Új Néplap, 2002. december (13. évfolyam, 280-303. szám)

2002-12-12 / 289. szám

mmmm 2002. December 12., csütörtök MŰVÉSZ BEJÁRÓ 7. OLDAL Gyűlölök és szeretek... Füst Milán Catullus című drámája a Szigligetiben yy Füst Milán a XX. századi magyar dráma­irodalom egyik legnagyobb alakja. A há­rom nagy tragédiája (Boldogtalanok, Catullus, Negyedik Henrik király) társ- talan és magányos tüneménye dráma- irodalmunknak. Mégis: hiába volt a te­hetség, az igyekezet, megírása idején egyetlen színművét sem mutatták be, és szinte mindegyik színpadra kerülésére több évtizedet kellett várnia. Mindig kicsinyesnek találtam, hogy egy férfi azért éljen, hogy egy nőnek adja oda magát egészen - egész életét arra adja. S mikor sze­relmes voltam is-a nővel való intellektuális harc volt mindenem - elcsodálkoztam, hogy ez akis semmiség, ez a kis lebecsült intelli­gencia ilyen titkos, ilyen pompás képessége­ket rejt! Hahó! Felettem áll talán? - így kez­dődött... Jaulusz Pistának, gimnáziumi osz­tálytársamnak volt a nővére. (Noteszjegyzet 1912-ből) A titokzatos harmadik, a nő, akiről soha senki nem tudott, akivel a szerző élete végé­ig levelez, s akivel Héja-nászhoz hasonlatos gyötrődő szerelme éppen a Catullus első vál­tozatának írása közben mélyült el, Jaulusz Erzsébet. Németül és franciául jól beszél, énekel, táncol, zongorázik, művészi ambíci­ókat dédelget magában, énekesnőnek ké­szül. Baráti köréhez tartozik a későbbi híres karmester Reiner Frigyes, a szintén énekes­nőnek készülő Guthi Böske (később Deve- cseri Gáborné), Erdős Renée valamint Ka- rinthyné Böhm Aranka Megfordul körülötte az idősödő Bródy Sándor, és Füst Milán ré­vén Kosztolányi Dezső, Karinthy, valamint a nagy tekintélyű szerkesztő, Osváth Ernő is bejáratos hozzá. Végül 47 évesen Schiller Ig­nác fakereskedőhöz, egykori hódolójához megy férjhez, akivel - Füst Milántól minél messzebb - Pennsylvániában telepszik le. De a levelezés tovább tart közöttük - egy­szer Budapesten találkoznak is -, Jaulusz Erzsébet még túl a hetvenen is abban re­ménykedett, hogy egyszer még együtt élhet Füst Milánnal. A „mű” születése - részletek Füst Milán naplójából Alig két-három versét hallottam Catullus- nak s drámát terveztem ki róla. - „Legyen Claudia” - a nő neve egyelőre. Elmondom a témát Eislernek: — „Nem Claudia, hanem Lesbia” - mondja. Jó. A téma ez volt: Les- bia rá akarja beszélni Catullust, hogy ölje meg férjét stb. - Még egy alak kellene, gon­doltam. S Révész Lacira gondoltam, aki annyira szereti a nővérét s az ő alakját tú­lozva egy fivér alakját komponáltam bele, aki Lesbián élősködik és belé szerelmes. Továbbá: hogy Lesbia idősebb, mint Catul­lus, mert E. (Jaulusz Erzsébet) is idősebb volt, mint én... 1927 nyarán fejezi be - a szokásosnál is hosszabban tartó, megfeszítettebb munká­val, és a szokásos önkínzó becsvágy nagy várakozásával — Catullus-át. A dráma nem nyerte meg Osváth Ernő tetszését. Osváth pontosan megmondta, mi a baj... „Nem re­mekmű, de rendkívüli munka.” Mert ezt jobban megírni nem lehet. A telítettség ha­tárán van, már-már bosszantani kezdi az Gyűlölök és szeretek. S hogy miért teszem? Én sem tudom, hidd. Bennem-történik, s kínja keresztrefeszít. ( LXXXV. vers) Caius Valerius Catullus le. 80 körül született Veronában és kb. 34 évet élt. Apja jómódú volt, bejáratos Julius Ceasar házába. A Római Birodalom egyik legforrongóbb korszakában élt. Kisfiú volt, mikor Cicero dörögte félelmetes beszédeit a szenátusban. 15 éves ifjú, amikor Capuától Rómáig rabszolgákkal, Spartacus seregé­nek keresztre feszített katonáival szegélyez­Gazdag Tibor és Melkvi Bea embert ez a sok minden, amire itt ki-kitér az író! Kísérleti drámának tekintendő: olyan kísérletnek, amely még nem elraga­dó.... Ebben a darabban csupa olyan alak van megírva, aki nem akar semmit, akinek drámája már e dráma előtt lejátszódott — s ebben már akaratának semmi szerepe sincs... Hasonlítanak egymásra, reliefek, amelyeket az indulat nem teljesített ki. Szeretik egymást, gyűlölik, — s mi az, ami idáig vitte őket?...Sok mindent sejtünk itt, de semmit se tudunk biztosan... 1928-ban a Catullus mégis megjelent a Nyugatban. De szerzője egész életében nem vette elő többé, magáénak nem vallotta, nem adta ki, mikor módja lett volna rá, a ké­sőbbiekben mindig „két drámájáról” be­szélt, mintha a Catullus nem is létezne. ték az út két oldalát. Érett férfi, amikor Cea- sart először konzullá választják. Catullus szerelmes lesz Clodiába, akinek öccsével folytatott botrányos viszonyát tárgyalják Rómában. Catullus banditákkal barátko­zott, nagyhírű demagóg volt, s ennek meg­felelően verekedésben lelte halálát. Sosem tudta kiheverni a megaláztatás és csalódás fájdalmát: Lesbia nem egy nőt, egy szeretőt jelentett számára, hanem a nőt, a szerel­met, a boldog egymásra találás egyedüli le­hetőségét. Amennyire féktelen túlzással di­csőítette a szép napokban, ugyanolyan szél­sőséges indulattal mocskolta elkeseredésé­ben - de csalfa szeretője valódi nevét mindvégig titokban tartotta: Clodia maradt Lesbia. A Catullus a lélek bonyolult­ságáról, a szerelem engesz­telhetetlenségéről szól, a gyötrelmes játékról, a patta­násig feszült helyzetekről, ahol a szeretet már kevés. Él­ni ugyanis csak szenvedél­lyel érdemes. De vajon lehet- e így ér íi?- Olyan színdarab ez, amely sportnyelven szólva tele van C- elemmel. Nagyon jó mű, de a színházi szakmában egy „rém”, maga az ördög - vallja a címsze­replőt megformáló Seress Zoltán. Épp ezért ritkán veszik elő, hi­szen rendkívül nehéz, nagyon nagy figyelmet igényel. Először a Katona József Színház legendás Élni csak szenvedéllyel érdemes előadását láttam annak idején, annak hatására vettem elő Füst Milán drámáját. Valamiféle kese­rű, nyers és rendkívül pontos lát­lelet villan ki a szöveg mögül. De hát ilyenek a jó színdarabok - az emberi viszonyok átgondolására késztetnek. Az emberre koncent­rál, nem kíván különleges meg­oldásokat, „hókuszpókuszokat”. Viszont nagy figyelmet igényel a szereplőktől és nézőtől egyaránt, cserében pedig meghatározó, maradandó színházi élményt kí­nál. Seress Zoltán Catullus címszerepében _________________________________1 A zseni előtt tisztelegve Sztárek Andrea és Mihályfi Balázs Az utolsó pillanatban került a Szigligeti Szín­ház műsorára Füst Mi­lán Catullus című drá­mája. Miután meghiú­sult Proust: Az eltűnt idő nyomában című da­rabjának színrevitele, Szikora János igazgató „őrült olvasásba” kez­dett, hogy megfelelő mű­vet találjon helyette. — Mindenképpen olyan da­rabot kerestünk, amely le­hetőleg a társulat minél na­gyobb hányadát foglalkoz­tatja - mesélte a direktor.- Számtalan darabot elol­vastam, s már kezdtem fel­adni a reményt, amikor Matuz János dramaturg behozta Füst Milán darabját. Amikor belemé­lyedtem ebbe a drámába, furcsa dolog történt: hamarosan elkezd­tem „hallani” a darabot, ráadásul a mi színészeink hangján. Azért is furcsa volt ez, mert — vizuális alkat lévén — inkább látni szok­tam előbb az előadást.- Úgy tudom, nem először ta­lálkozik ezzel a drámával.- Valóban, még főiskolásként nagy hatást tett rám. Valahogy azonban feledésbe merült, így különösen örülök neki, hogy most végre megrendezhetem. Olyan ritkán játszott, de kiváló darab ez, amely kielégíti a drá­mát szerető közönség igényeit. Már olvasás közben megrázott ez a mű, de azóta ráébredtem, hogy igen nagy merészség volt beleug­rani a Catullus színpadra vitelé­be. Mondanivalóban, érzésvilág­ban gazdag és bonyolult darab ez, amely totális odaadást kíván színésztől, rendezőtől és nézőtől egyaránt. Ellenállhatatlanul vonzza az ember figyelmét, igazi remekmű.- Füst Milán darabjai méltatla­nul elfeledettek, kevesen ismerik őket. Nem túl nagy kockázat Pro­ust helyett Catullust választani?- Szeretném, ha végre méltó helyére kerülne az író és a mű egyaránt. Egyfajta tisztelgés ez a zseni előtt. Szeretném megismer­tetni Füst Milánt a szélesebb kö­zönséggel. Lenyűgözött az a ha­tártalan tudás az emberi lélekről és a színház világáról, amely visszatükröződik ebből a darab­ból. Nagy-nagy tisztelettel nyúl­tam ehhez a remekműhöz. ■ Clodia: a nő, a szerelem Melkvi Bea Clodiaként a nőt, a szerelmet testesíti meg eb­ben a darabban — akit gyű­lölni és szeretni kell. A fiatal színésznő Pécsről érkezett Szolnokra. — Még középiskolás koromban dolgozhattam először együtt Szi­kora János­sal, s az utóbbi tíz évben fo­lyamatosan végigkísér­te pályá­mat, fejlő­désemet. Ő hívott Szol­nokra, én pedig meg­próbálok megfelelni a belém ve­tett biza- lomnak. Óriási kihí­vásnak tekintem ezt a szerepet, hiszen minden egyes olvasásnál újabb és újabb jelentést lehet fel­fedezni a darabban. Amikor este otthon átolvasom a szöveget, je­lentésének mindig új rétegét fe­dezem fel, ami aztán a másnapi próbán persze további kérdése­ket vet fel — ez egy hihetetlenül izgalmas játék. Nagyon örülök neki, hogy a társulat tagjai gyor­san befogadtak, elfogadnak és se­gítenek. Rengeteget tanultam a próbafolyamat alatt.- Egy ilyen nehéz darab próbái közben mire marad még ideje?- Most kizárólag a Catullussal törődöm. Egyébként viszont fo­lyamatosan ingázom Pécs, Buda­pest, Szolnok és Debrecen kö­zött, hiszen vendégként több színházban is játszom, ezen kí­vül egy Ady- és Kassák-estre ké- szülünk a párommal Pécsett. ■ Melkvi Bea Graham Chapman-John Cleese-Eric Idle: Gyalog-galopp (színpadra alkalmazta: Korognai Károly) És történt egy rút pénteki na­pon, hogy az Őr ... illetve bo­csánat... az Úr megjelent Art­hur, a britek királya előtt és feladatot adott neki: „Ne legyél rest, fiam, de szállj ló­ra és gyújtsd 1-be királyságod leg­derekabb lovagjait. Ha pedig ösz- szegyűjtötted, tartsd is 1-ben őket, és lódulj, és keresd meg a Szent Grált, ha már te vagy a bri­tek királya.” Arthur király pedig felpattant — az apostolok lovára és összegyűj­tötte mindazokat, akiket csak ta­lált. így lett fegyveres társa a ne­ves Sir Robin, a nemes Sir Gala- had, a heves Sir Lancelot, továbbá Bedevir, a hős és Dennis, a nős... Kalandjaik száma pedig lett végtelen, míg végre eljutottak a várba, melynek neve... melynek neve... de ez már a történet vége, és mi nem lőjük le a poént, mert régi igazság, hogy nincs rosszabb poén, mint a lelőtt poén. A Monthy Python anarcho- szindikalista filmje egyszerre volt a kosztümös filmek paródiája és fricska az ezeréves brit mitológiá­ra — viszont Arthur és szeretni valóan stupid csapata egy csapás­ra meghódította a világot. (A Monthy Python Repülő Cirkusz­ként való fordítása egyébként for­dítói hiba, talán nem is véletlenül: A circus ugyanis angolul nem cir­Petridisz Hrisztosz kuszt, hanem kört jelent, nevük hiteles jelentése ezért: Monthy Python Repülőkor... de vajon fon­tos ez?) A mozisikerből készült adaptá­ció nyomán fergeteges humorú já­ték készül a szolnoki Szigligeti Színház színpadán. A főbb szere­peket Petridisz Hrisztosz, Mertz Tibor, Sebestyén Éva, Császár Gyöngyi, Kaszás Mihály, Horváth Czibulás Péter Mertz Tibor Gábor, Zelei Gábor alakítják. A da­rab rendezője: Molnár László. Bemutató: 2002. december 19. 11 óra. Az oldal az intézmény és a kiadó együttműködése alapján jöhetett létre. A költségeket a színház viseli.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom