Új Néplap, 2003. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-27 / 22. szám

Testvérmegyei találkozó Megbeszélések Hargitafürdőn az erdélyi kollégákkal. A képen balra a Jász-Nagykun-Szol- nok megyei delegáció fotó: hanga A megyei önkormányzat eu­rópai integrációs irodájának munkatársaiból álló delegá­ció látogatott januárban Har­gita megyébe, megyénk romá­niai testvérmegyéjébe. Megyénk az erdélyi Hargita me­gyével 1998 óta ápol kapcsolato­kat, ezeket 2002 januárjában hi­vatalosan is megerősítette együtt­működési megállapodás aláírásá­val a két megye önkormányzatá­nak elnöke. Idén januárban Hargita Megye Tanácsának meghívására a Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Önkor­mányzat Európai Integrációs Iro­dájának munkatársait meghívták Erdélybe, hogy megosszák ta­pasztalataikat az Európai Uniótól sikeresen megnyert Testvértele­pülési kapcsolatok európai me­nedzsmentje projekttel kapcso­latban, melyet a múlt év szeptem­berében bonyolítottak le Szolno­kon a megyeházán. A látogatás során konkrét segítséget nyújtot­tak a Hargita megyei önkormány­zat EU-integrációs irodájának ha­sonló pályázat elkészítésében. Dr. Ürmössy Ildikó, a megyei önkormányzat EU-integrációs irodájának vezetője tájékoztatta többek között Zsombori Vilmos elnököt, valamint Bunta Leven­tét, Hargita Megye Tanácsának al- elnökét további európai uniós pá­lyázatokon történő közös részvé­tel lehetőségéről, továbbá arról, hogy az idei szolnoki turisztikai konferencián és kiállításon, a Szolnok Expón Hargita megye ki­állítási lehetőséget kap. Ezenkí­vül fiatal mezőgazdászok számá­ra rendezendő szemináriumra is várják erdélyi kollégáikat, ahol az Európai Unióból érkező résztve­vők adják át a területfejlesztéssel, gazdálkodással kapcsolatos ta­pasztalataikat ___________HANGA Il letékek az ügyintézésben Az illetéktörvény 2003. január 1-jével bekövetkezett változá­sai közvetlenül érintik az egyes eljárások résztvevőit. Fontos, hogy elsősorban az eljárási illetékekről értesüljenek az olva­sók. Legközelebb a vagyonszerzési illetékekről lesz szó. Az eljárási illetékek két csoportba sorolhatók: államigazgatási eljá­rások illetéke és bírósági eljárá­sok illetéke. Az államigazgatási eljárási ille­téket az eljárási cselekményért kell fizetni. A megértést segítheti, ha néhány eljárás illetékét példa­szerűen megemlítem, az illeték mértéke és a lerovás mikéntje mi­att. Az elsőfokú államigazgatási el­járásért - ha az illetéktörvény melléklete másként nem rendel­kezik - 2000 forint illetéket kell fizetni (általános tételű eljárási il­leték). 2000 forint, bélyegben lero­vandó illeték mellett kell benyúj­tani előírt illeték, adó, szabálysér­tési bírság stb. részletekben törté­nő megfizetése iránti kérelmet vagy fizetési halasztásra irányuló kérelmet. Ha a kérelemre elmulasztották felragasztani az illetékbélyeget, akkor az eljáró államigazgatási szerv felhívja az ügyfelet a pótlás­ra, egyúttal 200 forint postakölt­séget is felszámol. Tehát úgyne­vezett válaszos levelezőlapon 2200 forint megfizetésével az ál­lamigazgatási illeték pótolható. Meg kell jegyeznem, hogy a bé­lyegilleték hiánya nem akadálya az ügy érdemi elintézésének. Ha az elsőfokú államigazgatási határozatot megfellebbezik, és a fellebbezés tárgyának értéke pénzben megállapítható, akkor a fellebbezéssel érintett vagy vita­tott összeg minden megkezdett 10 000 forintja után 300 forint, de legalább 3500 és legfeljebb 400 000 forint fellebbezési eljárási il­leték fizetendő. Ha egyéni vagy társas vállalko­zás az eljárási illeték fizetésére kötelezett, akkor felvetődik a megvásárolt illetékbélyeg költ­ségként történő elszámolásának igénye. Ez a jelenlegi szabályok között úgy oldható meg, hogy a bélyeg­gel ellátott beadvány hitelesített másolata mellé a vállalkozás a ki­adási pénztárbizonylatát csatolja, és így költségként elszámolhatja a lerótt illetékbélyeg árát. Ma már sem a posta, sem az ál­lamigazgatási szervek nem ad­hatnak a vásárolt illetékbélyeg összegéről számlát. Ha az ügyfél anyagi helyzete nem teszi lehetővé a törvény által előírt eljárási illeték részbeni vagy teljes megfizetését, az eljáró szervtől kérhet költségmentessé­get. Ezt nem az illetékhivatal biz­tosítja, hanem például az a pol­gármesteri hivatal, amely az előt­te folyó méltányossági eljárás le­folytatására kötelezett. A költség­mentesség feltételrendszerét jog­szabály határozza meg. Állam- igazgatási eljárásban a kötelezett anyagi, szociális helyzete, eltar­tottjainak száma, megélhetésé­nek körülményei, rendszeres jö­vedelme és rendszeres kiadásai egyaránt számításba veendők. Összetett, speciális szakértel­met igénylő államigazgatási eljá­rásért az általános 2000 forintnál többet kell fizetni. Ilyen eljárás például az útlevél kiadása iránti kérelem, mely 5 évre 4000 forint lerovása mellett, 10 évre 6000 fo­rint lerovása mellett nyújtható be. De említhetem a vállalkozói iga­zolvány kiadása iránü eljárás ille­tékét, amely 5000 forint, vagy az üzlet működése iránti kérelem el­járásának illetékét, amely szintén 5000 forint. Az ingatlan-nyilvántartási eljá­rás illetéke ingatlanonként és jo­gonként 3000 forint. Ez azt jelen­ti, hogy ha egy szerződésben van tulajdonjogszerző és haszonélve- zetijog-jogosult, akkor kétszer 3000 forint az ingatlan-nyilván­tartás illetéke. Azonos a szabály hagyatéki ügyekben is. Ha az örökösök több ingatlant örökölnek, akkor ingatlanonként 3000 forint illeték jár. Ha például egy családi ház fe­lét és öt darab föld felét érinti, az hat ingatlannak számít, és 18 000 forint eljárási illetéket kell fizetni. (Folytatása következik a Me- gyeházi tükörben) bódog máténé dr. Foglalkozása: politikus Beszélgetés Elek Sándorral, a megyei közgyűlés általános alelnökével Az októberi önkormányzati választások után Elek Sándort vá­lasztották meg a megyei közgyűlés általános alelnökévé. Né­hány hónap után arra kértük, beszéljen önmagáról, eddigi pá­lyájáról és új munkaköréről. — Magamról szólva a legelején kezdem: Karcagon születtem 1943. július 24-én. A szüleim ma­gángazdálkodók voltak. Gyer­mekéveimet a karcagi tanyavilág­ban töltöttem, a városba akkor ju­tottam el először, ami­kor elkezdtem az általá­nos iskolát. Később a szolnoki Gépipari Tech­nikumban technikusi oklevelet szereztem. A szakmai pályafutásomat kútfúróként kezdtem, az akkori Víz- és Csator­naművek Vállalat kútfú­ró részlegénél művezetőként. Kis kitérő volt a kétéves katonai szol­gálat, majd hamarosan úgy hozta az élet, hogy politikai pályára ke­rültem, az akkori ifjúsági szerve­zetben függetlenített munkatárs lettem, majd a pártapparátusban dolgoztam. Voltam tanszékvezető az egykori oktatási igazgatósá­gon, ahol szervezés-vezetéselmé­lettel foglalkoztam. A rendszer- váltás időszakában, pontosabban 1989 decemberében lettem az MSZP megyei irodavezetője, és amíg a mostani tisztségemet el nem nyertem, azon a poszton dol­goztam. Ebben a szakaszban per­sze volt olyan időszak, amikor vá­lasztott párttisztséget is viseltem. Voltam megyei ügyvezető alel- nök, az elmúlt több mint két esz­tendőben pedig a szolnoki városi szervezet elnökeként tevékeny­kedtem. Közben megnősültem, két felnőtt fiunk van. Ebből követ­kezik, hogy négy gyermekem van, mert a két menyemet is saját gyer­mekemnek tekintem, és van egy tízéves, csodálatos unokám.- A változatos politikai munka bizonyára sok tanulást igényelt.- Sokirányú képzésben vettem részt. Azt szoktam írni a szakkép­zettség rovatba, hogy politológus. Egy rövid ideig voltam óraadó ta­■o Elek Sándor nár a közgazdaság-tudományi egyetemen, ahol a keynesizmus- ról tartottam előadásokat. Az ér­deklődési köröm már egészen fia­tal korom óta a gazdaság kérdése­ihez vonzott. Az oktatási igazga­tóságon politikai gazda­ságtant tanítottam. 1983-tól ’90-ig tanszék- vezető voltam ott.- A rendszerváltással egy időben lett az MSZP politikusa. Megosztaná velünk néhány akkori él­ményét?- A megyében dolgo­zó pártalkalmazottak mind meg­kapták a felmondásukat, és vala­hol az élet más területén kellett kenyérkereset után nézniük. Én voltam az egyetlen, aki nem ka­pott felmondólevelet 1989. de­cember 31-gyel. Feladatot azon­ban kaptam az akkor leköszönő pártvezetéstől, nevezetesen azt, hogy a megyében lévő pártingat­lanok átadását vezényeljem le. így került sor ’90 tavaszán arra, hogy ha jól emlékszem, 89 ingat­lant adtunk vagy adtam át Szol­nok megyében. Ennek több ne­hézsége és érdekessége volt. Ami­kor például a megyei pártbizott­ság székházának átadására került sor, én egyedül voltam, a tárgyaló- partnereim, az akkori Ingatlanke­zelő Vállalat vezetői és munkatár­sai pedig jöttek vagy tízen. Leül­tek velem szemben, és kifejtették, hogy a megyei pártházat szobán­ként és párban leltározva kívánják átvenni, én meg ott ültem egye­dül, megdöbbenve, hogy most ak­kor hogy fognak engem ennyi felé párosítani. Végül megoldottuk a gondot, kisebb-nagyobb nehézsé­gek árán sikerült törvényesen át­adni a megyei pártbizottság szék­házát.- Gazdasági téren többféle el­méleti képzésben vett részt. Most Bemutatkoztunk Hollandiában A 2003. év első nagyszabású nemzetközi turisztikai kiállítását ebben a hónapban a hollandiai Utrecht- ben rendezték meg, ahol bemutatkozott a megyén­ket érintő két régió, az észak-alföldi és a Tisza-tavi. A kiállítást meglátogatta Kántomé Bíró Emília, a megyei közgyűlés tagja, Lakatos István, a térségfej­lesztési iroda vezetője és Hering Krisztina, a Tisza- inform Idegenforgalmi Szolgálat igazgatója. Tár­gyaltak a Magyar Turizmus Rt. holland külképvise­letének vezetőjével, Bart Gijsbersttel többek között megyei vállalkozásokhoz holland befektetők keresé­séről. A holland közönség elsősorban a kempinge­zési lehetőségek, valamint a termál- és gyógyfürdők iránt érdeklődött. Hamarosan Európa egyik legna­gyobb nemzetközi turisztikai kiállításán, München­alelnökként is lehet ezt hasznosí­tani?- A kialakult munkamegosztás szerint általános helyettese va­gyok a megyei közgyűlés elnöké­nek, ami azt jelenti, hogy távollét­ében helyettesítem az elnök urat. A gazdaságpolitikai ügyek tartoz­nak hozzám. Korábbi pályafutá­som során a gazdaságpolitikában szerzett tapasztalat olyan iskola volt számomra a képzéseken túl, amit meggyőződésem szerint most is jól tudok használni. A mai folyamatok irányításában termé­szetesen az is nagymértékben se­gít, hogy 1994 óta megyei önkor­mányzati képviselő vagyok, 1998- tól a 2002-es választásokig a pénzügyi bizottság elnöke és a közbeszerzési bizottság alelnöke voltam, tehát az önkormányzati pénzügyekben meglehetős jártas­ságot szereztem. A beruházáspo­litikát és a beruházások konkrét bonyolítását is megtanultam és gyakoroltam. A munkamegosztás nyomán hozzám tartozik az ön- kormányzat és összes intézmé­nyénél a felújítási, beruházási fel­adatok megoldása, illetve azok irányítása, továbbá a területfej­lesztés, a területrendezés, a terü­leti tervezéshez szükséges infor­mációs rendszer, a kommunális szolgáltatásokkal, az energiagaz­dálkodással összefüggő, a gazda­ság- és vállalkozásfejlesztéssel kapcsolatos megyei önkormány­zati feladatok koordinálása és az intézmények költségvetési gaz­dálkodásának felügyelete. Ez elég széles kör, de tudni kell, hogy ezek egyik része abszolút konk­rét, és ebben az önkormányzat rendelkezik hatáskörökkel. A má­sik része elsősorban koncepcióké­szítés és megfelelő testületi tervek jóváhagyása, és lobbizás a megva­lósításáért, mert az önkormány­zat nem rendelkezik eszközökkel. A siker azon múlik, mennyire si­kerül a régiótanácsnál vagy kor­mányzati szinten lobbizni forrá­sok után. BISTEY ANDRÁS A magyar kiállítás egy részlete ben mutatkozik be megyénk, ott azonban már önál- ló standdal jelenik meg a Tiszainform. ______hanga TURI SZTIKAI FÓRUM. Megyénk polgármesterei, idegenforgalmi szakemberei a megyei önkormány­zat szervezésében január 14-én turisztikai fórumon vettek részt, ahol Herbály Imre, a megyei közgyű- lés alelnöke az önkormányzat idei turisztikai koncepcióját is ismertette._______________________■ TÁJÉK OZTATÓ. Stephen Hughes, az Európai Parlament Durham megyét képviselő tagja tájékoztatót tartott az európai parlamenti képviselők munkájáról Tokár Istvánnak, a megyei közgyűlés elnökének és a megyei önkormányzat Angliába látogató delegációjának._______________________________■ Az oldal a megyei önkormányzat és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az intézmény viseli. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom