Új Néplap, 2003. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-13 / 37. szám

6. OLDAL TŰK 0 R 2003. Február 13., csütörtök A közönség a legfontosabb Mint ismeretes, ketten adták be pályázatukat a szolnoki Szig­ligeti Színház igazgatói posztjára. Közülük ezúttal Bozsó Józse­fet kérdeztük meg, hogy milyen színházat tervez Szolnokra, ha megkapja a kinevezést. Szolnok- Szolnoki vagyok - kezdte a választ Bozsó József -, a Tiszaparti Gimnáziumban érettsé­giztem, a szüleim ma is a városban élnek. Elvé­geztem a Színművésze­ti Főiskolát, tizenöt éva­dot töltöttem a Fővárosi Operett­színházban. Az ELTE Bölcsészka­rán kulturális menedzser diplo­mát is szereztem. Két éve szabad­úszó vagyok. Részt veszek két, jól prosperáló kulturális vállalkozás­ban, hét utazó darabunk van, ál­landóan járom a világot az Egyesült Államoktól Japánig, sokszor léptem föl Németországban, és természetesen Magyar- országon is. Körülbelül egy éve Szolnokon is volt föllépésem. Most szeretnék visszamenni, megmutatni másféle szerepben is, hogy mit tudok. A továbbiakban arról faggat­tuk, milyen elképzelésekkel ké­szül a Szigligeti Színházba. Kon­cepciójának kúlcsmondata a kö­zönségszínház volt. A manapság eluralkodott rendezői színházat nem kedveli, mondván, hogy a színház a közönségért van, és nem azért, hogy kizárólag a ren­dezők „önmegvalósításának” eszköze legyen. A közönség fize­ti a jegy árát és az adóforintokat, amelyekből fenntartják a színhá­zat, ezért sem lehet az igényeit semmibe venni. Igazgatóként hagyományos és nézhető előadásokra törekedne, nem feledve, hogy a színház illú­zió is. Törekedne az drámai szö­veg tiszteletben tartására, ellen­zi a darabok átírását, erőszaknak tartja a betoldásokat, az írói szándékkal ellentétes megoldá­sokat. Eszményképe a fiatalos, dina­mikus színházvezetés, amely sa­játos arculatot képes adni a szín­háznak. BA Minősítés előtt a kollégiumok Az Oktatási Minisztérium a Nemzeti Kollégiumi Közalapít­vány segítségével felállított egy akkreditációs bizottságot, amelynek feladata a kollégiumok minősítése lesz. A tervek szerint ez év nyarára elkészül a teljes minősítési rendszer, s ősszel megkezdődnek majd a próbaakkreditációk. Megyei információ ____ A vizsgálandó szempontok kö­zött várhatóan szerepelni fog a kollégiumpolitika, a humán inf­rastruktúra, a gazdálkodás, a kol­légiumi önkormányzat, a műsza­ki infrastruktúra állapota, a szol­gáltatások, a szakmai, kulturális, sport- és szabadidő-tevékenység. Az elképzelések szerint a juttatá­sokat, támogatásokat az így kiala­kult rangsor alapján kapják majd az intézmények. Á kollégiumokat egytől öt csillagig fogják osztá­lyozni. Az egycsillagosakat diák­szállásnak, a kettő és négy csillag közöttieket kollégiumnak, az öt­csillagos szálláshelyeket pedig szakkollégiumnak nevezik majd. A „csillagok” itt azonban nem azt jelentik, mint a szállodáknál. Nem pusztán szolgáltatási szín­vonalat jelölnek. Lesz egy mini­málisan meghatározott infrast­rukturális követelmény, amely mellett azonban nagy súllyal esik a latba a szakmai, kollégiumi munka is. A jelenlegi információk szerint a pontozásos rendszert a középiskolai kollégiumokra vár­hatóan nem terjesztik ki. A minősítési rendszer beveze­téséhez előzetes információ- gyűjtést is végeztek. Eszerint a felsőoktatási intézmények diák­szállóinak színvonala viszony­lag alacsony, bár jelentős kü­lönbségek vannak. A Szolnoki Főiskola hallgatói a városban há­rom kollégiumi épületben mint­egy 730 férőhelyet vehetnek igénybe - tudtuk meg Szalay András kollégiumigazgatótól. A bérelt épület mellett két saját di­ákszálló, a Student és a szom­szédságában álló több emeletes építmény várja a tanulókat. E két utóbbiban a helyek kétharmada teljesen összkomfortos. Itt a szo­bák kettő- és háromágyasak, a megfelelő hőmérsékletről auto­mata fűtési rendszer gondosko­dik. A hallgatóknak rendelkezé­Új tornacsarnok az iskolában Mezőtúr „Véss magot, kenyeret aratsz. Ültess fát, s gyümölcs a jutalmad. ” E felirat díszíti azt a márványtáb­lát, amit a katolikus iskola új tor­natermének minapi avatási ün­nepségén helyeztek el Gyulay Endre, szeged-csanádi megyés­püspök erkölcsi és anyagi támo­gatásának megörökítésére.- Iskolánkban eddig még tor­naszoba sem volt - mondta Hor­váth Róbert, az iskola fiatal igaz­gatója. - Nyáron az udvaron tar­tottuk a testnevelő órákat, ősztől tavaszig viszont bevonultunk az iskola folyosójára. A régen szük­ségszerű tornaterem építésének első lépcsőfokát az jelentette, hogy 2000-ben az Oktatási Mi­nisztérium által sportlétesítmé­nyek építésére kiírt pályázat nyertesei lettünk. Ezután tárgyal­tunk a püspök úrral, aki biztosí­totta az építéshez szükséges to­vábbi jelentős összeget. 2000 őszén kezdtük az alapozást, és 2002. végére már itt tartottuk a testnevelési órákat. A tornacsar­nok 24x12 méteres, amihez öltö­zők, vizesblokkok, szertárak, raktárak és tanári szoba járul, to­vábbá az emeleten lévő galéria­nézőtér és egy 90 négyzetméte­res nagyterem. A kiszolgáló-he­lyiségeknek gázzal működő köz­ponti fűtése van, míg a tornacsar­nokban úgynevezett feketén su­gárzó, modern elektromos fűtő­testek melegítenek. A166 tanuló­nak így minden feltétel adott az egészséges testedzéshez. A léte­sítmény 70 millió forintba került.- Csak iskolai használatra szánták a csarnokot?- Nem. Ez a létesítmény nem­csak az iskoláé, hanem a városé is! FÜSTÖS JENŐ Betörtek a kápolnába A Jászberényi Rendőrkapitány­ság nyomozást folytat betöréses lopás miatt ismeretlen tettes, vagy tettesek ellen, akik a tavalyi év no­vember vége és december 30-a közötti időszakban lakatlevágás módszerével betörtek egy Jászbe­rény külterületén lévő kápolnába, mely a Jászberényi Plébánia ke­zelése alatt áll. Az elkövetők szentképeket, gipszszobrokat tulajdonítottak el. A rendőrség kéri a lakosságot, ha valaki felismeri a képen látha­tó szentképet, szobrot (több ha­sonlót is elloptak), illetve valaki­nek megvásárlásra felajánlják azokat, vagy az esettel további információkkal rendelkezik, ér­tesítse a Jászberényi Rendőrka­pitányság Nyomozó Alosztályát a 107-es ingyenesen hívható se­sére áll a konditerem, teniszpá­lya, társalgó, a nagyteremben rendszeres programok, például a szakestek zajlanak. Ezen épü­letek az országos átlag fölötti mi­nőséget nyújtanak, bár bizonyos infrastrukturális fejlesztésekre, felújításokra ezekben is szükség lenne. Horváth József kollégiumveze­tő elmondta, a mezőtúri főisko­la hallgatói helyben három kollé­giumi épületben találhatnak szállást maguknak. Az A épület­ben 309-en férnek el, a B-ben 50 lány kaphat helyet, míg a C-ben 70 fő lakhat. A szobák három­ágyasak, kivéve a B épületet, ahol akár négyen, hatan vagy nyolcán is lehetnek egy helyi­ségben. Lényegében mindegyik épület azonos szolgáltatásokat nyújt. A szobákba például éppen most épül ki az internetcsatlako­zási lehetőség. Gondot jelent, hogy a B és C részleg régi építé­sű, az A-nál pedig a lapos tető hátrányai jelentkeznek. A hall­gatói rendezvények színvonala azonban valószínűleg emelne egy jövőbeni pontozási rendszer eredményén. MOLNÁR G. ATTILA gélykérő telefonszámon, vagy keresse személyesen a Jászberé­nyi Rendőrkapitányságot a Jász­berény, Hatvani út 1. szám alatt (telefon: 57/411-833). Életformája a zene Az éneklés, muzsikálás náluk családi hagyomány lett Dr. Csikász Sándor mérnök negyvenegy éve él Szolnokon. Har­minc évig dolgozott a Közép-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgató­ságon, ebből húszig osztályvezetőként. Van azonban egy má­sik élete is, amelyben a zene, a tánc, az ének uralkodott, és uralkodik ma is. Portré- Másodéves egyetemi hall­gatóként 1952-ben kerültem a szolnoki Közlekedési Mű­szaki Egyetemre, ahol zene­kart alapítottunk, én bőgőz- tem és szaxofonoztam. Re­ményi János, aki akkor fiatal zenetanár volt, kamarakó­rust alakított, abban is énekeltem, sőt ott ismertem meg a felesége­met, az ének hozott össze minket. 1959 és ’71 között a Várhelyi La­jos és Manninger György vezette Tisza Táncegyüttesben táncol­tam, sőt B kategóriás koreográfú- si oklevelem is van. A táncot 1971-ben hagytam abba, de két évig még vezettem egy tánccso­portot a Vegyipari Szakközépis­kolában, a mostani „Pálfy” előd­jében. Nívódíjat nyertünk, de nem sokkal később megszűnt a csoport. A feleségem 1971-ben kezdett énekelni a Kodály Kórusban, én meg követtem. A basszus szólamban énekelek. Számomra a ze­ne, a tánc, az ének­lés a társaság miatt is fontos volt. A testvéreim mind jó­val idősebbek vol­tak nálam, szinte egykeként nőttem föl. Talán ezért is vágytam mindig jó társaságra, amit a Tisza Táncegyüttesben és a kórusokban is megtaláltam. Az énekléshez is sok szép él­ményem fűződik, nagyszerű kül­földi utak emlékét őrzöm, sok ba­rátot szereztünk. Néha arra gon­dolok, hogy az ilyen együttesek, mint amelyeknek tagja voltam- vagyok, többet tettek a népek ba­rátságáért, mint a politikusok. Voltak nehéz időszakaink is, például amikor az áfész 93-ban megszüntette a kórus közvetlen támogatását, és bár nem hagyott egészen magunkra, a széthullás veszélye fenyegetett. Akkor alapí­tottuk meg közhasznú kulturális egyesületként a Szolnoki Kodály Kórus egyesületet, amelynek ki­lenc évig az elnöke voltam. Min­dent magunknak kellett előte­remteni, bár sokan a segítségünk­re siettek, és ez nagyon jólesett. Tavaly lemondtam, december vé­gén megszűnt a megbízatásom. Most még intézzük a tavalyi év lezárását, de ismét egyszerű kó­rustag vagyok. A Kodály Kóruson kívül éneklek a Járműjavító Férfi­karában is. Mindkét együttesnek Buday Péter volt a karnagya, aki 85-ben átcsábított o.da is. Először csak alkalmanként énekeltem ott, ’91, azaz a nyugdíjazásom óta pedig több a szabad időm, így rendszeresen szerepelek a Jár­műjavító kórusában is. A éneklés és a zenélés nálunk családi hagyomány lett. A fiam énekelt a Kodály Kórusban, most meg a pécsi Bartók Béla Férfikórus tagja. A lányom Sze­geden hegedű tanszakon vég­zett, most a Győri Filharmoni­kus Zenekarban játszik. Van négy unokám, hozzájuk is igen közel áll a zene. A határ nem szűnik meg Az Európai Unióban nem az ál­lamhatárok megszűnéséről, ha­nem a határellenőrzés fokozatos felszámolásáról van szó. Magyar- országnak az uniós csatlakozás után szigorú elvárásoknak kell megfelelnie — többek között ez hangzott el Sallai János határőr alezredes, Jászberényben, a vá­rosi könyvtár és információs köz­pontban tartott előadásán. Az Eu­rópai Unió az áru, a tőke és a szol­gáltatás szabad áramlása után a nyolcvanas évek közepén a sze­mélyek szabad mozgásáról is ren­delkezett. Az 1985-ben létrejött schengeni egyezmény csak a ke­let-európai politikai változásokat követően, 1995-ben lépett életbe. Keretében rögzítették a különbö­ző alapfogalmakat, a külső és bel­ső határok ellenőrzésének mérté­két, megállapodtak egy központi információs rendszer létrehozá­sáról, amely a tagországok rend­őrségi és bírói együttműködését segíti, illetve kidolgozták a ví­zumpolitika harmonizálását. Sal­lai János előadása végén elmond­ta, hogy Magyarország uniós csat­lakozása után nem szűnik meg azonnal az ellenőrzés, az EU tag­államai és Magyarország közötti belső határon. A csatlakozás után bizottságok ellenőrzik a megálla­podások alkalmazását és hazánk­nak szigorú elvárásoknak kell megfelelnie. Teljes körű szervizszolgáltatás Biztosító helyett - márkafüggetlen ügyintézés A szolnoki Qualité ‘96 Kft. Peugeot-márkakereskedése kor­szerűen felszerelt szervizt működtet annak érdekében, hogy mind a francia gyártó, mind az egyéb autómárkák tu­lajdonosai elvárásainak megfeleljen. A szerviz minden igényt kielégítő, teljes körű szolgáltatást nyújt. Ráadásul az egyedülálló Crashpert 2000 kárszakértői-rendszer al­kalmazása révén jelentősen megkönnyítik a balesetet szenvedett autósok életét. A szervizben vállalják a gépjár­művek üzemeltetéséhez kapcso­lódó valamennyi szaktevékeny­ség, így az autószerelési, gépjár­mű-villamossági, karosszéria-ja­vítási, fényezési és autóápolási munkák elvégzését, üzemképte­len járművek szállítását, vala­mint a gépjárművek környezet- védelmi felülvizsgálatát - tud­tuk meg Nagy Istvántól, a vevő- szolgálat vezetőjétől. A sérült járművek teljes körű biztosítási ügyintézését és javítá­sát az úgynevezett Crashpert- rendszer segítségével végzik. Az eljárás lényege, hogy használa­tával lerövidül, egyszerűsödik a gépjárműkár-ügyintézés a fe­lek (ügyfél, biztosító, javító) között. A kárt szenvedett ügyfél minden ügyét egy helyen, már­kafüggetlenül a javítónál, a Szolnok, Verseghy út 3-ban le­vő Qualité ‘96 Kft.-nél (telefon: órás ügyeleti rendszerben bizto­sítják a meghibásodott járművek helyszíni hibaelhárítását, javítá­sát, szükség szerint műhelybe vontatását/szállítását. Minden járműkategóriában (autóbusz kivételével) bérautót tudnak biztosítani. Motorjavítás a Peugeot-nál 56/524-090) intézheti. Itt készül a kárjelentés, a digitális fotók, a javítási kalkuláció és valameny- nyi szükséges bizonylat. A hely­színen az ügyfél mindent elin­tézhet, beleértve a kölcsönautó ügyét is. A Peugeot Assistance szol­gáltatás tagszervezeteként 24 Korszerű műszerekkel folyik a járművek vizsgálata FOTÓK: CSABAI Szerződéses partnereik ré­szére igény esetén vállalják a normál nyitva tartási időn kívüli javítások elvégzését, a telephe­lyen kívüli helyszíni javítását. Az ügyfélszolgálat a legkor­szerűbb számítógépes progra­mokkal dolgozik, amely illesz­kedik a hazai biztosítótársasá­gok által használt programok­hoz. Az Allianz Hungária Biz­tosító Rt.-n és a Generali Provi­dencia Biztosító Rt.-n túl szer­ződéses partnerei az OTP Ga­rancia Biztosító Rt.-nek is, biz­tosítva ezáltal az ügyfelek ré­szére a gyors ügyintézést. (PR) A Peugeot-márkakereskedés szervize Szolnokon a Verseghy út 3-ban található. Nyitva tartás: hétköznap 7.30-tól 16.30 óráig. Telefonszám: 56/524-095.

Next

/
Oldalképek
Tartalom