Új Néplap, 2003. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-18 / 41. szám

2003. Február 18., kedd MEGYEI TŰKOR 5. OLDAL Sorokban FELKÉSZÜLTEK. A karcagi városgondnokság szakemberei jelenleg is szállítják a feltorló­dott havat a városközpontból, ám a gyors olvadásra is felké­szültek. A dolgozók nyújtott munkaidőben dolgoznak azért, hogy a város útjai járhatók le­gyenek. A fő vízgyűjtő rendsze­rek fogadóképesek. A gyors ol­vadás esetén a folyamatos vízel­vezetés miatt szükség van arra is, hogy ha tudják, a lakosok tisztítsák meg házaik előtt az átereszeket a hókupacoktól, jégdugóktól, de MEGÚJULT RENDELŐK. A napokban fejeződik be Tisza- földváron a központi orvosi rendelőben két fogorvosi egy­ség felújítása. A közel nyolcmil­lió forintra rúgó költségeket az önkormányzat teljes egészében saját erőből fedezi, pe PÁLYÁZAT KICSIKNEK. A karcagi Városi Csokonai Könyv­tár gyermekkönyvtára a napok­ban több irodalmi pályázatot hirdetett meg. A nagyobbaknak Petőfi Sándor munkásságát kel­lett bemutatniuk, a kisebbek­nek pedig Kedvenc könyvem címmel lehetett pályázni. A könyvtárosok a beérkezett munkákat a későbbiekben sze­retnék megjelentetni, de HAGYOMÁNYTEREMTÉS. A tavalyi sikeres fogadtatás után idén is megrendezik Tiszaföld- váron a Földvár-napokat. A szervező önkormányzat szeret­né, ha a térség egyik meghatá­rozó eseményévé nőné Id ma­gát a kulturális, sport- és gazda- sági programsorozat, pe _________■ IN DIÁN RIZS KISÚJSZÁLLÁSRÓL. Európában egyedül csak Kisújszálláson és környékén termesztik az indián rizst. Képünkön: a város szélén lévő, többségi amerikai tulajdonú vállalkozás telepén szál- lításhoz készítik elő a Nyugaton nagyon kedvelt indián rizst._____________________foto mészáros jános Ve szélyben a kis pékségek Sütőipar Néhány éve a legtöbb pékség­nek megvolt a jól behatárolt piaci területe, amit a többiek tiszteletben tartottak. Ám az utóbbi időben sok új pék­ség nyílt meg, így jelenleg az or­szágos gyártási kapacitás az igé­nyek háromszorosát teszi tó. Kí­méletlen harc indult meg a pia­cért, így ma már senki sem tartja tiszteletben a másik „felségvize­it”. Mindezt Marton István, a Ma­gyar Pékek Ipartestületének elnö­ke mondta a kis pékségek helyze­tét elemezve. Az ipartestületi elnök úgy véli, hogy csakis kormányzati támo­gatással lehet rendet teremteni a sütőiparban. Ha eldől, hogy me­lyik tárcához tartoznak, kidol­gozható az a program, amely le­hetőséget biztosítana a kisebb vi­déki pékségeknek is megmara­dásra, hiszen eltűnésük nagyban csökkentené a szakma szí­nességét. ______________________________(RÉQIÓPRESS) El vonás helyett korrekció (Folytatás az 1. oldalról) A feszültség és a kósza hírek on­nan származnak, hogy nincs olyan intézményi vezető, aki örülne, ha azt mondják neki, hogy a bértömegéből mondjuk 1- 1,5 százalékot elvettek.- A változások a működés egyéb költségeit nem érintették?- A működési költségekben pozitív változás történt. A költség- vetésben megjelent egy 53 milliós pluszforrás, amelyből a speciális képzések finanszírozhatók, egye­di elszámolás alapján, például a művészeti oktatásban. A négy, művészeti oktatással foglalkozó intézmény egyenként kétmilliót kapott dologi kiadásra. Először történik meg, hogy az óvodák, a bölcsődék és a Napsugár Gyer­mekház kapnak pénzt, összesen hárommillió forintot eszközvásár­lásra. Mintegy 16 millió forintot fordít a város az intézmények igazgatási költségeire, például nyomtatványokra és egyebekre. Az energiaárak emelkedését nem tervezhették be az intézmények, mert nem tudhatták, hogy mek­kora lesz, de a költségvetésben 32 milliós tartalékot képeztünk. Ha a kemény tél miatt az energiakölt­ségek magasabbak lesznek, van rá tartalék, meg egyéb, előre nem látható kiadásokra is. 2002-ben a városi 1 milliárd 653 milliót fordí­tott saját forrásból oktatási, neve­lési és szociális intézményeire. Most az összeg 2 milliárd 64 mil­lió forint. Ezzel együtt a teljes vá­rosi intézményi költségvetés több mint 10,5 milliárd. Egyébként minden fórumon elmondtuk: ha valamelyik intézmény úgy érzi, hogy gondjai vannak, akkor nyíl­tan kell az önkormányzathoz for­dulnia. A humán főosztály és a gazda­sági főosztály funkcionális átvilá­gítást végez, és mindenki meglát­ja, hogy mi a valós helyzet a mű­ködtetésben, és minden korrekci­ót meg lehet tenni. Nem novem­berben kellene az esetleges fe­szültségeknek a felszínre jönni, hiszen egy intézményben már áp­rilisban, májusban látható, ha fe­szültség lesz az év végi záráskor. B. A. Történelem a tó mélyéből (Folytatás az 1. oldalról) A pilóta és a lövész maradványait azonban sikerült a felszínre hoz­ni. Magó Károly főtörzsőrmester múzeumi munkatárs elmondta, ezúttal sikerült azonosítani a sze­mélyzetet. A pilótáról például sorszámozott kitüntetése alapján állapították meg, hogy ő Ny. T. Mironov, a szovjet hadsereg had­nagya, a lövész pedig M I. Peslen- ko tizedes volt. A gép 1945 márci­usában indult támadásra, ám a légvédelem részéről találat érte. Szemtanúk emlékezete szerint a maga után füstcsóvát húzó repü­lőgép lapos szögben zuhant a Ba­latonba, a parttól számított körül­belül 50 méterre. Az emberi maradványokat te­hát felszínre hozták, ám a gép to­vábbra is az iszapban maradt. Pontosabban csak a repülőgép motorja, mert a vízbe csapódás- kor a törzsről leváltak a szárnyak. Az évtizedeken át halogatott ki­emelés már környezetvédelmi szempontból is egyre inkább el­odázhatatlanná vált, mert kimu­tatták, a 90 százalékos épségben megmaradt motorból folyamato­san szivárog az olaj és a különfé­le üregekben rekedt üzemanyag. A felszínre emelés az ottani ön- kormányzat, a katasztrófavéde­lem és a roncskutató búvár, Bruckner János közreműködésé­vel történt meg a minap. A fagyos időszak abból a szempontból biz­tosított kedvezőbb körülménye­ket a kiemeléshez, hogy a mun­kagép kevésbé süllyedt bele az iszapba. Az iszapos, helyenként erősen korrodálódott szerkezetet végül teherautóra rakták. Az úti cél a múzeum Szolnokon találha­tó raktára volt. Mire is szolgált ez a repülőgép? Az Il-2-es a legnagyobb darab­számban gyártott szovjet csatare­pülőgép volt. Pontosan 36 163 ké­szült belőle. A gép sebessége és hatótávolsága elenyésző volt, de nem is ezek jelentették a típussal szemben támasztott fő követel­ményeket. Az igen robusztus fel­építésű, páncélozott gép elsősor­ban földi, mégpedig a lehető leg­veszélyesebb célpontok - fegy­verraktárak, menetoszlopok stb. - támadására szolgált. Az Il-2-es nagy tűzerővel rendelkezett. A fe­délzetén megtalálható volt egy 23 milliméteres gépágyú, a gép fa­rokrészében elhelyezkedő lövész pedig egy 12,7 milliméteres gép­puskát kezelt. A fegyverzethez természetesen bombák és raké­ták is tartoztak. A konstruktőrök igencsak gondban lehettek a pán­célozott gép óriási súlya miatt. Egyrészt egy megfelelően erős motort kellett beépíteni, a közel 1800 lóerős erőforrást egyébként harckocsikban is használták. A súly csökkentése érdekében a re­pülő egyes részeit vászonnal bo­rított fából építették meg. Ez a megoldás azonban súlyos követ­kezményekkel járt, elsősorban a farokrészben, a menetiránynak háttal ülő, mindenféle védettsé­get nélkülöző lövész számára. A kimutatások szerint az II—2-esek bevetései során 8100 pilóta és 57 ezer lövész vesztette életét. A lö­vészek halálozási aránya tehát többszöröse volt a pilótákénak. Nem is volt népszerű ez a beosz­tás. Erre a posztra többnyire a megfenyített katonákat jelölték tó. HORVÁTH GYŐZŐ BURSA-TAMOGATAS. A me­gyei közgyűlés oktatási, műve­lődési és vallásügyi bizottsága határozatában döntött a Bursa Hungarica felsőoktatási önkor­mányzati ösztöndíjpályázat 2003. évi fordulója keretében, a közgyűlés által jóváhagyott szempontsor alapján a megyei kiegészítő támogatásokról. A tá­mogatottak névsora a megyehá­zán, a művelődési és népjóléti irodán megtekinthető, bgy ■ Félnek az ár- és belvíztől (Folytatás az 1. oldalról) Tiszasüly is az árvizekkel vias­kodott a korábbi években, ám a gátrekonstrukciók elvégeztével sem ülhet a babérjain a falu. Baksay Endre polgármester el­mondta, a település déli részén a problémás töltésszakaszt két évvel ezelőtt kijavították, ám a Kőtelekhez közeli legveszélye­sebb gátrész még mindig átépí­tésre szorul. Az árvíz mellett a belvíztől is tartanak Sülyön. Mindkét vízelvezető rendszeré­ben egy időben szakadt be az át­eresz, ezeket a napokban kell ki­javítaniuk. Kazinczi István tiszatenyői, valamint Végit Tibor kőteltó pol­gármesterek hasonlóképpen vé­lekedtek a hamarosan a telepü­lésüket fenyegető belvizes hely­zetről: - Á puding próbája az evés, a kiépített belvízelvezető rendszer hasznosságát az idei nagy mennyiségű csapadék fog­ja tesztelni. Figyelmet kell azonban arra fordítani, hogy az önkormány­zati mellett a lakossági ingatla­nok előtt is muszáj folyamato­san tisztítani a vízelvezető árko­kat - hangsúlyozták. VÉLEMÉNY LACZI ZOLTÁN y#§ Garantált biztonság A kormány legutóbbi ülésén elfogadta Tisza- völgy árvízbiztonságának megteremtésére irá­nyuló új Vásárhelyi-tervet. A végrehajtásról két hét múlva kihelyezett kabinetülést tartanak, va­lószínűleg Szolnokon. A hírt olvasván azonban még nem lélegezhetnek föl a Tisza és mellékfo­lyói mentén élők, akik pontosan tudják, szinte állandó veszély­ben élnek, egész életük munkáját pillanatok alatt tönkretehetik a bizonyítottan mind magasabbra tornyosuló árhullámok. Azt vi­szont nem tudják, mikor hajthatják nyugodtan álomra a fejüket. Bő egy évvel ezelőtt ugyanis még arról tudósítottunk, hogy tár­sadalmi vitára bocsátják az összességében százmilliárd forintos beruházást tartalmazó Támogatnák a terv megvalósulását koncepciótervet, ezt köve­tően hamarosan kormány­előterjesztés készülhet be­lőle, s 2003-ban már meg­kezdődhetnek a konkrét munkálatok. A késés okai között hallhatjuk azt, hogy olyan hord­erejű feladatokról van szó, amelyek kapcsán tóbékíthetetlennek tűnő ellentétek feszülnek egymásnak, de akadnak, akik ebben az esetben is a politikusokra mutogatnak. Tény, hogy roppant nehéz összhangba hozni például a települések, a gazdálkodók, a kör­nyezetvédelem és árvízvédelem érdekeit. Az új Vásárhelyi-terv lényegében arról szól, hogy ami jó volt az előző száz évben, az a jövőben nem vezet eredményre. Kiindulá­si feltételnek tekinti a töltésrendszer jelenleg érvényes mértékadó árvízszintre történő kiépítését (ami épp elég munkát ad), további töltésmagasítást azonban csak ott javasol, ahol más műszaki meg­oldások nem merülhetnek föl. A terv ezért kiemelt figyelmet szentel az árvízi tározók kiépítésére, valamint a hullámtér víz­szállító kapacitásának növelésére. Az biztos, hogy a folyók által veszélyeztetett területeken élők összességében támogatják a terv mielőbbi megvalósulását. Már csak azért is, mert a koncepciót támadók közül még nem jelent­kezett az az ember, aki garantálná, hogy mondjuk 2010-ig nem lesz újabb hatalmas árvíz a Tisza-völgyben. A tenni akarás gyűlése Pártpolitika Egyetértés és tenni akarás — így jellemezte az MDF or­szágos gyűlését a párt me­gyei elnöke. Petronyák Lász­ló szerint a demokrata fó­rum megerősítette helyét a jobbközépen. Az MDF stílusa nem változik meg, de az elvégzett munkát az eddiginél jobban meg szeretnék ismertetni a polgárokkal. így pél­dául azt a nemzeti minimumot, amelyet a mostani országos gyű­lésen fogalmaztak meg. Eszerint pártpolitikától mentes, közös fellépést szorgal­maznak például az uni­ós csatlakozás, a nem­zeti érdekek képvisele­te és a határon túli ma­gyarság ügyében. Az országos gyűlés ugyan­akkor határozatban állt tó az európai integráció mellett, ám a kormány tervezett közigaz­gatási reformját, a megyerend­szer megszüntetését ellenezték. Petronyák László különöse fon­tosnak nevezet az uniós csatlako­zással egy időben a nyugdíjak tízezer forintos emelését. A párt megyei elnöke úgy látja, az országos gyűléssel az MDF megerősítette helyét a jobbközé­pen. A pártot érő bal- és jobbol­dali kritikák kapcsán elmondta: a színt váltókat zavarja, hogy az MDF megalakulása óta követke­zetesen ugyanazokat az értéke­ket képviseli. Az uniópártról kér­désünkre kifejtette: Európában csupán Spanyolországban van egyetlen egységes jobboldali párt. Hazánkban eddig is (1990, 1998) több párt koalíciójával tu­dott kormányra kerülni a jobbol­dal. A tavalyi választásokon gya­Az MDF szolnoki vezetése megdöbbenéssel vette a hírt, hogy a megyeszékhely lekerülhet a Gripermllen- tételezésben kiemelt települések listájáról. Éppen ezért felszólítják a megye - elsősorban kormánypár­ti - országgyűlési képviselőit, tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy Szolnok a kedvezményezett körben maradhasson - fogalmaztak. korlatilag létrejött uniópárt vere­séget szenvedett. A pártvezető szerint úgy tűnik, a Fidesznek fontosabb, hogy maga mellől fel­őröljön minden más erőt, és egyedüli párt maradjon, mint a jobboldal kormányra kerülése. T. J. Kinek adja adója 1 százalékát? Körkérdés A tél vége és a tavasz nem csupán a szerelmesek, de az adóbevallások évszaka is. Ilyenkor a vállalkozók és munkavállalók egyebek mellett arról is rendelkez­hetnek, melyik egyházat és nonprofit szervezetet támo­gatják adójuk egy-egy száza­lékával. Lapunk ennek kap­csán arra volt kíváncsi, va­jon a járókelők milyen célra szánják ezt az összeget. Riemer Erzsé­bet, 25 éves eladó: - Négy éve, amióta lé­tezik ez a le­hetőség, a csa- ládommal együtt a Dunaszekcső Emlékéért Alapítvány munkáját támogatom az adóm egy százalékával. Ez egy hagyományőrző szervezet édes­apám szülőfalujában, amelynek munkatársai között rokonaink és ismerőseink is tevékenykednek. Csík László, 29 esztendős kereskedő: - Mivel alkalmi munkákból élek, nincsen annyi jövedel­mem, ameny- nyinek az adó­jából érdemes volna az egy százalékot felajánla­nom. Pedig egyébként valamelyik nagycsaládosokat segítő civil szervezetet szívesen támogatnék ily módon. Már csak azért is, mert nekem öt testvérem van, így saját tapasztalatból tudom, mit jelentett a szüleimnek felnevelni bennünket. Tóth Renáta, 37 éves fogmű­ves: — Aho­gyan az utóbbi években min­dig, idén is a gyermekeim óvodájának alapítványát támogatom majd az adóm egy százalékával. Ha ez a lehetőség nem volna, ta­lán sérült gyerekeket segítenék ebből a kis pénzből valamelyik közhasznú szervezeten keresz­tül. Persze mindez az én jövedel­mi viszonyaimat alapul véve szinte csak jelképes gesztusnak tekinthető, hiszen a munkahe­lyemen félállásban, minimálbé­rért dolgozom. BUGÁNY

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom