Új Néplap, 2003. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-11 / 35. szám

I 2003. Február 11., kedd TÜKÖR 7. OLDAL MEGYEI „Rajtunk múlik a jövőnk” A testület munkáját mindenki megsüvegeli Vétó a mentőkutya-kiképző bázisra? ___ Tiszaszölos______ Az elmúlt évben lapunk több­ször is foglalkozott az önálló­ságát 25 év után visszanyerő településsel. Elsőként az ön- kormányzati választások előtt, majd közvetlenül utá­na, ugyanis lemondott a falu polgármestere. Felvetődött a kérdés: a 8 kilométerre lévő Tiszafüredtől történő leválás komoly erőpróbája időszaká­ban nem sínyli-e meg Szőlős a „vezetetlenséget”, de többen hozzáfűzték ekkortájt, hogy félnek: ismét elkezdődik egy olyan hatalmi harc, ami meg­oszthatja az embereket, el­vonva a figyelmet az önálló községi létet kialakító, meg­teremtő fontos feladatokról. Ottjártunkkor természetesen kí­váncsiak voltunk, hogy a szkepti­kusoknak lett-e igazuk, vagy azok érvelése látszik igazolódni, akik kijelentették: „Rajtunk mú­lik a jövőnk, mert ha most nem fogunk össze, akkor behozhatat­lan hátrányba kerül a falu.” Az ismét bekeményítő tél kö­dös délutánján a községháza az első állomás. Bizakodásra adhat okot, hogy már a főbejáraton le­het bemenni, hiszen a befejezésé­hez közeledik a hivatali épület bővítése, korszerűsítése. A fala­kon belül hat dolgozó jelenti az apparátust. Egyelőre, hiszen megtudom, hogy dr. Busái György személyében éppen a na­pokban választott jegyzőt a testü­let. Feladata lesz elég, hiszen az önállóság megteremtése irdatlan munkával jár, de járt már eddig is. A dolgozók, akik kollektive szeretnének névtelenek maradni, éppen ez utóbbit erősítik meg. Szószólójuk így fogalmaz:- Sokan a szemünkre vethe­tik, hogy hivatalból kell dicsér­nünk a 9 fős testület munkáját, de való igaz, hogy le a kalappal eddigi produktumuk előtt. Nincs széthúzás, érzik azt a felelőssé­get, amelyet az önállóság első há­rom hónapjának kihívásai jelen­tenek. Már létrejöttek a bizottsá­gok. Jól választottak a szőlősiek, hiszen úgy érzékeljük, hogy ez a testület nagyon jó összetételű, s eddig megfeszített munkával pró­bált megfelelni a lakossági biza­lomnak. Ráadásul eddig jegyző és polgármester nélkül! Ülés ülést követ, hiszen mindent nul­láról kezdve kell megteremteni a közigazgatás, az önkormányzati­ság helyi feltételeit. Az elkészült jegyzőkönyvek, a törvényességi feltételeket biztosí­tó határozatok irattári „magassá­ga" valóban azt sugallja, hogy itt bizony „sziszifuszi” munkát kel­lett végezni, ám ez a munka itt si­keres volt, amit a részletesség igénye nélkül is bizonyít az, hogy lerakták a szociális ellátás alapja­it, működnek az intézmények, van a működéshez pénz, dolgoz­nak a bizottságok, a falra már ki­függesztették a helyi adókról szó­ló határozatokat. Ezzel együtt próbálom elosz­latni a hivatali elfogultság gyanú­ját a szakapparátusról, így „min­tavételem” az utcán, majd a köz­ponti ABC-ben folytatódik. Saj­nálatomra a vélemények itt is névtelenek, de valahol megértem ezt az inkognitót. Egy középkorú asszony el­mondja, hogy három hónap ke­vés a minősítéshez, de hallotta: a képviselők valóban mindent megtesznek azért, hogy a falu né­pe ne csalatkozzon az önállóság­ban.- Nekem van munkám, s ez a legfontosabb. Míg ez így lesz, nem panaszkodom - így a má­sik, már unokás hölgy. Kevés a vásárló, a férfiember csak a pénztárgépnél ül, így az asszonyi verdikt talán így sum­mázható: Valóban van már lát­szatja, köszönhetően a képvise­lő-testület áldozatos munkájának is, az önállóságnak. Nincs acsar- kodás, csend van és béke, ami a legfontosabb, s annak a félelem­nek is nagyobb volt a füstje, mint a lángja, hogy megsínyli a falu a városhoz kötődő köldökzsinór levágását. „Már sok dolgot itt helyben el­intézhetünk, a munkaügyi köz­pontba, az okmányirodába meg így is, úgy is utaznunk kellene Füredre. Igaz, hogy sok gyerek még ott tanul, s nagyon sokan a városba járnak vásárolni, de ez valahol érthető is - mondják, bíz­va abban, hogy a helyi feltételek javulásával ez is másképp lesz. A pálinkafőzde zárva, a szom­szédos kis boltnál parkolok le. A bolt mellett kis italkimérés is üzemel. Itt is névtelenek a véle­mények, kivéve azon bolondos figurát, akit 52 éves kora ellenére is csak Gywrzikának szólítanak. Alig védi ruha az Isten hidegétől, foga is alig-alig, de bemutatko­zik, s bőszen szidja a „tanácsot”, hogy nem kapott segélyt. Miköz­ben letarhál egy deci bor árával, a visszajáró százast is elkéri. Ám komolyra fordítva a szót, a Gyurzikával ingerkedők is el­mondják, hogy bíznak benne: jó döntés volt az önállóság, csak ez a fene nagy szegénység ne lenne, amit csak a munkalehetőség tud­na igazán enyhíteni. Már hazafelé indulok, de a ko­rábbi riportok egyfajta nosztalgi­ájaként még betérek a faluvégi kurtába. Már csupán azért is, mert a kocsmáros Valki Lajost a múltkor sikerült elkeresztelnem Mihályra. A „főnök” örül, hogy megte­remtődött a testületi egyetértés, s a falu sorsáért felelős vezetők, képviselők teszik a dolgukat. Nincs széthúzás, nincs civako- dás, átérzik felelősségüket, a téli hónapok kulcsfontosságát. A vendégek pedig sokadszor mondják el „Tiborc panaszát”, s a Füredi útra kanyarodva csak va- kargathatom a fejem azokon az országos statisztikákon, amelyek 6 százalékos munkanélküliségről és 80-90 ezer forintos átlagjöve­delmekről szólnak, mert errefelé nem ritka a 15 ezres havi fix, s a látens munkanélküliség is in­kább 50, mint 6 százalék. Ezzel a teherrel kell birkóznia leginkább a falunak, amely ápri­lis 26-án választja meg új polgár- mesterét. Tiszaszőlős most csendes. Akinek kell, az teszi a dolgát, hi­szen feladat van elég. Kaptak egy esélyt, amivel élni is akarnak, hi­szen névtelén riportalanyaim mindegyike egyetértett abban, hogy Szőlős sorsát a szőlősi em­bereknek kell alakítani. PERCZE MIKLÓS Felfüggesztett vizsgák Megyei információ Az elmúlt napokban tapasztalt rendkívüli havazás, illetve az eb­ből adódó irreális útviszonyok mi­att a megyei közlekedési felügye­let néhány napra felfüggesztette a gépjármű-vezetői vizsgákat. Mint azt Kádár Györgytől, a felügyelet igazgatójától megtud­tuk, az intézkedést február ötödi­kével rendelte el. A szolnoki köz­lekedési helyzet miatt a helyi gyakorlati vizsgákat függesztet­ték fel átmenetileg. A vidéki hely­színeken pedig az elméleti vizs­gákat is beszüntették, mivel a le­hetetlen útviszonyok miatt a vizsgabiztosok nem tudtak eljut­ni az adott településekre. A hét végi úttisztításokat követően a megyei közlekedési felügyelet hétfőtől újra megkezdte a tanuló gépjárművezetők elméleti, illetve a gyakorlati vizsgáztatásait. M.G. „A veszélyes hulladékok jelenlétét sem lehet kizárni’ Jászberény Egyelőre kérdés, hogy a Jászberényben működő Mentőkutyás Egyesület szakmai irányításával létrejöhet-e a városban egy nemzetközi mentőkutya-kiképző bázis. A célra felajánlott területet több mint egy évvel ezelőtt bérbe vette az ügyet támoga­tó Polgári Védelemért Alapítvány a város önkormányzatától. Az építési engedély benyújtását követő hatósági eljárások alkalmával azonban felsejlett: azon a he­lyen nemhogy kutyakiképző bázist, de talán még egy bódét sem lehet felépíteni. Tiltakoznak a közelben lakók, kifogást emelt az ÁNTSZ. Az érintettek a minap helyszíni bejáráson tekintették át a lehetőségeket. ha lehet, más célra, mondjuk a város zöldte­------------- rületének a növelésére használják fel. Tizen­Az é pítési engedély kiadását megelőző eljá- három, aláírással támogatott nyilatkozatu- rás elsőfokú hatóságának Jászárokszállás kát Szőllősi László adta át az illetékeseknek, polgármesteri hivatala építés­ügyi osztályát jelölték ki, amely a minap - az eljárás részeként — helyszíni bejárást szervezett. A szakhatóságok képviselői mellett megjelentek a közelben lakók, s természetesen a men­tőkutyások képviselői is. A mentőkutyások jó néhány éve dédelgetett álma, hogy Jászberényben nemzetközi színvonalú, akár európai vagy világversenyek lebonyolítására is alkalmas kiképzőbázist hoz­zanak létre. A Polgári Védele­mért Alapítvány támogatta az elképzelést - ahogy azt Somo­gyi Gyula a polgári védelem al­ezredese érdeklődésünkre el­mondta -, mert a jászberényi mentőkutya kiképzés színvo­nala országos, nemzetközi vi­szonylatban is kiemelkedő. A város szélén, a Fehértói te­metőtől nem messze találtak egy — úgy gondolták — alkal­mas területet, amelyet 50 évre bérbe is vettek a Jászberényi Vagyonkezelő és Városüzemel­tető Részvénytársaságtól. A szépséghiba az építési engedély kiadásának igénylését követően került elő. A kiszemelt terület ugyanis egy felhagyott szeméttelep! Jó húsz éve már, hogy oda nem hordtak egyetlen kilónyi sze­metet sem, de a tulajdoni lapon ez a több­hektáros fűvel és fával benőtt terület a mai napig szeméttelep megjelöléssel szerepel. Igaz, a város rendezési tervében már mint véderdőt vették nyilvántartásba, de ez a té­nyen mit sem változtat. A terület közvetlen szomszédságában la­kók, tiltakozva a kutyakiképző központ lét­rehozása ellen, kérték, hogy vizsgálják meg a talajt, maradt-e ott valami szennyeződés. S ladék - galvániszap (ezzel cianidok), fes­tékanyagok, híg trágya, arzén, akkumuláto­rok stb. — is oda kerülhetett. A közelben la­kók egészségének védelmében a tisztiorvosi szolgálat szeretné elérni, hogy figyelőkutak fúrásával úgynevezett monitoring rendszert építsenek Id, amivel a talajvíz, a mélyben keletkező gázok, illetve talaj szennyezettsé­gének mértékét lehetne megállapítani. A mérési adatok birtokában pedig eldönteni, kiadható-e a területre építési engedély, vagy haladéktalanul meg kell kezdeni a terület re­kultivációját. A mentőkutya-kiképző bázis építéséről érvek és ellenérvek ütköztek Az ott lakók azt sem értették, hogy annak idején miért nem tájékoztatták őket: a felha­gyott szeméttelepre építik házaikat... Kifogást emelt az ANTSZ is. Mint azt dr. Sárközi Mária tiszti főorvostól megtudtuk A 60-as, 70-es években használt szeméttelepet a nyolcvanas évek elején végleg felhagyták, azt földtakarással borították. Annak idején még nem léteztek a környezet védelméről, és a hulladékgazdálkodásról szóló törvé­nyek, így a Jászberényben akkor folyó ipari, mezőgazdasági tevékenységek eredménye­ként gyakorlatilag bármilyen veszélyes hul­FOTÓ: SJ Most a kijelölt első fokú eljáró hatóság­nál, esetünkben a jászárokszállási polgár- mesteri hivatalnál van a labda. A lakók tilta­kozásán és az ÁNTSZ kifogásán túl lényegi kifogást egyetlen szakhatóság sem emelt az engedély kiadásával kapcsolatban. Követ­kezmények nélküli határozatot biztos, hogy nem tudnak hozni. Ha megadják az enge­délyt, akkor az ÁNTSZ tesz jogi lépéseket, a szomszédok pedig fellebbeznek. Ha nem adják meg, akkor a mentőkutya-kiképző bá­zist létrehozni akarók élnek fellebbezési jo­gukkal. BANKA CSABA Ablaküvegei a Hortobággyal szemeznek Nagyiván részben könnyű, részben nehéz helyzetben van, hiszen a Hortobággyal jár kézen fogva. Ablaksze­mei bármerre néznek, álta­lában