Új Néplap, 2002. november (13. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-25 / 274. szám

2002. November 25., hétfő HAZAI TÜKÖR 3. OLDAL Szakszervezeti szerepváltás Fokozatosan bevezetik a 38 órás munkahetet Budapest Wittich Tamást, az eddigi megbízott vezetőt választotta elnökéül a Magyar Szakszer­vezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ). A Magyar Szakszervezetek Orszá­gos Szövetsége képes a megúju­lásra, illetve arra, hogy a szak­­szervezeti modernizáció élére áll­jon - jelentette ki Wittich Tamás, a szervezet újonnan megválasz­tott elnöke. Hozzátette: az testület rövid távon sem tudja elfogadni, hogy a támogatottságban, felelős­ségvállalásban igen nagy különb­séget mutató konföderációk meg­egyező mandátummal vegyenek részt az országos érdekegyeztetés munkavállalói oldalának döntése­iben. Az MSZOSZ megújulásáról szólva Wittich megjegyezte, hogy új társadalmi szerepre készül a szövetség. Részt kívánnak venni az élethosszig tanulás szervezésé­ben, a munkaügyi ellenőrzésben és a társadalombiztosítási alapok felügyeletében. Wittich Tamás ki­jelentette: hatékonyan fellépnek azért, hogy a magyar munkaválla­lók széles köre nyertese legyen az európai uniós csatlakozásnak, eh­hez azonban szociális fordulatra van szükség, és a bérek, nyug­díjak felzárkóztatására. A kongresszuson felszólaló Medgyessy Péter miniszterelnök szerint létrejöhet a megállapodás a jövő évi keresetemelés mértéké­ről az országos érdekegyeztetés keretei között; ennek érdekében a kormány kész vállalni több, a dolgozók helyzetét javító intézke­dést. A kormányfő ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a megállapodás során figyelembe kell venni a munkaadók verseny­­képességre vonatkozó, illetve a szakszervezetek magasabb kere­setekről megfogalmazott igényeit egyaránt. A kormányzat kész el­fogadni több, a dolgozók helyze­tét javító intézkedést - mondta Medgyessy: támogatni fogják a 38 órás munkahét fokozatos beveze­tését, partner lesz a társadalmi párbeszéd intézményrendszeré­nek fejlesztésében, így az ágazati párbeszéd-bizottságok létrehozá­­sában, a finanszírozásban. ■ Napirenden a költségvetés Budapest A legtöbb költségvetési módo­sító indítványt elvettették az országgyűlési bizottságok a hétvégi üléseken, de néhány kérdésben kompromisszum­ra jutottak. Elfogadta az Országgyűlés oktatá­si bizottsága azt a jövő évi költ­ségvetéshez benyújtott módosító javaslatot, amely 3 milliárd forin­tos speciális alapot hozna létre azoknak az önkormányzatoknak a számára, amelyeknek gondot okoz az őszi béremelés kifizetése. Révész Máriusz fideszes képviselő ugyanakkor irreálisan alacsony­nak nevezte ezt az összeget, mi­vel szerinte hat önkormányzati szövetség számításai szerint a béremelés költsége 250 milliárd forint, amelyből a normatíva eme­lése 117 milliárd forintot fedez. A honvédelmi bizottság eluta­sította azt az előterjesztést, amely 3,1 milliárd forintot vont volna el a honvédelmi tárcától az önkor­mányzati finanszírozási rendszer­hez. A minisztérium védelemgaz­dasági helyettes államtitkára sze­rint az indítványok a haderőfej­lesztés egyes fejezeteitől, a csapa­toktól illetve a pilóták kanadai ki­képzésétől vonta volna el a forrá­sokat. A szaktárca költségvetési fejezetét érintő 80 módosító javas­lat csaknem mindegyikét elutasí­totta a bizottság. Ellenzéki képviselők kifogásol­ták az Országgyűlés alkotmány­­ügyi bizottságának ülésén, hogy milyen állami tulajdonú társasá­gokat kíván bevonni a kormány a privatizációs körbe. Fodor Gábor, az SZDSZ képviselője ugyanakkor helyesnek nevezte a tervet és megjegyezte, hogy az állam álta­lában nem jó gazda. Vita alakult ki a testület tagjai között a civil szervezetek támogatásáról is. Sza­kács Imre fideszes képviselő sze­rint elfogult pénzosztási módszer valósulhat meg a javaslat alapján, amelyet Fodor Gábor is aggályos­nak nevezett, de felhívta a figyel­met arra, hogy a jelenlegi szabá­lyozást botrányok kísérték. Egyhangú szavazással támo­gatta az Országgyűlés külügyi bi­zottsága, hogy a jövő évi költség­­vetésben az erdélyi Sapientia Egyetem támogatására 98,7 millió forinttal, az Illyés Közalapítvány támogatására pedig 55 millió fo­rinttal nagyobb összeg álljon ren­delkezésre. A szomszédos orszá­gokban élő magyarok oktatási, tankönyv- és taneszköz-támoga­tására új jogcímcsoportként 1,2 milliárdot különítenek el. ■ 100 ezer forintos bírság A tüdőszűrés Budapest A tisztiorvosi szolgálat akár 100 ezer forintra is megbírsá­golhatja azt, aki kétszeri fel­szólítás ellenére sem jelenik meg tüdőszűrésen. A közel­múltban több esetben is kiszabták a pénzbüntetést a „feledékenyekre”. Évente több mint háromezer új tüdőtuberkulózis megbetegedést diagnosztizálnak az ország terüle­tén - tájékoztatta az Europresst dr. Ajkay Zoltán, az Országos Ko­rányi Tbc és Pulmonológiai Inté­zet főigazgató főorvosa. Mivel fer­tőző betegségről van szó, rendkí­vül fontos a baj gyors felismerése és a mielőbbi gyógykezelés. A tbc leginkább a szegények körében terjed. A fertőzöttek többsége haj­léktalan, illetve rossz szociális kö­rülmények között élő munkanél­küli. Ennek ellenére a baktérium nem kíméli a jobb módúakat sem, körükben is szép számmal akad­nak betegek. Az 1997. évi egész­ségügyi törvény lehetővé teszi, hogy járványügyi okból kötelező­en rendeljék el a tüdőszűrést. kötelező lehet A főigazgató főorvos szerint az egészségügyi szolgálatok leg­főbb célja nem a bírságolás, ha­nem az, hogy kiszűrjék a gyógyí­tásra szorulókat és megvédjék a környezetükben élőket a bajtól. Büntetésre azok számíthatnak, akiknek a családjában vagy a közvetlen környezetében fertőző beteget találtak, s mégsem jelen­nek meg a szűrésen. Nem csak társadalmi érdek a fertőzés­­veszély megfékezése, hanem a betegek számára is fontos, hogy időben megkapják a szükséges gyógyszert. Akiknek nincsenek panaszai, azoknak évente egyszer javasolt a mellkasröntgen. Az állandó la­kóhelyén mindenkinek térítés­­mentesen elvégzik a szűrést. A szakember szerint hazánk­ban 1995 óta folyamatosan csök­ken az újonnan felfedezett tbc-s esetek száma, tehát pánikra nincs ok. Viszont aggasztóan na­gyok a keleti és a nyugati ország­rész közötti különbségek. Zala megyéhez viszonyítva Szabolcs­ban hatszor gyakoribb az újon­nan diagnosztizált tbc. NÉMETH A kormány a 2003. évi költségvetésben az egészségügynek ki­emelt támogatást biztosít, ez megalapozza az ellátórendszer és a finanszírozás gyökeres átalakítását - állítja Győrfi István kormánymeghatalmazott. Az ellenzéki politikusok ugyanak­kor kételkednek az újabb reformelképzelések sikerében, sze­rintük az ágazat idei működtetésére sincs kellő fedezet. Az egészség évtizede - kormány­­program. Lényege, hogy javítson a magyar lakosság egészségi állapo­tán úgy, hogy közben a betegellá­tás hatékonysága is javuljon. Győrfi István kormánymeghatal­mazott szerint az ágazat működő­­képességét javító több intézkedés már megszületett. A reformnak vi­szont vannak olyan elemei - mint például az új biztosítási rendszer -, amelynek bevezetése kellő elő­készítés, modellezés nélkül fele­lőtlenség volna. - Hol tart a reform? - Az első lépés az átlagos 50 százalékos ágazati béremelés volt. A kórházak komfortosabbá tételé­hez pedig pályázat útján egymilli­­árd forint jutott. Elkészült az intéz­ményi átalakulást szabályozó tör­vény tervezete és folyamatban van az egészségügy regionális ellátási és szükségleti térképének összeál­lítása. Ez szolgál a jövőben a fej­lesztések alapjául. A költségvetés tárgyalásával egyidejűleg megal­kotja a parlament a jövő évi finan­szírozási szabályokat. Pénzügyi­leg is érdekelt lesz az ágazat, hogy a lehető legtöbb beteget az alapel­látás, illetve a járóbeteg-szakellá­tás szintjén gyógyítsa. így keve­sebb teher hárul a rendkívül drága fekvőbeteg-ellátásra. A felesleges­sé váló, ápolási intézményekké alakítható kórházak az egyre idő­södő lakosság ellátását szolgálják. A reform része, hogy újraszabá­lyozzák a szolgáltatók működési minimumfeltételeit. A jövőben az Országos Egészségbiztosítási Pénztár szervezet- és szektorsem­legesen köt finanszírozási szerző­dést. Két fontos szempont van, amelyet figyelembe kell venni: megfelel-e az adott kórház vagy rendelő a szakmai feltételeknek és költséghatékonyan működik-e.- Hogyan tud a magyar egész­ségügy megfelelni az uniós követel­ményeknek?- Az államok maguk döntik el, hogy milyen ellátást biztosítanak, milyen járulékfizetési rendszer mellett. A munkaerő szabad ván­dorlásával kapcsolatos előírások azonban komolyan érinthetik a magyar egészségügyet: egyrészt a más országokból ideérkezők ellá­tása okozhat problémát, másrészt a magyar egészségügyig dolgozók tömeges elvándorlása. Óriási a ke­reslet a jól képzett magyar szak­emberek iránt, tehát mindent meg kell tennünk azért, hogy ők ne hagyják el az országot.- A béremelés megtörtént, lesz-e a pénz a kórházak működtetésére, a gépek, műszerek cseréjére is?- Kétségtelen, hogy az elmúlt időszakban a finanszírozási díjté­telek nem követték az inflációt. A stabil, kiszámítható finanszírozás megteremtése érdekében már jö­vőre a szolgáltatói díjtételek jelen­tős emelésére készülünk.- A szektorsemleges finanszíro­zás a gyakorlatban azt jelenti, hogy akár magánkórházakban is térítésmentesen kezeltethetik ma­gukat a betegek. Mi lesz a lepusz­tult állami, önkormányzati intéz­ményekkel?- Az a kórház, amely nem tud piacképes szolgáltatást nyújtani, akár csődbe is mehet. Számukra valóban nem kedvező az induló verseny. Nekünk viszont a lakos­ság érdeke az első. Csak arra lehe­tünk tekintettel, hogy milyen áron, milyen színvonalú ellátást biztosít az intézmény. Teljesen új szerző­déskötési rendszert vezetünk be az egészségpénztárnál. 2004-től már széles körben áttérünk a szol­gáltatásvásárlásra a jelenlegi ren­delési óra, illetve ágyszámlekötés helyett. Különösen az egynapos sebészet elterjesztésében szeret­nénk előre lépni, s erre anyagilag is ösztönözzük a szolgáltatókat.- Mennyi az esélye, hogy most végre sikeres lesz a reform?- Valamennyi tárca együttmű­ködik a lakosság egészségi állapo­tának javítása érdekében. A kor­mányprogram minden lépéséhez pénzügyi fedezet is társul.- A betegek mikor érzékelhetik, hogy javul az ellátás?- Azzal, hogy soha nem látott mértékben emelkedett az ágazat­ban a bér, erősítettük a nyugalmat az intézményekben: visszamen­nek a nővérek, s ez közvetlenül kihat a betegek közérzetére is. A komfortosítási program haszonél­vezői is a betegek lesznek, hiszen a mosdók felújítása, a rozsdás ágyak cseréje, a nővérek munkáját segítő betegemelő berendezések vásárlása az ő érdekeiket szolgálja. A betegvárakoztatás csökkentését szolgáló technikai fejlesztéseket is országszerte több kórházban tá­mogattuk. NÉMETH ZSUZSA Cbikán Attila közgazdász, a Budapesti Közgazda­ság-tudományi és Államigazgatási Egyetem rektora, az Orbán-kormány volt gazdasági minisztere így véle­kedik az egészségügyi ellátórendszer évek óta húzó­dó átalakításáról:- Számszerűsíteni nem lehet a reform elhúzódá­sából fakadó kárt. A veszteségek többnyire nem is pénzügyi tételek, sokkal inkább társadalmi szinten, emberéletben mérhetők. A jelenlegi rendszer legna­gyobb hibája, hogy nem ösztönzi az embereket arra, hogy a betegségük jól gyógyítható fázisában, időben orvoshoz fordulja­nak. A rendelők zsúfoltsága, a hosszú várakozás sokak számára elriasz­tó. Különösen az aktív korúaknak nehéz munkaidőben megoldani azt, hogy eljussanak az orvoshoz, órákat töltve azzal, hogy kivárják a sorukat. A hatékonyabb gyógyítás megszervezése a járóbeteg-ellátásban lenne a legsürgetőbb. Selmeczi Gabriella, az Ország­­gyűlés egészségügyi bizottságá­nak fideszes alelnöke és Frajna Imre fideszes képviselő súlyos problémának tartja a kórházak ela­dósodását, amely most 25-30 mil­liárd forint. Szerintük ha a 2003. évi központi költségvetésből csak 2,6 milliárd forintot kapnak kon­szolidációs célokra, akkor az ela­dósodás nem állítható meg. Azt is kifogásolják, hogy a kormány a kórhá­zak dologi kiadásainak fedezetét jövőre csupán 2,5 százalékkal emelné, ami fele a tervezett inflációnak. A Fidesz-Magyar Polgári Párt egészség­­ügyi kabinetje szerint nincs anyagi fedezete a népegészségügyi program megvalósításának. Legalább 10-20 milliárd forintot tartanának szüksé­gesnek az érdemi munkához a költségvetésben tervezett 2 milliárddal szemben. Selmeczi Gabriella Dr. Csáky András, az Országgyűlés egészségügyi bizottságának MDF-es alelnöke:- A 2003. évi költségvetés ismeretében szerintem komolyabb reformra nem számíthat az ágazat. Hihe­tetlenül feszes keretek között működhetnek az intéz­mények. Sőt a pénzügyi terv úgy vélem nem is tartha­tó: nyár végére kipukkad az egészségügyi költségve­tés. Hogy ilyen szűk mozgástérben bármilyen átalakí­tást el lehetne kezdeni, abban komolyan kételkedem. Csehák Judit egészségügyi, szociális és családügyi miniszter:- Elmondhatom, hogy a kormány a választási ígé­reteit betartva a jövő évi költségvetés összeállításánál is kiemelten kezelte az egészségügyi és a jóléti rend­szerek fejlesztését. Mozgásterünk nagysága, a ki­adások növekedése a jövő évben jelentősen megha­ladja a GDP (nemzeti össztermék) emelkedésének mértékét. A tervezett mintegy 4 százalékos gazdasá­gi többletteljesítményből származó bevétel kétharma­dát is az ágazat kapja. Szeretnék megnyugtatni mindenkit, hogy az egészségügyi intézmények és szolgáltatások finanszírozási problémáit megoldjuk. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral szerződésben állók - tulajdoni formától függetlenül - a jövő évben is megkapják az idén felemelt bérek csaknem 130 milliárd forintnyi, más célra nem költhető fe­dezetét. A kórházi adósságok felszámolására szolgáló konszolidációs ke­ret a szükségletekhez igazítható. Valamennyi intézmény egyforma elbírá­lás alá esik, legyen az fővárosi klinika vagy kisebb városi kórház. Az adós­ságrendezés a kórháztörvénynek megfelelően az intézményi átalakulás feltétele. Privatizációs stratégiánkról pedig csak annyit: nem azt akarjuk eladni, amink van, hanem azt akarjuk megszerezni, amiből nincs elegen­dő. Várjuk a befektetőket, akik hajlandók olyan beruházásra, műszerek vásárlására, amelyek hiányoznak a mai egészségügyi ellátórendszer pa­lettájáról. Nincs telitalálat Továbbra sincs telitalálatos szelvény az ötös lottón, így a jövő heti számsorsoláson a fő­nyeremény - minden idők legnagyobb ma­gyarországi lottónyereménye - már 2,140 milliárd forint lesz. Az ötös lottón immár 25 hete nincs telitalálatos szelvény, mti Köszöntés a születésnapon Az európai eszme megtestesítőjeként sokat köszönhetünk Habsburg Ottónak - mondta Mádl Ferenc köztársasági elnök vasárnap a Gödöllői Királyi Kastélyban a Páneurópai Unió elnöke, IV. Károly, az utolsó magyar király fia 90. születésnapja alkalmából rende­zett ünnepségen, mti MSZP-választmány Egyöntetű és egyértelmű támogatásáról bizto­sította a kormány EU-csatlakozási törekvéseit az MSZP Országos Választmánya szombaton. A testület egyetértett abban is, hogy a népsza­vazásra a csatlakozási szerződés aláírása előtt kerüljön sor. Kovács László az ülést követően a versenyfejezettel kapcsolatban elmondta: át kell alakítani a befektetőknek nyújtott adó­­kedvezmények rendszerét, de a változtatás­nak nem lehet visszamenőleges hatálya, mti Elnökmarasztaló A Magyar Orvosi Kamara küldöttközgyűlése ismét Kupcsulik Pétert választotta elnökévé szombaton Budapesten. A kamarai vezető testület egyes tisztségeinek elnyeréséért 3-5 jelölt is indult, szinte azonos programmal. HÍREK Kupcsulik Péter kijelentette: a kamara célja az, hogy az előkészületben lévő új kórháztör­vénnyel a legjobb pozíciókat szerezzék meg az egészségügyi ellátásban az orvosoknak, amivel szerinte a betegek is jól járnak, mti Tiltakozó IDF Nem közeledik az MDF az MSZP felé - reagált az Ifjúsági Demokrata Fórum arra, hogy a Veszprém megyei közgyűlés elnöke alkut kö­tött a megyei MSZP-frakcióval. Az ifjúsági szervezet azt is leszögezte, hogy bár termé­szetes szövetségesnek tekintik a Fideszt, nem tartják időszerűnek egy pártunió, vagy unió­párt létrejöttét, europress Petíció a gyermekekért A Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma nyílt levélben fordult Körmendy-Ékes Judit­hoz, az ORTT elnökéhez, hogy így tiltakoz­zon a gyermekbarát televíziózás érdekében nemrégiben bevezetett piktogramok haszná­lata ellen, mivel azok szerintük nem érik el céljukat. A szervezet a műsor-összeállításban szeretne változtatásokat elérni, és a közszol­gálati csatornán a gyermekműsorok arányát az uniós elvárásokhoz mérten a jelenlegi nyolcszorosára növelni, europress Az erőszak ellen Felvonulást és megemlékezést tartott a roko­naik által meggyilkolt emberekért a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület tegnap a fővárosban; a résztvevők a Leg­felsőbb Bíróság épületétől vonultak a Parla­ment elé. Wirth Judit, a szervezet munkatár­sa szerint a menet azért indult a Legfelsőbb Bíróság elől, mert úgy vélik, sok bántalma­zott ember nem kap megfelelő jogvédelmet a bíróságokon, mti Akadémiai vita Az Európai Unió VI. kutatási keretprogram­jába való bekapcsolódásról és az Európai Tudományos Tanács létrehozásáról kezdő­dött kétnapos tanácskozás tegnap Mátrahá­zán a visegrádi országok tudományos aka­démiái képviselőinek részvételével. Az EU VI. kutatási keretprogramja jövő januárban indul, az elkövetkező években, 2003 és 2006 között összességében 17,5 milliárd euró nyerhető el ebből a forrásból pályáza­tok révén. A keretprogram a természet- és társadalomtudományok teljes spektrumát felöleli, mti Nyugdíj számító A nyugdíjszámítási program ismét elérhető a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete honlapján. A programot az Országgyűlésben november 12-én elfogadott törvénymódosítá­sok alapján frissítették, így már a jövőre érvé­nyes változások figyelembevételével vehetik igénybe az érdeklődők. A Pénzügyi Szerveze­tek Állami Felügyelete emlékeztetett arra, hogy honlapján, illetve egyik jogelődje, az Ál­lami Pénztárfelügyelet internetes oldalán 2000-ig elérhető volt az Egyéni Nyugdíjszámí­­tó Program, amely a belépők számára model­lezte a kétféle nyugdíjrendszer szerint várha­tó összeget, krónika $ A 1 tt i Egészségügyi reformlépések

Next

/
Oldalképek
Tartalom