Új Néplap, 2002. december (13. évfolyam, 280-303. szám)
2002-12-06 / 284. szám
6. OLDAL TÜKÖR 2002. December 6., péntek KAMARAI JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA Megyei Top 50 — keresztmetszet a gazdaságról A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara az APEH megyei igazgatóságával immár hetedik alkalommal adta ki a megye legjelentősebb vállalkozásait reprezentáló TOP 50-et. Erről kérdeztük Dr. Sziráki Andrást, a kamara elnökét.- A megyei TOP 50 kiadásra keriil- e valamennyi megyében?- A kiadvány értékét minden bizonnyal növeli, hogy az APEH megyei igazgatóságával a megyei kamarák közül az országban egyedül mi vállaltuk fel e jelentős információbázis közkinccsé tételét. Az elemző értékelés jó lehetőséget kínál mindazok számára, akiket összefüggésében érdekel a megye gazdasága.- Milyen következtetések vonhatók le a kiadvány számszaki adatai alapján a megye gazdaságáról?- Az elmúlt évtizedben a megye gazdasága viszonylag nyitottá és exportérzékennyé vált. A közepes- és nagy méretű vállalkozások termelésük közel kétharmadát külföldön értékesítik. Ugyanakkor a kivitel lényegében néhány ágazatra (elsősorban a gépipar és a papírgyártás) viszonylag kevés vállalkozására, szűk termékskálára koncentrálódik. A termékek előállításában a megye viszonylag kis része, elsősorban Jászberény, Szolnok és Törökszentmiklós térsége kapcsolódik be intenzíven. A kiadvány messze túlmutat az 50 legjelentősebb vállalkozás gazdasági mutatóin. A megyénkben működő több mint 11 ezer társas vállalkozás és a 16 ezret meghaladó egyéni vállalkozó döntő többsége a klaszter programokban és a kiépített beszállítói infrastruktúrán keresztül kapcsolódik a nagyvállalati körhöz, így részese az értékképzésnek, az export gyarapodásának. A vállalkozások száma az elmúlt évben 1717-tel nőtt. A növekedés üteme az előző éveknél mérsékeltebb. A társas vállalkoDr. Sziráki András, a kamara elnöke zások száma 670-nel, míg az egyéni vállalkozások száma 1047-tel több, mint az előző évben. A megszűnő vállalkozások száma 2220, mely egész évben véve jelentősnek minősíthető. A vállalkozói aktivitás 2001. évben növekedett, azonban más megyéhez képest még mindig alacsony, 1000 lakosra 56 cég jut, szemben az országos 95 vállalkozással. A TOP-ban szereplő vállalkozások közötti teljesítménykülönbség nagyon jelentős, ugyanis az élen lévő Electrolux Lehel Hűtőgépgyár mintegy 90 milliárdos nettó árbevétele 46-szorosa a listán 50. helyet elfoglaló vállalkozásnak. A tartósan kiemelkedő gazdasági teljesítménye alapján változatlanul dobogós helyen van 46,5 milliárdos nettó árbevételével a Neusiedler Szolnoki Papírgyár, illetve a 22,5 milliárdos nettó árbevételével a Tisza Coop Rt.. Az ágazati teljesítmények elemzése alapján megállapítható: 245 milliárd forintos árbevétellel az élen a feldolgozóipar, ezen belül kiemelkedő a gépgyártás, a papírgyártás, az élelmiszergyártás. A toplistán elhelyezkedő kereskedelmi vállalkozások a megye kereskedelmi forgalmának közel 50 %-át realizálják. A kereskedelmen belül a magyar tulajdonban lévő Coop-lánc súlya meghatározó. Az elmúlt év, évek gazdasági teljesítményét elemezve egyértelműen kitűnik, hogy felzárkózási esélyünk az ország fejlettebb részéhez, a nyugat magyarországi régiókhoz sajnos nem javult, a különbségek tovább növekedtek. A kialakult helyzet az ipargazdaság múltjával, tradíciójával az agrárágazat sorsának tartósan mostoha kezelésével függ össze. A megye 6 kistérsége közötti különbség a hátrányos helyzetűek fokozottabb támogatása ellenére az elmúlt évben is tovább nőtt. A megye ipargazdaságának súlypontja Szolnok és a Felső-Jászság. A változtatás igényének egyértelmű hangsúlyozása ellenére szembesülni kell pillanatnyilag a rideg tényekkel.- Milyen a TOP 50-ben szereplő vállalkozások térségi megoszlása a megyében?- A közzétett kiadványunk alapján a TOP 50-ben elhelyezkedő vállalkozások fele a szolnoki kistérségben, míg 14 a Jászságban helyezkedik el. Mindebből kitűnik, hogy a Törökszentmiklós kistérségben 4, a Közép-Ti- szavidéken 3, a Nagykunságban 3, a Tiszazugban pedig mindösz- sze 1 jelentősebb vállalkozás van, melyeknek árbevétele meghaladja a 2 milliárd forintot. Az elmúlt évben a toplistába 6 új vállalkozás került be. Kistérségenként Szolnokról 2, Jászságból 2, Közép-Tiszavidékről 2, Török- szentmiklósról 1, míg a Nagykunságban 1-gyel csökkent a TOP-ban szereplő jelentősebb vállalkozások száma. E számszaki összefüggések is alátámasztják a már előzetesen is vázolt nemkívánatos tendenciát. A kiutat a helyzetből a szakképzéssel, a hátrányos helyzetűek megkülönböztetett kezelésével, az infrastruktúra gyorsabb ütemű fejlesztésével főként saját erőnkre támaszkodva és ehhez külső pályázati forrásokat elnyerve tudjuk megtalálni. Aki a toplistát kézbe veszi, megtapasztalja, hogy hat vállalkozás nem járult hozzá nevének, illetve adatainak közzétételéhez. A titkolózás teljesen érthetetlen, arról nem is beszélve, hogy a nevük, illetve adataik elhallgatását kérő vállalkozások megfosztják magukat egy nagyon széleskörű hazai illetve nemzetközi reklámlehetőségtől, hiszen a kiadvány a gazdaság- diplomácián keresztül az egész világon megjelenik.- Mi a cél a TOP 50 kiadásával?- Célunk, hogy keresztmetszetet adjunk a megye gazdaságának állapotáról és egyben előnyös lehetőséget kínáljunk a külföldi és a hazai befektetőknek. El akarjuk érni, hogy javuljon a megye, illetve kistérségei tőkevonzó képessége, valamint helyben munkalehetőséget kapjon a kvalifikált szabad munkaerő. Miért hasznos a tanulószerződés? Még decembert írunk, de hamarosan aktuális lesz az a kérdés, hogy a 10, illetve 12 osztályos gyermekünk hol, milyen szakmát tanulhat. Ehhez a kérdéshez a kereskedelmi és iparkamara minden évben megjelenő kiadványa - Szakmaválasztási, átképzési és továbbképzési lehetőségek Jász-Nagykun-Szolnok megyében címmel - ad segítséget. A „Szakma megszerzése tanulószerződéssel” témában Szabó Zoltánt, a megyei kereskedelmi és iparkamara szakképzési főmunkatársát kérdeztük. Ha sikerült kiválasztani a tanulni kívánt szakmát, mérlegelni kell, hogy a gyakorlati ismereteket, a rendelkezésre álló lehetőségek közül milyen formában sajátítja el a tanuló. A szakképzés elméleti és gyakorlati képzésből áll. Ez történhet teljes egészében a szakképző iskolában, valamint az iskola és a gyakorlati képzést biztosító gazdálkodó szervezetek között megosztva. A szakképzésnek ezt a két helyszínen történő lefolytatását a szakirodalom duális képzésnek nevezi. A gazdálkodó szervezet a gyakorlati képzés során közvetlenebbül, életszerűbben és eredményesebben tudja közvetíteni a munka világának elvárásait. A gazdálkodó szervezetnél folyó gyakorlati képzés esetén lehetőség van tanulószerződés kötésére.- Mi is az a tanulószerződés?- A gazdálkodó szervezet és a (16. életévet betöltött) tanuló között a teljes gyakorlati képzés megvalósítása céljából megkötött írásbeli szerződés. Érvényes tanulószerződés esetén a tanuló szakmai elméleti képzését a szakképző iskola, szakmai gyakorlati képzését a gazdálkodó szervezet végzi. Tartalmilag mind a gazdálkodó szervezet, mind a tanuló részére jogokat és kötelességet fogalmaz meg. A tanulószerződés csak közös megegyezéssel módosítható- Melyek a gazdálkodó szervezet kötelességei?- A tanuló számára egészségvédelmi szempontból biztonságos munkahelyen - egységes és érvényes szakmai követelményeknek megfelelően gyakorlati képzésről és nevelésről gondoskodni.- Melyek a tanuló kötelességei a gazdálkodó szervezettel szemben?- A képzésre vonatkozó utasításait végrehajtja, a szakmai gyakorlati ismereteket a képességeinek megfelelően elsajátítja, nem tanúsít olyan magatartást, amellyel a gazdálkodó szervezet jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné.- Miért jó a gazdálkodó szervezetnek, ha tanulószerződést köt?- A gazdálkodó szervezetnél folyó gyakorlati képzés során mód nyílik tanulás közben a munkahelyi környezethez történő alkalmazkodásra, a teljesítménykövetelmények érvényesítésére és jutalmazására. A cégek a saját nevelésű szakemberrel tudják igazán megoldani a szakmai utánpótlást, kölcsönösen segítik a munkahely, illetve a munkaerő-kiválasztás biztonságát. A gazdálkodó szervezet a képzés költségeinél elszámolhat a foglalkoztatott tanulók után minden megkezdett hónapban havi 6000 forintot az adózás előtti eredményből.- Miért jó a tanulónak, ha tanulószerződést köt?- Jobbak az elhelyezkedési lehetőségek és esélyek. A tanuló pénzbeli juttatást, „ösztöndíjat” kap, motiváltabb lesz, ebből következően megnő a munkafegyelem. A társadalombiztosítási jogszabály a tanulószerződést kötött tanulót biztosítottnak tekinti, így jogosultságot szerez a társadalombiztosítás ellátásaira. A tanulószerződéssel eltöltött képzési idő jogszerző időnek minősül a nyugdíj megállapításakor. Érvényes tanuló- szerződés esetén a tanuló szakképző iskolai felvétele biztosított, ha egyébként a felvételi feltételeknek megfelel. A tanulószerződés a szakképesítés megszerzését követően a tanulónak nem jelent munka- vállalási kötelezettséget a gazdálkodó szervezetnél, ugyanakkor a gazdálkodó szervezetet sem kötelezi a munkaviszony létesítésére.- Milyen juttatások illetik meg a tanulót?- Tanulói juttatás, amely után a gazdálkodó szervezet a társadalombiztosítási járulékot megtéríti az előírt oktatási szünet, pihenőidő, a kedvezményes étkeztetés, a munkaruha, a védőfelszerelés, a tisztálkodási eszköz és az útiköltség-térítés.- Hogyan köthető tanulószerződés?- A tanulószerződést az illetékes területi kereskedelmi és iparkamara előtt írásban kell megkötnie a tanulónak és a gazdálkodó szervezetnek. A kamara a szerződéskötés előtt az elméleti oktatást végző iskolával közösen ellenőrzi a tárgyi és az oktatáshoz szükséges személyi feltételek meglétét. 2003. év elején várható a szakképzésről alkotott 1993. évi LXXVI. törvény módosítása - többek között a tanulószerződés kötésről is rendelkezik — melyről tájékoztatjuk az érdekelteket. További információ kérhető a kamara szakképzési osztályán: Tel.: 56/510-610, E- mail:szakkepzes@jnszmkik.hu _________■ Sz abó Zoltán, szakképzési főmunkatárs Felkészülés az uniós csatlakozásra Magyarország európai uniós csatlakozása előtt, igen fontos év volt 2002 a felkészülés szempontjából a vállalkozók számára is. Az idei év tapasztalatairól kérdeztük Rácz Pétert, az Euro Info Központ (E1C) vezetőjét.- Mielőtt a 2002-es év eredményeiről beszélünk, kérem, mutassa be röviden a központot!- A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara keretein belül 1999 őszén jött létre az Euro Info Központ (EIC), mely az Európai Bizottság Vállalkozási Főigazgatóságának közel 300 irodából álló hálózatának része. Célunk, a többi 6 magyarországi irodához hasonlóan az, hogy segítséget nyújtsunk mikro, kis- és közepes vállalkozásoknak abban, hogy megfelelően fel tudjanak készülni az ország Európai Uniós csatlakozására. Mindezt úgy valósítjuk meg, hogy számítógépes hálózaton kapcsolatot tartunk a hálózat többi irodájával, a brüsszeli központunkkal és az ott dolgozó szakértő kollégákkal, akik a beérkező szakmai kérdésekre tudnak naprakész, pontos választ nyújtani. Mindezek mellett ezen a hálózaton üzleti partner- közvetítést is bonyolítunk ügyfeleink részére. A betérő érdeklődők rendelkezésére áll egy közel 2500 kiadványból álló dokumentumtár is, melynek tartalma közel hasonló a parlament EU letéti könyvtárához. 