a nagy magyar pusztát vizslatják, amelyben mesz- szire kalandozhat a tekintet. Rendezett település, ami az első pillanatban meglátszik a tisztaságon, a gondozott, felújított házakon. Két dolog még mindenképpen a falu képéhez tartozik. Az egyik a tájház, amely szélre épült, és mind külső kinézetében, mind bútorai­ban hűen őrzi az itt lakók ember­öltővel, emberöltőkkel korábbi ha­gyományait, szokásait, berendezé­si tárgyait. A másik a temér­dek gólyafészek, amelyek ke- lepelős, hosszú csőrű bérlői mostanság talán Afrikában várnak arra a jelre, amikor a tavaszi szelek végigrohan­nak a határban és kipattint­ják az alvó rügyeket. Ma még csendes a falu, ál­mosan szunnyad a februári szikrázó napsütésben. Má­sodikén, azaz gyertyaszente­lőkor a medve is megláthatta az árnyékot, ami a néphit szerint azt jelenti: még messze a tavasz, elő kell venni az íziket. Sokan elő is veszik az ezerkétszázhet- venhat itt lakó lélek közül. Mint minden vidéki telepü­lésen, itt is temérdek a nyug­díjas, és jóval száz éven felü­li személlyel is dicsekedhet­nek. Ami a munkanélkülisé­get illeti, tizenkét százalék feletti az arányuk, és nyaranta igen sok a közhasznú munkás. Most is tíz körül lehet a számuk. Azért akadnak ifjabbak is: a helyi suliban száz körüli, alatti di­ák koptatja a padokat, és óvodás is negyvenöt lakik Ivánon. Orvos­sal is dicsekedhetnek, ami pedig a papot illeti, ő Füredről jár ki. Aki vásárolni akar, teheti, hat élelmi­szerüzlet nyílt eddig, aki pedig esetleg szomjas, szintén helyben gurgulázhat az öt kocsma, presz- szó, bisztró valamelyikében. Még egy folyton-folyvást szépülő, bő­vülő szociális otthonnal is rendel­kezik Nagyiván. Mezőgazdasági jellegű a tele­pülés. Az állattenyésztésnél ma­radva viszonylag sok a szarvas- marha, meg a hízó, és az átlagos­nál jóval több a birka. Amelyik jó­szerével a kopár legelőkön is megél, bár az itteni öregek szerint ötven-hetven éve a mostani bége- tők sokszorosa pusztította a fü­vet. Nem is kapott lángra avartűz, bokor- és bozóttűz, mert semmi nem nőhetett az égig. Ami pedig a növénytermelést illeti, a búza, a kukorica, az árpa, a hagyma jel­lemző. Valaha dohánnyal is töb­ben bíbelődtek, mára valahogyan lecsökkent a számuk. Kemény, szikes a föld egy része, kevés aranykoronájú, éppen ezért gyü­mölcsfák vannak, de gyümölcsök nincsenek. Szőlőtőkék, lugasok előfordulnak, a szőlőtáblák nem ide, erre a vidékre valók. Pedig az iváni ember szereti a földet, ren­geteget és szorgalmasan dolgo­zik. De hát nem messze a hajdani bombatér, ez inkább átok, mint áldás a falunak, hiszen ebből ki­folyólag kevés az a terület, ahol gazdálkodni lehet. És a környék, a Hortobágy másik jellemzője, hogy nem sok az eső. Mindez nem vonatkozik a belvízre, abból jóval több érkezik a kelleténél, fő­leg tavasszal. A viszonylagos mostoha körül­mények miatt itt jóval többet kell gürcölni, mintha Kánaán-minősé- gű táblák nyújtóznának a határ­ban. Dolgoznak is a nagyivániak hajnaltól késő estig. Szórakozásra ott vannak az aranylábú focisták, szezonban általában minden második hé­ten otthon bűvölik a bőrt. Kultúrházzal is rendelkeznek, meg évente még valamivel. Egy-két olyan lagzival, ahová jószerével majdnem az egész fa­lu hivatalos. Mert ezek a lakodalmak is hozzátartoznak ehhez a túlnyomórészt kato­likusok lakta telepü­léshez. Amelyik - ha hinni lehet az elsár­gult iratoknak — las­san 726 éves lesz. Akárhogy, akármerről figyelem és nézem, nem látszik rajta ez a szép életkor. Szeren­csére. D. SZABÓ MIKLÓS Nád nő a környéken, így nem véletlen, hogy a tájház tetejét is az borítja fotó, esi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom