Új Néplap, 2003. január (14. évfolyam, 1-26. szám)
2003-01-15 / 12. szám
2003. Január 15., szerda 7. OLDAL T U KOR Egész életet élnek Ajánlás „moslékügyben” legalább úgy kell istápolni, mint a Ián a felnőttek rossz szemléleté- súlyos értelmi fogyatékosokat, ben van a hiba, nem kellene a fo- Ráadásul ezek a fogyatékosok gyatékost a falu bolondjának néz- még a másságukkal is tisztában ni. Sőt, tanulhatnánk is tőlük: vannak. Míg egy teljesen értelmi életszeretetet, munkaszeretetet. fogyatékos boldog az ő állapoté- Ők annak ellenére, hogy nehe- ban, addig enyhe fokban fogyaté- zebben mozognak, mégis igye- kosnak még a saját másságát is fel keznek elvégezni mindent. Rá- kell dolgoznia. Ráadásul mond- adásul van egy csodálatos tulajMegyei információ Érintett szülők tizenkét éve alapították az értelmi fogyatékosok megsegítésére az Oázis Alapítványt, amely együtt dolgozik A Rászorulókért Országos Érdekvédelmi Szervezettel. — Azt tartom, ha valami nem tetszik, változtassak rajta. Azért hoztuk létre mi szülők ezt a szervezeti formát, mert úgy gondoltuk, mi, érintettek tudunk a leghatékonyabban tevékenykedni a rászorulók érdekében - mondja kihúzva magát Hofgárth György- né Nusika, a szervezet egyik megálmodója.- Hogyan lehet megszínesíteni a fogyatékosok mindennapjait? Értékelik, érzékelik az erőfeszítéseiket?- Az igaz, hogy az IQ-szintjük kicsi, mégis rengeteg mindent elraktároznak magukban, s abból építkeznek. Ezért van bérletünk a színházba, s ezért voltunk az állatkertben is Jászberényben, amit a mai napig emlegetnek. Épp ezért valljuk azt is, hogy nekik is ugyanolyan joguk van az élethez, csak figyelembe kell venni a másságukat. így segíthetünk nekik teljes értékű élet élni. Ezért irritál, amikor segélyekről beszélnek. Nem alamizsnát kell osztogatni ezeknek az embereknek, hanem lehetőséget, hogy emberként éljenek. Ehhez jó jogszabályokra van szükség. Itt van például az enyhe fogyatékosok megítélése. Tudnak róluk, mégsem tesznek értük semmit. Megtanulnak írni, olvasni, szakmát tanulnak, közben elfelejtik a szakemberek, hogy őket vacsinált szakmákat tanítanak meg velük, mert őket szívesen alkalmazó munkahely alig akad. Tudja valaki, miért tanulnak any- nyi szövőszakmát ezek a gyerekek, kinek és mit szőnek majd, hisz nem pókok ők, hogy csak szőjék a fonalat?! Á, van még bőven tennivalónk! — És a hétköznapi emberek miként viselkednek a fogyatékosokkal?- Gyakran nagyon csúnyán bánnak velük, és leginkább a felnőttek. Ezért is szerencse, hogy még sok a melegszívű, megértő gyermek. Mi rontjuk el őket. Tadonságuk is! Míg mi egészségesek, hajlamosak vagyunk megszólni egymást: te kövér vagy, te sovány vagy, stb„ ők a szépet veszik észre: soha nem a negatívumot látják, hanem a jót. Es még mi merjük rájuk azt mondani, hogy fogyatékosok! Azt gondolom, figyelnünk kellene gyermekeink hozzáállására. Egy picit meg kéne állnunk elgondolkodni azon, hogy az együttlét, egymás segítése a legfontosabb az életünkben, s nem kellene bántanunk egymást, hisz úgyis bánt az élet. T. FODOR ILDIKÓ Nagy port vert fel az, a sajtóban általában csak „moslékügyként” emlegetett FVM-ren- delet, mely értelmében — az EU-jogharmoni- záció részeként — tavaly szeptember 1-jétől az emberi fogyasztásból megmaradt ételhulladékot sertésekkel nem lehet megetetni. Dr. Joó Jenő, a Békés Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás igazgató-fő- állatorvosa volt az, aki a sertéspestis elkerülésére bevezetett rendeletet kidolgozta — a minisztérium a közelmúltban egy ajánlást is készített annak betartására. Kollégái ezt az szerte országban minden érintettel ismertetik, s egyelőre nem bírságolnak. Mezőgazdaság A 75/2002. (VIII. 16.) számú, tavaly szeptember 1-jétől életbe lépő FVM- rendelet az alábbiak szerint határozza meg az élelmiszerhulladék fogalmát: „az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerekből származó bármely hulladék, amely éttermekből, feldolgozó üzemekből, konyhákból vagy a sertéstartó személy háztartásából kerül ki”. Dr. Joó Jenő a jogszabály hátteréről lapunknak elmondta, a keletkezett hulladékot annak birtokosa 1995-ig annak adhatta át, akinek a hatósági állatorvos engedélyt adott. Ehhez az engedélyhez be kellett mutatni egy megfelelő hőkezelő berendezést, s a szállítást biztosítani kellett. Miután a rendszer nem elégítette ki az elvárásokat, még ebben az esztendőben előírták, hogy a hulladékot a keletkezés helyén kell ellenőrizhető módon hőkezelni és utána értékesíteni. - Sajnos e rendelkezés is eredménytelen maradt, az e téren történt próbálkozásokat sem magunk, sem az unió ellenőrei nem tartották eredményesnek - szögezte le a szakember, aki arra is kitért, hogy menetközben Hollandiában sertéspestis, míg Nagy-Britanniá- ban a száj- és körömfájás okozott komoly problémákat. Mindkét járvány során a betegség terjedésében nagy jelentőséget tulajdonítottak az élelmiszer-hulladékokkal való etetésnek. — A kedvezőtlen tapasztalatok alapján a biztonságos sertéshústermelés érdekében hozta meg az unió az élelmiszer-hulladékok etetésének tilalmára vonatkozó teljes rendelkezését, melyet a magyar jogi szabályozás is átvett, s tekintettel csatlakozásunkra, nem is tehetett mást - fogalmazott dr. Joó Jenő, aki elismerte, hogy a rendelkezés sérti a hulladékbirtokosok és az érintett állattartók érdekeit, de szerinte ez az érdeksérelem messze elmarad a biztonságos sertéstenyésztéshez fűződő gazdasági érdektől. A minisztérium kidolgozott egy ajánlást, mely- lyel megkeresnek valamennyi olyan üzemi egységet, ahol a közétkeztetésnek bármilyen formája zajlik. Értelemszerűen addig, amíg ez meg nem történik, nem büntetnek. Az élelmiszer-hulladék gyűjtését az intézmény úgynevezett szennyesövezetében kell végezni, könnyen mosható, fertőtleníthető, zárható edényben és elkülönített, lehetőleg hűtött helyiségben. Csökkenthető a mennyisége, ha az élelmiszer előkészítése során a nem állati eredetű hulladékot nem keverik közé, vagy szikkasztással. A hulladék takarmányozási céllal átadható olyan kisállat- menhelynek, prémesállat-telepnek vagy ebtenyészetnek, ahol sertést nem tartanak és írásban nyilatkoznak arról, hogy ilyen állattartóknak nem is adják tovább. Továbbítható olyan üzemnek is, amely kedvtelésből tartott állatok számára eledelt gyárt. Az ártalmatlanításra is több mód van. Átadható az ATEV Fehérje-feldolgozó Rt.-nek vagy más erre engedéllyel rendelkező vállalkozónak. Kiszállítható az önkormányzatok által üzemeltetett konténerrel rendelkező hulladékgyűjtő helyre (például dögtér, gyepmesteri telep). A hulladék birtokosa — önállóan vagy társulási formában — maga is hőkezelheti azt, azaz az aprítást követően legalább húsz percig forralja, majd az erre engedélyezett helyen komposztálja, illetve állattartó telepen kívüli trágyatelepen elhelyezi. Az is egy lehetséges megoldás, hogy a hulladékot hulladékőrlőn keresztül csatornába, szennyvíztárolóba bocsátják. Ha a szennyesövezetben tárolt élelmiszerhulladék tömege 3-4 nap alatt nem éri el az ötven kilogrammot, akkor az állatihulladéktemetőben (dögtér), vagy állatihulladék-emésztő veremben (dögkút) elásható. Dr. Joó Jenő megemlítette, az ajánlás ismertetése után szabálysértési és állategészségügyi bírsággal is sújthatók a rendeletet be nem tartók. Emellett az a sertéstartó, aki nem tesz eleget a jogszabálynak, megbetegedés esetén nem kap kártalanítást. POCSAJI RICHARD A Háttér Kiadó Lélekkontroll sorozatában jelent meg Szükséges veszteségeink címmel Judith Viorst pszichológus, terapeuta és nem utolsó sorban író és költőnő könyve, amely valódi tudást és ezáltal valódi segítséget nyújt a gondolkodásunk és a lelki életünk megértéséhez. A könyv fordítója Horváth Krisztina pszichológus, pszichoanalitikus, terapeuta. Vele beszélgettünk. — Judith Viorst alapvetően író és költő, és ő azért képződött kép- pszichoanalitikussá, mert azt gondolta, hogy az emberek megismerése vagy jobb megismerése elmélyítheti az írásművészetét. Zseniális gyerekkönyveket és fantasztikus verseket ír. Ami különlegessé teszi számomra zsenialitását az az, hogy abszolút női szempontból látja és írja le a világot. Olyan női hangot, női elemet hoz, amivel eddig nem nagyon találkoztam. Szakmailag nagyon hiteles, ugyanakkor mégis érthető nyelven fogalmaz. Tehát laikusoknak, szülőknek, pedagógusoknak, feleségeknek, anyáknak, gyerekeknek, mindenkinek tud adni. Azt gondolom, hogy az emberek életminősége szempontjából nagyon fontos, hogy kicsit intellektuálisan is tájékozottak legyenek azokban a lelki folyamatokban, amik saját magukban és a többi emberben végbe mennek, kicsit jobban értsék azt ami velük történik, meg ami a kapcsolataikban történik - mondta Horváth Kriszüna.- A veszteségsorozat azzal kezdődik, hogy elhagyjuk anyánk testét, a világra jövünk, és elkezdjük megtanulni a különválásunkat, ami az individum, az egyéniség kialakulásához vezet, és ugyanakkor egy nagyon fájdalmas dolgot is megtanulunk, a magányt.- Nagyon egyéni látásmód, ahogyan a szerző tárgyalja az emberi fejlődést a születéstől a halálig. Egy olyan témával foglalkozik, a veszteséggel, ami minden életszakaszunkban ott van, csak nem szoktunk rá külön gondolni. Sőt az az illúzió él bennünk sokáig, hogy az életet talán veszteségek nélkül is leélhetnénk. Ebben a könyvben pontosan az volt a fantasztikus, hogy ezt az illúzióját kell a felnőtt embernek talán legelőször elveszíteni. A veszteségek azok nem megúszhatók.- Nekem két dolog jutott eszembe. Az egyik, mikor a kamaszodó lányomat fájó szívvel és tehetetlenül figyeltem, hogy hogyan veszíti el azt a hitét, hogy belőle még bármi lehet a világon. A másik pedig a Csodálatos Mary mesekönyv, amiben csecsemőikrek is szerepelnek, akik értik a madarak nyelvét. Mindig berepül hozzájuk, nem is tudom már milyen madár, és azzal beszélgetnek, és aztán megtudják ettől a madártól, hogy ha kinő a foguk, akkor elfogják veszíteni ezt a képességüket és többé nem fogják megérteni a madarak nyelvét és akkor keservesen elkezdenek sírni, hogy akkor ők nem akarják, hogy kinőjjön a foguk, ők ezt nem akarják elveszíteni.- Ez pontosan így van. Az is egy illúziónk, hogy a változás megúszható. Gondolok ilyen reményekre, hogy létezik örök szerelem, vagy talán létezik örök élet, hogyha nem is itt a földön. Valahogyan nem veszik tudomásul azt, hogy az életünk az időben zajlik, tehát szerves velejárója a változás és minden változás veszteséget is jelent óhatatlanul. Nagyon nehezen tanuljuk meg és fogadjuk el, hogy a konfliktus szerves része az emberi kapcsolatoknak, és valahogyan meg kell tanulnunk a konfliktusainkkal bármi. El kell veszítsük azt az illúziónkat is, hogy a családi otthonunk, a házasságunk az egészen más hely, mint a világ úgy egyébként, és ott csak békét és nyugalmat és szeretetet és feltöltődést fogunk találni, és hogy az objektív egyetlen, tőlünk független igazságban való hitünket legalábbis az emberi kapcsolatok terén el kell veszítenünk. Azt én a legdrámaibban családterapeutaként éltem át, amikor évtizedek óta házasságban élő párok beszéltek a saját házasságukról és a feleség története, meg a férj története egymással köszönőviszonyban se volt. Olyan volt, mintha nem ugyanabban a házasságban éltek volna, vagy mintha két különböző planétáról érkeztek volna a Földre. Akkor megtanultam azt, hogy nem azt érdemes keresni, hogy mi az objektív igazság, hogyha egyáltalán van ilyen, hanem a kapcsolatainkban inkább azzal a tudással kellene részt vennünk, hogy szubjektív igazságok állnak szóba egymással és az a jó, hogy ha megpróbáljuk egymás szubjektív igazságait meghallani és megérteni és talán integrálni és tudomásul venni azt, hogy a te igazságod az nem feltétlenül anu- lálja az én igazságomat és fordítva természetesen. Ez minden emberi kapcsolatunkban így van, az anyánkkal, a gyerekünkkel, a barátunkkal, a szerelmünkkel, a házastársunkkal, a főnökünkkel, a beosztottainkkal.- Végig arról beszédünk, hogy vannak a veszteségnek jó oldalai és kevesebbet beszéltünk a rossz oldaláról.- Azért azt hiszem, az túl optimista lenne, ha azt mondanánk, hogy a veszteségeinkben van jó.- Bátran kimondhatjuk, hogy a veszteségek igenis rosszak?- Bátran kimondhatjuk, hogy a veszteségek nagyon fájdalmasak, úgyhogy jót nagyon a veszteség élményében nem találunk. A jó az talán abban van, hogy ha a veszteség egy olyan időpontban ér bennünket és olyan mértékű, hogy fel tudjuk dolgozni, akkor ez egy érlelő tapasztalat a számunkra. Tehát egyszerűen tovább segít bennünket az érésünk, az egyéni fejlődésünk útján. __________ KRÓNIKA Mi legyen adónk l+l Vénák sorsa? Alapítványok, egyesületek, érdekképviseletek, szövetségek, szervezetek, FIGYELEM! Olvasóink döntésének megkönnyítéséhez kívánunk segítséget nyújtani az és a JASZKUN * KRÓNIKA napilapokban keddenként, a Figyelő oldalban megjelenő tematikus összeállítással, melyben a lehetséges kedvezményezettek, támogatásban részesíthető intézmények, szervezetek, alapítványok (kivéve pártot, munkaadói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetet) tehetik közzé jogosultságukat, közölhetik adószámukat. Tudjuk, e szervezeteknek minden forint számít. Ezért az Új Néplap és a Jászkun Krónika is csatlakozik a támogatók köréhez, mégpedig úgy, hogy a megjelenést jelentés kedvezménnyel biztosítjuk! SO % kedvezménnyel hirdetheti meg alapítványát, egyesületét- ; vív-';Éjt - | ITT A LEHETŐSÉG, RAGADJA MEG! Várjuk megrendelését, személyesen: Szolnok, Kossuth tér 1. fsz., faxon az 56/516-720 és e-mailon: hird.szolnok@axels.hu 1/50 u á jíáv- :V:: 1' 5.875 Ft +AFA v • • .’ ■ '■ = -V f— L i l Szükséges veszteségeink Őket szívesen alkalmazó munkahely alig akad fotói bakos judit
