Új Néplap, 2002. november (13. évfolyam, 255-279. szám)
2002-11-30 / 279. szám
2002. Tél VI. ÉVFOLYAM 4. SZÁM Allergia. Sokan a háziporra és az állatszőrre is rosszul reagálnak. ^ Van segítség! *5> Könnyen előfordulhat, hogy megbotlik, elcsúszik, és kész a baj. Mi a teendő? Földünk második —J legelterjedtebb & eleme. Szilíciumra szervezetének is szüksége van. minőségű és mennyiségű a számában is sok jó tanácsot talál. és ezzel számos megbetegedés kockázata is növekszik. És mi történik, továbbá akkor, amikor nem megfelelő zsiradékfajtát fogyasztunk? Ha túl kevés zsiradékot fogyasztunk, a vér HDL-(úgynevezett jó)-koleszterinszintje csökken. Ez előnytelen lehet, mert ez a koleszterinfajta védi az erek falát a veszélyes plakkok kialakulásától, így az érelmeszesedéstől. A túl kevés zsírbevitel mellett a vitaminellátás is veszélyeztetett: a zsírban oldódó vitaminokból hiány alakulhat ki a szervezetben. A salátát például azért érdemes mindig egy kevés olajjal elkészíteni, hogy az értékes zsírban oldódó vitaminokat is hasznosítsa szervezetünk. • A túl sok telített zsírsav fogyasztásának rizikói: a túlnyomórészt állati zsiradékok az LDL (az ún. rossz) koleszterin szintjét növelik. • A túl kevés telítetlen zsírsav fogyasztásának rizikói: szervezetünk önállóan nem képes telítetlen zsírsavakat előállítani. Ezeket csak a táplálékunkból tudjuk fedezni. Hiányállapot alakulhat ki, a vérképzésben és az immunrendszerben keletkezhet komoly zavar. Tehát a táplálékokkal bevitt zsírok menynyiségére és minőségére nagyon oda kell figyelni. A szabály igen egyszerű: aki a zsírban gazdag állati élelmiszerek helyett a zsírban szegényeket választja (mint például: pulykamell), továbbá ha állati zsiradékok helyett növényi margarinokat és olajokat részesíti előnyben, akkor a táplálékkal bevitt zsírsavösszetétel optimálissá válik. Ügyeljen a megfelelő zsírbevitelre! • SZÁRNYASOK (pl. szárnyas pástétom, pulykamell, csirkecomb) • HALAK (pl. lazac, tonhal, laposhal, hering, pisztráng, vörös márna) • NÖVÉNYI ZSIRADÉKOK ÉS OLAJOK (pl. csökkentett zsírtartalmú margarinok, szójaolaj, repceolaj, olívaolaj) MARHA- ÉS SERTÉSHÚSOK (pl. rántott sertésszelet, sült hús, gulyás) KOLBÁSZOK ÉS FELVÁGOTTAK (pl. sonka, szalámi, szalonna, sült kolbász) ZSÍROS TEJ ÉS TEJTERMÉKEK (pl. tejszín, vaj, zsíros sajt) Tanácsnak ebben GYAKRAN VÁLASSZA Egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírsavak HA LEHET, KERÜLJE Telített zsírsavak De szól a Jó Tanács arról is, hogy mi a teendő, ha esetleg nem tudta megúszni az éppen aktuális náthajárványt, vagy ha megcsúszott a jeges úton, és egy húzódás miatt fáj a lába. Van segítség. A Jó munkahelyünkre, minden síkos és csúszós. Ha meg kicsit enyhül, akkor olvad és szürke és sós és latyakos a világ. Mintha elfelejtkeztünk volna a tél örömeiről. Pedig van-e szebb a meghitt ünnepeknél, a szép fehér karácsonynál?! Mintha elfelejtettünk volna hóembert építeni. Pedig van-e hangulatosabb, kellemetesebb foglalatosság, mint egy hóbuckát összegörgetni, abból hóembert építeni, aztán felöltöztetni lyukas fazék kalappal, répaorral, kokszszemekkel?! A komorabb-borúsabb időkben (unatkozik, nincs kedve semmihez...) megvigasztalódni szeretne, esetleg néhány finom falattal. Nincs is ebben semmi baj, csak ne legyen nagyon zsíros az a falat! Hogy miért? A válaszadást, s a jó tanácsok közlését már ezen az oldalon elkezdjük. A Jó Tanácsnak ebben a számában bevallottan jó kedvre próbáljuk hangolni az olvasót. Mert a tél nemcsak náthát, csöpögő orrot, harákoló köhögést jelent. Nem kell, hogy azt jelentse! Jó tanácsokat adunk: ha felkészül, ha gondoskodik szervezete vitaminszükségletéről, az antioxidánsokról és az olyan nyomelemekről, mint amilyen a szelén vagy a magnézium, ha rendszeresen iszik finom rooibosteát, ha van otthon, a házi patikában emésztést segítő-megkönnyítő articsókadrazsé - akkor nincs mitől tartania. Élvezheti a tél örömeit, gyönyörködhet a havas táj meghittcsendes szépségében - no persze nem a bénult városok és nagyvárosok közlekedési dugójában. Tessék télen is sétálni, kirándulni menni! ízületeinek érzékenységét pedig csökken th éti zöldkagylóporral. Örökké számoljuk a táplálékkal bevitt zsírok kalóriaértékét. A mennyiséget alkalomadtán csökkentjük. Ám akkor táplálkozunk okosan, ha előnyben részesítjük a zsírszegény, illetve a csökkentett zsírtartalmú ételeket. Állandó téma az élelmiszerekben található zsír mennyisége, amely összefüggésben van a túlsúly kialakulásával, az elhízással. • Gondolná-e, hogy a zsíranyagcsere-betegségek (magas vérzsírszint, elhízás és szövődményeik) valamilyen módon érintik a magyar felnőtt lakosság 2/3-át?! Témánk időszerűségét nem csak a közelgő nagy karácsonyi trakták, újévi bulik és sokfogásos ünneplések indokolják, de az a tény is, hogy éppen az elmúlt hónapban a magyar egészségügyben is fontosnak láttak egy új (újabb) lépést megtenni: Magyarországon országos és regionális lipidológiai központokat alakítottak ki (a lipid szó zsírt jelent). Méghozzá nem csak a felnőtt-, hanem a gyerekgyógyászatban is, felismerve, hogy már kisgyermekkorban kialakulhatnak a rossz étkezési szokások és bizonyos öröklött hajlamok nyomán zsíranyagcsere-zavarok, amelyek később súlyos betegségbe fordulhatnak át. A megoldás nem az, hogy teljességgel ki kell iktatnunk a zsírt az életünkből; száműzni az étrendből, a konyhából, az egész világból. Mint a szélsőséges vélekedések általában, úgy ez sem állja meg a helyét. Mert bizonyos zsírokra szervezetünknek igenis szüksége van! Vagyis: megfelelő zsír kell szervezetünk működéséhez. Elsősorban a helyes választás a fontos. Megállapították, hogy azok, akik sok zsiradékot fogyasztanak, túlsúlyosak lesznek Olyan szép a tél... Csakhogy mintha ezt elfelejtettük volna. Főleg a városban élők. Hiszen a fagyok beálltával, a hó lehulltával szinte megbénul életünk: nem érünk be a Az ezerszer elátkozott zsírok NEM MINDEGY, HOGY MILYET ES MENNYIT! 1 Á
