Új Néplap, 2002. november (13. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-29 / 278. szám

* * ÁTADÁS. A megyei katasztrófa­­védelmi igazgatóság épületében november 21-én adta át Tokár Ist­ván, a megyei védelmi bizottság elnöke az operatív törzs új, 3,5 millió forintért kialakított, korsze­rű technikai eszközökkel fölsze­relt helyiségét. Képünkön (balról jobbra) Hoffmann Imre, az opera­tív törzs vezetője, Terecskei Tibor, a védelmi bizottság titkára, Tokár István és dr. Bakondi György, az Országos Katasztrófavédelmi Fő­­igazgatóság vezetője ismerkednek az új operációs rendszerrel. A csatlakozásra készülünk A kormány 2002. november 19-i ülésén elfo­gadta „A magyar társadalom EU-kommuniká­­ciós stratégiája” című dokumentumot, mely­nek célja hazánk lakosságának minél telje­sebb körű informálása az európai uniós csat­lakozásról. A tervek szerint ebben a munká­ban jelentős szerepet kap a Szolnokon, a Ver­seghy könyvtárban található Európai Infor­mációs Pont (EIP), mely minden érdeklődőt friss EU-információkkal vár. Megyénkben a Külügyminisztérium és a Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat támo­gatásával 2001. október 1-től működik a Verse­ghy Ferenc megyei könyvtárban az EIP. Csatlako­zásunk közeledtével egyre sürgetőbbé válik a la­kosság tényszerű és pontos informálása, felkészí­tése a csatlakozás előtti népszavazásra.- Felmérések adatai azt mutatják, hogy a ma­gyar lakosság ismeretei hiányosak az Európai Unióról, ezért a népszavazásig hátralévő néhány hónapban hatékonyabbá szeretnénk tenni a csat­lakozással kapcsolatos információs munkát — mondja Dankóné Szabó Edit, a szolnoki szervezet vezetője. - Szeretnénk minél több településen részt venni a rendezvényeken, önkormányzati programokon, kiadványainkkal elősegítem a la­kosság informálását. Jelenleg is elérhető legfonto­sabb szolgáltatásaink közé tartozik az informá­cióközvetítés az Európai Unióról hagyományos írott és elektronikus formában egyaránt. Olvasó­termi és könyvtári szolgáltatásaink között magyar és idegen nyelven megtalálhatók a dokumentu­mok. Szervezünk EU-tapasztalatcseréket, szak­maközi műhelyeket, konferenciákat és egyéb ren­dezvényeket. Már most európai uniós témájú ver­senyek, vetélkedők, kiállítások helyszíne az EIP. Kiadványokat készítünk, terjesztünk. Minél szé­­leskörűbb EU-dokumentumtár létrehozása a cé­lunk, valamint az, hogy átfogó ismereteket közve­títsünk a széles közvéleménynek a csatlakozási folyamatról. Az EU-val kapcsolatos események szervezőit tanácsokkal segítjük, a közigazgatás részére szakmai programokat, rendezvényeket, a diákok és iskolák részére versenyeket és vetélke­dőket tartunk. Tájékoztatjuk őket az Európai Uni­óban nyíló tovább tanulási lehetőségekről. A napokban megjelent A magyar társadalom EU-kommunikációs stratégiája, mely jelentős szerepet szán az európai információs pontoknak is. Magyarország 2004-ben az Európai Unió tag­államává válik. Az ország EU-integrációja életünk szinte minden területét érinti. A lehetőségek ki­használása és a kihívásokra való felkészülés ér­dekében fontos, hogy mindenki a lakóhelyéhez közel közérthető és tárgyilagos tájékoztatást kap­jon. A népszavazás előtt fontosnak tartjuk, hogy minden állampolgár tudja, mit jelent valójában az Európai Unió, hogyan élnek állampolgárai, mi vár ránk a csaüakozás után mindennapi életünk, munkánk, lehetőségeink és kötelezettségeink szempontjából. Célunk, hogy a magyar EU-csatlakozás több éve közel azonos, 60 százalék feletti hazai támogatott­sága valós ismereteken alapuljon, és a jövő évi nép­szavazáson mindenki felelősen, meggyőződésből tudjon dönteni. Ehhez kívánunk minden érdeklő­dőnek segítséget nyújtani. Elérhetőségünk: Verse­ghy Ferenc könyvtár Kossuth tér 2., e-mail címünk: eipszolnok@vfmk.hu <mailto:eipszolnok@vfmk­­.hu>, telefonon pedig az 56-510-110/40-es mellé­­ken vagyunk elérhetőek._______________hanga valéria Pályázati felhívás Ifjúsági fúvószenekarok angliai csereprogramban való részvételére A Jász-Nagykun-Szolnok megye vószenekarok részére a projekt- idő 2003. január 20. Jelige: Ifjúsá- és az angliai Durham megye kö- ben való részvételre. Az átlagélet- gi (középiskolai) fúvószenekarok zötti együttműködés keretében a kor 14-19 év. A kiutazás időpont- angliai cseréje. 2003-ra szóló megállapodásban ja 2003. július eleje. A kinti tar- A pályázattal kapcsolatban közös programként szerepel a két tózkodás ideje 7 nap, a kiutazók részletes információ a megyei ön­megye fúvósainak cseréje. A me- száma 30-45 fő, plusz 4 kísérő. kormányzat honlapjáról íwww.­­gyei önkormányzat pályázatot A pályázat beadási határideje inszm.hul tölthető le. hirdet ifjúsági (középiskolai) fú- 2003. január 10. Elbírálási határ-______________________________________________________■ Harmadik nemzedék a megyeházán A megyei önkormányzat Európai Integrációs Irodájában dol­gozik szeptember elseje óta köztisztviselőként Rátfai György, aki korábban már gyakornok volt mostani munkahelyén. Folytatta a családi hagyományt, hiszen apja és nagyapja is dolgozott a megyeházán. — Nagyapám a megyei tanács sporthivatalában, apám pedig az illetékhivatalban dolgozott. Édes­anyám is tanácsi dolgozó volt a művelődési osztályon. — A családi hagyomány befo­lyásolta a döntésében, hogy szin­tén a megyeházára jön dolgozni? — Részben igen, mivel az ő el­beszéléseikből volt elképzelésen a helyről és a munkáról is. — Hol szerezte felsőfokú képesí­tését? — A budapesti Közgazdasági és Államigazgatási Egyetem nem­zetközi kapcsolatok szakán. A Miniszterelnöki Hivatal ösz­töndíjasa voltam. Az ösztöndíj­nak feltétele volt, hogy annyi ide­ig kell a közigazgatásban dolgoz­ni, ameddig folyósították. — A nemzetközi kapcsolatok építése elképzelhetetlen nyelvtu­dás nélkül. Milyen nyelve(ke)t be­szél? — Angolból és franciából felső­fokú nyelvvizsgám van.- Milyennek találja az itteni munkát? Erre számított, amikor hozzákezdett? Rátfai György- Érdekes a munka, sok prog­ram volt ebben az időszakban, amit itt töltöttem. Delegációk jár­tak itt, szeptemberben megtartot­ták az európai szemináriumot, közreműködtem a szervezésben és a lebonyolításban, tolmácskod­tam is. Idelátogatott a branden­burgi miniszterelnök, ennek a programnak a szervezésében szintén részt vettem. Látok pers­pektívát a munkámban, hiszen ha csatlakozunk az Európai Unió­hoz, a megyei önkormányzati fel­adatok is változnak, várhatóan még több feladatunk lesz. Az ösz­töndíj feltétele volt az is, hogy két úgynevezett EU-tárgyat föl kellett venni, és az Európai regionális po­litika és az Európai Unió aktuális kérdései címűt vettem föl. Ezek sok ismeretet adtak arról, hogyan működik az Európai Unió. — Nem gondolt még arra, hogy a felkészültségét a közvetlen uni­ós gazdasági vagy politikai kap­csolatokban, valamelyik minisz­tériumban vagy akár Brüsszelben folytassa? — A volt évfolyamtársaim kö­zött vannak, akik például a Mi­niszterelnöki Hivatalban dolgoz­nak. Nekem egyelőre nincs szán­dékomban elmenni. Hogy mi lesz, az attól is függ, hogy meny­nyire lesz érdekes a munkám, il­letve főleg, hogy mennyire lesz velem megelégedve az önkor­mányzat. _______________________B. A. Nem szorulhatunk a perifériára Beszélgetés Tokár Istvánnal, a megyei közgyűlés elnökével A megyei közgyűlés, mint is­meretes, alakuló ülésén Tokár Istvánt választotta elnökké. A bemutatás szándékával arra kértük, hogy beszéljen önma­gáról és programja legfonto­sabb elemeiről. — Életem nagy részét ebben a me­gyében éltem le, 14 évesen, falusi gyerekként jöttem a Gépipari Technikumba. Azután elkerültem Szolnokról, mert a szüleim Atká­­ron éltek. A feleségem 1969-ben volt ötödéves a közgazdaság-tudo­mányi egyetem tanárszakán, és egy évet Szolnokon tanított. Kisúj­szálláson akkor alakult a közgaz­dasági szakközépiskola, és az igaz­gató odacsábította, én pedig az ot­tani Mezőgépnél lettem üzemve­zető. A végzettségem először tech­nikus, azután gépgyártás-techno­lógus üzemmérnök volt, majd fel­nőttként 78-tól ’83-ig elvégeztem a közgazdaság-tudományi egyete­met ipari tervező szakon. 1973- ban, 27 évesen kerültem át az Épí­tőipari Szövetkezethez elnöknek. Igazából nem volt közöm az építő­iparhoz, de már több alkalommal akartak különböző politikai tiszt­ségre megválasztani. A végén már nem mertem nemet mondani, el­vállaltam a szövetkezeti elnöksé­get. 1976-ban egyesültünk a Vas-, Fa-, Építőipari Szövetkezettel, és remek szövetkezetét csináltunk a következő húsz esztendőben. Amikor csúcsra járt a dolog, öt­száznál is többen dolgoztunk ott. Gyakorlatilag mi építettük, ami Kisújszálláson épült húsz év alatt.- Pályájának ismertetését a 14. évtől kezdte. Hol született, hol élt azelőtt?- 1945-ben születtem Vár­hosszúréten, az akkori Csehszlo­vákiában. A falu Rozsnyótól há­rom kilométerre van a Sajó völ­gyében. Az első négy osztályt az ottani magyar iskolában végez­tem el. 1955. május 8-ig éltem ott, akkor kerültem át Magyarország­ra családegyesítés során, azóta vagyok magyar állampolgár.- A szövetkezetnél tartottunk a kitérő előtt.- A szövetkezetei a rendszer­­váltás után szétszedtük négy tár­sasággá, most is megvan mind a négy. Én ’92-től a Kunferr Kft.-nek voltam az ügyvezetője most júni­us 30-ig, amikor lemondtam a tisztségemről. 1993 őszén megke­restek, hogy elindulnék-e az or­szággyűlési választásokon. Igent mondtam, és 1994-ben a 6-os vá­lasztókerületben nyertem. 1998- ban újra elindultam, de nem én nyertem, ám listáról bejutottam, így nyolc évet töltöttem el a parla­mentben. Igazából nem adott ma­radandót a parlamenti munka. Talán nagyképűségnek fog tűnni, de a gombnyomogatás nem elégí­tett lti, és nagyobb szerepet a bi­zottsági tagságon túl nem kap­tam. Önszántamból jelentettem be 2000-ben, hogy nem kívánok újra indulni a választáson.- A felkérésnek bizonyára volt valamilyen előzménye.- Az MSZP alapító tagja va­gyok, szinte egyedül csatlakoz­tam akkor a szocialistákhoz a vá­rosban dolgozó gazdasági veze­tők közül. A húsz év alatt megle­hetős ismertséget szereztem, ez lehetett az oka a felkérésnek. Az ismertség Mezőtúrra és Túrkevé­­re már kevésbé volt érvényes, de pótolni lehetett.- Az októberi önkormányzati választásokon a szocialisták is­mét nyertek, és önt a megyei köz­gyűlés elnökévé választották. Mi­lyen tervekkel, koncepciókkal vá­gott neki a munkának?- A megyei közgyűlés megala­kulása óta egyetlen személycsere sem volt a hivatalban. Egy vagy két új ember jött, de senkinek sem NÉVJEGY: kellett mennie. Ezt természetes dolognak tartom.- A hivatali apparátuson túl, milyen elképzelésekkel kezdett munkához? — Szeretném, ha a megye el­mozdulna a jelenlegi helyzetéből, ugyanis 7-8 százalékkal romlott a nemzeti össztermékhányadunk az elmúlt négy esztendőben. Ez nagyon sok, és jó volna, ha a köz­­úthálózatban, az infrastruktúrá­ban olyan beruházások valósul­nának meg, amelyek jelképesen szólva közelebb hoznák a megyét a fejlettebb területekhez. Szeret­nék erősebb érdekképviseletet. Az a tény ugyanis, hogy a kor­mánypárthoz tartozunk, nem ga­rantálja, hogy minden kérésünk automatikusan teljesül, vagy hogy nem születhetnek a megye valamilyen érdekét sértő dönté­sek. Ilyen esetben harcolni kell, és ebben az országgyűlési képvi­selőknek megvan a feladatuk. El­sősorban a tizenegy szocialista képviselőre gondolok. Éreznie kell a kormánynak, hogy ilyen arányban vagyunk jelen a parla­mentben. Nem szabad hagyni, hogy a perifériára szoruljunk, mint ahogy természetesen mások rovására sem akarjuk érvényesí­teni az érdekeinket. Azt azonban elvárhatjuk, hogy most már ne csak beszéljünk a tervekről, ha­nem azok meg is valósuljanak.- Milyen esélyek vannak arra, hogy az évek óta készülő és vita­tott tervek végre megvalósulnak? — Szerencse a szerencsétlen­ségben, hogy a megye pluszforrá­sokhoz fog jutni a 2003-as költ­ségvetésben, mert az elmaradott térségek közé került. Több pályá­zatot írhatunk ki, többet lehet fej­lesztésre fordítani. Jó volna, ha 2003 a felkészülés éve lenne, er­ről szeretnék is tanácskozni a tér­ségi vezetőkkel és a területfejlesz­tési tanáccsal. El kell érni, hogy mire eljutunk az EU-tagságig 2004 májusára, olyan állapotban legyen minden kistérség, hogy a lehívható pénzekhez kész tervek álljanak rendelkezésre, és rögtön lehessen startolni ezekre a rész­ben magyar, részben EU-forrá­­sokra. Ha akkor kezdünk el ter­vezgetni, éveket késhetünk.- A megyét nem csak szocialis­ták képviselik az Országgyűlés­ben. Lehetségesnek tartja-e az együttműködést ellenzéki képvi­selőkkel bizonyos megyei progra­mok elkészítésében, a megvalósí­tás segítésében?- Természetesen lehetséges­nek tartom. Felkértem minden képviselőt, hogy egy-egy bizott­ság mellé szakértői és informáci­ós hátteret adva vegyen részt a megyei közgyűlés munkájában. Most éjjel-nappal a költségvetés­ről tárgyalnak szocialisták és el­lenzékiek egyaránt, ezért nem tudnak igazán bekapcsolódni, de ezt komolyan gondoltam, és re­mélem, hogy sikerül megnyerni őket az el­képzelésnek. Január­ban ismét kísérletet teszek rá, hogy mind a tizennyolc megyei képviselőt leültessem egy asztal köré, és megbeszéljük, hogyan tudunk együttműködni a megye érdekében.- Közismert tény, hogy bizo­nyos politikai körökben sem min­denkinek nyerte el a tetszését, hogy a megye az észak-alföldi ré­gióhoz tartozik. Szükségét látja-e változtatásnak?- Megyénkre nézve nem a leg­szerencsésebb, hogy ez a regioná­lis struktúra alakult ki. Az itt élők orientációja nem keleti irányú, sem gazdasági, sem egyéb szempont­ból. Szerencsésebb lett volna egy közép-magyarországi vagy északi, hevesi, nógrádi kapcsolódás. Ugyanakkor biztos vagyok benne, hogy 2006-ig ez a régiós rendszer marad. Tehát az ebben rejlő lehető­ségeket kell kihasználnunk. Nem lenne szerencsés állandóan felszí­nen tartani a régiók átalakítását, mert ebből a dologból semmiféle hasznunk nem származik. Elkép­zelhető, hogy 2006 után, amikor a kormányprogram szerint a régiók nemcsak területfejlesztési és sta­tisztikai, de közigazgatási egységek is lesznek, az már másfajta struktú­rában valósul meg. Ha altkor a kor­mány részéről lesz kezdeményezés a változtatásra, azt támogatom. Ad­dig azonban a téma állandó felszí­nen tartása sértő is azok számára, akiket ott akarunk hagyni, miköz­ben a területfejlesztési tanácsban, az idegenforgalmi bizottságban, a szakképzéssel foglalkozó bizott­ságban együtt kell dolgozni velük. A közös munka szempontjából nem közömbös, hogy kényszernek fogjuk-e föl az együttműködést, vagy úgy veszünk részt benne, hogy a legtöbbet próbáljuk kihozni belőle. BISTEY ANDRÁS Név: Tokár István Születési hely, év: Várhosszúrét (Csehszlovákia), 1945 Legmagasabb végzettség: közgazdasági egyetem Foglalkozás: a megyei közgyűlés elnöke Családi állapot: nős, három felnőtt gyermeke van LAKÁSOTTHONOK. Tokajiné Demecs Katalin, a megyei köz­gyűlés alelnöke november 12-én Kisújszálláson 30 millió forintos beruházás eredményeként la­kásotthonokat adott át. Az át­adás előtt ellátogatott a megyei önkormányzat intézményeként működő Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Általános Iskola, Speciá­lis Szakiskola és Gyermekott­honba. Felvételünkön Víghné Károlyi Katalin, Tokajiné De­mecs Katalin és az önkormány­zat szociális bizottságának elnö­ke, Zachar Ferenc a diákok köré­ben. Az oldal a megyei önkormányzat és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az intézmény viseli.

Next

/
Oldalképek
Tartalom