Új Néplap, 2002. november (13. évfolyam, 255-279. szám)
2002-11-27 / 276. szám
4. OLDAL TÜKÖR 2002. November 27., szerda M E GYE A „csonka torony” a Fehér Házban Nagy Éva fegyvemeki származású, de Szolnokon élő orvosasszisztens hét éve úgy döntött, megméreti magát a festészetben a nagyközönség előtt. Úgy tűnik, jól vizsgázott, mert mára a világ szinte minden táján, egészen meglepő helyeken is megtalálhatók művei. Portré Nagy Éva hisz abban, hogy minden képnek megvan a maga üzenete, ami a kerettel együtt válik teljessé — Hogyan is került a „csonka torony”, a washingtoni Fehér Hóiba?- Az interneten keresztül jelentkezett egy amerikai vallási vezető, s erre járva megnézte, majd megvette három képemet. Mivel pedig éppen kongresszusra ment, vitte magával a Fehér Házba azokat. Ott annyira megtetszett a fegyvemeki „csonka tornyot” ábrázoló festmény, hogy kitették azt a látogatók előtt megnyitott capitoliumi részébe. De az indiai nagykövetnél vagy a brandenburgi miniszterelnöknél is fellelhető egy-egy alkotásom, akinek egyébként azt is köszönhetem, hogy bekerültem mint festőművész a lexikonokba is.- Úgy tudom, az eredeti szakmájának semmi köze a festészethez. Mégis melyik az a pont, ahol érintkezik a hivatás és a hobbi?- Valóban, végzettség szintjén nincs közöm a művészetekhez, hisz felsőfokú aszszisztensi képesítésem van, s jelenleg is egy orvosi rendelőben dolgozom. Ám minden szabadidőmet alkotással töltöm, mivel számomra ez nem munka, hanem hobbi, ami teljesen kikapcsol, megnyugtat. A felhalmozott feszültségeket, egyes betegségek miatt érzett tehetetlenséget vezetem le az ecset segítségével. Épp ezért jó érzés az is, hogy az első ecsetvonástól a kép bekeretezéséig mindent magam végzek a műveimen. Hiszem ugyanis, hogy minden képnek megvan a maga üzenete, ami a kerettel együtt válik teljessé.- Biztos sokat tűnődött azon, mi a képek sikerének titka.- Lehet, hogy meglepő, amit most mondok, de nem. Elvégeztem egy lélekprogramozó tanfolyamot, amin én azt programoztam magamba, hogy világhírű festőművész leszek. Mondanom sem kell, a környeztem jót derült ezen, s azt gondolta, hogy naiv vidéki nő vagyok! Ehhez képest a kiötlést követően három hónapon belül már minisztereknél voltak a festményeim.- Bár gyermekkorától fest, mégis csak hét éve vállalja fel ezt a nagyközönség előtt. Miért?- A lányomat akkor vették fel egyetemre, s az akkori egészségügyi keresetből nem tudtam volna támogatni öt. Eszembe jutott, hogy festeni tudok, miért ne próbálnám meg kamatoztatni ezt a tudást. Fogtam hát a világot jelentő ecseteket, és belevágtam. Nem bántam meg. Ha meg lehetne élni a FOTÓ: BAKOS JUDIT művészetből, ma már nem haboznék, hogy melyik utat válasszam.- Mesélt nekem egy mulatságos történetet, ami egy képeladáskor történt. — Tavaly karácsonykor egy festményvásár alkalmával két napig csak az én képeim keltek el, s a többiek már azt rebesgették, hogy ez azért van, mert delej ezem a festményeket, hisz az alkotások elé állva azok érzékelhetően melegséget sugároznak. Természetesen ezek után nekem is ki kellett próbálnom, s valóban igazuk volt... Aztán rájöttem, hogy az ő felvetésüknél mindennek hétköznapibb oka van: az alkotásaim mögött volt a fűtőtest. Ám ettől függetlenül, valóban hiszem, hogy mivel minden festménynek megvan az üzenete, így a gazdája is. Vannak olyan törzsvásárlóim, akiknél előre borítékolhatnám, melyik bekeretezett műalkotást viszik el. ___ T. FODOR ILDIKÓ A Rotary hét éve Szolnokon Emlékezés Mint ismeretes, a háború előtt 1932-től ’39-ig működött Szolnokon a Rotary Klub. Ennek a hét évnek a történetét kiállítás mutatja be, amely eredetileg a Tisza Szállóban nyílt meg, és most a Városi Művelődési és Zenei Központban látható. A nem túl terjedelmes, de gazdag tartalmú kiállítás elsősorban a korabeli sajtó híradásai alapján számol be a klub tevékenységéről. A tudósításokból kitűnik, hogy a klub fontos helyet foglalt el a város szellemi életében. A helyi és vendégelőadók a korszak legfontosabb kérdéseivel foglalkoztak. A gazdasági válság éveiben, de később is a világgazdasági helyzet, az államkölcsönök visszafizetése, a mezőgazdaság helyzete került gyakran terítékre, de a gazdasági helyzettel függött össze például a fiatalok munkához jutásának kérdése is. A klub azonban korántsem csak a gazdasággal foglalkozott, hiszen a Rotary nevéhez fűződik a Szolnoki Hét kezdeményezése, amely elsősorban a kultúra területén ho-Részlet a kiállításról „fecveiu «ív:,, zott újat, de nevelés kérdései vagy a népszaporulat is szerepelt az előadások és a vitaestek témái között. A rendezvények résztvevői hallgathattak előadásokat a filozófia korabeli áramlatairól. Volt előadás a Szovjetunió helyzetéről, meglepő, hogy az akkori bíráló megjegyzések milyen gyakran visszaköszönnek a későbbi véleményekben, egészen napjainkig. A klub angolszász orientációja a nyíltan fasizálódó társadalmi közegben kiváltotta a hatalom egyre erősebb ellenszenvét, így a Szolnoki Rotary Klub 1939 után nem folytathatta tevékenységét. A kiállítás utolsó tablója az 1999-i újjáalakulásról szól. A történet további része már nem témája a kiállításnak, az napjaink történetéhez tartozik. Aki végigböngészi a tablókon látható cikkeket, megnézi a képeket, fotókat, érdekes élménnyel gazdagodik: a klub tevékenységének megismerése mellett bepillantást nyer a ’30-as évek szolnoki világába, közéletébe, kultúrájába, megtudhatja, mi foglalkoztatta a hatvanöt-hetven évvel ezelőtt élt szolnokiakat. Tízezer kitüntetése van Szolnok Lehet, ha valaki először szemez a képpel, esetleg azt gondolja, a felvételen látszó szolnoki urat — aki Szénási Gyula — nemrégen engedhették ki az idegosztályról, hogy így beöltözött. Ezúton nyugtatjuk a hasonló kétségekkel küszködőket: Gyula úrnak az égvilágon semmi baja. Köszöni szépen, kitűnő a memóriája és több oklevéllel, szakmával rendelkezik. A teljesség igénye nélkül: óra-ékszer-bútor-műtárgy becsüs, címfestő, vasesztergályos, fényező-mázoló és nem utolsósorban aranydiplomás gyűjtő. Ha ránéz egy bármilyen kitüntetésre, régi pénzre, pillanatok alatt megmondja: körülbelül mikor, ki adta ki, milyen alkalomból, ritkaságnak számít-e, vagy annyi akad belőle, hogy jobb, ha az illető nagy tételben beviszi valamelyik MEH-telepre, hogy beolvasztva hasznosítsák. Ha fehér hollóként nagy ritkán előfordul, hogy valamit nem tud pontosan, jelvény orosz és angol kivitelben. Ferenc József vitézi érdemrend, kiváló pedagógus, Gombos Gyula-érdemrend. Az első világháborús fronti huszárezred sapkajelvénye. De akad egymilliárdos pengője, Mária Terézia-korabeli bankója, Lenin- és Sztálin-dollár, a világ egyik legkisebb papírpénze, ami két centi hosszú, 1919-es pápai csekk, Kossuth-bankó. Aki pedig netalántán a baromfitenyésztők országos egyesületének 1902-es jelvényére vágyik, azzal is rendelkezik. Hogy a felvételt is magyarázzuk, Gyula úr fején egy aranykeretes mexikói sombrero árnyékol. Hobbija a munkája, hatéves kora óta gyűjti az érdekességeket, illetve adja-veszi. Még kardokkal, tőrökkel is rendelkezik, noha nem kell félni tőle, mert áldott jó szívű. Olyannyira, hogy ezen mutatós szúró-vágó eszközökből a zsaruknak, az ország erős embereinek már jó néhányat adományozott. Szeretetből, tiszteletből. Legújabban a szolnoki fitneszkisasszonyok kerültek a szíve csücskébe, és mivel ezek a versenyzők az idén is sikert sikerre halmoztak, majd va-Tessék, tessék, nézegetni is lehet, meg választani is Szénási úr készletéből fotó. cs. i. ott a katalógus, így röpke pillanatok alatt naprakész ismeretekkel távozhat a kérdező. Gyula világéletében zsarunak készült, imádta, imádja őket, de hát a szeme miatt alkalmatlannak találták. Politikus meg sose akart lenni, így maradt a gyűjtés. Lehet vagy tízezer kitüntetése, ezek közül néhány plecsnit ő kapott, leginkább a társadalmi munka valamelyik fokozatát. Hogy készletében mi minden választék adódik, íme néhány: német vaskereszt, de ezt rögtön veszik-viszik, I. osztályú vadászrepülő-kitűző, atomtengeralattjárólamüyen mutatós darabokkal lepi meg őket. Egyébként járja a megyét, az országot, így sok helyen ismerik. Mint olyan embert, aki bármely nála lévő apróságnak, dísznek, tárgynak, eszköznek, fényképnek tudja a históriáját. Csak egy a gubanc. Ilyenkor már egyre harapósabb szelek kergetőznek az utcákon, és ugye órákig kinn ácsorogni, bokázni, várni a kíváncsiskodókat nem semmi. Még egy annyira megszállott léleknek sem, mint Szénási Gyula. D. SZABÓ MIKLÓS A néptánc élvonalában JÁSZBERÉNY Két vadonatúj koreográfiával jelentkeztek a Jászság Népi Együttes táncosai a Szekszárdon megrendezett országos néptáncfesztiválon. A tizenhat, országosan ismert táncegyüttes közül a zsűri a jászberényiek produkcióját jutalmazta első helyezéssel. A csoport művészeti vezetője, Szűcs Gábor megjegyezte, az elmúlt hét évben öt országos néptáncfesztiválon vettek részt, s ezek mindegyikén az első helyezést szerezték meg. A ritka sikersorozat példa nélküli az együttes történetében. A szekszárdi fesztiválon két új táncot mutattak be. A madocsai (Tolna megye) táncokat Németh Ildikó és Szabó Szilárd, a Táncművészeti Főiskola tanárai koreográfiája alapján tanulták meg. A budatelki (Erdély, észak-mezőségi román falu) táncokat pedig Szűcs Gábor és Busái Norbert gyűjtése és koreográfiája alapján sajátították el. A népi együttesnek a Dűvő zenekar húzta a talpalávalót. BCS Az várható főnyereménye 2 MILLIARD 140 , £ ««iNCSEiÁTilC RT. azaz 2 1 4 0 O O O O O O forint. *
