Új Néplap, 2003. február (14. évfolyam, 27-50. szám)
2003-02-27 / 49. szám
6. OLDAL AHOL 2003. Február 27., csütörtök ■ Rt ELUN K Fafaragást is tanulhatnak A helyi Mezőgazdasági és Ipari Szakmunkásképző Intézet 533 diákja kilenc szakmában mé- lyedhet el. Ugyanakkor tanórákon kívüli tevékenységekre nem nagyon volt lehetősége az iskolának. Pedig felmerült annak az igénye, hogy a fiúk - hiszen az asztalosszakmát is oktatják - például szívesen elsajátítanák a fafaragás, egyes lányok pedig a szövés alapjait. Kapóra jött, hogy a településen él egy fafaragó, aki már sok kiállításon díjat nyert alkotásaival. Czupp Pálnak hívják, aki elvállalta, hogy szakmai előkészítő oktatás keretében leendő asztalostanulóknak, meg a többi érdeklődőnek szívesen megtanítja, megmutatja a fafaragás alapjait. Mivel asztalos tanműhellyel két éve rendelkeznek, a helyiség adott, és ennek a kialakításakor az iskola megvásárolta a fafaragáshoz szükséges kéziszerszámokat. Már elkezdődtek a foglalkozások, és hetente egyszer, péntekenként öt tanórában ismerkednek az érdeklődő diákok a fa- megmunkálás ábécéjével. Ezen kívül Czupp úr - mivel ez irányú végzettséggel is rendelkezik — a kereskedőtanulók kabinet- oktatásában is segít. _________■ A közoktatás aktuális kérdései Kunhegyes, Tiszabura, Tisza- gyenda, Tiszaroff, Tiszaszent- imre és Tomajmonostora önkormányzatai közoktatási konferenciát tartanak február 27-én, csütörtökön délelőtt 10 órától Kunhegyesen, a városháza nagytermében. Mintegy hetven személy részvételére számítanak: intézményfenntartókra, vezetőkre, tanítókra, tanárokra, óvónőkre. A megjelenteket Gál Lajosné alpolgármester köszönti, az Oktatási Minisztérium dolgozói közül Czímer László főosztályvezető, a 2003-as évi költségvetés és közoktatás alakulásáról, a közoktatási törvény módosításáról beszél. Lakatos Béla főosztályvezető-helyettes az új integrációs oktatáspolitikáról tart vitaindító előadást. Ezt követően Fazekas Márta főosztályvezető-helyettes a kétszintű érettségi felvételi és a nyelvvizsgák várható változásait ismerteti. ■ KUNHEGYES AZ ÚJ ÉVEZREDBEN „Szélfútta magyarok az örök hómezőben” Oláh Lajos ki tudja, hányadik kiállítását láthatják az érdeklődők Kunhegyesen a városi könyvtár alatti pincegalériában. Most a „Szélfútta magyarok az örök hómezőben” című döbbenetes erejű gyűjteményéről beszélnek a hegyesiek, amely március 20-ig tekinthető meg. Az egész tárlat tulajdonképpen a második magyar hadseregnek, a doni katasztrófának állít emléket. Nagy ívű munkát végzett a gyűjtő, hiszen már korábban tíz olyan katonát hallgatott végig, vette fel magnóra a visszaemlékezéseiket, akik végigélték és megúszták a voronyezsi pokol szenvedéseit. Szóval hazajöttek, hogy több évtizedes hallgatás után beszéljenek. Sajnos hetvennél is jóval több az itteni olyan áldozat, aki vala- Váll-lapok, kitüntetések, katona igazolványok melyik kinti tömegsírban alussza örök álmát. A több száz fotó, arc kivétel nélkül ismert, hiszen teg tárgyi emlék színesíti a tárlatot: kardok, szu- mindahány kunhegyesi katonát ábrázol. Renge- ronyok, tőrök, gyalogsági fegyverek, váll-lapok, makett csatarepülők, csajkák, étkezési eszközök, mentőládák, zsebórák, hátizsákok, katonaládák, távcsövek, menetfelszerelések, tábori levelezőlapok, írások. Kevés olyan család akad még ma is a városban, amelyet valamilyen módon nem érintett volna a második világháború és benne az úgynevezett doni áttörés. Sajnos, mára vészesen fogynak a kunhegyesi szemtanúk. Még hárman éltek, de egyik a megnyitó előtti napon halt meg. Oláh Jánosról annyit tudni, hogy túl a nyolcvanon, Szolnokon, állítólag valahol a Széchenyi-városrész- ben lakik. Míg a 84 éves Nász Oszkárt otthon, kunhegyesi lakásán találtuk. A teljes szellemi frissességben élő hadapród őrmester úrról hamarosan visszaemlékezést közlünk 1942/43 vérzivataros teléről, napjairól. Elkerülhetetlen a csatornázás Távcsövek, lövedékek, bekeretezett képek sokasága Az országnak ezen a felén a községeinket, részben a városainkat az jellemzi, hogy a vezetékes ivóvíz-ellátás már megoldott, ugyanakkor a szennyvízelvezető rendszer még sehol sincs, vagy éppen gyerekcipőben toporog. Bár megépültek az úgynevezett derítők, amelyeket mesésen szippantanak — szóval hol, hol nem — és a települések mindezek következtében tetemes szennyvízkészletet halmoztak fel maguk alatt. Legalábbis a szakemberek ezt állítják. Nincsen ez másképpen Kunhegyesen sem, ahol mintegy 3 ezer 300 lakóingatlant tartanak nyilván. A vízellátás majd százszázalékos, ugyanakkor a csatornázottság a tíz százalékot sem éri el. Éppen ezért a polgármesteri hivatal elkezdte a település kilencven százalékát érintő gerincvezeték építésének előkészületi munkáit. Lakossági fórumokat tartottak, majd ezek után megkezdődhetett a szervezés. Eddig mintegy másfélezer ingatlantulajdonos támogatta az elképzelést, amelyhez azonban legalább kétharmados igen szükséges. Ehhez jelenleg még hiányzik mintegy száz lakás- tulajdonos beleegyező nyilatkozata. A lakossági terhek enyhítése érdekében — hiszen erre nem kimondottan gazdag emberek laknak - víziközmű-társulatot hoznak létre. Az egy lakásra jutó terhet öt év alatt ki lehet fizetni, ami házanként, portánként maximum havi 2 ezer 400 forintot jelent. Ez az úgynevezett lakossági önerő az összes költség tíz százaléka, a másik tízet az önkormányzat biztosítja, a fennmaradó 80 százalékot pedig pályázat révén kívánják előteremteni. De ahhoz, hogy pályázhassanak, még legkevesebb száz lakás- tulajdonos beleegyezése szükséges. Éppen ezért jó lenne, ha a pályázati részvételhez szükséges igenek száma minél hamarabb meglenne, hiszen a csatornázottság, a szennyvízhálózat kiépítése területén emberöltőnyi a lemaradás. Új közalapítvány Dr. Deme Pál már tizennyolc éve Kunhegyesen lakik, és hosszabb ideje ő a Közép-tiszai Rt. igazgatója. A felesége gyógyszerész, gyerekei pedig már felnőttek, diplomások. A közelmúltban a településen létrejött a Kunhegyes Városért Közalapítvány. Ezt az önkormányzat hozta létre azzal a céllal, hogy a város működtetésének bizonyos feladatait, teendőit átvállalja. Sőt lehetőleg a feladatot úgy oldja meg, hogy a lakossági terheket mérsékelje, csökkentse. Az alapítvány kuratóriuma öttagú, és ennek az elnöke Deme úr. így majd hozzájuk tartozik a lakossági szemét- szállítás, valamint a helyi, városi piac működtetése. Ezeket a tevékenységeket és az ezzel járó teDr. Deme Pál a közalapítvány kuratóriumának elnöke endőket március elsejétől az alapítvány végzi, koordinálja, ellenőrzi. ■ Megnősült, egy fiuk, egy lányuk, öt unokájuk született. Az egyik fiúunokája, Barkóczi Zoltán viszi tovább a zenészhagyományokat: tanít is, tanul is. A temetésén rengetegen vettek búcsút tőle: a város vezetői, tisztelői, rokonok, jó barátok. Cigányzene siratta a farkasordító hidegben, helyből, Kunmadarasról hetven-nyolcvan éves hegedülni tudó zenészek húzták a ravatalozóban, meg a hantok mellett. Annyi sírhúzója volt, hogy alig fértek a gödörhöz, ez pedig a Kunságban a tisztelet jele. Hetvenegy évesen hagyta itt a világot, de szilveszterkor még kezébe vette drága hangszerét. Meg halála előtt két héttel, de az ujjai már nem engedelmeskedtek. A család úgy döntött, nem válnak meg az értékes hangszertől, amelyik azóta némán pihen a tokjában. És valójában talán fel sem fogja, nem is érti, mi lett kis gazdájával, aki évtizedekig játszott rajta, magával cipelte és neki is, meg a zeneszeretőknek is hálából gyönyörű nótákkal, dalokkal kedveskedett... KUNHEGYES TÖRTÉNETE. Nagy Zoltán nyugalmazott iskolaigazgató elkészítette a város történetével foglalkozó könyv tervezetét. A kiadvány több mint ötszáz oldalas, és a település múltjával, gazdasági, társadalmi fejlődésével, az egyházakkal épp úgy foglalkozik, mint a XX. század jeles eseményeivel, és a város jelenlegi helyzetével, mindennapjaival. Az elképzelést az önkormányzat éves költségvetési keretéből 320 ezer forinttal támogatja. ________■ Ka lendárium tizenkettedszer Immáron tizenkettedszer jelent meg a Kunhegyesi Nagykun Kalendárium dr. Szabó Lajos szakavatott szerkesztésében. A több mint háromszázötven oldalas kiKUNHEGYESI NAGYKUN KALENDÁRIUM 2003. íme a címlap advány olyan, mint a tarka rét. Sokszínű, és sikerült megőriznie a régi, klasszikus kalendáriumi erényeket, az érdekes elbeszélések, történetek sokaságát, ugyanakkor szól a kornak, a ma emberének is. Tartalmazza az öröknaptárt, a névnapokat, az egyházi ünnepeket, a helyi évfordulókat, a kunok, magyarok régi szokásait, a XX. század történelmi viharait. Arcképcsarnokot állít a múlt, régmúlt jeles kunhegyesi személyiségeinek, a kitüntetetteknek, azoknak, akik egy év alatt távoztak az élők közül. A változó jelen a mindennapok sokszínűségét villantja fel, de megtalálhatók a lapokon az innen elszármazottak írásai is. A humor, a kicsik alkotásai, az iskolák sikerei sem hiányoznak belőle, akár a receptek, a pártok, az intézmények listája, vagy a jelentősebb gazdasági szervezetek. Hogy milyen kicsi is lett a világunk, már érkeztek sírós- könnyes visszaemlékezések a 2003-as hegyesi kalendáriumról az USA-ból, Marosvásárhelyről, Brassóból, Párizsból, Munkácsról, Belgrádból. Jelezve: hol, merre élhetnek, lehetnek olyan elszármazottak, akik megvásárolták, esetleg ajándékba kaphatták az ezer példány egyikét. Egyébként még akad belőle néhány darab a művelődési házban és a Tar Géza-féle trafikban. Röviden INGYEN KAPJÁK. A város képviselő-testülete úgy döntött, hogy ezentúl a Kunhegyesi Híradó havonta megjelenő minden egyes számát ingyen juttatják el az olvasókhoz. Ezt az újságot az önkormányzat adja ki, felelős szerkesztője Barta Ferenc aljegyző. VÉDETT ÉRTÉKEK. A Kun hegyesi Helytörténeti Füzetek első száma nagy sikert hozott, hiszen jó néhány érdekes helyi témát tárt az olvasók elé. Vígh Márta könyvtáros már dolgozik a második köteten, amely az itteni védett és védhető természeti értékekkel, az óvodai környezeti neveléssel, Kunhegyes földrajzi neveivel, és a település régi csárdáinak, betyárvilágának a bemutatásával foglalkozik. A helyi környezetvédelmi és idegenforgalmi bizottság javaslata alapján a kiadványt 200 ezer forinttal támogatja az ön- kormányzat, de segíti ezt a tevékenységet a Zöld szív mozgalom, illetve a túrkevei Nimfea Természetvédelmi Egyesület is. A kiadvány hatszáz példányban látna napvilágot, és a megjelenés tervezett ideje 2003. június 5., a környezetvédelmi világnap. ______________ ___■ Ku kásautó, pályázati segítséggel Az új szemétszállító kocsival hetente egyszer minden utcát felkeresnek Egy Mercedes típusú, modem kukásautóval gyarapodott a város. A csodamasinát, meg a lakásokhoz tartozó kukákat huszonkétmilliós pályázaton nyerte az önkormányzat. A szemétszállítás új módja március elsejétől beindul a tízen- három és fél tonnás tömörítős kocsival, ugyanakkor a szállítás rendje nem változik. Mindez azt jelenti, hogy a szállítók hetente egyszer minden utcát felkeresnek, és az összegyűjtött kommunális hulladékot egyelőre a helyi szeméttelepre hordják. Természetesen mint korábban, jelenleg sem tartoznak az elszállítandó szemét közé a különböző kisebb- nagyobb gallyak, fanyesedékek. Ami pedig a költségeket illeti, ezért a korszerű szállításért, gyűjtésért annak külön díjat nem kell fizetni, aki helyi kommunális adót is fizet. ■ Az oldal az önkormányzat és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az önkormányzat viseli. Elnémult a hegedű Idősebb Bari Ferencet, a neves prímást rengetegen ismerték Kunhegyesen, de megyeszerte is. Neves zenészcsaládba született, és mivel istenáldotta tehetségnek bizonyult, nemcsak elődeitől tanult, hanem a fővárosban is taníttatták. Tizenkét évesen már sírt a hegedű a kezében, és legelőször Kunhegyesen lépett fel. A helyi étteremben évekig varázsolta elő zenekarával a szebbnél szebb magyar nótákat, népdalokat. Hej, de sokszor velük énekelt, tapsolt, bravázott a hegyesi vendéglő közönsége is! De játszott Budapesten, Szolnokon, Karcagon, Hajdúszoboszlón, Kunszentmárton- ban. Számtalanszor szerepelt a rádióban, televízióban. A hangversenyek során legtöbbször elhozta az első díjat, egyszer pedig, amikor Balatonbogláron az ország tizenkilenc megyéjének a legjobb cigányzenekarai versengtek, dobogós helyezést ért el az együttesével, hiszen a szigorú szakmai zsűri az első három közé rangsorolta.
