Új Néplap, 2003. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-27 / 22. szám

TOVÁBBRA IS KÖDÖS IDŐ Részletek a 14. oldalon XIV. évfolyam, 22. szám 2003. január 27., hétfő www.ujneplap.hu Ara: 75 Ft, előfizetve 53 Ft Jász-Nagykun-Szolnok megyei napilap MINŐSÉGMENEDZSMENT SZAKDIPL°MÁTszerezhet a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem keresztféléves, 2003. február elején induló költségtérítéses, másoddiplomás képzésén. Képzési helyszín: Szolnok Jelentkezni a Perfekt Rt. alábbi címén: Szolnok, Verseghy park 8. Tel/fax: 56/422-276 E-mail: perf16@mail.matav.hu 50 éves ,. BMWi y**“4** f ISO «><>«> I minósótíuH C'IN 200003 MEGYEHÁZI TÜKÖR Az októberi önkormány­zati választások után Elek Sándort választották meg a megyei közgyűlés általá­nos alelnökévé. 7. oldal SPORT Az argentinok elleni győ­zelem után az utolsó cso­portmérkőzésén, egyetlen góllal kikapott a magyar válogatott Horvátországtól a portugáliai világbajnok­ságon. 13. oldal KÉK TÜKÖR Liliomtipró énekes Kiskorú megrontásával vádolják a Grammy-díjas R. Kellyt. 9. oldal ÖKUMENIKUS ISTENTISZTELET. A Keresztények Egységéért Imahét zárórendezvényeként Takaró Károly református püspök tartott tegnap ökumenikus istentiszteletet a martfűi Szent Ta­más-templomban. Az eseményen Berkesi Sándor karnagy vezetésével a Debreceni Református Kollégium Kántusa is közreműködött (képünkön). _____________ fotó:bugány jános Ku ltúránk, magyarságunk közös A magyar kultúra napjának ün­nepségét szombaton tartották a Szigligeti Színházban. Ez alkalom­ból vették át kitüntetéseiket az ok­tatás, a művészetek és a tudomá­nyok területén jelentősét alkotó személyiségek. Szolnok Nagy bajt okozhat a kontár Zöldkártya bevezetését sürgetik gázkészülékek esetében is A napokban két olyan sajnálatos haláleset is történt, amelye­ket gázkészülékek okoztak. Debrecenben négyen is meghal­tak, míg Túrkevén egy ember halálát okozta szén-monoxid- mérgezés. Az esetekkel kapcsolatban egy szolnoki szakem­bert kérdeztünk meg, aki a szakszerű karbantartás fontossá­gát hangsúlyozta. Megyei információ Szokolai Tibor több mint húsz éve foglalkozik gázkészülékek ja­vításával, karbantartásával. A Ma­gyar Épületgépész-szövetség tag­jaként tevékenykedő szakember azt tartja, alapjában véve a gázké­szülékek biztonságosak, mégis, használatukkor súlyos balesetek (például az észrevehetetlen szén- monoxid-mérgezés) is megtör­ténhetnek. Ennek elsődleges okát Szokolai Tibor a szakszerű kar­bantartás hiányában látja. A gázszerelőben a túrkevei eset kapcsán felmerült a kérdés: vajon mikor látta utoljára a gáz­kazánt szakember? Úgy véli, ha autóknál rendszeresen kötelező a zöldkártyát megújítani, környe­zetünk és saját magunk védelmé­ben célszerű lenne ugyanezt ten­ni a szintén szennyezőanyag-ki­bocsátó gázkészülékek esetében is. Ezt gázszerelő szakember állít­hatná ki, illetve érvényesíthetné. Ezzel kapcsolatban a Magyar Épületgépész-szövetség, ezen be­lül a körülbelül 250 tagot magába foglaló szervizszekció tárgyaláso­kat kezdett az illetékes hatósá­gokkal. Sajnos tendencia, hogy sok ké­szüléket házilagosan vagy hozzá nem értő, kontár segítségével ja­vítanak. Rontja a helyzetet, hogy a gázkészülék-alkatrészeket a tör­vény ellenére bárki megvásárol­hatja a szaküzletben. Nyugat-eu­rópai országokban csak szakem­ber juthat ezekhez. A kontár figyelme nem terjed ki fontos biztonságtechnikai vizs­gálatokra, ellenőrzésekre. _________________(FOLYTATÁS A 4. OLDALON) Az ünnepség verssel kezdődött, Laki József, a Tiszaparti Gimnázium és Humán Szakközépiskola tanulója Dzsida Jenő alkalomhoz illő versét mondta el, majd az Amicus Ének- együttes adott rövid műsort. Az ünnepség Botka Lajosné pol­gármester köszöntőjével folytató­dott.- Ünnepelni gyűltünk össze - mondta többek között a polgármes­ter asszony -, s ez az ünnep olyan al­kalom, amikor fölmerülnek az élet nagy kérdései: mi végre vagyunk a vi­lágon, mi az életünk célja? A válasz megtalálásá­ban segít évezredes kultúránk. A Himnusz szüle­tésének napján ünnepeljük a magyar kultúrát, mert a Himnusz értelmünkre és szívünkre hatva fejezi ki leginkább magyarságunkat, ad legtisz­tább választ kérdéseinkre. A tudomány és a művészet legnagyobb alakja­inak felidézése után hangsúlyozta, életművük nélkül, a magyarság hozzájárulása nélkül más, szerényebb lenne az emberiség közös kultúrkin- cse. Botka Lajosné polgármester átadja a kulturális díjat dr. Csikász Sándornak, a Kodály Kórus Egyesület volt elnökének fotó, b. j. Városunkban is születnek a tudománynak és a művészetnek időtálló eredményei, köszönet ille­ti azokat, akik létrehozzák, és akik közvetítik ezeket. Beszédét azzal a gondolattal fejezte be, hogy ünnepeljük, ami bennünk közös: kultúrán­kat és magyarságunkat! Ezután a kitüntetések átadása következett. A Bodex-gyűrűt a cég képviseletében Bodnár- né Szántó Éva adta át Horváth Gábor színmű­vésznek. _____________________________________ (FOLYTATÁS AZ 5. OLDALON) Ga zdálkodás külterületeken A tanyasiak a saját munkaerejüket „használják” _____Megyei információ Jász-Nagykun-Szolnok me­gyében a 2000. évi általános mezőgazdasági összeírás so­rán 49 ezer háztartás minő­sült gazdaságnak. Ezek 13 százaléka, megközelítően 6200 végezte mezőgazdasági tevékenységét a települések külterületén, amelyekről a KSH megyei igazgatósága nemrég jelentetett meg rész­letesebb elemzést. A külterületi gazdálkodás me­gyénkben a kunszentmártoni kistérségben a legnagyobb mér­tékű, ahol az összes gazdaság egynegyede volt található a tele­pülés közigazgatási határán kí­vül, és így a megyei külterületi gazdaságok 27 százaléka is itt működött. Kimagaslóan magas a számuk és arányuk a körzeten belül Cibakházán, Cserkeszőlőn, Szelevényen, Tiszaföldváron és Kunszentmártonban. Ezen tele­püléseket az átlagnál nagyobb arányban jellemzi az intenzív kertészeti termelés (fólia alatti zöldségtermesztés). A megyénk­ben gazdálkodó külterületi gaz­daságok további 20-20 százaléka tevékenykedett a jászberényi és a karcagi kistérségben, a szolnoki­ban 16 százalék, míg más körze­tekben — Tiszafüred és Török- szentmiklós környékén - ennél alacsonyabb, 7-7 százalék volt az arányuk. A külterületi gazdaságokat a gazdálkodás alapja szerint vizs­gálva 31 százalékuk csak földte­rület, 27 százalékuk csak állatál­lomány, 36 százalékuk földterü­let és állatállomány alapján mi­nősült gazdaságnak. A fennmara­dó 7 százalék a fenti tevékenysé­gek mellett mezőgazdasági szol­gáltatást és/vagy intenzív kerté­szeti tevékenységet végzett. A felmérés szerint megyénk­ben a külterületi gazdaságokhoz közvetlenül vagy közvetetten 15 és fél ezer fő kapcsolódott. Egy gazdasághoz általában 2-3 fő tar­tozott. A tanyasi háztartások me­zőgazdasági tevékenységüket alapvetően - 92 százalékban - saját munkaerejük felhasználásá­val végezték. A külterületi gazda­ságokban összesen 972 ezer munkanapot dolgoztak az össze­írást megelőző 12 hónapban, a férfiak átlagosan 91, a nők 73 munkanapot. Kistérségenként a legtöbb időt a gazdaságra a Jász­ságban fordították. __________________(FOLYTATÁS AZ 3. OLDALON) Röv iden Flórafarsang virágkedvelőknek JÁSZÁROKSZÁLLÁS FÜREDIEK UTAZNAK. A me­gyei önkormányzat pályázatot hirdetett az elmúlt év decembe­rében megyénk ifjúsági, közép­iskolai fúvószenekarai részére egyhetes angliai csereprogram­ban való részvételre. A pályáza­tok elbírálása megtörtént, a bí­rálóbizottság döntése alapján a pályázó intézmények közül a Tiszafüredi Ifjúsági Fúvószene­kar utazhat Angliába, ba Ismét hatalmas közönségsi­kert aratott az immár ötödik alkalommal megrendezett Flórafarsang Jászárokszállá- son. A Flóra Virágkedvelők Egyesülete és a Petőfi Művelő­dési Ház közös rendezvénye gazdag programjával és légió­ként szemet gyönyörködtető virágkölteményekkel várta az érdeklődőket. BETYÁREMLÉK. Fazekas Dá­vid jászjákóhalmi betyár emlé­ke dalban és szóban is fennma­radt a településen. Szombaton volt épp 150 éve annak, hogy a zsandárok elfogták. A Horváth Péter Honismereti Szakkör az esemény évfordulóján emlék­táblát avatott a betyár elfogásá­nak helyén. A táblát Macsi Sán­dor, a Magyar Kultúra Lovagja avatta fel. BCS FOTÓ: SÁRKÖZI JÁNOS A legnépszerűbb idén is a virág- kötészeti verseny, illetve az itt ké­szült munkákból rendezett kiállí­tás volt. Minden évben más és más feladattal kell megbirkózni­uk a verseny résztvevőinek. Most a tizenhat versenyzőnek egy szü­letésnapi csokrot, ületve egy téli hangulatú asztaldíszt kellett al­kotnia a rendelkezésére álló két és fél óra alatt. A virágok nyelvén azt is el kel­lett mondaniuk a versenyzőknek, hogy egy-egy adott csokor milyen nemű, illetve milyen korú ünne­peknek készült. A zsűri az ötle­tességet, a formagazdagságot, a kompozíció egységét is vizsgálta sok más szempont mellett. A sa­játos „nyelvlecke” Rácz Erzsébet­nek sikerült a leginkább, s így el- vihette az első díjat, második lett Pallagi Erika munkája, a harma­dik helyen pedig Géczi Péter vég­zett. A verseny különdíjasának Tóth Zoltánnét választották, a kezdő virágkötők között pedig Balsi Adrienn volt a legjobb. A verseny mellett az egész hét­végén át tartó rendezvény látoga­tói gobelinkiállitást is megtekint­hettek, élvezhették a helyi Parázs Hagyományőrző Együttes műso­rát, a báli szezonhoz kapcsolódva estélyiruha-bemutató is zajlott, de sokakat vonzott a tombolasor­solás is. Mindeközben virág- és kézművesvásárt is tartottak a mű­velődési házban. B.CS. Az összeírás külterületi gazdaságnak definiálta azokat a mezőgazdasá­gi tevékenységeket végző háztartásokat, amelyek a helységek külterü­letén, vagyis köznapi megfogalmazásban tanyaközponti és tanyasi jel­legű környezetben éltek, és a feltételeknek megfelelő földterülettel és/vagy állatállománnyal rendelkeztek, esetleg mezőgazdasági szol­gáltatást nyújtottak. Költemények születtek a virágok nyelvén FOTÓI SÁRKÖZI JÁNOS

Next

/
Oldalképek
Tartalom