01 INFO CENTRE Rácz Péter, az Euro Info Központ vezetője- Működik a megyeszékhelyen Európai Információs Pont (EIP) is. Ez az iroda is tagja az Önök hálózatának?- Nagyon fontos, hogy megkülönböztessük a két intézményt. Határozott válaszom: nem. Az EIP-eket, szemben az EIC-ekkel a magyar Külügyminisztérium hozta létre azzal a céllal, hogy az állampolgárokat segítsék az európai uniós eligazodásban. Tehát szervezetileg nincs köze egymáshoz a két irodahálózatnak. Más dolog azonban az együttműködés. Nos a két intézmény nem egy esetben tartott már közös rendezvényt, például legutóbb a törökszentmiklósi Európa napon közös standon jelentünk meg, de közösen vettünk részt a megyei önkormányzat októberi rendezvényén a testvér- városok konferenciáján, valamint a BNV-ken is közös standon jelenik meg rendszeresen a két hálózat.- Hogyan foglalná össze a központ 2002 évi eredményeit?- Az idei év kiemelkedően sikeres volt az EIC munkája szempontjából. A központnak félévente kell jelentést tennie tevékenységéről Brüsszelnek. A múlt héten érkezett meg az értesítés arról, hogy 2002. első félévében a központ ismét a legjobb besorolást kapta, hozzátéve, hogy működése óta ez a félév volt az, amikor ezen belül is kiválóan teljesített. Reméljük, hogy ez a tendencia ebben a félévben, sőt jövőre is folytatódik.- Milyen konkrét események biztosították ezt az előkelő elismerést?- Az év elején azt tűztük ki célként, hogy havonta legalább egy, EU-témával foglalkozó rendezvényt szervezünk. Ezt sikerült is teljesíteni, kivétel csak a július és az augusztus hónapok, valamint a csonka hónapnak tekinthető december volt, tekintettel arra, hogy ezekben a hónapokban az érdeklődés is jóval alacsonyabb a szokásosnál. Mindezek mellett megszerveztük 14 kamarai tag- vállalkozás képviselőinek fland- riai tanulmányútját tavasszal, melyhez a résztvevők vállalásában, a megye kistérségeiben tapasztalatátadó szemináriumok kapcsolódtak. A tanulmányút sikerén felbuzdulva ez a 14 vállalkozó megalapította az "Európa Klubot", mely a többi kamarai tagvállalkozás előtt is nyitott, és amely kéthavonta tartja összejöveteleit valamilyen uniós témában. Az ősz fontos mozzanatai voltak a kistérségi EU-fel- készítő szemináriumok vállalkozók részére. Mindezek mellett ebben az évben a mi központunkra hárult az a feladat, hogy kapcsolatot tartson a magyar irodák és a Brüsszelben működő Irányító Testület között, amelyben évente háromszor találkoznak a központoknak otthont adó országok összekötői. Ez a szerep a többletmunka mellett kiváló eszköz arra, hogy a legfontosabb és legújabb hírekről első kézből kapjon információt az éppen aktuális összekötő.- Milyen témákat érintettek az említett szakmaspecifikus előadások?- Igyekeztünk olyan témákat választani, amelyek nagyjából- egészében lefedik a kamara tag- vállalkozásainak tevékenységi körét. így előadásokat hallhattak az érdeklődők az EU csatlakozás összefüggésében a gépiparról, faiparról, textiliparról, nyomdaiparról, kereskedelemről, szállítmányozásról, építőiparról, idegenforgalomról.- Körvonalazódnak-e már a jövő évi terveik?- Tekintettel arra, hogy a csatlakozás előtt a 2003-as év lesz az utolsó "teljes év", így a vállalkozások EU-felkészítésében ezt nekünk is figyelembe kell venni, amikor a jövő évi programokat tervezzük. Ennek megfelelően tervezzük még további kistérségi előadások szervezését egyéb, eddig még nem említett témákban, továbbra is működni fog a már említett Európa Klub, melynek taglétszámát igyekszünk tovább bővíteni, illetve tervezünk egy nagyobb lélegzetű konferenciát, mely a bővítéssel foglalkozna, különös tekintettel arra, hogy bemutassuk, hogy milyen uniós finanszírozási források állnak majd rendelkezésre 2004. május 1. után. ______________■ Az oldal a Jász-Nagykun -Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket a kamara viseli.
