakozás után pedig a helyi ön- kormányzatoknak köz­vetlenül figyelemmel kell kísérniük, hogy mi­lyen közösségi szabály jelenik meg, melyik érinti adott esetben a helyi rendeletalkotás tárgyát, és ennek megfe­lelően kell a felülvizsgá­latot elvégezni. Ez technikailag lehetséges lesz, hiszen magyar nyelven is hozzá lehet majd férni a közösségi jogszabályokhoz.- Egy település lakossága köz­vetlenül érzékelhet valamit a jog- harmonizááóból? — Úgy gondolom, hogy érzékel­ni fog, illetve már érzékel is. Hi­szen a magyar jogszabályok döntő többsége már EU-konform. Úgy gondolom, hogy a legjobb példa a helyi adóval kapcsolatos változta­tás. Az ott lakó adófizető állampol­gár közvetlenül fogja érezni, hogy meddig részesülhet kedvezmény­ben az adófizetés terén.- Ez befolyásolhatja a vállalko­zások helyi letelepítése érdekében nyújtott, illetve nyújtható kedvez­ményeket is. — Pontosan erről van szó, hogy a helyi vállalkozó részesül-e további kedvezményben, illetőleg amint a moratórium letelik, ez a fajta helyi kedvezmény megszű­nik a számára. A vállalkozások tá­mogatása, kedvezményben ré­szesítése ezen a módon már nem lesz lehetséges. _____bistev andrás A közösségi jog Az európai integráció céljait kikényszerítő erejű jog nélkül nem lehetne megvalósítani. Az EGK létrejöttével egyidejűleg ezért olyan jogrendszerre is szükség volt, amely lefekteti a közösségi intézmények és a tagállamok hatásköreit és fel­adatait, szabályozza a döntés- hozatal feltételeit, és lehetővé teszi a közösségi tevékenysé­gek, politikák működését. így született a közösségi jog. Az európai integráció olyan új, egyedi jogrendet hozott létre, amely különbözik mind a nem­zetközi jogtól, mind az államok belső jogrendjétől. A közösség elsődleges jogfor­rásai az úgynevezett alapszerző­dések, így a Római Szerződés, az Egyesülési Szerződés, a Csatlako­zási Szerződések, a Költségvetési Szerződések, az Egységes Euró­pai Okmány, a Maastrichti Szer­ződés, az Amszterdami Szerző­dés, a Nizzai Szerződés. Ezek hozták létre az európai integráció intézményrendszerét és biztosít­ják az EU működésének alapjait. Másodlagos jogforrásoknak nevezik e szerződésekben lefek­tetett alapelvek, célok, feladatok megvalósulását biztosító jogi esz­közöket, amelyek a közösségi in­tézmények jogalkotó tevékenysé­ge nyomán születnek, valamint azokat a nemzetközi szerződése­ket, amelyekben a közösség fél­ként szerepel, s nem utolsósor­ban ide sorolható az Európai Bí­róság által alkotott eseti jog. A közösségi döntéshozatal so­rán kötelező és nem kötelező ere­jű jogforrások születnek. A ren­delet minden tagállamra nézve kötelező erejű, s anélkül, hogy a nemzeti jogban bármilyen intéz­kedést igényelne, közvetlenül al­kalmazható. Az irányelv (direktíva) szintén kötelező jogszabály, általában az elérendő eredményt jelöli meg, végrehajtásának módját és mi­kéntjét azonban az adott állam határozza meg. A döntés közvet­lenül alkalmazható, nincs szük­ség arra, hogy a belső jog részévé tegyék, de csak azokra kötelező (egyénre vagy tagállamra), akikre vonatkozóan megalkották. Léte­zik még az ajánlás, vélemény, amelyek azonban nem jogsza­bályok, így kötelező erejük nincs. A gyakran használt francia ki­fejezés, az acquis communau- taire a közösségi jogi vívmányok összességét, valójában az EU tel­jes joganyagát jelenti. Az acquis elismerése és adaptálása az unió­ba való belépés feltétele. A hierarchiában a közösségi jog a nemzeti jog felett áll. Az el­sőbbség azt jelenti, hogy ameny- nyiben a közösségi jog összeütkö­zésben áll a tagállamok egyes jog­szabályaival, akkor a közösségi jogot kell alkalmazni. A közösségi jog egy része (így a rendeletek) a tagállamok nemzeti jogában köz­vetlenül alkalmazandó, azaz nem igényel további tagállami jogalko­tási feladatokat, mint ahogy ez az irányelvek esetében történik. A közösségi jog közvetlen hatá­lya azt jelenti, hogy természetes, il­letve jogi személyek nemzeti bíró­ságaik előtt hivatkozhatnak a kö­zösségi jogra, és kérhetik, hogy a nemzeti bíróság ítéletét a közössé­gi jogra alapozza. A közvetett ha­tály elve szerint a közösségi irány­elvben lefektetett, de adott tagál­lamban nem beiktatott közösségi rendelkezés is előnyt élvez a vele összeütközésben álló nemzeti jog­gal szemben, amit a nemzeti bíró­ságnak is figyelembe kell vennie. A szintén sokat emlegetett jog­harmonizáció a nemzeti jogsza­bályok közelítését, hasonlóvá té­telét jelenti az integráció céljai­nak megvalósítása érdekében. A közösség a kezdetek óta elsősor­ban a jogharmonizációra, és nem egy egységes jog kialakítására tö­rekszik. Ennek fő eszközei az irányelvek, hiszen ezeken keresz­tül biztosítható a legkisebb össze­ütközésekkel a nemzeti jogrend­szerek közelítése. A jogharmonizáció lényegé­ben az egységes piac négy sza­badsága érvényesülését szolgálja, célja tehát az, hogy a tagállamok­ban azonos feltételek jöjjenek lét­re az áruk, a szolgáltatások, a tő­ke és a személyek szabad mozgá­sa érdekében, s az azonos jogi fel­tételrendszer következtében a kö­zösségen belül zavartalan legyen a piaci szereplők versenye, l. z. Mit vár az EU-tagságtól? Összeállításunk a Külügyminisztérium támogatásával készült. Szerkesztette: Laczi Zoltán Szarvas Gábor, 22 eszten­dős, a Mól Szolnok ko­sárlabdázója: - Én azt gondolom, hogy hazánk­ban mindenkinek jobb lehet az Európai Unió­ban. Természetesen gyors változásokra nem szabad számítani. Elő­Jelképessé váló határok Az európai integráció egyik legjelentősebb vívmánya a személyek szabad mozgásá­nak megteremtése. Hazánk csatlakozásának időpontjá­tól a közösség új belső hatá­rain, így például a magyar- osztrák határon is megszű­nik az áruforgalom ellenőr­zése, a személyek azonban várhatóan 2007-ig még nem járhatnak át szabadon. Amennyiben 2004 május elsejé­től valamennyi szomszédos tagje­lölt országgal együtt Magyaror­szág is az EU tagjává válik (ami esetünkben az ügydöntő népsza­vazás eredményén múlik), Auszt­riával, Szlovéniával és Szlovákiá­val közös határaink az EU új bel­ső határaivá válnak, ahol meg­szűnik az áruforgalom ellenőrzé­se, azaz a vámellenőrzés. A sze­mélyek ellenőrzése azonban a tagság pillanatától nem szűnik meg automatikusan, ez fennma­rad mindaddig, várhatóan 2007- ig, amíg az úgynevezett schenge- ni követelményeket nem teljesít­jük. A személyek számára a belső határok megszüntetését célzó Schengeni Egyezmény, amely az Amszterdami Szerződéssel be­épült az EU joganyagába, tulaj­donképpen nem más, mint a ha­tárellenőrzés közösségiesítése, az unió külső határai védelmének egységesítése és megerősítése. Ahhoz ugyanis, hogy szabad le­gyen az átjárás a belső határokon, a külső határokat fokozottan kell őrizni. Mivel hazánk és a többi tagjelölt a belépés pillanatában még nem képes a schengeni ha­tárellenőrzési és biztonsági köve­telményeknek maradéktalanul eleget tenni, többek közt újabb informatikai és egyéb beruházá­sokra van szükség, ezért az átme­net. Az elkövetkező években be kell kapcsolódnunk a Schengeni Információs Rendszerbe, ami az EU külső határain hivatott meg­vizsgálni, megszűrni a belépőket. Szintén a biztonságot szolgálja az úgynevezett mélységi ellenőrzés, ami azt jelenti, hogy a tagállamok területén az unió polgárait is iga­zoltathatják a rendőrök, határ­őrök, vámtisztviselők. Schengentől függetlenül a tag­ság napjától egyszerűbben lép­hetjük át Ausztria, Szlovénia és Szlovákia határát. Az unión belül egyébiránt érvényes útlevéllel, il­letve személyi igazolvánnyal jár- hatunk-kelhetünk majd, harma­dik országokba, azaz a közössé­gen kívüli államokba azonban to­vábbra is paszporttal léphetünk. Országunk EU-tagsága okán többen aggódnak amiatt, hogy az unió határain kívül élő magyarok számára nehezebbé válik majd a kapcsolattartás az anyaországgal. Nos, azok a szomszédos orszá­gok polgárai, akik hazánk csatla­kozásakor vízummentességet él­veznek az unióban, Magyaror­szágra is vízummentesen utaz­hatnak be. Ebbe a kategóriába tartoznak a velünk egy időben (Szlovákia, Szlovénia), vagy né­hány évvel később a közösségbe belépő államok (például Romá­nia), illetve a csatlakozási szán­dékát legutóbb bejelentő Horvát­ország. Majdani EU-tagállam szomszédainkban élő magyarok tehát uniós polgárként szabadon, ellenőrzés nélkül jöhetnek az anyaországba. Vízumot előrelát­hatóan a kárpát-ukrajnai, vala­mint a vajdasági magyaroknak kell majd váltaniuk, Ukrajna és Szerbia állampolgárai ugyanis ví­zummal utazhatnak az unióba. E két határszakaszon sem jelent azonban a schengeni határ újabb vasfüggönyt. L.ACZI ZOLTÁN Az unióba újonnan belépő országoknak az Amszterdami Szerződés értelmében a schengeni együttműködés tagjaivá kell válniuk. A schengeni térség kiterjesztése Ma­gyarországra az EU-csatlakozást követően két lépcsőben történik, és legkorábban 2007-ben várható. A Schengeni Információs Rendszer (SIS) a határátkelőhelyeket összekapcsoló nemzeti alrendszerekből és egy központból áll. Az adatbázisban olyan személyek és tárgyak adatai találhatók, akik és amik beutazási tilalom vagy körözés alatt állnak a tagállamokban. A külső határokon ennek megfelelően olyan berendezé­seknek kell lenniük, amelyek fényképeket, ujjlenyomatokat is képesek kezelni. A kül­ső határok átlépésekor a beutazókat az adatbázisban ellenőrzik, így kiszűrhetik az egész schengeni térségben nemkívánatos személyeket. A SIS kiépítése hazánkban 2005 végére várható, erre a külső határok (esetünkben 1026 kilométer) megerősíté­sére szolgáló Schengen-alapból 147,8 millió euró támogatást kapunk. Nyakunkig ne érjen a szemét... A csatlakozás előtt környe­zetvédelmi szempontból ki­emelt figyelmet igényel a hígtrágya és a szilárd hulla­dék kezelése. Igaz, ezekre vonatkozóan halasztást kap­tunk, mégis, az idő sürget, sok még a tennivaló... A három megyére (Jász-Nagy- kun-Szolnok teljes területére, He­ves és Pest egy-egy részére) kiter­jedően tevékenykedő Közép-Ti- sza Vidéki Környezetvédelmi Fel­ügyelőség igazgatója, dr. Háfra István meglepő kijelentéssel kezdte mondandóját: — Bármilyen furcsa, de környe­zetvédelmi szempontból az ipar csatlakozásra készen áll. Az elmúlt 10 év kemény munkájával elér­tünk oda, hogy nincsenek fehér foltok az ipar területén. Nem ez jel­lemző azonban a mezőgazdaságra és a településekre. A mezőgazda­ság esetében az állattartó telepek környezeti terhelése rendkívüli gondokat okoz. Sok az olyan telep, amelyet korábban mindenféle kör­nyezetvédelem nélkül alakítottak ki. Számos - elsősorban sertéstar­tó - telepen hatalmas mennyiségű hígtrágya gyűlt össze. A120-130 állattartó telepből 69 olyan működik, amelyek az igen szigorú európai direktívának nem felelnek meg. Ezeket egyelőre nem kell becsukni, mivel halasz­tást kaptunk 2007 október 31-ig. Akkorra viszont ezeket a telepe­ket a jogszabályoknak megfelelő­en kell működtetni. Ez nem lesz könnyű, hiszen ez az az ágazat, amely közel sem jól jövedelme­ző. A telepeknél a jogszabályban előírtnak megfelelően már kör­nyezetvédelmi felülvizsgálatot kellett volna végezni. Ennek az a lényege, hogy lássuk, mennyire szennyezett a talaj. Ez alapján le­het kötelezni a tulajdonosokat az uniós előírásoknak megfelelő re­konstrukcióra. Ezek költséges el­járások, de lehetőség van a SA- PARD-programból forráshoz jut­ni. Keményen betartatjuk a jog­szabályokat, és ha lesznek olyan telepek, amelyek nem felelnek meg az előírásoknak, azokat fel kell számolni. Még komolyabb problémát je­lentenek a településeket érintő kérdések: a csatornázás, a szennyvízkezelés és a hulladékle­rakók témaköre. Az előző kettő azért gond, mert a csatornázott­ság még mindig nem éri el az 50 százalékot. Hatalmas feladat a szi­lárd hulladék elhelyezése, amely- lyel csaknem 40 évig nem is fog­lalkoztak. Bár halasztást kaptunk 2009 december 31-ig, addig azon­ban rengeteg a feladat. Már most is működik három regionális lera­kó, három másik előkészületben van: a kétpói, a tiszafüredi és a cegléd—nagykőrösi. Mindhárom nyert előcsatla­kozási támogatást. Ha ez a hat térségi lerakó működni fog, akkor jelentős lépést tet­tünk a jövő felé. Jelenleg azonban nagy gondok van­nak. Az önkormányzatok­nak már teljesíteniük kellett volna a szervezett szemét- gyűjtést, ami csak részben valósult meg. Ugyancsak meg kellett volna valósulnia a szeméttelepek környezet- védelmi felülvizsgálatának. Ez sem teljes. Az önkormányzatoknak a következő időszak igen ke­mény lesz, hiszen lesz olyan szeméttelep, amit be kell zár­ni. Bonyolítja a helyzetet, hogy vannak olyan helyek, ahol folyik a huzavona lerakó helye avagy az ezekhez kapcsoló­dó hulladékudvar körül. Ha ez így folytatódik, akkor Brüsszel nem adja meg a támogatást. Kérdezem: melyik a jobb, ha a nyakunkig ér a szemét, vagy ha rendezett körül­mények között megteremtjük a fel­tételeit a korszerű hulladékkeze­lésnek? Úgy vélem, ha nem hasz­náljuk ki az adott lehetőséget, ak­kor nagy hibát követünk el. Bízom benne, meg tudjuk valósítani a be­ruházásokat, még ha ez áldozatok­kal is jár - mondta az igazgató. TÓTH ANDRÁS A szelevényi hulladéklerakó mintapéldája lehet a hatalmas mennyiségű szemét korszerű kezelé­sének FOTÓ: CSABAI ISTVÁN szőr is meg kell majd tanulnunk uniós fejjel gondolkozni. Egy biz­tos: nagy lehetőség előtt állunk, különö­sen mi, fiatalok. A sportban könnyebben igazolhatunk Európa más csapataiba, hiszen nem számítunk majd légiósnak. Nem beszélve a tanulásról, hi­szen elvileg a kontinens bárme­lyik egyetemére felvételt nyerhe­tünk. Lesznek majd zökkenők, de más alternatíva nincs szá­munkra, mint hogy tagjai le­gyünk az Európai Uniónak. ______________________________________V. cs.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom