Új Néplap, 2002. december (13. évfolyam, 280-303. szám)

2002-12-06 / 284. szám

■■■ 2002. December 6., péntek KAMARA I TÜKÖR 7. OLDAL JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA A Széchenyi-kártya sikeres megvalósításáéit A kamara székháza 2002. augusztus 28-a óta lehet igé­nyelni a Széchenyi hitelkártyát. A konstrukció működésének eddigi tapasztalatairól kérdeztük Dr. Pin­tér Zoltánt, a kamara titkárát. A kormány 2002. február 18-án határo­zott a Széchenyi-kártya-program beindí­tásáról. A konstrukció megvalósítását kezdeményező MKIK és VOSZ 2002. március 4-én létrehozta a KA-VOSZ Pénz­ügyi Szolgáltatásokat Közvetítő Rész­vénytársaságot, amely a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium közreműködő szervezeteként látja el feladatait. A KA- VOSZ Rt. A pályázati felhíváson nyertes három bankkal - Magyar Külkereskedel­mi Bank Rt. (MKB), az Országos Takarék- pénztár és Kereskedelmi Bank RT. (OTP) és a Postabank és Takarékpénztár Rt. - együttműködési megállapodást kötött a konstrukció működtetésére. A KA-VOSZ Rt. megállapodott a Hitelgarancia Rt.-vel is, amelynek eredményeképpen a bankok és a Hitelgarancia Rt. kezességvállalási keretszerződést kötöttek. A KA-VOSZ RT., illetve a bankok támogatási keret- szerződést kötöttek a Gazdasági és Köz­lekedési Minisztériummal. Ezt követően a KA-VOSZ Rt. megálla­podást kötött 23 területi kereskedelmi és iparkamarával, valamint a VOSZ-szal az ügyintéző irodák felállítása és működteté­se érdekében. Az így kialakított 46 irodát az állami támogatás forrásaiból a KA- VOSZ Rt. ellátta számítás- és irodatechni­kai felszereléssel, az elektronikus adattá­rolás és továbbítás érdekében szoftvert fejlesztett ki, illetve biztosította a közpon­Dr. Pintér Zoltán, a kamara titkára ti szervert. Az irodákban dolgozó munka­társakat kiképezte az ügyintézési felada­tok ellátására, amely eredményeként 2002. augusztus 28-tól megkezdődhetett a hitelkérelmek befogadása.- Mi a szerepe a kereskedelmi és ipar­kamarának a Széchenyi-kártya konstruk­cióban?- A kamarai rendszer - a VOSZ-szal együttműködve - kidolgozta és megvaló­sította konstrukciót, és ezzel egy példaér­tékű szolgáltatást nyújt tagjai részére. A kereskedelmi és iparkamarák elsősorban szolgáltatásnak tekintik a Széchenyi-kár- tyát, amely lehetővé teszi több, a kamara által fontos tekintett célkitűzés megvaló­sítását. Például a magyar vállalkozói tár­sadalom felkésztése az EU-ban szokásos pénzügyi gyakorlatra; a mikro- és kisvál­lalkozók „összekötése” a bankrendszer­rel; közvetlen finanszírozási lehetőség biztosítása az átmeneti likviditási gondok megoldásához; a vállalkozói köztartozás­ok csökkentése; a gazdaság fehérítése. Az előkészítő munka során világossá vált, hogy a területi kamarák felkészültsé­ge, fejlett infrastruktúrája lehetővé teszi, hogy ebben a bonyolult konstrukcióban is a hálózat professzionális szinten működ­jön, és jelentősen hozzájáruljon a Széche­nyi-kártya sikeres megvalósításához.- Az eddig eltelt időszak alapján mi a kamara tapasztalata a hitelkonstrukcióról?- Kezdetben óriási volt az érdeklődés, de a várt, prognosztizált és kommunikált számoktól jelentős az elmaradás. A kama­rai irodák tapasztalatai szerint a követke­ző tényezők lassítják, hátráltatják a Szé­chenyi-kártya terjesztését. A Széchenyi- kártya kommunikációjában nem sikerült kellőképpen hangsúlyozni, hogy az nem a Széchenyi-terv megszűnő része. Sokan azt hitték, hogy ez a konstrukció sem élő. Itt kell megjegyezni, hogy más érdekkép­viseleti szervek részéről óriási nyomás ne­hezedett a rendszerre, hogy miért csak a kamarai és VOSZ-tagok vehetik igénybe, és ennek megoldása érdekében a KA- VOSZ Rt. a mai napig 62 úgynevezett tár­sulási megállapodást kötött, főleg IPOSZ és KISOSZ szervezetekkel. 2002. novem­ber 26-án a Magyar Agrárkamarával is ke­retmegállapodás aláírásra került sor. A Széchenyi-kártya bevezetésével az eltelt három hónapban a kamarák orszá­gosan mintegy 1100 vállalat, vállalkozás számára teremtették meg a likviditási helyzetük segítségét jelentő finanszírozás lehetőségét, s várható, hogy év végéig - kamarai közreműködéssel - mintegy 1,5- 2 milliárd forint kihelyezése történhet meg. Összehasonlítva ezt például a mik- ro-hitelezési konstrukcióval, megállapít­ható, hogy a számok és a nagyságrendek semmivel nem rosszabbak a korábban bevezetett, államilag is támogatott konst­rukcióknál. Ugyanakkor nagyon lénye­ges, hogy a konstrukció gyermekbetegsé­geit kijavítsuk, és a tapasztalatok birtoká­ban egy átgondolt és reális üzleü stratégia alapján folytassuk a munkát. Ennek fon­tosabb elemei a hálózatbővítés, a banki előszűrő program kialakítása, az ügynöki rendszer kidolgozása, az ügymenet egysze­rűsítése, az ügyfélkiszolgálás teljesebbé tétele, nyitás a vállalkozói társadalom tel­jes köre felé, a fentiekhez illesztett, alap­vetően hálózatban gondolkodó marke­ting és PR-terv kialakítása, valamint az 5 millió forintos hitelkeretet biztosító „Ezüstkártya” konstrukció. A konstrukció sikeres működtetésének erkölcsi és anya­gi hasznán túl, lényeges eleme annak bi­zonyítása és igazolása, hogy a kamarai hálózat megbízható, korrekt partner egyéb állami feladatok teljesítésében (pél­dául: mikrohitelezés, garanciaalapok), amely lehetővé teszi a kamara közjogi státuszának erősödését. ■ Békéltető testület a megyében Cél a kölcsönösen elfogadható megoldás kialakítása Hazánkban a békéltető testületek létét, jogi alapjait a fo­gyasztóvédelmi jog kódexét jelentő fogyasztóvédelmi tör­vény /1997. évi CLV. törvény/ teremti meg, melynek IV. feje­zete - 18-39. szakasza - szabályozza a békéltető testület eljá­rását. Bár maga a fogyasztóvédelmi törvény 1998. január 1- jén hatályba lépett, a békéltető testületekre vonatkozó ren­delkezések csak 1999. január 1-től hatályosak és alkalmaz­hatók. Jász-Nagykun Szolnok megyében 1999. március 1-től 10 taggal tevékenykedik a békéltető testület. Erről kérdeztük Dr. Lajkóné Dr. Vígh Juditot, a megyei testület elnökét.- Milyen célból hozták létre ezt az intézményrendszert?- A békéltető testületek eljárá­sának célja, hogy a fogyasztói jog­vitákban a fogyasztók a lehető legrövidebb időn belül hatékony jogvédelemben részesülhesse­nek. Éppen ezért a békéltetési el­járás során az elsődleges cél, hogy mind a két résztvevő fél a /fo­gyasztó, és a gazdálkodó szerv/ a lehető legnagyobb nyitottsággal, toleranciával, tisztelettel fogadja el a másik résztvevő partner érve­it, érdekeit, javaslatait.- Milyen hatáskörrel rendelke­zik a testület?- A fogyasztói jogviták köréből három nagy csoportban megen­gedett a békéltető testületi eljárás, mint alternatív, vagy bíróságon kí­vüli vitarendezési eszköz. Az első csoportba tartoznak azok a jogsé­relmek, melyek a kereskedő, szol­gáltató által nyújtott áru, szolgál­tatás minőségével, biztonságával kapcsolatban merültek fel. Ezek tipikusan a szavatossági, jótállási viták. A második csoportba tar­toznak a szaknyelven termékfele­lősségnek nevezett szabályokkal kapcsolatos jogviták. Mit is ér­tünk termékfelelősség alatt? A ter­mékfelelősség egy speciális fele­lősségi forma, melynek különle­gessége abban rejlik, hogy a ter­mék gyártója, vagy forgalmazója objektív felelősséggel tartozik, ha a hibás termék kárt okoz. A gyár­tó köteles a hibás termék által okozott kárt megtéríteni, kivéve, ha a törvényben meghatározott mentesítési okok valamelyikét bi­zonyítani tudja. A harmadik cso­portba tartoznak a szerződések megkötésével és teljesítésével kapcsolatos jogviták. Lényegében ez a legtágabb kör, ahova szinte minden fogyasztói jogvita beso­rolható, s így a békéltető testület elé vihető. Fontos tudnivaló, hogy a békéltető testület nem járhat el olyan jogvitákban, amelyek tekin­tetében valamely jogszabály egy másik szervet, szervezetet, ható­ságot ruház fel eljárási jogosult­sággal. A békéltető testület a terü­leti gazdasági kamarák mellett működő független testület, illeté­kességi területe azonos a kamará­kéval, tehát Jász-Nagykun Szol­nok Megye. Ez azt jelenü, hogy olyan ügyekben jogosult eljárni, melyekben a fogyasztói jogvitát kezdeményező fogyasztó lakhe­lye, illetve tartózkodási helye a megye területén van.- Bemutatná pár szóban a tes­tület szervezeti felépítését?- Maga a békéltető testület el­nökből, elnökhelyettesből és ta­gokból áll. A tagok névsorát egy listán teszik közé, amely listára a gazdasági kamara és a fogyasztói érdekképviseleti szervek jelölése alapján kerülhetnek fel a békélte­tő testület tagjai. Az eljáró tanács az adott ügyhöz kijelölt három ta­gú fórum, melynek tagjait az előbb ismertetett listán szereplő békéltető testületi tagokból vá­lasztják ki. Az egyik tagot a fo­gyasztó, a másikat a gazdálkodó szerv jelöli ki. Fontos az eljárás tisztaságát és jogszerűségét ga­rantáló rendelkezés, hogy a testü­let tagjai tevékenységüket a füg­getlenség és pártatlanság alapel­veinek megfelelően kötelesek vé­gezni.- Egy jogvitában hogy indul el a testület eljárása?- A békéltető testület eljárását a könnyebb megérthetőség és kö­vethetőség érdekében négy fő szakaszra osztjuk. Az első sza­kasz az eljárás megindítása, va­gyis a kérelem benyújtása. A má­sodik szakasz maga az érdemi rész, vagyis a jogvita megvizsgá­lása. Harmadik szakaszként a ha­tározathozatal szabályainak is­mertetése szükséges, negyedik szakasz pedig a határozat utóéle­te. A békéltető testület eljárása csak az erre irányuló kérelem alapján indulhat meg. Azonban nyomatékosan felhívjuk a figyel­met arra, hogy a kérelem benyúj­tása előtt kötelező megkísérelni közvetlenül a kereskedővel, vagy szolgáltatóval rendezni a panaszt. A jogszabály kötelezően előírja a kereskedőnek és a szolgáltató­nak, hogy amennyiben a panasz- szal nem ért egyet, azt haladékta­lanul írásbeli indokolással köteles a fogyasztóval közölni. Ha a ke­reskedő, szolgáltató nem ismeri el az igényt, vagy nem válaszol, ek­kor már minden további nélkül be lehet nyújtani a békéltető testület­hez a békéltetés megindítását szolgáló kérelmét. A jogszabály meghatározza, hogy mely adato­kat, tényeket kell a kérelemnek kötelezően tartalmaznia. Az eljá­rás megindítását szolgáló kérelem előterjesztésével egy időben 1000 forint eljárási díjat kell megfizet­ni. A hiánytalan kérelem beérke­zésétől számított 3 napon belül a békéltető testület elnöke megvizs­gálja, hogy az ügy a testület hatás­körébe, illetve illetékességébe tar­tozik-e. Amennyiben megállapít­ja, hogy mind illetékességi, mind hatásköri szempontból megfelel a kérelem, akkor az eljárás megin­dításától /vagyis a hiánytalan ké­relem beérkezésétől/ számított 15 napon belül meghallgatási idő­pontot tűz ki. A harmadik lépcső a vita megoldása. Erre két módon kerülhet sor. Egyszerűbb esetek­ben lehetőség van arra, hogy a ta­nács írásbeli eljárás során hatá­rozzon. Gyakoribb eset a szóbeli meghallgatás útján lefolytatott el­járás, amelynek indoka az, hogy a személyes jelenlét általában könnyíti a vitás kérdések megol­dását. A szóbeli meghallgatás so­rán a tanács elnöke kísérletet tesz arra, hogy egyezséget hozzon lét­re a felek között. Ennek során el­engedhetetlen, hogy a fogyasztó és a szolgáltató együttműködve, mindkettőjük érdekeit szem előtt tartva, a probléma súlyának meg­felelően járjon el. Az eljárást az el­járás megindításától számított 30 napon belül le kell folytatni. Amennyiben szükséges, az idő­tartam egyszer 30 nappal meg­hosszabbítható. Az eljáró tanács eljárása során alapvetően két típu­sú határozatot hozhat. Léteznek az ügy érdemét nem érintő hatá­rozatok, amelyek között a legfon­tosabb az eljárást megszüntető határozat. A határozat másik típu­sa az ügy érdemét érintő határo­zatok csoportja. A szóbeli meg­hallgatások, bizonyítások, szakér­tői vélemények nyomán kialakuló érdemi határozat két fajta lehet: a felek egyezséget kötnek, vagy az eljáró tanács határozatot hoz. Op­timális esetben a bizonyítékok megvizsgálása, az álláspontok kölcsönös meghallgatása és egyeztetése után a felek mindket­tőjük érdekeinek megfelelő egyezséget tudnak kötni, amely az elképzelhető leggyorsabb meg­oldáshoz vezethet. Amennyiben egyezséget nem sikerül létrehoz­ni, úgy a feltárt tények és adatok alapján az eljáró tanács fog hatá­rozatot hozni. Annak megfelelő­en, hogy az eljárás megindítása­kor, illetve a határozat kihirdeté­sekor a bepanaszolt tett-e aláveté­si nyilatkozatot, vagy nem, a ta­nács határozata két típusú lehet. Amennyiben a szolgáltató meg­tette az alávetési nyilatkozatot, úgy a határozatban foglaltak rá nézve kötelezőek lesznek, annak ugyanolyan hatása van, mint egy esetleges bírósági ítéletnek. Ezzel ellentétben, ha a bepanaszolt nem tett alávetési nyilatkozatot, úgy a tanács határozata ajánlás­nak minősül, az abban foglalt ren­delkezések végrehajtása közvetle­nül nem kikényszeríthető. Az ajánlásban foglaltak be nem tartá­sa esetén célszerű bírósági úton perben, vagy peren kívül érvénye­síteni a felmerült igényt.- Mit tehet a fogyasztó, vagy a bepanaszolt, ha a határozattal nem ért egyet?- Abban az esetben, ha a békél­tető testület lefolytatta az eljárást, meghozta határozatát, a határo­zat érvénytelenítését lehet kérni. Ennek azonban szigorú követel­ményei vannak. A harmadik nagy kérdéscso­port a határozat végrehajtása. Fő­szabály szerint az eljáró tanács a határozatban meghatározza azt az időpontot, ameddig a kötele­zett fél köteles az abban foglalt rendelkezéseknek eleget tenni. Ez a határidő a kihirdetést követő naptól számított 15 nap. A határo­zat végrehajtását a kamara, illetve a fogyasztóvédelmi felügyelőség ellenőrzi. Amennyiben a kötelező határozat teljesítését mulasztja el a kötelezett, akkor a fogyasztó kérheti a bíróságtól a határozat végrehajtási záradékkal történő ellátását. Ez azt jelenti, hogy a ha­tározat ez után a bírósági végre­hajtás eszközeivel kikényszerít­hető.- Miért előnyös a fogyasztó szá­mára a békéltető testület igénybe­vétele?- Azt hiszem ezt nem kell külö­nösebben ecsetelni, hiszen az egész rendszer létrehozásának in­doka az volt, hogy egy olcsó, gyors, hatékony, bíróságon kívüli igényérvényesítési mód álljon rendelkezésünkre. Amint az, az előzőekből kiderült, az eljárás el­sődleges célja egyezség létrehozá­sa a felek között. Ennek során a békéltetők arra törekednek, hogy a vita feloldására a felek bevoná­sával olyan kölcsönösen elfogad­ható megoldást találjanak, ami mindkettőjük számára elfogadha­tó. Ez lehetővé teszi a vásárló, megrendelő, illetve kereskedő, szolgáltató közötti további kap­csolat fennmaradását. Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy az igé­nyek jogosságának és megalapo­zottságának vizsgálata azt a célt szolgálja, hogy a felekben egy ob­jektív kép alakulhasson ki a fel­merült problémával kapcsolat­ban, ennek megfelelően képesek legyenek igényeiket és álláspont­jukat újraértékelni, s ezen úton esetlegesen mindkettőjük igénye­it kielégítő egyezséget kötni.- Mi a testület elérhetősége?- Jász-Nagykun Szolnok Me­gyei Békéltető Testület, 5000 Szol­nok, Verseghy park 8., telefon­szám: 56/510-610. Dr. Lajkóné dr. Vígh Judit Az oldal a Jász-Nagykun -Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket a kamara viseli.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom