Új Néplap, 2002. november (13. évfolyam, 255-279. szám)
2002-11-29 / 278. szám
* * ÁTADÁS. A megyei katasztrófavédelmi igazgatóság épületében november 21-én adta át Tokár István, a megyei védelmi bizottság elnöke az operatív törzs új, 3,5 millió forintért kialakított, korszerű technikai eszközökkel fölszerelt helyiségét. Képünkön (balról jobbra) Hoffmann Imre, az operatív törzs vezetője, Terecskei Tibor, a védelmi bizottság titkára, Tokár István és dr. Bakondi György, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője ismerkednek az új operációs rendszerrel. A csatlakozásra készülünk A kormány 2002. november 19-i ülésén elfogadta „A magyar társadalom EU-kommunikációs stratégiája” című dokumentumot, melynek célja hazánk lakosságának minél teljesebb körű informálása az európai uniós csatlakozásról. A tervek szerint ebben a munkában jelentős szerepet kap a Szolnokon, a Verseghy könyvtárban található Európai Információs Pont (EIP), mely minden érdeklődőt friss EU-információkkal vár. Megyénkben a Külügyminisztérium és a Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat támogatásával 2001. október 1-től működik a Verseghy Ferenc megyei könyvtárban az EIP. Csatlakozásunk közeledtével egyre sürgetőbbé válik a lakosság tényszerű és pontos informálása, felkészítése a csatlakozás előtti népszavazásra.- Felmérések adatai azt mutatják, hogy a magyar lakosság ismeretei hiányosak az Európai Unióról, ezért a népszavazásig hátralévő néhány hónapban hatékonyabbá szeretnénk tenni a csatlakozással kapcsolatos információs munkát — mondja Dankóné Szabó Edit, a szolnoki szervezet vezetője. - Szeretnénk minél több településen részt venni a rendezvényeken, önkormányzati programokon, kiadványainkkal elősegítem a lakosság informálását. Jelenleg is elérhető legfontosabb szolgáltatásaink közé tartozik az információközvetítés az Európai Unióról hagyományos írott és elektronikus formában egyaránt. Olvasótermi és könyvtári szolgáltatásaink között magyar és idegen nyelven megtalálhatók a dokumentumok. Szervezünk EU-tapasztalatcseréket, szakmaközi műhelyeket, konferenciákat és egyéb rendezvényeket. Már most európai uniós témájú versenyek, vetélkedők, kiállítások helyszíne az EIP. Kiadványokat készítünk, terjesztünk. Minél széleskörűbb EU-dokumentumtár létrehozása a célunk, valamint az, hogy átfogó ismereteket közvetítsünk a széles közvéleménynek a csatlakozási folyamatról. Az EU-val kapcsolatos események szervezőit tanácsokkal segítjük, a közigazgatás részére szakmai programokat, rendezvényeket, a diákok és iskolák részére versenyeket és vetélkedőket tartunk. Tájékoztatjuk őket az Európai Unióban nyíló tovább tanulási lehetőségekről. A napokban megjelent A magyar társadalom EU-kommunikációs stratégiája, mely jelentős szerepet szán az európai információs pontoknak is. Magyarország 2004-ben az Európai Unió tagállamává válik. Az ország EU-integrációja életünk szinte minden területét érinti. A lehetőségek kihasználása és a kihívásokra való felkészülés érdekében fontos, hogy mindenki a lakóhelyéhez közel közérthető és tárgyilagos tájékoztatást kapjon. A népszavazás előtt fontosnak tartjuk, hogy minden állampolgár tudja, mit jelent valójában az Európai Unió, hogyan élnek állampolgárai, mi vár ránk a csaüakozás után mindennapi életünk, munkánk, lehetőségeink és kötelezettségeink szempontjából. Célunk, hogy a magyar EU-csatlakozás több éve közel azonos, 60 százalék feletti hazai támogatottsága valós ismereteken alapuljon, és a jövő évi népszavazáson mindenki felelősen, meggyőződésből tudjon dönteni. Ehhez kívánunk minden érdeklődőnek segítséget nyújtani. Elérhetőségünk: Verseghy Ferenc könyvtár Kossuth tér 2., e-mail címünk: eipszolnok@vfmk.hu <mailto:eipszolnok@vfmk.hu>, telefonon pedig az 56-510-110/40-es melléken vagyunk elérhetőek._______________hanga valéria Pályázati felhívás Ifjúsági fúvószenekarok angliai csereprogramban való részvételére A Jász-Nagykun-Szolnok megye vószenekarok részére a projekt- idő 2003. január 20. Jelige: Ifjúsá- és az angliai Durham megye kö- ben való részvételre. Az átlagélet- gi (középiskolai) fúvószenekarok zötti együttműködés keretében a kor 14-19 év. A kiutazás időpont- angliai cseréje. 2003-ra szóló megállapodásban ja 2003. július eleje. A kinti tar- A pályázattal kapcsolatban közös programként szerepel a két tózkodás ideje 7 nap, a kiutazók részletes információ a megyei önmegye fúvósainak cseréje. A me- száma 30-45 fő, plusz 4 kísérő. kormányzat honlapjáról íwww.gyei önkormányzat pályázatot A pályázat beadási határideje inszm.hul tölthető le. hirdet ifjúsági (középiskolai) fú- 2003. január 10. Elbírálási határ-______________________________________________________■ Harmadik nemzedék a megyeházán A megyei önkormányzat Európai Integrációs Irodájában dolgozik szeptember elseje óta köztisztviselőként Rátfai György, aki korábban már gyakornok volt mostani munkahelyén. Folytatta a családi hagyományt, hiszen apja és nagyapja is dolgozott a megyeházán. — Nagyapám a megyei tanács sporthivatalában, apám pedig az illetékhivatalban dolgozott. Édesanyám is tanácsi dolgozó volt a művelődési osztályon. — A családi hagyomány befolyásolta a döntésében, hogy szintén a megyeházára jön dolgozni? — Részben igen, mivel az ő elbeszéléseikből volt elképzelésen a helyről és a munkáról is. — Hol szerezte felsőfokú képesítését? — A budapesti Közgazdasági és Államigazgatási Egyetem nemzetközi kapcsolatok szakán. A Miniszterelnöki Hivatal ösztöndíjasa voltam. Az ösztöndíjnak feltétele volt, hogy annyi ideig kell a közigazgatásban dolgozni, ameddig folyósították. — A nemzetközi kapcsolatok építése elképzelhetetlen nyelvtudás nélkül. Milyen nyelve(ke)t beszél? — Angolból és franciából felsőfokú nyelvvizsgám van.- Milyennek találja az itteni munkát? Erre számított, amikor hozzákezdett? Rátfai György- Érdekes a munka, sok program volt ebben az időszakban, amit itt töltöttem. Delegációk jártak itt, szeptemberben megtartották az európai szemináriumot, közreműködtem a szervezésben és a lebonyolításban, tolmácskodtam is. Idelátogatott a brandenburgi miniszterelnök, ennek a programnak a szervezésében szintén részt vettem. Látok perspektívát a munkámban, hiszen ha csatlakozunk az Európai Unióhoz, a megyei önkormányzati feladatok is változnak, várhatóan még több feladatunk lesz. Az ösztöndíj feltétele volt az is, hogy két úgynevezett EU-tárgyat föl kellett venni, és az Európai regionális politika és az Európai Unió aktuális kérdései címűt vettem föl. Ezek sok ismeretet adtak arról, hogyan működik az Európai Unió. — Nem gondolt még arra, hogy a felkészültségét a közvetlen uniós gazdasági vagy politikai kapcsolatokban, valamelyik minisztériumban vagy akár Brüsszelben folytassa? — A volt évfolyamtársaim között vannak, akik például a Miniszterelnöki Hivatalban dolgoznak. Nekem egyelőre nincs szándékomban elmenni. Hogy mi lesz, az attól is függ, hogy menynyire lesz érdekes a munkám, illetve főleg, hogy mennyire lesz velem megelégedve az önkormányzat. _______________________B. A. Nem szorulhatunk a perifériára Beszélgetés Tokár Istvánnal, a megyei közgyűlés elnökével A megyei közgyűlés, mint ismeretes, alakuló ülésén Tokár Istvánt választotta elnökké. A bemutatás szándékával arra kértük, hogy beszéljen önmagáról és programja legfontosabb elemeiről. — Életem nagy részét ebben a megyében éltem le, 14 évesen, falusi gyerekként jöttem a Gépipari Technikumba. Azután elkerültem Szolnokról, mert a szüleim Atkáron éltek. A feleségem 1969-ben volt ötödéves a közgazdaság-tudományi egyetem tanárszakán, és egy évet Szolnokon tanított. Kisújszálláson akkor alakult a közgazdasági szakközépiskola, és az igazgató odacsábította, én pedig az ottani Mezőgépnél lettem üzemvezető. A végzettségem először technikus, azután gépgyártás-technológus üzemmérnök volt, majd felnőttként 78-tól ’83-ig elvégeztem a közgazdaság-tudományi egyetemet ipari tervező szakon. 1973- ban, 27 évesen kerültem át az Építőipari Szövetkezethez elnöknek. Igazából nem volt közöm az építőiparhoz, de már több alkalommal akartak különböző politikai tisztségre megválasztani. A végén már nem mertem nemet mondani, elvállaltam a szövetkezeti elnökséget. 1976-ban egyesültünk a Vas-, Fa-, Építőipari Szövetkezettel, és remek szövetkezetét csináltunk a következő húsz esztendőben. Amikor csúcsra járt a dolog, ötszáznál is többen dolgoztunk ott. Gyakorlatilag mi építettük, ami Kisújszálláson épült húsz év alatt.- Pályájának ismertetését a 14. évtől kezdte. Hol született, hol élt azelőtt?- 1945-ben születtem Várhosszúréten, az akkori Csehszlovákiában. A falu Rozsnyótól három kilométerre van a Sajó völgyében. Az első négy osztályt az ottani magyar iskolában végeztem el. 1955. május 8-ig éltem ott, akkor kerültem át Magyarországra családegyesítés során, azóta vagyok magyar állampolgár.- A szövetkezetnél tartottunk a kitérő előtt.- A szövetkezetei a rendszerváltás után szétszedtük négy társasággá, most is megvan mind a négy. Én ’92-től a Kunferr Kft.-nek voltam az ügyvezetője most június 30-ig, amikor lemondtam a tisztségemről. 1993 őszén megkerestek, hogy elindulnék-e az országgyűlési választásokon. Igent mondtam, és 1994-ben a 6-os választókerületben nyertem. 1998- ban újra elindultam, de nem én nyertem, ám listáról bejutottam, így nyolc évet töltöttem el a parlamentben. Igazából nem adott maradandót a parlamenti munka. Talán nagyképűségnek fog tűnni, de a gombnyomogatás nem elégített lti, és nagyobb szerepet a bizottsági tagságon túl nem kaptam. Önszántamból jelentettem be 2000-ben, hogy nem kívánok újra indulni a választáson.- A felkérésnek bizonyára volt valamilyen előzménye.- Az MSZP alapító tagja vagyok, szinte egyedül csatlakoztam akkor a szocialistákhoz a városban dolgozó gazdasági vezetők közül. A húsz év alatt meglehetős ismertséget szereztem, ez lehetett az oka a felkérésnek. Az ismertség Mezőtúrra és Túrkevére már kevésbé volt érvényes, de pótolni lehetett.- Az októberi önkormányzati választásokon a szocialisták ismét nyertek, és önt a megyei közgyűlés elnökévé választották. Milyen tervekkel, koncepciókkal vágott neki a munkának?- A megyei közgyűlés megalakulása óta egyetlen személycsere sem volt a hivatalban. Egy vagy két új ember jött, de senkinek sem NÉVJEGY: kellett mennie. Ezt természetes dolognak tartom.- A hivatali apparátuson túl, milyen elképzelésekkel kezdett munkához? — Szeretném, ha a megye elmozdulna a jelenlegi helyzetéből, ugyanis 7-8 százalékkal romlott a nemzeti össztermékhányadunk az elmúlt négy esztendőben. Ez nagyon sok, és jó volna, ha a közúthálózatban, az infrastruktúrában olyan beruházások valósulnának meg, amelyek jelképesen szólva közelebb hoznák a megyét a fejlettebb területekhez. Szeretnék erősebb érdekképviseletet. Az a tény ugyanis, hogy a kormánypárthoz tartozunk, nem garantálja, hogy minden kérésünk automatikusan teljesül, vagy hogy nem születhetnek a megye valamilyen érdekét sértő döntések. Ilyen esetben harcolni kell, és ebben az országgyűlési képviselőknek megvan a feladatuk. Elsősorban a tizenegy szocialista képviselőre gondolok. Éreznie kell a kormánynak, hogy ilyen arányban vagyunk jelen a parlamentben. Nem szabad hagyni, hogy a perifériára szoruljunk, mint ahogy természetesen mások rovására sem akarjuk érvényesíteni az érdekeinket. Azt azonban elvárhatjuk, hogy most már ne csak beszéljünk a tervekről, hanem azok meg is valósuljanak.- Milyen esélyek vannak arra, hogy az évek óta készülő és vitatott tervek végre megvalósulnak? — Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a megye pluszforrásokhoz fog jutni a 2003-as költségvetésben, mert az elmaradott térségek közé került. Több pályázatot írhatunk ki, többet lehet fejlesztésre fordítani. Jó volna, ha 2003 a felkészülés éve lenne, erről szeretnék is tanácskozni a térségi vezetőkkel és a területfejlesztési tanáccsal. El kell érni, hogy mire eljutunk az EU-tagságig 2004 májusára, olyan állapotban legyen minden kistérség, hogy a lehívható pénzekhez kész tervek álljanak rendelkezésre, és rögtön lehessen startolni ezekre a részben magyar, részben EU-forrásokra. Ha akkor kezdünk el tervezgetni, éveket késhetünk.- A megyét nem csak szocialisták képviselik az Országgyűlésben. Lehetségesnek tartja-e az együttműködést ellenzéki képviselőkkel bizonyos megyei programok elkészítésében, a megvalósítás segítésében?- Természetesen lehetségesnek tartom. Felkértem minden képviselőt, hogy egy-egy bizottság mellé szakértői és információs hátteret adva vegyen részt a megyei közgyűlés munkájában. Most éjjel-nappal a költségvetésről tárgyalnak szocialisták és ellenzékiek egyaránt, ezért nem tudnak igazán bekapcsolódni, de ezt komolyan gondoltam, és remélem, hogy sikerül megnyerni őket az elképzelésnek. Januárban ismét kísérletet teszek rá, hogy mind a tizennyolc megyei képviselőt leültessem egy asztal köré, és megbeszéljük, hogyan tudunk együttműködni a megye érdekében.- Közismert tény, hogy bizonyos politikai körökben sem mindenkinek nyerte el a tetszését, hogy a megye az észak-alföldi régióhoz tartozik. Szükségét látja-e változtatásnak?- Megyénkre nézve nem a legszerencsésebb, hogy ez a regionális struktúra alakult ki. Az itt élők orientációja nem keleti irányú, sem gazdasági, sem egyéb szempontból. Szerencsésebb lett volna egy közép-magyarországi vagy északi, hevesi, nógrádi kapcsolódás. Ugyanakkor biztos vagyok benne, hogy 2006-ig ez a régiós rendszer marad. Tehát az ebben rejlő lehetőségeket kell kihasználnunk. Nem lenne szerencsés állandóan felszínen tartani a régiók átalakítását, mert ebből a dologból semmiféle hasznunk nem származik. Elképzelhető, hogy 2006 után, amikor a kormányprogram szerint a régiók nemcsak területfejlesztési és statisztikai, de közigazgatási egységek is lesznek, az már másfajta struktúrában valósul meg. Ha altkor a kormány részéről lesz kezdeményezés a változtatásra, azt támogatom. Addig azonban a téma állandó felszínen tartása sértő is azok számára, akiket ott akarunk hagyni, miközben a területfejlesztési tanácsban, az idegenforgalmi bizottságban, a szakképzéssel foglalkozó bizottságban együtt kell dolgozni velük. A közös munka szempontjából nem közömbös, hogy kényszernek fogjuk-e föl az együttműködést, vagy úgy veszünk részt benne, hogy a legtöbbet próbáljuk kihozni belőle. BISTEY ANDRÁS Név: Tokár István Születési hely, év: Várhosszúrét (Csehszlovákia), 1945 Legmagasabb végzettség: közgazdasági egyetem Foglalkozás: a megyei közgyűlés elnöke Családi állapot: nős, három felnőtt gyermeke van LAKÁSOTTHONOK. Tokajiné Demecs Katalin, a megyei közgyűlés alelnöke november 12-én Kisújszálláson 30 millió forintos beruházás eredményeként lakásotthonokat adott át. Az átadás előtt ellátogatott a megyei önkormányzat intézményeként működő Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Gyermekotthonba. Felvételünkön Víghné Károlyi Katalin, Tokajiné Demecs Katalin és az önkormányzat szociális bizottságának elnöke, Zachar Ferenc a diákok körében. Az oldal a megyei önkormányzat és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az intézmény viseli.
