Új Néplap, 2003. január (14. évfolyam, 1-26. szám)
2003-01-17 / 14. szám
6. OLDAL TÜKÖR CSALÁD 2003. Január 17., péntek | flH A testmozgás és a felgyorsult világ Vannak, akik nézik... Felgyorsult világban élünk - lehet hallani nagyon gyakran. Az állítás valóban igaz, és sok esetben azzal a jelentéssel is bír, hogy az embernek nem jut ideje semmi másra, csak arra, ami kötelező: munka, család, gyerekek, esetleg kikapcsolódásként egy kis tévézés. Pedig vannak dolgok, amelyekre saját érdekünkben kell, hogy időt tudjunk szakítani. Ezek közé a dolgok közé tartozik a testmozgás. Megtérül ugyanis a befektetett idő és energia. A rendszeres testmozgás előnye elsősorban az, hogy kedvezően hat az életminőségre: csökkenti a szív- és érrendszeri halálozást, valamint a cukorbetegség kialakulásának kockázatát, előnyös a magas vérnyomás megelőzésére és a már megbetegedetteknél csökkenti a vérnyomás értékét. Ismert a rendszeresen végzett testmozgás jótékony hatása a testsúlyproblémák kezelésében, a pszichológiai állapot javításában és ezen keresztül a szenvedélybetegségek (dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás) és a pszichoszomatikus betegségek megelőzésében. A gerinc- és ízületi betegségek, valamint a csontritkulás megelőzésében és gyógyításában is hatékonyan alkalmazható a valamilyen szinten való sportolás. Magyarország ezen a területen meglehetős elmaradásokkal bír. A lakosság fizikai aktivitásának hiányát a rendszeresen sportolók arányára vonatkozó felmérések is bizonyítják. A KSH reprezentatív felmérése szerint Magyarország 15-64 éves lakosságából a férfiaknak alig valamivel több, mint egyötöde, a nők 13,6 százaléka végez rendszeres testedzést. Az is kimutatható ugyanakkor, hogy az arányok az életkor növekedésével drasztikusan romlanak. A vizsgálatok azt jelzik, hogy az első gyermek megszületése után a nők döntő többsége - még az addig aktívan sportolók is - abbahagyják a rendszeres sportolást. Nem sokkal biztatóbb a helyzet akkor sem, ha a testmozgás minden formáját számba vesszük. Egy 1999-ben végzett kutatás a testmozgásról, testedzésről, sportolásról azt állapítja meg, hogy a „tudatos mozgás, sportolás még nem terjedt el a lakosság körében”. Az iskolai diáksportban a tanulók 20 százaléka vesz részt. Hétköznapokon a 14 évesek, illetve annál idősebbek kevesebb mint fele - egészen pontosan 43 százaléka - végez valamilyen mozgást: sétál vagy sportol. Ez az esetek nagy részében az egyszerűbb, kevéssé idő-, pénz- és helyigényes sétát jelenti, a megkérdezettek csupán 16 százaléka sportolt valamit a vizsgálatot megelőző hétköznapon. A legkisebb arányban az aktív keresők közül mozognak. A dolgozók kétharmada semmilyen tudatos mozgástevékenységet nem végez egy átlagos hétköznapon. Hétvégén valamivel többen mozognak, de még ... vannak, akik csinálják fotó: europress/epa így is tíz felnőtt dolgozó ember közül hat sem hétköznap, sem hétvégén nem mozog. Ugyanakkor a vizsgálat kimutatása szerint minél magasabb valakinek az iskolai végzettsége, annál nagyobb a valószínűsége, hogy tudatosan sportol, mozog. A jelenlegi kedvezőtlen helyzetet konzerválja, sőt várhatóan rontja az, hogy a gyermekek és fiatalok életmódja is átalakult, a napi testmozgásuk egyre csökken. Ennek következménye legszembetűnőbben a testtartási rendellenességek szaporodásában mutatkozik meg (ma az óvodások, általános és középiskolások 60-80 százalékánál észlelhető testtartási hiba). Nő a mozgásszervi betegségekre hajlamosító állapotok gyakorisága, többek között azoké is, melyek a gerinc élettanilag helyes használatát automatizáló mozgásanyag rendszeres végzésével javíthatók. Különösen a testtartás rendellenességei (melynek következményei a később jelentkező gerincbetegségek), valamint az alacsonyabb csonttömeg (melynek következménye a csontritkulás) azok, amelyek rendszeres testmozgással javíthatók. A magyar iskoláskorú népesség keringési-légzési teljesítménye nem éri el azt a szintet, melyet 20-25 évvel ezelőtt a fiziológiás tartomány középértékének tekintettünk. Nemzetközi példák is azt mutatják, hogy azokban az országokban, ahol összehangolt nemzeti programot indítottak a tudatos aktív testmozgás fejlesztésére a tömegsport lehetőségeinek kiterjesztésével, népszerűsítésével, vagy akárcsak a rendszeres futás, séta, gyaloglás társadalmi mértekben is elfogadott meghonosítására, ott többek között ennek hatására is csökkent a szívinfarktusos halálozás, illetve javult a lakosság egészségi állapota (USA, Finnország, Anglia stb.). Különösen fontos a megfelelő tájékoztatás megszervezése, valamint az életvitelhez közeli szabadidősport feltételeinek megteremtése. Az orvostudomány bizonyított tényei azt mutatják, hogy a fizikai aktivitást gyermekkorban, az iskolában érdemes növelni. ■ A baba és a vitamin A vitaminok a szervezet létfontosságú összetevői, az anyagcsere-folyamatok mozgatórugói - mondja dr. Micskey Éva gasztroenterológus. Természetesen igaz ez a kisgyermekeknél is. A vitaminok közös jellemzője, hogy a szervezet teljességükben nem képes őket szintetizálni, legfeljebb előanyagaikból átalakítani. Ezért rendszeres bevitelükről a táplálkozással kell gondoskodni. Igen sok szülő fél attól, hogy gyermeke vitaminhiányos lesz, és nem kevés pénzt költ a gyógyszertárakban az egyre divatosabb multivitamin-készítményekre. De kinek és mikor van szüksége vitaminokra? A szoptatott csecsemő az anyatejjel aD-ésa K-vitaminon kívül mindent megkap, feltéve, ha édesanyja nem beteg, nem diétázik, nem fogyókúrázik, illetve nem hódol a különböző reformkonyhák étrendi előírásainak. A mesterségesen, azaz tápszerrel táplált csecsemő külön vitaminpótlást nem igényel, hiszen a tápszereket úgy állítják össze, hogy azok a baba adott életkorának feleljenek meg a vitaminösszetétel szempontjából is. Ha a baba legalább 750 ml tápszert kap, akkor külön vitamint nem kell adni neki. Más a helyzet, ha valamilyen betegség miatt kevesebbet eszik. Még az egyszerűnek mondott nátha is elveszi az étvágyat, nem is beszélve egy komoly légúti fertőzésről, kiszáradással járó bélhurutról, következményes felszívódási zavarról. A nagyobb babák már változatosan étkeznek, hiszen egyéves korukban étrendjük csaknem azonos a többi családtagéval. Ha a nagyobb csecsemők, kisdedek életkoruknak megfelelően, változatosan táplálkoznak, akkor vitaminhiánnyal betegségek után ugyancsak számolni kell. Igaz ugyan, hogy a bolti tej egy-két összetevőben szegényesebb, és a vitaminok felszívódását csökkenti, de a ma elérhető pluszjelzésű babatejek megfelelő ellátást nyújtanak. Más jellegű a probléma a nem beteg, válogatós, nassoló, úgynevezett „étvágytalan” babákkal. Aki naphosszat teát iszik, ropit vagy Túró Rudit falatozgat kevéske csokoládé kíséretében, az valóban elesik a zöldség- és gyümölcsfélék fogyasztásának előnyeitől, és könnyen vitaminhiányossá válhat. Ha nekik multivitaminokat veszünk, beszéljük meg annak adagolását a családorvossal. ■ A nagyobb babák étrendje változatosabb Receptsarok Téli parasztételek Sült krumpli Hozzávalók: 1,5 kg krumpli, ecetes hagymasaláta, sózott paprikás hagyma, fagyos szalonna, hurkazsír vagy kacsazsír. A krumplit megmossuk és héjastul betesszük a sütőbe a rácsra. A krumpli tálban kerül az asztalra a többi hozzávalóval együtt. Lehet hurkazsírral vagy disznózsírral fogyasztani, áttörve, sóval és paprikával megszórva, rá pedig fagyos szalonna, főtt császárszalonna, abált tokaszalonna, disznósajt rakható. Ez koleszterindúsabb verzió. Fogyasztható ugyanakkor „szoli- dabban” is: margarinnal. Krumpliganca Hozzávalók: 1 kg burgonya, 20 dkg liszt, 15 dkg hagyma, 2 kanálnyi zsír, kevés só, két pohár tejföl, paprika. A krumplit meghámozzuk és annyi vízben, amennyi ellepi, puhára főzzük. Összezúzzuk, majd elkeverjük a liszttel és a sóval. A hagymát felszeleteljük és a zsíron a paprikával megpároljuk. A hagymás zsírt egy tűzálló tálba helyezzük és kanalanként rátesszük a lisztes krumplit. A tetejére kenjük a két pohár tejfölt és a sütőben átsütjük. Családi témákban keressen bennünket az interneten is: www.kiskegyed.hu • www.lakaskultwra.hu www.mindmegette.hu • www.holgyvilag.hu • www.gyongy.hu Azt tartják, hogy az egészséges táplálkozás a hosszú élet egyik titka. De vajon egészségesen táplálkozunk-e? Ennek eldöntése nem egyszerű kérdés, különösen úgy, hogy a köztudatban léteznek bizonyos tévhitek az étkezéssel kapcsolatban. Összeállításunkban - a teljesség igénye nélkül - ezek közül közlünk néhányat. A TOJÁS egészségtelen - hallani sokszor. Nem mindenkinek. Az egészséges anyagcserével bíró embereknél a tojás nem emeli a vérkoleszterinszintjét, ezáltal az érelmeszesedés veszélye sem nő. Egy-két tojás hetente nyugodtan szerepelhet az étrendünkben. AZ ERŐS árt a gyomornak - mondják. Ezzel szemben a paprika, a chili, a bors vagy a curry anübakteriális hatású, ezáltal segíti az epe és a máj munkáját. Az. erős étkek csak akkor ártalma___________________________Tévhitek arról, hogy mi ártalmas az alkatunkra___________________________________________________________ Eg yem, ne egyem? És főleg hányszor? sak, ha a gyomor egyébként is érzékeny. A SPENÓT tartalmazza a legtöbb vasat - állítják még ma is olykor. Generációk nőttek fel úgy, hogy a vasban állítólag igen gazdag főzelékkel tömték őket. Azoknak, akik máig utálják a spenótot, talán utólagos elégtételt jelent, ha megtudják: a vas nyomelem háromszor nagyobb adagban van jelen a hüvelyesekben, a fehérbabban vagy a lencsében. (A tévhit oka valószínűleg egy elcsúszott vessző egy hivatalos tápanyagtáblázatban.) A NYERSEN fogyasztott zöldség egészségesebb, mint a főtt - vélik sokan. Pedig bizonyos zöldségfajták - a burgonya, a zöldbab vagy a padlizsán - méreganyagokat is tartalmaznak, amiket csak a főzés semlegesít. A répa vitaminjai csak gyenge párolás után válnak hasznossá a szervezet számára. A FRISS zöldség tartalmazza a legtöbb vitamint - él a köztudatban. Igaz, ha valóban frissen, a szedéskor fogyasztjuk. Az érzékeny leveles zöldségek, mint például a spenót, hűtőszekrényben gyorsan veszítenek vitamintartalmukból. Ettől még a mélyhűtött zöldség is jobb. A VITAMINOK energiát adnak - gondolják egyesek. Ezzel szemben a szervezet a szénhidrátokból, a zsírból és a fehérjékből nyeri az erejét. A vitaminok ellenben elengedhetetlenek az emésztésnél. AKI ESTÉNKÉNT meleget eszik, biztosan felszed pár kilót - hangzik a verdikt. Az állítással szemben azonban csak a túl sok evéstől lehet hízni, nem attól, hogy este eszünk. Ha a mondottak igazak lennének, a mediterrán országok lakói - akik valóban szeretnek későn vacsorázni - mind elhíznának. AZ ÉDESÍTŐSZER használata fogyaszt - vallják elsősorban a hölgyek. Pedig inkább hizlal: a cukorpótlók ugyanis erős éhségérzetet váltanak ki. A NASSOLÁS hizlal - él a köztudatban. Ez sem igaz egészen. Brit kutatók megállapították, hogy a nassolást automatikusan kevesebb mennyiségű főétkezéssel egyenlítjük ki. A MARGARIN kevesebb kalóriát tartalmaz, mint a vaj. Mindkettőnek megközelítően egyforma a kalóriaértéke. Az úgynevezett diétás margarinokon nem azért van a „diétás” felirat, mert kevesebb zsírt tartalmaznak, hanem mert speciális összetevőjük több egészséges telítetlen zsírsavat szállít. A SZÁRNYAS soványabb, mint a sertéshús - esküsznek sokan. Ez is egy jellemző tévedés. Egy sült csirke bőre 17,5 százalék zsírtartalommal bír, míg egy sertésszelet csak 2 százalék zsírt tartalmaz. A SÖR „kalóriabomba”. A sör valójában kevés kalóriát tartalmaz: egy korsó csak 218, míg ugyanennyi mennyiségű vörösbor mintegy 340 kilokalóriát tartalmaz. A LEGJOBB fogyókúra, ha naponta csak egyszer eszünk - hallani olykor. Ez egyszerűen nem igaz. A test takarékra kapcsol, és kevesebb kalóriát használ el. Jobb, ha háromóránként eszünk valami keveset. Az is fogyhat, aki többször eszik. ■
