Új Néplap, 2003. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-03 / 28. szám

12. OLDAL SPORT 2003. Február 3., hétfő Vajon ki lesz a házigazdája a 2012-es nyári olimpiának? Budapesttel együtt 13 ország 17 városa „kacérkodik” a rendezés gondolatával A budapesti olimpia szervezéséhez, lebonyolításához, valamint a szük­séges létesítmények felépítéséhez 850 milliárd forintra lenne szükség, ezen felül 3750 milliárdért kell a vi­lág egyik legnagyobb eseményének megrendezése nélkül is tervezett infrastrukturális, túlnyomóan köz­lekedési fejlesztést végrehajtani a fővárosban és vidéken. Azaz a mai árakon összesen 4600 milliárdba kerülne, hogy 9 év múlva az ötkari­kás játékok vendéglátója Budapest legyen. Ezek voltak a legfontosabb pénzügyi ada­tok, amelyek az olimpiai pályázatot meg­előző megvalósíthatósági tanulmányt ké­szítő PriceWaterhouse Coopers és a GYISM közös sajtótájékoztatóján elhang­zottak. Bienerth Gusztáv, a PWC magyar- országi kft.-jének vezérigazgatója hozzá­tette: — A költségek finanszírozásához mintegy 3000 milliárd forintos állami sze­repvállalás szükséges, 400 milliárd szár­mazna a közvetlen olimpiai bevételekből, 450-et biztosítana a magántőke bevoná­sa, s 750 milliárdos EU-támogatásra szá­míthatunk. A feltételezett beruházások­ból 2950 milliárd forintnyi a már meglé­vő tervek szerint is elkészülne az elkövet­kező tíz esztendőben, 800 milliárdot ten­nének ki a 2012. utáni időszakból előre­hozott fejlesztések. Az olimpiai költsége­ket részletező adatokhoz még szorosan hozzátartozik az is, hogy amennyiben lesz Budapesten 2012-ben olimpia, akkor a „normál” költségvetésnek 720 milliárd forint többletforrásra volna szüksége. A megvalósíthatósági tanulmány fog­lalkozik az olimpia tervezett helyszínei­vel is: három ötletet említ. Ezek egyike, hogy a főváros északi részére koncentrá­lódnának az ötkarikás események, a má­sik a Duna-menti területekre összponto­sítaná a versenyeket, s a Csepel-sziget ■ északi csücskére képzeli az olimpiai fa­lut, a harmadik pedig ennél átfogóbb vá­rosmegújítással számol, a versenyzők elhelyezésére például a mai józsefváro­si pályaudvar környékét véli a legalkal­masabbnak. Júniusban lehet döntés ánosi György, a megvalósíthatósági tanul­mányt megrendelő GYISM elsőszámú irányítója — akárcsak a PWC 1500 oldalas dokumentumát kidolgozó mintegy 100 munkatársa, s alvállalkozója — hangsú­lyozva, hogy nem akar elébe menni a vég­ső döntésnek, számba vette az olimpia­rendezés előnyeit, hátrányait és kockáza­tait: - A megvalósíthatósági tanulmány készítői úgy számoltak, hogy stabilnak feltételezték az elkövetkező időben az évi 4.5 százalékos GDP-növekedést, a 720 milliárdos többletforrás rendelkezésre ál­lását. Az olimpia csak úgy valósulhat meg, ha közben nem sérül az EU maast- richti szabályozása, amely nem engedi meg, hogy a tagországok konszolidált éves költségvetési hiánya meghaladja a 3 százalékot. A sportminiszter reagált elődje, Deutsch Tamás nemrégiben elhangzott javaslatára, mely szerint a most elké­szült tanulmányt teljes egészében nyil­vánosságra kellene hozni. Jánosi kije­lentette, hogy ami most rendelkezésre áll, még nem végleges, majd ha az lesz, akkor kerülhet sor széles körű megvita­tására. — Remélem, hogy az olimpia nem válik újra pártpolitikai csatározá­sok terepévé, mert ez idegen a sporttól — menti bizottságok állásfoglalására. A kormány a végső döntését júniusra hoz­hatja meg, de remélem, hogy erre már hamarabb sor kerül. Mai helyzet, jövőkép Egy ötkarikás rendezvény olyan, mintha 28 sportág világbajnokságait kellene 16 nap alatt egy helyen lebonyolítani: 600 eseményről van szó 30 helyszínen, s 540 ezer egyidejű érdeklődőre kell számítani. A 2012-es olimpia esetleges budapesti megrendezésére vonatkozó pályázattal kapcsolatos megvalósíthatósági tanul­mány, amely a technikai, pénzügyi és lo­gisztikai feltételeket foglalja össze, amo­lyan végső konklúzióként megállapítja, Az újjáépített Puskás Ferenc stadion lehet majd a budapesti olimpia centruma, akár olimpiai résztvevő is válhat A fiatalokból pedig addigra FOTÓ: NOB.HU sége - a PWC tanulmánya alapján - azt a „leltárt”, amely számba veszi: mi van meg, s áll ma is rendelkezésre és mire lenne szükség 2012-re: 1. Egyetlen egy jelenleg is létező léte­sítmény sem minősíthető olimpiai ’■ ' ■ \ j:: "''i V V' C'ßh & A szegedi kajak-kenu és evezős pályán már eddig is sok szép magyar siker született mondta a miniszter. — Hatvan nap áll rendelkezésünkre, hogy a MOB, a fővá­rosi közgyűlés és az érintett tárcák szak­értőivel megvitassuk a megvalósítható­sági tanulmányban foglaltakat, majd kö­vetkezhetnek az esetleges pótlások, ki­egészítések, átdolgozások. Ezután a közvetlen döntés-előkészítés időszaka ad lehetőséget a széles körű társadalmi­politikai véleménynyilvánításra, a parla­hogy a házigazdái szerep realizálható. Ehhez a magyar főváros és 50 km-es vonzáskörzete megfelelő adottságokkal rendelkezik, a feltétlenül elvégzendő be­ruházások illeszkednek Budapest város- fejlesztési koncepciójához. Ugyanakkor közhely, de igaz: mai állapotában nem tudna egy olimpiának otthont adni. Ez utóbbi megállapítás illusztrálására készítette el az MTI Sportszerkesztő­A debreceni Főnix csarnok olimpiai szintű létesítmény szempontból alkalmasnak. Szüksége van egy ilyen kiemelkedő eseménynek 1 központi stadionra (a Puskás Ferenc- stadiont 50 milliárdos költséggel java­solja teljes felújításra a tanulmány], 4 labdarúgó-stadionra, 11 (sport) csarnok­ra, köztük hét olyanra, amelyik 3-10 ez­res befogadó képességű, s négy na­gyobbra, 14-18 ezer néző elhelyezésére alkalmasra, valamint 16 más speciális sportlétesítményre. Az olimpiai faluban 16 ezer vendéget kell elhelyezni, a mé­diafaluban 17 ezer lakóval lehet kalku­lálni. 2. 2003 és 2012 között, ahhoz, hogy Budapest olimpiát tudjon rendezni, a meglévő 448-hoz 300 km autópályát, emellett 400 km gyorsforgalmi utat, a je­lenlegi 31-hez 25 km metrót, illetve gyorsvasutat kellene építeni, a 13 hídhoz 3 újnak kéne „csatlakoznia”. További program 2003 május eleje: a NOB körlevelet küld a nemzeti olimpiai bizottságokhoz, amelyben lehetőséget biztosít részükre egy rendezésre jelentkező város megne­vezésére július 15.: a nemzeti olimpiai bizottsá­gok megnevezik a jelentkező városukat 2004: január 15.: a jelentkező városok kitöltik a NOB által küldött kérdőívet január 15.-június: a NOB és szakértői megvizsgálják a benyújtott válaszokat, május-június: a NOB végrehajtó bi­zottsága kijelöli a pályázó városokat, június-november 15.: a pályázó váro­sok elkészítik pályázatukat, november 15.: a NOB átveszi a pályá­zati anyagokat, november 15.-2005. január: a pályá­zatok feldolgozása, 2005: február-március: a NOB koor­dinációs bizottsága látogatásokat tesz a fotó: égerházi pályázó városokban, májustól: elkészül­nek a jelentések a látogatásokról, a vég­rehajtó bizottság a NOB közgyűlése elé terjeszti azoknak a városoknak a nevét, amelyek közül választani lehet, július: a NOB közgyűlése kiválasztja a rendező várost. Kormánygarancia nélkül nem megy Elfogadták az olimpiai megvalósíthatósá­gi tanulmányt A Gyermek-,Ifjúsági és Sportminisztérium elfogadta azt a meg­valósíthatósági tanulmányt, amelynek alapján a Magyar Olimpiai Bizottság dönt Budapest jelentkezéséről a 2012-es nyári játékok megrendezésére. A közlemény szerint a minisztérium, közreműködő szakértők és az érintett szervek javaslata­inak figyelembevételével, szakmailag ér­tékelte a PriceWaterhouse Coopers cég ál­tal készített tanulmányt, és azt kisebb ki­egészítésekkel elfogadta. A kormány és a fővárosi közgyűlés ál­láspontjának ismeretében a MOB-nak 2003. július 15-ig kell döntenie arról, hogy Budapest pályázik-e a 2012-es olimpia rendezésére. Azok után, hogy a sporttárca elfogad­ta a PriceWaterhouse Coopers megvaló­síthatósági tanulmányát, most a MOB- on a sor: a kormány és a fővárosi önkor­mányzat álláspontjának ismeretében dönt majd arról, hogy lesz-e magyar pá­lyázat a 2012-es nyári játékok megrende­zésére. Vad Dezső, az ötkarikás szervezet szó­vivője szerint a MOB 156 tagja már meg­kapta a több, mint 1000 oldalas tanul­mány rövidített változatát, s ez év janu­ár végéig van lehetőségük megismerked­ni a benne foglaltakkal.- Január 31-én lesz elnökségi ülés, ak­kor dől el a legközelebbi, márciusi köz­gyűlés pontos időpontja, amelyen a ha­zai olimpiai mozgalmat irányító szerve­zet legfelsőbb vezető testületé dönt majd. Szakértői vélemények szerint a pályázás legfontosabb előfeltétele a mö­gé „felsorakozó” kormánygarancia, amely nélkül gondolkodni sem érdemes a kandidáláson. Amennyiben minden il­letékes a pályázat mellett foglal állást, akkor Budapestnek kell benyújtania je­lentkezését a NOB-hoz július 15-ig. A lehetséges riválisok A jelenlegi, még közel sem végleges ada­tok szerint Budapesttel együtt 11 ország 18 városa „kacérkodik” azzal a gondolat­tal, hogy a 2012-ben esedékes XXX. nyá­ri olimpiai játékok házigazdája legyen, íme, a lista: Egyesült Államok: New York Kanada: Toronto Németország: Lipcse, Düsseldorf, Stuttgart, Hamburg, vagy Frankfurt -döntés 2003. április 12-én Nagy-Britannia: London Oroszország: Moszkva Nigéria: Abuja (korábban Lagos) India: Újdelhi Franciaország: Párizs Spanyolország: Madrid Olaszország: Róma Brazília: Rio de Janeiro Törökország: Isztanbul Magyarország: Budapest Pénzről eddig csak Budapest és New York „beszélt”: a magyar főváros 850 milliár­dos rendezési büdzsével számol, az ame­rikai metropolis 2.7 milliárd dollárt (650 milliárd forintot) szán a közvetlen ötkari­kás költségekre. A NOB 2005-ben Szingapúrban jelöli ki a helyszínt. *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom