Új Néplap, 2002. november (13. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-09 / 261. szám

8. OLDAL G A Z D A S Á G I TÜKÖR 2002. November 9., szombat BHH RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2002. november 8.) Borsodchem 4 845 Ft Ű Egis 13 205 Ft Ű Matáv 765 Ft 0 Mól 5 345 Ft íí OTP 2162 Ft Ű Richter 12 520 Ft ü TVK 4 595 Ft ü Zalakerámia 1365 Ft ü BUX: 7452,65 +0,53% eltérés az előző záróértékhez képest AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 375,09 Cseh korona 7,73 Euró 239,25 Japán jen (100) 195,60 Lengyel zloty Svájci frank 60,28 163,50 Szlovák korona 5,80 USA-dollár 236,83 Hírek AGRÁR. A mezőgazdasági termékek termelői árszínvona­la 2002. január-szeptemberé­ben 5,4 százalékkal volt ala­csonyabb, mint az előző év azonos időszakában - közölte a Központi Statisztikai Hiva­tal. A közlemény szerint a nö­vénytermesztési és kertészeti termékek termelői ára 5,5 szá­zalékkal, az élő állatok és álla­ti termékeké pedig 5,2 száza­lékkal csökkent. Az adatok szerint az idén - 2001. janu­ár-szeptemberéhez viszo­nyítva - a gabonaféléket 16,4 százalékkal alacsonyabb árszinten értékesítették, a zöldségfélék árszintje nem változott. EUROPRESS INFLÁCIÓ. Októberben a fo­gyasztói szintű infláció csök­kent Csehországban. A múlt hónapban átlagosan 0,3 szá­zalékkal csökkentek a fo­gyasztói árak az azt megelőző hónaphoz képest. A cseh inf­láció mélyen a tervezett alatt jár, a Jegybank 2002-re 3-5 százalékos célsávot határozott meg. EUROPRESS HITEL. A BorsodChem továb­bi fejlesztéseihez 100 millió eurós, hétéves lejáratú szindikált hitelről írt alá szer­ződést. A hitel változó kama­tozású. Lehívására két év áll a társaság rendelkezésére, míg a törlesztés a hitelszerződés alá­írásától számított három és fél év múlva kezdődik el. A bizto­sítatlan szindikált hitelt az Ál­talános Értékforgalmi Bank, a CIB Bank, az ING Bank és az OTP Bank szervezi. Az ügylet­ben további négy magyar bank vesz részt, a konzorciu­mi megbízott ügynöki felada­tait a CIB Bank látja el. mti ÁRFOLYAM. Mélypontra süllyedt a dollár a jennel és az euróval szemben pénteken. Ennek oka az lehetett, hogy az amerikai jegybank csök­kentette kamatait a hét köze­pén, és ebből a piac azt a következtetést vonta le, hogy a Federal Reserve aggá­lyokat táplál az amerikai gaz­dasági kilátásokkal kapcsolat­ban. A forint árfolyama ezzel szemben erősödést mutat. A hazai fizetőeszköz az ingadozási sáv erős olda­lán, 13,5 százalék körül forgott tegnap, europress ■ Az állami pénzek őre Névjegy: Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke. 1971-ben végzett a Budapesti Műszaki Egyetemen, 1979-ben doktori címet szerzett ugyanitt. 1990-től az ÁSZ munkatársa, főcsoportfőnök, számvevő-igazgató. 1996 óta az ÁPV Rt. Igazgatóságának elnöke. Jelenlegi pozícióját 1997-ben foglalta el. 1998 óta a Magyar Pénzügyi Gazdasági Ellenőrök Egyesületének elnöke. Az ÁSZ nemrég adott ki jelentést a nonprofit szervezetekről. Megállapították, hogy az állam a szolgáltatásokat egyre nagyobb mértékben a magánszférától vásárolja meg. A közvélemény ré­széről megvan az igény, hogy ezeket közbeszerzési pályázatok útján szerezzék be. Ezzel pár­huzamosan szép csendben elindult egy másik folyamat. Magyarországon körülbelül harminc­ezer olyan szervezet van, mely a nonprofit szférába tartozik, és ennek nagyjából a fele, vagyis tizenötezer szervezet kap támogatást az államtól, mintegy 180 milliárd forintot összesen. Eh­hez a pénzhez versenyeztetés nélkül, gyakorlatilag egyszerűen személyes kapcsolatok útján jutnak hozzá. Tehát, miközben az egyik oldalon az állam rendkívül szigorú és a társadalom kö­veteli, hogy minden fillérrel számoljon el, a másik oldalon, ha valaki ezt „leönti habbal”, már sen­ki nem kíváncsi semmire, minden további nélkül hozzájuthat a pénzhez. Azt senki nem tudja, hogy az adott szervezetnek valóban szüksége van-e erre a támogatásra. Ez nem magyar kép­ződmény, a világon mindenütt általános jelenség, melyen úrrá lehet lenni egy átláthatóbb rend­szerrel. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 1989 óta felügyeli a költségvetési pénzek felhasz­nálását. Az intézmény műkö­désének felépítése és cselek­vési jogköre azonban sokunk számára nem teljesen átlátha­tó. Kovács Árpádot, az ÁSZ el­nökét az általa vezetett szer­vezet működéséről és felada­tairól kérdeztük. Budapest- Mi az Állami Számvevőszék fel­adata?- 1989-ben a felgyorsuló társa­dalmi, politikai változások ered­ményeként az október 23-ai alkot­mánymódosítással, a Magyar Köztársaság kikiáltásával egyide­jűleg jött létre az ÁSZ, a demokra­tikus intézményrendszer egyik meghatározó elemeként. A de­mokratikus jogállam működésé­nek fontos garanciális feltétele a közpénzek és a közvagyon hasz­nosításának átláthatóságára és elszámoltathatóságára irányuló pénzügyi ellenőrzés. Magyarországon körülbelül 20- 25 ezer olyan, a költségvetésből gazdálkodó szervezet van, ame­lyet érdemes lenne vizsgálni, az ASZ azonban évente mintegy 3000 helyen vizsgálódik, és ezen a mintavételek alapján körülbelül ötven olyan jelentést készít el, amely a parlament elé kerül. A vizsgált szervezetek kiválasztása két fő szempont alapján történik: az egyik a felhasznált összeg nagysága, a másik az úgynevezett demokratikus kockázati tényező. Vagyis figyelmet fordítunk arra, hogy az állam mekkora összeget bocsát egy adott szervezet rendel­kezésére, és arra is, hogy az egyébként kis összegekkel gaz­dálkodó intézménynek mekkora a hatóköre, mert itt a hiba hatvá­nyozottan gyűrűzik tovább.- Az ÁSZ évről évre kiadja jelen­téseit. Van ezeknek utóélete a par­lamentbeli elfogadás után? Van az ÁSZ-nak cselekvési jogköre?- Természetesen van. Egyrészt vizsgáljuk a szabályok betartását, a pénzek elköltésének célszerűsé­gét és eredményességét. A pénze­ket szabályosan is el lehet költeni úgy, hogy közben égbekiáltó hi­bák történjenek. Adott esetben nem tartják be például a haté­konyság, ésszerűség szabályait. Ha az ASZ törvénytelenséget, sza­bálytalanságot fedez fel egy vizs­gálat során, eljárást kezdemé­nyezhet. Hozzá kell tennem, hogy csök­ken az ilyen esetek száma. Vagyis nem élünk „rossz” országban. Je­lenleg száz ember ellen folyik el­járás, harminc esetben tettünk fel­jelentést. Ez évi 4-5 estet jelent. Az Állami Számvevőszék szerepe emellett a tanácsadás, figyelem­­felkeltés. Három fő feladatunk a törvényesség vizsgálata, korrek­ciós javaslatok megtétele, és - ha bűncselekmény gyanúja merül fel - az eljárás kezdeményezése. A hatékonyságot érintő javaslatok nem kötelező érvényűek, hiszen azzal beavatkoznánk az adott in­tézmény, szervezet döntési jogkö­rébe. Ezek ajánlások, amelyek sorsát figyelemmel kíséri a parla­ment, és el kell mondanom, nem rossz a figyelembevételi arány.- Az ASZ vezetőségéből régóta hiányzik két tag, az alelnökök. Miért betöltetlen ez a két pozíció?- Az előző két alelnökiek kifu­tott a hivatali ideje. Egyikőjük nem volt újraválasztható, a másik kolléga újraválasztása pedig nem merült fel. Mindketten kiváló szakemberek, más feladatkörben ma is velünk dolgoznak. A szer­vezet elnökének és alelnökeinek megválasztása rendkívül összetett feladat. Az alapvető probléma az, hogy parlamenti konszenzus szükséges hozzá, mivel egy eleve bonyolult jelölési eljárás után, a parlamentnek kétharmados több­séggel kell megválasztania őket. Bevallom jó lenne, ha a jelenlegi munkatársaim közül kerülne ki a két alelnök, de a mostani, feszült pártok közötti viszony miatt ez valószínűleg még várat magára. A munkában azonban ez szerencsé­re nem okoz fennakadást. Az ÁSZ egy monokratikus felépítésű in­tézmény, vagyis a működéshez két személy munkája elengedhe­tetlen. Az egyik az ellenőr, aki a vizsgálatokat végzi, a másik pedig az elnök, aki vezényli a munkát. STEINER KATA Szövetkezetpárti kormány lások várhatók. Ide tartoznak Budapest Ha Magyarország kimaradna az európai uniós bővítésből, az sokkal nagyobb vesztesé­get okozna, mint amennyi áldozatot a belépés kapcsán vállalnia kell - hangsúlyozta egy szakmai tanácskozáson pénteken Szanyi Tibor. A Földművelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztérium (FVM) po­litikai államtitkára elmondta: fo­lyamatosan zajlik az egyeztetés az agrárkvóták körül. A 25 agrár­­kvóta közül kilenc esetében elő­zetes megállapodás született a magyar igények alapján. Hat termék esetében karnyúj­tásnyira van a megállapodás a termelhető mennyiségről, tíznél azonban további kemény tárgya­a hungarikumok is, amelyek az egységes piacon különleges vé­delemben részesülnek majd. A szaktárca képviselője szólt arról is, hogy a kormány egyre nagyobb hangsúlyt helyez a szö­vetkezetekre, hiszen az európai uniós agrárrendtartás az ilyen szerveződési formákra alapul és a támogatások egy része is eze­ken a szervezeteken keresztül lesz hozzáférhető. A szövetkeze­teknek minél szélesebb körben, ideológiamentesen kell megala­kulniuk. Az európai uniós csatlakozást a jövő tavasszal esedékes nép­szavazáson a népakarat meg tud­ja ugyan akadályozni, de ez a ve­szély a közvélemény-kutatói adatok alapján nem fenyeget, tet­­te hozzá Szanyi Tibor. - újvári -Pályázható Budapest Eddig négy pályázat érkezett a távmunkahelyek létesítésé­hez elnyerhető támogatásra, a pályázatokat november 1. és december 15. között lehet beadni az Informatikai és Hírközlési Minisztériumhoz. A távmunka fejlesztését az teszi szükségessé, hogy hazánkban rendkívül alacsony a foglalkozta­tottság, amelyet a részmunkaidő illetve a távmunka minél széle­­sebbb körű elterjesztésével lehet­ne emelni. Bajban lehet Budapest Az uniós csatlakozás során nyugat-európai minta alap­ján központi szerepet kell kapnia a tagjelölt országok­ban az ipar-, a szakszervezeti érdekvédelem és a kormány­zat képviselői közötti szociá­lis párbeszédnek - jelentette ki egy nemzetközi szakmai konferencián Johann Mari­­hart, az El) cukorgyártóit tömörítő szövetség, a CEFS elnöke. Marihart elmondta: a belépő or­szágok cukoriparában hatékony­ságnövelő intézkedésekre van szükség. Példaként említette Ma­gyarországot, ahol az elmúlt években tizenkettőről hatra csök­kent a cukorgyárak száma, mi­közben hatékonyságuk jelentő­sen emelkedett. Máhr András, a földművelésügyi tárca helyettes államtitkára utalt rá, hogy bár az EU-komform magyar cukoripari szabályozásban már jelentős eredményeket ért el hazánk, még további erőfeszítésekre van szük­ség az EU-szabályozás magyaror­szági alkalmazásához. távmunka A távmunkahelyen dolgozón­ként maximálisan 500 ezer forint támogatás nyerhető el eszközök­re, melyek akkor kerülnek a mun­kaadó tulajdonába, ha a munka­helyet két évig fenntartja. További 500 ezer forint nyerhető el dolgo­zónként a fél évre szóló 50 ezer forintos keresetre, annak járuléka­ira, valamint képzési támogatásra. A pályázók között előnyben ré­szesülnek azok, akik a munkaerő­­piacon hátrányos helyzetben lévő személyeket kívánnak foglalkoz­tatni, illetve hátrányos helyzetű térségekben szervezik meg a táv­­munkahelyeidét^ ■ a cukoripar A konferencián adatbankot hoztak létre a be­lépni szándékozó országok cukorpiacáról. Az adatokból kiderült, hogy az Európai Unióban jelenleg 135 cukorgyárban évente több mint 14 millió tonna cukrot állítanak elő, gyáran­ként évente átlagosan 100 ezer tonnát ter­melnek, A belépni szándékozó országok kvó­tája megközelítőleg 3 millió tonna, ezt a mennyiséget azonban majdnem ugyanennyi üzemben állítják elő, mint ahány az Unióban üzemel. Legrosszabb a helyzet Lengyelor­szágban, ahol több mint 70 üzem évi 1,6 mil­lió tonna cukrot gyárt. Magyarországon az át­lagos gyári kapacitás már 60 ezer tonna felett van, ez a mennyiség például az EU-tag Görög­ország értékeinek felel meg A konferencián felhívták a fi­gyelmet arra, hogy az uniós csat­lakozás kapcsán még inkább elő­térbe kerül a szociális párbeszéd folytatása, fontos, hogy a tagjelöl­tek a kormányzat képviselőit is bevonják. Csizmár Gábor, a Fog­lalkoztatáspolitikai és Munka­ügyi Minisztérium politikai ál­lamtitkára az ágazaton belüli ér­dekegyeztetésről szólva kifejtet­te: ezen a területen a hazai rend­szer már majdnem teljesen EU- konform. újvári gizella Vállalkozók az e-üzletben Az elektronikus kereskedelem elterjesztése érdekében indí­tott programot a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara. A csatlakozó vállalkozások friss információkhoz, üzleti aján­latokhoz, a döntést segítő adatbázishoz férhetnek hozzá. PÉCS Alku az államadósságról A megújuló kamarai portál két­szintű, a bővebb tartalmi szolgál­tatásokhoz csak az azonosítóval rendelkező kamarai vállalkozások férhetnek hozzá. Az üzlet@hálón program kere­tében a PBKIK webalapú levelezé­si rendszert alakított ki, amelyben ingyenes e-mail címeket kaphat­nak a kisvállalkozók. Az elérhető­ség, az információáramlás csator­nának megteremtése mellett a ka­mara egy folyamatosan frissített gazdasági adatbázist hozott létre. Ebben nem csak a helyi tagvállala­tok nyilvános adatai, az 50 legna­gyobb kamarai cég információi ta­lálhatók. Kiemelt szerepet kapnak a szerkesztett üzleti ajánlatok, üz­leti adatbankok, amelyek a kap­csolatépítés mellett gazdasági döntések meghozatalában is a vál­lalkozók segítségére lehetnek. Az üzleü ajánlatok adatbázisá­ban helyi, országos és nemzetközi ajánlások egyaránt megtalálhatók. A kamara lehetőséget biztosít ar­ra, hogy a kezdeményezésbe be­kapcsolódó kisvállalkozások saját ajánlataikat is bejuttassák az üzle­ti adatbázisba. Ezek a felhívások a helyi és országos csatornákon túl az európai üzleti vérkeringésbe is eljutnak, miután a kamara elküldi az adatokat az Európai Unió ke­reskedelemfejlesztéssel foglalko­zó intézményeinek.- A legfrissebb elemzések sze­rint az európai országok gazdasá­gainak szereplői az e-business te­rületén igen komoly lemaradás­ban vannak az egyesült államok­beli és ázsiai cégekkel szemben. Magyarországon egyelőre még az európai szintet sem érte el az elektronikus kereskedelem alkal­mazása, pedig látható, hogy ver­senyhátrányba kerülnek azok a vállalkozások, amelyek nem isme­rik fel időben az újdonság alkal­mazásában rejlő lehetőséget. Ezért karolta fel ennek a terület­nek a fejlesztését a PBKIK - nyilat­kozta a kezdeményezéssel kap­csolatosan dr. Síkfői Tamás, a ka­mara titkára. A baranyai gazdasági önkor­mányzat a Leonardo da Vinci E- future projekt keretében oktatási programot is indít a helyi vállalko­zások számára az e-business ered­ményes alkalmazása érdekében. KASZÁS ENDRE Budapest A magyar állam könnyen ab­ba a helyzetbe kerülhet, hogy le kell írnia az orosz állam­­adósságból 76 millió dollárt, amit az orosz fél már letu­­dottnak tekint. Az oroszok a fennmaradó államadósság le­bontásáról folyó tárgyaláso­ké feltételül szabják, hogy a me >yar állam elfogadja ezen adt iságrész leírását. Ebben az esetben hazánkat kár éri, ami nem marad jogi következ­mények nélkül - mondta Máté Dániel, a Pénzügyminisztérium szóvivője. Jelenleg a magyar ál­lam nyilvántartása szerint 467 millió dollár az az orosz állam­­adósság, amely még a rendszer­­váltás előttről maradt fenn. Az orosz fél ugyanakkor ennél 76 millió dollárral kevesebbet ismer el, mert nyilvántartásaik szerint a tartozásból ennyit már teljesítet­tek korábban megkötött - jellem­zően áruszállítási - szerződések keretében. Ez a pénz a magyar ál­lamkincstárban nem jelent meg, ezért a nyilvántartás szerint ez még része az adósságnak. Az előző kormány által előké­szített, de utóbb a kormányváltás után végül is nem megkötött meg­állapodás keretében Magyaror­szág elengedte volna a 76 millió dollárt. Az akkori megállapodás szerint az ausztriai Meinl Bank vásárolta volna meg az adósság jelentős részét, dolláronként mintegy 30 centért. Az orosz államadósság lebon­tásáról kötött néhány korábbi megállapodás között szerepel pél­dául orosz sínbuszok szállítása, mintegy 100 millió dollár érték­ben. Az elismert adósságból eze­ket a tételeket leszámítva még mintegy 250 millió dollár sorsáról kell megállapodni.___________■ 4 í l i A

Next

/
Oldalképek
Tartalom