Új Néplap, 2003. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-30 / 25. szám

2003. Január 30., csütörtök VÁROSHÁZI TÜKÖR SZOLNOK 7. OLDAL Versenyfutás a határidőkkel Az okmányiroda részben a városközpontba költözik Ma még hosszú sorban várnak az ügyfelek az okmányirodában fotó: bakos j. A megyeszékhely és vonzás- körzete mára kinőtte a Szé­chenyi városrészen található Szolnoki Okmányiroda épüle­tét és feltételrendszerét. Mind­ezt hűen tükrözi a szinte ke­zelhetetlenül magas ügyfélfor­galom és a feladatok — egyéb­ként országosan jellemző — torlódása. A nehéz körülmé­nyeken márciustól a város- központban új munkaállomá­sok kialakításával igyekeznek úrrá lenni a szakemberek. Több mint 67 ezer gépjármű-ügy­intézést zártak le, és 32 400 szemé­lyi okmányt adtak ki tavaly a Szol­noki Okmányiroda munkatársai. Persze ha végiggondoljuk, hogy 14 éves kortól kezdve előbb-utóbb minden állampolgár megfordul ilyen helyen, akkor az intézmény illetékességi területéhez tartozó 110 ezres lélekszámból kiindulva ezek az adatok nem keltenek különö­sebb feltűnést. A feladat nagysága azonban nem érzékeltethető a körülmények ismeretének hiányában - véleke­dett a hajdani könyvtár falai között jelenleg zajló munkáról Mattya- sovszkyné Bartha Jusztina, az iro­da vezetője. Márpedig ezeket a kö­rülményeket manapság - az or­szág szinte valamennyi hasonló lé­tesítményéhez hasonlóan - Szol­nokon a jól képzett, ám mindössze húsz ügyintézőt felsorakoztató szakembergárda és a szűkös inf­rastrukturális feltételek jellemzik. A szigorú határidőkkel „felcím­kézett” teendők pedig olykor szin­te a teljesíthetetlenségig fokozzák az egyébként sem sétagaloppsze- rű tempót. A vezető érdeklődé­sünkre hangsúlyozta, idén újabb nehéz feladatok elé néznek. Példa­ként említette a régi személyi iga­zolványok és a vezetői engedélyek január 1-jétől megszaporodó cse­réjét, illetve a vállalkozói igazolvá­nyok megújításának immár — a február 15-i határidő előtt — ismét sokasodó igényléseit is, amelyeket az egyszerűsített vállalkozói adó miatti újabb módosítás tovább ne­hezít. Mindezek miatt manapság na­ponta közel háromszázan fordul­nak meg a Szolnoki Okmányiro­dában. A feltorlódó munka és az adóhatósággal sűrűn akadozó szá­mítógépes kapcsolat csupán a munkatársak belső átcsoportosítá­sával kezelhető. Az útlevelek ügy­intézéséhez azonban már ez a ru­galmasság sem lett volna elegen­dő. A fenntartó így az intézmény e tevékenységének elköltöztetése mellett döntött. A napokban már el is kezdődött két új munkaállo­más kialakítása a Polgármesteri Hivatal melletti ügyfélszolgálati irodában, amelyek március 1-től az okmányiroda nyitvatartási rendjében várják majd a külföldre készülőket. A legfiatalabb osztály Ez év január elsején kezdte meg működését a polgármesteri hivatal legfiatalabb osztá­lya, a Program és Városfejlesztési Osztály, amelynek vezetője Benedek Henriette. Benedek Henriette fotó, csabai- Mivel foglalkozik az újonnan szervezett osz­tály?- A Gazdasági és Városfejlesztési Főosztály keretében dolgozunk. Feladataink közé tartozik többek között a magyarországi és az európai uni­ós lehetőségek feltárása, pályázatok készítése, kapcsolatok felvétele az együttműködő szerveze­tekkel, cégekkel, intézményekkel közös pályáza­tok készítése céljából; városfejlesztési projektek készítése, közreműködés ezek megvalósításá­ban; a városi marketingstratégia kialakítása és működtetése; az idegenforgalmi fejlesztése kon­cepció- és programszintű megalapozása, a fej­lesztések összehangolása; részvétel a várost érin­tő országos, regionális és megyei képviseletek­hez tartozó elemző, döntés-előkészítő, szervező tevékenységben. Hasonló tevékenység eddig is folyt a városházán, de nem ilyen koncentráltan.- Hányán végzik ezt a munkát?- Az osztály létszáma hét fő, valamennyien diplomások és beszélnek idegen nyelveket, az át­lagéletkor pedig harminc év körül van.- Ön hol dolgozott korábban, milyen előzmé­nyek után került az osztály élére?- 1990-ben lehetőséget kaptam, hogy Bécsben járjak egyetemre. A gazdasági fakultást választot­tam. Az ott szerzett diplomát azonban akkor még nem honosították, ezért beiratkoztam a Bárczy Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolá­ra, ahol 1999-ben diplomát szereztem. Mivel azonban mindenképpen gazdasági területen sze­rettem volna dolgozni, elkezdtem Budapesten a közgazdasági egyetem kiegészítő szakát. Most írom a szakdolgozatomat. Először a megyeházán dolgoztam, majd vállalkozóként forrásfejlesztés­sel kezdtem foglalkozni, menedzseltem az ön- kormányzatok ilyen irányú tevékenységét. Ez Névjegy: Benedek Henriette Születési hely: Szolnok Születési idő: 1970 Végzettsége: gazdaságszociológus (Wiener Universität) 2002-ig tartott, január elseje óta pedig az osztályt vezetem.- Hány órát dolgozik naponta?- Amennyit kell a feladatok elvégzéséhez. Szabadidőm nem sok marad.- Abban a kevésben mivel foglalkozik legszíve­sebben?- Több kutyám van, ők sok törődést igényel­nek. Talán meglepő lesz, amit mondok, de szere­tek horgászni az élő Tiszán. Azért lehet meglepő, mert a horgászatot férfisportnak tartják. Szeretek autót vezetni. De ezekre sajnos kevés időt tudok szakítani. b. a. Új szervezet alakult A polgármesteri hivatalban végbement átalakítások so­rán új szervezet alakult, a polgármesteri kabinet. Irá­nyítóját Papp Károlynét ar­ról kérdeztük, milyen helyet foglal el a kabinet a hivatal rendszerében, és melyek a főbb tennivalói. A kabinet az osztályok szerveze­tében nem jelenik meg. Nem irá­nyítja a hivatalt, hanem együtt­működve segíti annak munkáját. Klasszikus államigazgatási eljá­rást nem igénylő, mintegy a hiva­talon átnyúló feladatokat végez. Ápolja az együttműködést a ci­vil szervezetekkel, koordinálja a város nemzetközi kapcsolatait. Fontos feladata a tájékozódás és a tájékoztatás. Gyűjti a lakossági ja­vaslatokat, információkat szolgál­tat, tájékoztatja a szélesebb köz­véleményt a média közreműkö­désével és lakossági fórumokon. Ezek a tevékenységek koráb­ban szétszórva a főosztályok munkájában jelentek meg, most koncentrál­va, átfedések nélkül, hatékonyabban végez­hetők. Áz új szervezet átvett bizonyos felada­tokat a főosztályoktól, osztályoktól, lehetővé téve, hogy ott több energia maradjon az ál­lamigazgatási felada­tokra. A kabinetben közvetlenül ha­tan dolgoznak, hárman köztiszt­viselők, hárman vállalkozók. A kabinet szervezetében helyeztek el egy belső ellenőrt, ő a polgár- mester megbízására végzi a mun­káját. Ott dolgozik a főépítész, akinek a tevékenységéről levá­lasztották a hivatali ügyintézést, így több ideje marad a városkép alakítására. A nemzetkö­zi kapcsolatok irodája is a kabinet keretében vég­zi munkáját. A munka­társak, tevékenységi kö­rük szerint bizonyos pa­naszügyekben is eljár­nak. Nem bírálják fölül a meghozott határozato­kat, de segíthetnek sze­mélyre szólóbb, ember- közelibb megoldások keresésé­ben, együttműködve az illetékes osztályokkal, illetve tisztviselők­kel. Nehéz döntések előtt Természetes dolog, hogy ha a város élére új vezetők ke­rülnek, részben változnak a koncepciók, az elképzelé­sek. Botka Lajosné polgár- mestert arról kérdeztük, mi­lyen koncepcióváltásra lehet számítani a közeljövőben a várospolitikában, és milyen elképzelések változatlan megvalósítását tervezik.- 2003-ban valóban sok új dolog­nak kell kezdődnie városunkban, de sok megkezdett dolog folytató­dik. Ezek közül először a beruhá­zásokat említem. Folytatódik a kétpói hulladék- lerakó beruházása. Ez egy nem­zetközi tender, amelyre a város önkormányzatának kevés befo­lyása van. Inkább menedzselnie kell, és lehetőségei szerint biztosí­tania, hogy az európai uniós pá­lyázati pénzek felhasználása szakszerű legyen. A kétszázezer lakosú térség hulladéka megfelelő mennyiség egy hulladékhasznosí­tási iparág megjelenésére. Már je­lentkeztek azok a hazai és külföl­di befektetők, akik a szakszerűen kezelt hulladékból jelentős tőké­vel nagyüzemi módon újrahasz­nosított termékeket akarnak előál­lítani. Ha a beruházás a szolnoki ipartelep területén valósul meg, akkor ez munkaerőt igényel, más­részt prosperáló vállalkozásként a helyi adóbevételt gyarapítja. A másik nagy programunk, amelyet örököltünk, az iparipark- beruházás, ami elindul ez év ta­vaszán. Ez szintén munkaalkal­mat teremt Szolnokon. Jó néhány már itt működő egy­ség fejlesztéseket tervez, amelyek tíz-húsz-negyven további munka­helyet eredményeznek. Mindez összeadva jelentős mennyiség, és növeli a város bevételeit. Ami az önkormányzati döntés­hez és önkormányzati forráshoz kötődő beruházásokat illeti, első helyen a szociális bérlakásprogra­mot említem. Szolnokon csökke­nő lakosságszám mellett is mint­egy ezerötszázan várnak bérla­kásra. A Tiszamenti Vegyiművek lakótelepén a férfi és a női mun­kásszálló jó állagú épületének az átalakításával, emeletráépítéssel, illetve az óvodaépület hasznosítá­sával 80-90 lakást lehet kialakíta­ni. A MÁV tulajdonában van egy félkész egyemeletes ház a Nagy­sándor József úton. Remélhetőleg meg tudunk egyezni a MÁV-val, hiszen az épület átalakítása ol­csóbbá tenné a lakások kialakítá­sát. Vizsgáljuk a jelenleg a Kincs­tár tulajdonában lévő volt magyar laktanya épületét a Mester úton, ahol új lakóövezetet lehetne épí­teni. Február elejétől indul a kor­mányzati pályázat. Végezetül nem titok, hogy ezen a területen is megjelent a magántőke. Ez az önkormányzatnak előnyös, az embereknek jó, mert több bérla­kás épül, a vállalkozónak pedig azért jó, mert a befektetése állami támogatás kiegészítésével hosz- szabb távon jól megtérül. Az útprogramot folytatjuk, sőt szeretnénk gyorsítani. Bőven van még földút a városban, és van er­re az évre szóló programunk, amely ezek burkolásáról szól. A programot folytatni, sőt gyorsíta­ni szeretnénk. Az utak karbantar­Botka Lajosné tása, felújítása az elmúlt években elmaradt a szükséges szinttől, burkolt útjaink nagy része is fel­újításra szorul. Egy év alatt nem tudunk minden igényt kielégíte­ni, nem lesz rá pénzünk, de a munkát elkezdjük. Évek óta hú­zódó beruházás a Szabadság tér átépítése. A Hild téren megkezdő­dött egy olyan új városközpont kialakulása, amely sétáló-bevá- sárló-szórakozóközpont szerepét fogja betölteni. Szeretnénk ezek kialakítását befejezni, amennyi­ben a megfelelő források rendel­kezésre állnak. A Belvároson kívüli részeken is érzékelniük kell az emberek­nek, hogy szépül a környezetük. Ez olykor csak kisebb fejleszté­sekkel, beruházásokkal jár, pél­dául autóbuszvárók kialakításá­val, egy-egy pad elhelyezésével, parkfelújításokkal. Ehhez is sze­retnénk hozzájárulni. Lényeges feladatunk pluszfor­rásokat bevonni a város fejleszté­sébe. Erre jó esélyeket ad a terü­letfejlesztés és a regionális fej­lesztés új programja, hiszen az európai uniós felzárkózás idősza­kában a régiós fejlesztések finan­szírozása akár százszázalékos is lehet. Ezeknek a kidolgozásában, Szolnok részvételének biztosítá­sában óriási a felelősségünk. E te­kintetben sok pótolnivalónk van. A város fejlesztése szempontjá­ból egy olyan egységet kell létre­hoznunk, amely fölkutatja a programokat és finanszírozási le­hetőségeket, hogy a város szem­pontjából hasznos pályázatokat készítsünk. Ilyen például a lo­gisztikai központ, amelynek még nincs kész a programja, vagy a Holt-Tisza és környéke bevonása a turizmus fejlesztésébe. Válto­zatlanul napirenden van a repülő­tér polgári hasznosítása, amely a logisztikához jól közelíthető. Azt is most tanuljuk, hogy a szolnoki kistérségben lévő településekkel milyen közös programot tudunk kialakítani. Szeretnénk megőrizni és fej­leszteni a kultúrában, a művelő­désben és a szociális szférában meglévő értékeinket. Ezeken a te­rületeken nehéz döntések előtt ál­lunk. Sajnos 2002-höz képest 300- zal kevesebb az óvodás gyerekek, 250-300-zal csökken az általános iskolások, és közel 500-zal a kö­zépiskolások száma, és a létszám- csökkenést az állami források csökkenése kíséri. Az önkor­mányzatnak ismét döntenie kell: szükséges-e ekkora intézmény- rendszert fönntartani, a meglévőt tudja-e a város úgy finanszírozni, hogy a minőség ne csökkenjen. Át kell gondolnunk művelődési, kul­turális intézményeinket is. Ki tud­na lemondani a Liszt Ferenc Ka­marazenekar szolnoki támogatá­sáról, a színházról, kiadványok megjelentetéséről, amelyek Szol­nok hírnevét öregbítik? Nehéz megtalálni a prioritásokat. A sportban ugyanez a helyzet. A ko­sárlabda támogatásából kivonul­tak egyes szponzorok. Óriási az önkormányzat felelőssége, hogy tud-e újabb szponzorokat felku­tatni, tud-e a hiányok pótlásában részt vállalni? Hiszen a sport is na­gyon fontos érték. A Damjanich uszoda a sport egyik fellegvára. Elképzelhetetlen, hogy vízforgató nélkül versenysport céljára mű­ködjön az Európai Unióban. A fel­újításra elkészítettük a tervet, és reméljük, hogy az Ifjúsági és Sportminisztérium támogatásával meg is valósul. Az új városvezetésnek dönté­seket kell hoznia. Számot vetve az erőforrásokkal, amelyekben nem dúskálunk, le kell tennünk a voksunkat az értékek mellé, ki kell mondani, hogy ezt minden­áron megvalósítjuk, itt pedig megnézzük, hogyan lehetne más­képpen előbbre jutni. Remélem, hogy a megyei ön- kormányzat vezetőivel együttmű­ködve tudunk erőket összponto­sítani, hiszen a fejlesztések hatá­sa nem áll meg mindig a város ha­tárainál. Nem vagyok idealista, de azt hiszem, bizonyos együtt­működés elvárható. Történtek átszervezések a pol­gármesteri hivatalban. Megszűnt a városfejlesztési főosztály, a funkciót a gazdasági főosztály­hoz tettük, másik részét pedig a városüzemeltetéshez, azaz oda, ahová szerintünk való. Erősítet­tük a partnerközpontú lakossági ügyintéző jelleget, és megpróbá­lunk bizonyos, eddig szétszórt funkciókat egy úgynevezett pol­gármesteri kabinetbe összehozni. Mindezekkel a hivatal hatékony­sága növekszik, a kiadások pedig nem emelkednek, bistey andrás Készül a költségvetés Az önkormányzat életében különösen fontos időszak a költségvetés készítése, hi­szen ilyenkor derül ki, hogy mire mennyi pénz jut, mit lehet elérni a pénzügyi év­ben, és mit kell későbbre ha­lasztani. Treffler Tamást, a közgyűlés költségvetési és városfejlesztési bizottságá­nak elnökét arra kértük, be­széljen a város pénzügyi helyzetéről.- Szolnok rossz anyagi helyzet­ben van - ezzel a sommás kije­lentéssel kezdte válaszát Treffler Tamás. - Üres a kassza, a kezes­ségvállalásokkal együtt mintegy 4 milliárd forint az adósság. Ebben az évben, mindent összevetve kö­rülbelül 950 milliót kell kifizetnie a városnak adósságszolgálat fejé­ben. Tavaly 1,2 milliárd forintnyi vagyont értékesítettek, de a va­gyon egyre fogy, erre az évre alig volt előkészítve értékesítés. Ezen a területen intenzív feltáró mun­kára van szükség, hogy megle­gyen a beruházások anyagi felté­tele. Sajnos a város egyre jobban felélte a vagyonát, mi­közben a beruházások finanszírozása jórészt hitelből történt. Az összegyűjtött jo­gos igények és a pénz­ügyi lehetőségek között mintegy 5-5,5 milliárd forintos eltérés van. Az intézmények felújításá­ra mintegy 2,5 milliárdot kellene költeni, ez a legnagyobb tétel, de az útfelújítás és egyéb tennivalók is jelentős összegeket igényelné­nek. A kiadások mintegy 60 szá­zalékát az intézmények működ­tetése viszi el, de ebben nem sze­repelnek a felújítások. A diáklét­szám csökken, ezt az intézmény- hálózat átalakulása nehézkesen követi. Ilyen helyzetben is meg­valósul azonban a közalkalma­zotti bérfejlesztés, és a városüze­meltetésben is lesznek kisebb előrelépések, például a kátyúzás­ban, a parkfenntartásban, a köz- tisztaságban. Idén beruházásra mintegy 2,5 milliárd forint jut, ez csak a legszükségeseb­bekre elég. Az összeg­ből a legnagyobb tételek a Holt-Tisza tartalék ivóvízbázissá alakítása és a regionális hulladék- lerakó, egyebekre alig 300-500 millió marad. Végeredményben a költségvetés mintegy 16-17 milli­árd forint közötti értékben kerül egyensúlyba. Ez lehetséges úgy, hogy az eladósodás ne, vagy csak minimális mértékben növekedjék. Alapvető követelmény külső források bevonása pályázatok ré­vén, elsősorban a város fejlődését megalapozó beruházások eseté­ben, hiszen Szolnok gyakorlatilag nem fejlődött az utóbbi években. A külső pénzek bevonásához vi­szont jó projektek kellenek, ezek nélkül nincs fejlődés. Az oldal az önkormányzat és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az önkormányzat viseli. É i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom