Új Néplap, 2003. február (14. évfolyam, 27-50. szám)
2003-02-04 / 29. szám
10. OLDAL 2003. Február 4„ kedd 1 Ahol szabadon fütyül a szél Csorba, vagy más néven Csorbatanya egymással átellenben ösz- szesen két sor házat jelent. Ma sem lakatlan, hiszen huszonkét családnak ez az otthona. Ha valaki kiáll a jó harminc méter széles utca közepére, innen elkalandozhat a tekintete addig, ahol az ég a földet éri. A szelek, viharok is fürge vendégek, átrohannak a tanyaközponton, ami közigazgatásilag Kisújszálláshoz, területileg Törökszentmiklóshoz tartozik, de talán Örményes a legközelebbi település. Riport Még megvannak a régi, állami gazdasági istállók, a kultúrház, az étterem, a kastély is dacol az idő múlásával, bár a hajdani nyüzsgés oda. Meglepően gondozottak a házak, lerobbant talán nincs is köztük. Noha hideg szelek ügyeskednek a környéken, jöttünkre szinte minden kapubejárónál kíváncsi fejek bukkannak fel. Köztük az egyik a 43 esztendős Vitális Endre, aki nappali őr, tanyagazda, szóval afféle mindenes.- Ritka itt a magukfajta, nem nagyon jár erre idegen. Messze vagyunk a világ zajától, hála istennek. A csend, a nyugalom errefelé nagy úr.- Mióta laknak itt?- 1984-ben jöttünk ki Kisújszállásról. Négyen vagyunk, a párom a telepen dolgozik a tehenészetben, a nagyobbik fiam tavaly nősült, a kicsi az Illéssy Sándor Szakközépiskolába jár. Egyébként a tanyaközpontban 17 iskolás él, közülük 5 középiskolás, akik naponta ingáznak a suli és az itteni otthonuk között. Reggeltől estig három pár busz indul, érkezik Kisújra. Ivóvíz, villany van, az iskola, óvoda, az orvosi rendelés megszűnt. Valaha étterem, kocsma is volt, mára ez a lehetőség egy boltra szelídült. Heti háromszor nyit: kedden, csütörtökön délután meg szombat délelőtt. A húsz-egynéhány családnak öt kocsija van, ami pedig a házakat illeti, legutóbb egy 110 ezerért kelt el. De jó kockaházat, kétszobásat lehet kapni központi fűtéssel 330 ezerért, most cserélt az egyik gazdát. A múltkor megtréfálta őket a téli fergeteg, a nagy hó: egy hétig gyilkolták az utat, mire járható lett a városba vivő betonpántlika. Mert amit tolólappal, nagy géppel letoltak, fertályóra alatt visz- szahajtotta, fújta az útra a szél. A fiatalabbak, akik jobban bírják magukat, hízókkal, aprólékkal bajlódnak, de általában any- nyival, amennyi maguknak, a családnak szükséges. A tanyaközpont egyik legidősebb lakosa B. Kovács IstHárom nemzedék a Csorbatanyán: nagymama, anyuci és a lánya Kovács Klaudia, aki kilenc éves és harmadikos vánné Tériké a maga hetvennégy évével.- Nincstelenség jellemez bennünket, kedves, igen kevés a nyugdíj, így fogunk minden fillért. Nekünk öt gyerekünk született, három már elhalt, kettő él. Unoka is érkezett jó néhány, dédunoka is kettő. Negyvenkét éve lakom itt, bár Kisújon születtem. Lassan ki sem mozdulok, mert októberben volt egy éve, hogy benéztem a városba. Tévé, újság van, jár a postás, minek, hová menjek, amikor a huszonkét családból vagy hússzal valamilyen rokonságban vagyunk. A baj csak az, hogy havi harmincezer elmegy gyógyszerre, ami irtó sok a nyugdíjhoz. A vérnyomásom vacakol, és megint emelik a patikai árakat. Úgy látom, érzem, mindig a kisember jár rosszul. Még egy példa: fával fűtünk, de ilyenkor csak a konyhát, onnan engedünk meleget a szobába. Mégis elfogy hetven mázsa belőle, ez kettőnk egyhavi nyugdíja. Ezt az összeget nagyon meg kell nélkülöznünk az urammal. Mások messzebbről érkeztek, így ifjú Kovács Istvánná Erzsiké Szabolcsból.- Eredetileg dolgozni jöttem a gazdaságba, erre a telepre, aztán itt maradtam. A férjem is a tehenészetben kapott munkát, én is fél műszakban. Két gyereket nevelünk: István tizenkét éves, Klaudia hárommal kevesebb. Innen járnak a kisúji iskolába busszal. Fél hétkor indul a járat és fél háromra hozza haza őket.- Mennyiből él a család?- A családi pótlékkal együtt nyolcvanezerből. Nagyon kevés, borzasztóan be kell osztani.- Nyaralni mikor voltak?- Nincs miből, nincs hová. Még otthon a Nyírségben is lehet hat éve, hogy megfordultam.- Megszokott? Túlzsúfoltnak aligha nevezhető utcasor a tanyaközpontban FOTÓ: MÉSZÁROS- Ez a tanyaközpont olyan, hogy sógor, koma, jó barát, rokon mindenki, talán két család kivételével. Azonosak a bajaink, hasonló az örömünk. Most főleg az foglalkoztatja őket, mit hoz a jövő. Ki lesz a telep tulajdonosa, mert sok itteni családnak ez a tehenészet a kenyérkereső helye. Még akkor is, ha akad egy ember, aki Pestre jár el dolgozni, és csak hétvégén tanyalakó. Bíznak abban, hogy lesz munka, mert akik itt laknak, vannak, ebben a két utcában éltek a szüleik is. És ők voltak az első lakók valamikor az ötvenes évek elején, derekán, amikor ezek a központok a semmiből kinőttek. Nehéz élet a tanyasi, mert mindenért meg kell dolgozni. A melegért a kályhák segítségével, mert ide nem ért el a gáz. A városi vásárlásért, mert azok a boltok messze vannak. A kenyérért, amelyet idehoznak, de ha ez nem jó, messzebb is lehet venni. Betegnek sem érdemes lenni, mert messze az orvos, bár az itteni emberekre nem az a jellemző, hogy elhagyják magukat. Ha meg elhagyják, annak már oka van. Ritka a közös mulatság, szinte évente szerveznek egyet valamilyen okból. Tavaly lagzit tartottak az itteni kultúrházban, ifjú Vitális Endre és Kovács Vera lakodalmát. Vagy százhetvenen vigadtak és olyan volt a hangulat, hogy a het- ven-egynéhány éves Kovácsné Tériké még az asztalon is ropta. Ez volt élete első ilyen tánca ekkora magasságban, de megfogadta, nem az utolsó. Pedig amúgy napi 25 szem gyógyszer is hozzátartozik a kosztjához, bár aznap elfeledett mindent. Mert rokonok közt vigadott, és jól akarta érezni magát. Ennyit csak megérdemel az ember hetven-egynéhány átdolgozott év után. Nem igaz? D. SZABÓ MIKLÓS Mi legyen adónk l+l %*ának sorsa? Alapítványok, egyesületek, érdekképviseletek, szövetségek, szervezetek, FIGYELEM! Olvasóink döntésének megkönnyítéséhez kívánunk segítséget nyújtani a, «Néplap és a JMMÉII napilapokban keddenként, a Figyelő oldalban megjelenő tematikus összeállítással, melyben a lehetséges kedvezményezettek, támogatásban részesíthető intézmények, szervezetek, alapítványok (kivéve pártot, munkaadói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetet) tehetik közzé jogosultságukat, közölhetik adószámukat. Tudjuk, e szervezeteknek minden forint számít. Ezért az Új Néplap és a Jászkun Krónika is csatlakozik a támogatók köréhez, mégpedig úgy, hogy a megjelenést jelentős kedvezménnyel biztosítjuk! 50 % kedvezménnyel hirdetheti meg alapítványát, egyesületét 1/50 5.875 Ft +AFA Z/50 11*750 Ft+ÁFA ITT A LEHETŐSÉG, RAGADJA MEG! Várjuk megrendelését, személyesen: Szolnok, Kossuth tér 1. fsz., faxon az 56/516-720 és e-mailon: hird.szolnok@axels.hu Február 14-e Valentin napja. Bizonyára sok kedves olvasónk számon tartja a szerelmesek ünnepét. Az Új Néplapban és a Jászkun Krónikában - hagyományosan - jelentős engedménnyel közöljük az Ön üzenetét a hirdetési szelvényen leírt feltételekkel. Csokorba rendezett üzenetét személyesen, telefonon vagy postai úton juttathatja el a kiadónkba február 12-ig, mindössze 1000 Ft-ért. Címünk: Új Néplap-, Jászkun Krónika-hirdetésfelvétel 5000 Szolnok, Pf.: 105, Kossuth tér 1. Telefon: 56/516-716, fax: 516-720 Ha a levelet választja, a borítékra kérjük ráírni: „VALENTIN NAP”! Megjelenés: február 14., péntek. géplap VALENTIN-NAPÍ JÁSZK1# i hirdetési szelvény Megrendelem Valentin napja alkalmából a következő szöveg közlését: I I Az üzenet díját, 1000 Ft-ot (800 Ft + áfa) postai utalványon befizettem, a szelvényt vagy másolatát mellékelem. Név: Cím:
