Új Néplap, 2002. november (13. évfolyam, 255-279. szám)
2002-11-06 / 258. szám
4. OIDAL TÜKÖR 2002. November 6., szerda Kertész-kérdés Internet Edényszobrok a zsinagógában Mint ismert, Kertész Imre irodalmi Nobel-díjat kapott. A Németországban és Svédországban leginkább olvasott és ismert magyar származású írónak az Auschwitzban átéltekre épülő könyve, a Sorstalanság hozta meg a legnagyobb elismerést — külföldön. „Hazájában senki sem lehet próféta” — tartja a mondás, s ezt az állítást igyekszik alátámasztani újságunk honlapján (www.ujneplap.hu) közzétett szavazásunk végeredménye is. Igaz azonban az is, hogy a Németországban élő Kertész Imre világpolgárnak érzi magát, és egyáltalán nem kívánkozik Magyarországra hazaköltözni. (Ezt egyébként több nyugat-európai vezető napilapnak is elmondta: „Nem Magyarországon van a kultúra bölcsője, ott élni ezért nem is érdemes”.) Feltett kérdésünkre — Ön ismeri Kertész Imre műveit, olvasta már az irodalmi Nobel-díjas író valamelyik regényét? - ugyanis a következő megoszlásban válaszoltak a honlapra látogatók: hat százalékuk már olvasott (néhány) Kertész-regényt, 38 százalékuk még nem, de most biztosan elolvassa a Sorstalanságot, míg többségük, 56 százalék nem olvasott, és a jövőben sem tervezi, hogy olvas Kertész-művet, m. g.- Ezt nehéz megmondani, inkább átmenetnek tekinthetők az edény és a szobor között.- Az edények hagyományos funkcióját csak egészen kivételesen tudná néhány darab betölteni, de ezeknél a tárgyaknál talán nem is a funkció a fontos.- Keramikus vagyok, és ez sok mindent jelenthet. Mint ahogy a tárgyaim is sok mindent jelenthetnek.- Az edény és a szobor „kereszteződéséből” valami egészen sajátos áj minőség jön létre, amely érett művészre vall. Ugyanakkor, mint hallottam, ez az első önálló kiállítása.- Nem vagyok menedzseralkat, most sem magam kezdeményeztem ennek a kiállításnak a megrendezését, hanem felkértek rá.- Hallottam, hogy a fotó: cs. i. megnyitón voltak vagy négyszázan, alig fértek el a teremben. Ez azt jelenti, hogy méltán sikere van. Olyan javaslat is született, hogy ne zárják be a kiállítást november 14-én. Ha újabb fölkérést kap valahonnan, rendez újabb kiállítást?- Van annyi kész munkám, hogy ha igénylik, tudok újabb kiállítást rendezni. B. A. Az eredeti tervek szerint november 14-ig látható a mezőtúri zsinagógából kialakított galériában Veress Gyula keramikus edényszobrainak kiállítása. Veress Gyula egyik kedvenc alkotásával __ Mezőtúr ______ Veress Gyula Mezőtúron él, fazekasságot tanult. Ez az első kiállítása.- Magamban edényszobroknak neveztem el ezeket a tárgyakat. Ön minek tartja őket, edényeknek vagy szobroknak? Ez a „csoda” nem három napig tart Tiszabura Hétfőn hivatalosan is megalakult megyénk egyik legfiatalabb településének önkormányzati testületé. A hír ez idáig protokollárisán szabvány, ám abból a szempontból történelmi jelentőségű, hogy a már évek óta többségben lévő kisebbség átütő sikert aratott. Nemcsak a polgármester került ki soraikból, de a kilenctagú testület bét tagja is roma létét vállalva vagy azzal azonosulva lett községatya. Nem túlzás, talán ombudsmani kivizsgálást sem igénylő az az újságírói megállapítás, hogy ez a hír nagyon sokakat sokkolt a faluban. Vélt vagy valós félelmek, sérelmek kerültek középpontba, s a beszélgetések bizony aggódtak a jövő miatt: egyfajta arányeltolódástól tartva a susmusok, de a névvel vállalt kritikák is arról szóltak, hogy ha utat nem is tévesztett még a demokrácia, de az efféle útkeresés nem használ az amúgy is nehéz helyzetben lévő falunak. A tény ennek ellenére tény maiad, jobban mondva olyan csoda, amely esetünkben nem három napig, hanem négy évig tart. Az alakuló ülés napján még kíváncsiak voltunk, ki hogyan vélekedik arról, hogy itt a kisebbség már nemcsak a statisztikai adatok alapján jelenti a többséget, hanem a hatalom gyakorlása szerint is. Megyénk legfiatalabb polgármestere, a 23 éves Farkas László, aki az általa elnökölt Fiatal Romák Országos Szövetsége jelöltjeként szerezte meg a polgármesteri „bársonyszéket” jelentő szavazatok 46,3 százalékát, eskütétele utáni „szűzbeszédében” elmondta, hogy európai mintát szeretnének adni ahhoz, hogy a magyarroma közös lét fejlődésre ítéltetett. Mindezek mellett már az ünnepi ülést követő privát beszélgetés során leszögezte, hogy hallott a sokszor gerjesztett indulatokról, a félelmekről, és a sérelmeket megtorló hiedelmekről. — Szeretném munkámmal, a testület munkájával is bizonyítani, hogy ezek a kritikák alaptalanok. Itt nem lesznek elbocsátások, nem toriunk meg vélt, de valós sérelmeket sem. Sokkal inkább munkahelyeket szeretnénk teremteni, kiaknázni a Tisza helyi turisztikai lehetőségeit, s partneri kapcsolatban szeretnénk elérni a célt: javuljon egyaránt a magyarok és a romák életfeltétele is - így summázta véleményét Tiszabura új polgármestere, aki egyébként a Pécsi Tudományegyetem hallgatója. Az eseményt jelenlétével megtisztelő Varga Mihály a térség országgyűlési képviselőjeként gratulációi mellé az alábbi útravalót adta a jelenlévőknek: — Bárkiben is maradt tüske, nem szabad, hogy hátráltassa a végső célt, megyénk egyik legnehezebb sorsú települése felvirágoztatását. Szalóczi Sándor, aki a korábbi polgármester, Gál Zsigmond halála után megbízottként irányította a testületet, nem rejtette véka alá intelmeit: — Annak még talán örülni is lehetne, hogy egy fiatal, tehetséges roma ember lett az új polgármester. Az azonban már hordoz magában veszélyeket, hogy közéleti tapasztalatok nélkül kerültek sokan a testületbe. Ugyan ezt a munkát még magasabb iskolai végzettség nélkül is meg lehet tanulni, ám ha ez az új testület nem támaszkodik a 20-30 éves tapasztalatokkal rendelkező apparátusi szakemberekre, az megint nem szül jót. Azt pedig már magam is nagyon szőrmentén kezelem, hogy miképpen küzd meg ez az önkormányzat ígéreteivel. Mert az őket megválasztok valóban bíznak egyfajta csodában, ám a realitások nem változtak: itt nincs több pénz a segélyekre, az önkormányzat egyedül nem tud munkahelyeket teremteni. Nem is folytatom, mert az én aggályom inkább intelem, mint félelem, remélem, értő fülekre is talál. Túró Flórián 26 éves községatya: — Itt nem kell félni semmitől, senkitől. Azért vagyunk, hogy az itt élőkért dolgozzunk. Legyenek romák, nem romák. El kell gyorsan felejteni a sérelmeket, s csak előre kell nézni. Én jónak tartom, hogy beleszólhatunk saját sorsunk alakulásába, és hasonszőrű társaimmal együtt bizonyítapi szeretném, hogy a hatalom nem bolondítja meg a cigányembert. Mi nem uralkodni akarunk, hanem szolgálni. * A helyszíni szemlénk itt véget is érhetne, talán azzal a biztató záradékkal, hogy sokan búcsúzóul kifejtették: ez a sokakat meghökkentő újdonság még jól is sülhet el, bizonyítva, hogy a demokrácia Tiszaburán sem tévesztett pályát, hanem keresi a maga útját. Mindenesetre erre a falura ráférne ez az optimizmus, ugyanúgy a cigánytelepen, mint ahogy a főutcán is. Szennyvízterhelés a Tiszán Szolnok és környéke A Tisza magyarországi vízgyűjtő területén a szennyezőanyag-terhelés nagy hányada Szolnok térségében éri a folyót. A kommunális, ipari és mezőgazdasági szennyezőforrások közül Szolnokon és közvetlenül a város alatt 1994-ben még tíz jelentős szennyezőforrás volt. Az utóbbi években változott a helyzet, az ipari üzemek közül szinte valamenynyi igyekezett csökkenteni szennyvízkibocsátását. „A Tisza Szolnok környéki szakaszának vízminősége” című, a szolnoki Tisza Klub gondozásában megjelent, dr. Pethő Mariann szerkesztette kiadvány szerint amellett, hogy természetes terhelésnek tekinthető a Zagyva, amely Szolnoknál ömlik a Tiszába, a jelenlegi terhelés a következő ipari létesítményeken keresztül érinti a folyót: a Szole-Meat Húsipari Kft.nél a jelenleg alkalmazott technológia kisebb vízigényű, így kisebb mennyiségű a kibocsátott szennyvíz is, ám annak összetétele veszélyt jelent a Tiszára. A vállalat nem fizet szennyvízbírságot, mivel egyedi határértékek vonatkoznak rá, ami azt jelenti, hogy a környezetvédelmi tárca engedélyével átléphetik a Magyar Szabvány határértékeit. A Szolnoki Cukorgyár Rt. a technológiai folyamatok során keletkező szennyvíz jó részét újra felhasználja. Elsősorban kampányidőszakban bocsát ki szennyvizet, mely kibocsátás az összes szennyezőanyag-terhelés 40-60 százalékát jelenti. A cukorgyár jelenleg nem fizet szennyvízbírságot, mivel ígéretet tett a saját szennyvízkezelő kiépítésére. Szennyvizének értékelése jelenleg egyedi határértékekkel valósul meg. A kiadvány megállapítja, hogy a gyár szabadban található szennyvízkezelő tavai rendkívül veszélyesek, mivel egy-egy nagyobb árhullám vagy árvíz nagy sebességgel viheti tartalmukat a Tiszába. A Tiszamenti Vegyiművek esetében rendkívül magas a nitrátion és az összes foszfor mennyisége, a szervesoldószer-extrakt kibocsátás is meghaladja a szennyvízbírságban megengedett értéket. A TVM mégsem fizet szennyvízbírságot, mivel egyedi határértékek vonatkoznak rá. A bekerülő szennyezőanyagok miatt a Tisza közvetlenül Szolnok alatt nem alkalmas mezőgazdasági és fürdési használatra. Szolnok után további jelentős terhelés Martfűnél éri a folyót: itt kerül bele a sörgyár, a növényolajgyár és a városi szennyvíztisztító szennyvize. A kiadvány által a problémák megoldását elősegítő tennivalók közé tartozik többek között a Zagyva szennyezettségének csökkentése csakúgy, mint a Szolnok alatt lévő gyárak szennyvizének jelentős csökkentése, illetve a szennyvíztisztítás hatásfokának javítása. Fontos lenne egy területi környezetvédelmi terv elkészítése Szolnokra vonatkozólag (a szegedihez hasonlóan), és az, hogy az eddigi méréseket, eredményeket, a szennyvízbírság mértékét megismerhesse a lakosság is. _________________________(BOY) Jótékonysági műszak JÁSZBERÉNY A sérült emberek életkörülményeinek javítását célul tűző Kézenfogva „Összefogás a Fogyatékosokért” Alapítvánnyal 1996 óta működik együtt az Electrolux Lehel Kft. Az alapítvány működési céljainak megvalósításához most a cég egy jótékonysági műszak megszervezésével járul hozzá. Az Electrolux az elmúlt években több millió forint értékben adományozott háztartási gépeket a civil szervezetnek, amiket az általuk létrehozott lakóotthonokban helyeztek el. A legújabb kezdeményezés, hogy egy jótékonysági műszak termelési értékét adományozza az alapítványnak. A különleges műszakot november 8-án tartják meg. Ennek során a berényi porszívógyárban neves közéleti személyiségek, művészek és sportolók vesznek majd részt. Megjelenését már jelezte Göncz Árpádné, az alapítvány kuratóriumának elnöke, Göncz Kinga, az egészségügyi minisztérium államtitkára, Xantus Barbara, Szolnoki Tibor, Zsadon Andrea, Gór Nagy Mária, Mór Marianna színművészek, Vissy Károly, Németh Lajos meteorológusok. A szervezőmunka folyamatos, az említetteken kívül még jó néhányan jelezték érkezésüket. Az Electrolux szándéka, hogy az ország negyven pontján létrehozott lakóotthonokba - a jótékonysági műszak anyagi hozzájárulása mellett - további háztartási gépeket is ajándékoz az alapítványnak. BCS Illegális „kutyafarm” Az idős pár senkit nem enged be _______ Szolnok Az Ágnes utca lakóinak évek óta keserves, mondhatni kutya élete van. Noha az egyik legidillibb városrészről, a Holt-Tisza-partról van szó, manapság itt lakni nem felüdülés. Apró udvarra zárt kutyasereg veri fel állandóan a csöndet a nyugalom szigetén. Egy öreg napjaira egyedül maradt idős pár gondolta azt évekkel ezelőtt, hogy magányukat nem emberekkel, hanem azok leghűségesebb barátaival osztják inkább meg. Ez szép - mondhatni -, csakhogy az „illegális” kutyafarmot Szolnok egyik üdülőkörzetének közepén hozták létre. Először egy, majd kettő, s később egyre több eb talált otthonra Tóth Béláéknál, akik minden egyes, a környéken kóborló négylábút befogadtak és azóta is befogadnak a kertjükbe. E nemes cselekedettel azonban nem csupán az összes szomszédnak és a azonban továbbra is fennállnak. Dr. Beke Gabriella városi tiszti főorvos már régóta jól ismeri az ügyet: — A munkatársak többször is eredménytelenül kíséreltek meg bejutni Tóthékhoz, s csupán egyszer sikerült, amikor a rendőrhatóság segítségét kértük. Akkor jegyzőkönyv készült a körülményekről, amelyben kiderült, hogy az állattartás szabályai jelentősen sérültek és a közegészségügyi feltételek sem adottak. A dokumentumokat elküldtük az állat-egészségügyi hatóságnak és a városüzemeltetési osztálynak is. Más jogkörünk nekünk nincsen. Péter István megyei főállatorvos is úgymond széttárta a kezét: - Amit mi is többszöri sikertelen beengedtetés után tapasztaltunk, az valóban megszegi az állatvédelmi törvényt és más egyéb közegészségügyi rendeletet. A kutyákat azonban nem tudjuk elszállítani a területről, mert a város nem rendelkezik ebmenhellyel, csupán egy kutyamegfiEgyeseknek egyetlen kutya nem okoz örömet illusztrációfotó: m. j. hatóságoknak, hanem maguknak a kutyáknak is jelentős problémát okoznak. Az immáron „házi” állatoknak ugyanis állandó állatorvosi felügyelet szükséges, nem beszélve a megfelelő tartási feltételekről és élelemről. Az ebek - mindezekről semmit sem tudva - éhesen és vadulva ugatnak a nagyvilágba, és a tisztátalanságuk következményeként még egyre kellemetlenebb szagot is árasztanak. A környéken élő, csendre és nyugodt pihenésre vágyók először meg nem hallgatott szép szóval kérték Tóthékat a rendcsinálásra, majd különböző hatóságoknál panasszal éltek. A mai napig eredménytelenül. Az Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás, az ÁNTSZ, valamint az önkormányzat városüzemeltetési osztályának munkatársai személyesen többször is megtekintették a terepet. Mindhiába, ugyanis az idős pár senkit sem enged a kapun belülre. Egyszeregyszer ugyan mindannyian rendőrségi segítséggel jártak már a kertben, a szabálysértéseket is mindannyiszor megállapították, melyek gyelővel. Olyan jogosítványunk van még, hogy adott esetben elaltatjuk a beteg állatot, ez azonban ennél az ügynél nem állt fenn. Állat életét kioltani csak nagyon indokolt esetben lehetséges. Dénes Gábor, a városüzemeltetési osztály munkatársa elmondta, hogy rendkívül nehéz kommunikálni az idős párral, egyrészt koruk, másrészt az abból következtethető konokságuk okán. Városi menhely híján egyelőre csak pénzbírsággal sújthatják a jogsértőket, akikre számtalan esetben rótták már azt ki. Tóthék és a panaszosok aktáit azonban még nem zárták le, csupán a bürokrácia malmai lassan őrölnek. Nem voltunk restek, magunk is felkerestük a mintegy húsz kutyát elviselhetetlen körülmények között „fogva tartó” idős embereket. A hallottak után már nem is volt újdonság, hogy nem jutottunk be az ebugatta kertbe. Á kellemetlen szag, az égtelen nyüszítés és vonítás közepette csupán annyit lehetett kihallani, hogy Tóthék a házon belülről próbálják meg csitítani leghűségesebb barátaikat... mészáros géza I é N f
