Új Néplap, 2002. november (13. évfolyam, 255-279. szám)
2002-11-23 / 273. szám
H I 2002. November 23., szombat ________________________________________15 EVES AZ MKB SZOLNOKI FIÓKJA 7. OLDAL A legnagyobb „adatgyár” Elektronikus alkalmazások az állami adóhatóságnál MKB-KONFERENCIA. Az 52 esztendős múltra visszatekintő Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. 15 éve nyitotta meg - vidéken az elsők között - szolnoki fiókját. A jubileum apropóján a kis- és középvállalkozásokról rendeztek szakmai konferenciát csütörtökön este a Tisza Szállóban. Képünkön a meghívottak egy csoportja._____________________________________________________________ fotó: m.j. Mérséklődik az adóterhelés Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal jelenleg a legnagyobb közigazgatási „adatgyár” — fogalmazott előadásában dr. Király László György, az APEH elnöke, aki az információs technológiák jelenlegi és jövőbeli alkalmazásairól számolt be az MKB rendezvényén. Az adóhivatal integrált, minden folyamatot támogató számítástechnikai rendszere jelenleg 12 500 PC-munkaállomást számlál, a hálózat 170 helyiséget kapcsol össze, nyomtatókból 7200, szerverből pedig kétszáz üzemel. Az információs technológiák mind több ponton segítik az önadózást, ugyanakkor az ellenőrzésben is fontos szerepet játszanak. Az elnök nemzetközi tapasztalatokra utalva kifejtette: a kormányzati portál forgalmának 90 százalékát az adóhivatali honlap bonyolítja le. Az APEH honlapja (www.apeh.hu) rengeteg közérdekű információval szolgál, emellett utasításokat, közleményeket is közzétesz, valamint aktuális kérdésekre is találhat választ az olvasó. Mi jöhet még? - tette föl a kérdést dr. Király László György. Mint elmondta, a jövőben lehetővé válik az on-line folyószámla lekérdezés, az adószám, adóazonosító szám szolgáltatás az interneten keresztül, az on-line adóigazolás, valamint jogi következményekkel járó elektronikus információszolgáltatás. Pillanatnyilag a legfontosabbak azonban az adóbevallást támogató, a honlapról letölthető programok, amelyek segítségével számszakilag helyes, ellenőrzött bevallások készíthetők. A bevallást persze kinyomtatva és aláírva kell benyújtani. Elhangzott: jelenleg 94 féle nyomtatványt tölthető le az APEH honlapjáról. Idén a személyi jövedelemadó bevallások 13 százalékát, a társasági adóbevallások 48 százalékát, az áfa-bevallások 37 százalékát adták be ily módon. Az elnök szólt az úgynevezett 2 D pontkódról is, amely nem más, mint egy sűrített adathalmaz a kinyomtatott bevalláskép mellett. A feldolgozást olcsóbbá és gyorsabbá teszi ez a nemrégiben tesztelt módszer, melynek alkalmazását jövő év januárjától minden bevallásra kiterjesztik. Létezik félig elektronikus bevallás is, az áfára vonatkozóan, ahol szerződés alapján az APEH biztosítja az adózónak a szükséges szoftvert. A kódolt bevallást az adóhatóság szervere fogadja és dekódolja, majd nyugtát küld erről az adózónak, aki ezt kinyomtatva és aláírva eljuttatja a hivatalnak. Ez a számos előnyt biztosító szisztéma elsősorban a nagy adózók számára készült, jelenleg 400 ilyen megállapodás van, de az elnök szerint ez kiterjeszthető az áfa-befizetések mintegy 80 százalékát teljesítők körére. Kitért arra is, hogy folynak a kísérletek az optikai úton történő adatbevitellel is, megkönnyítendő a bevallások adatainak rögzítését. Az elektronikus aláírásról tavaly elfogadott törvény szintén új lehetőségeket teremtett, és a legnagyobb adózóknak az idén szeptember 1. után keletkezett adókötelezettségeikkel összefüggő bevallásokat és az adatszolgáltatást elektronikus úton és elektronikus aláírás alkalmazásával kell teljesíteniük, azaz a kitöltött bevallás aláírása hitelesítő chipkártyával történik. A modern információs technológiák az adóellenőrzésben is szerepet kapnak. „A komputer nem okosabb a revizornál, csak rendszerezettebb” - fogalmazott ezzel kapcsolatosan az APEH elnöke. Az egyik ilyen rendszer lehetővé teszi, hogy a revizor a vizsgálat helyszínén laptopjával csaüakozzon a hivatali hálózatra és onnan letöltse a számára szükséges adatokat. Jelenleg 400 hordozható számítógép áll az ellenőrök rendelkezésére, amelyek merevlemezén többek között jogszabálygyűjtemény is található. Létezik egy másik rendszer is, amelyet speciálisan a nagyvállalatok vizsgálatára fejlesztettek ki. Dr. Király László György beszélt a tavaly májusban bevezetett új ellenőrzési módszerről, melyek alanyát véletlenszerűen választják ki. Ennek célja az ellenőrzöttségi szint biztosítása a legkisebb adózóknál is, lényege pedig az, hogy az adózót, az adónemet és a vizsgált időszakot véletlenszerűen választják ki. Eddig véletlenszerű kiválasztással kiutalás előtt 850, utólag pedig 771 ellenőrzést végzett az APEH, ebből 153, illetve 274 bizonyult eredményesnek. Ugyancsak hatékonynak bizonyultak a célirányos kiválasztás alapján elvégzett kiutalás előtti és utólagos ellenőrzések is. Elhangzott, továbbra is kiemelt figyelmet élvez az a háromezer adózó, amelyek együttesen az állami költségvetés adóbevételeinek 35-40 százalékát biztosítják. Ezeknél a nagy cégeknél kétévente végez kötelező és átfogó vizsgálatot az adóhivatal. ____ L. Z. Miközben az Európai Unióban az elvonási szint nőtt az elmúlt években, hazánkban mérséklődött — mutatott rá előadásában dr. Kékesi László, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára, aki az adójogi szabályozásról osztotta meg gondolatait a rendezvényen. Magyarországon 39,5 százalékos az elvonási szint, ami jóval kevesebb mint a skandináv-államokban, nagyjából a dél-európai országokéhoz hasonló. Kékesi László elmondta, a kormányváltás filozófiaváltást jelentett az adózásban. A cél az átlátható, kiszámítható adópolitika megteremtése, a közterhek csökkentése, a beruházások és a megtakarítások ösztönzése. Ennek érdekében adómentessé vált szeptember elsejétől a minimálbér, jövő évtől csökken az egészségügyi hozzájárulás mértéke és a ciklus végére meg is szűnik. Az egyensúlyi követelmények egyelőre nem tették lehetővé az szja-kulcsok mérséklését, erre csak 2004-től nyílik mód, a sávhatárokat azonban kitolták. Ez év végére az szja-terhelés 21,9 százalékot tesz ki, jövőre pedig 20,7 százalék körül várható. A beruházásösztönzést célozza például az adómentes fejlesztési tartalékolás lehetősége, valamint az amortizációs szabályok jelentős korrekciója. Az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) pedig egyszerre szolgálja a kisvállalkozók adóterheinek és adminisztrációjának csökkentését. Az előadó szerint a januártól életbe lépő evát elvileg nagyon széles kör válaszhatja, az áfát visszaigénylőknek és a veszteségeseknek azonban ez nem áll érdekükben. A szakember úgy vélte, országosan 49 ezer egyéni és 21 ezer társas vállalkozás felel meg az eváról szóló jogszabály feltételeinek. Kékesi László részletesen szólt az EU-integráció kapcsán jelentkező feladatokról, így arról, hogy a jogharmonizáció részeként az áfabesorolást módosítani kell több terméknél és szolgáltatásnál, ezért ezt két lépcsőben valósítják meg. A jövedéki szabályozás szintén nem marad változatlan, az unió versenyjogával összhangban pedig módosulnak a beruházási adókedvezmények, ami leképeződik a helyi adókra is. Egy univerzális bank •MKBMásfél évtized tradíciói Koncentráció előtt a magyar bankszektor Pár év múlva már csak 3-5 univerzális pénzintézet lesz? Minőség, kényelem, biztonság! — hirdeti az MKB jelmondata. De milyen pénzintézet is valójában a Magyar Külkereskedelmi Bank? Többek között erre a kérdésre is felelt Aczél Gábor igazgató. A közvéleményben kialakult kép szerint az MKB-nak van Magyarországon a legnagyobb tapasztalata a külkereskedelmi lefizetésekben. Ez igaz is. Akár csak az, hogy az MKB a nagyvállalatok bankja. A nagyvállalati hitelezés piacán ugyanis 12 százalékos részesedéssel bír a pénzintézet — hangoztatta az igazgató. Aczél Gábor szerint ugyanakkor az MKB univerzális bank. Sőt, hazánk harmadik legnagyobb lakossági bankja. Ezt jelzi, hogy több mint nyolcvanezer ügyfeleinek a száma. A bank külön figyelmet fordít a kis- és középvállalkozókra. Számukra több terméket is kínál, így például a számlacsomagot. Az MKB felismerte, hogy ugyanazt az összeget nem kérheti a számlavezetésért egy nagyvállalattól, mint egy kisvállalkozástól. A kkv-szektorban tevékenykedőknek kedvez a folyószámla és a lekötött betétek előnyeit ötvöző szolgáltatás is. Ezzel az ügyfelek könnyen, kamatveszteség nélkül juthatnak pénzükhöz, mint más folyószámláknál, úgy, hogy mindeközben a fél-egy százalék helyett magasabb kamatra számíthatnak. A bank mikro- és kisvállalkozások felé való elkötelezettségét támasztja alá az is, hogy az MKB csatlakozott a Széchenyi-kártya programhoz is. Aczél Gábor elmondta: a nagyvállalatok pénzügyeinek intézésénél megszerzett tapasztalatokat a kis- és középvállalkozások esetében is hasznosítják, így minden kis- és középvállalkozással — a nagyvállalatokhoz hasonlóan — külön menedzser foglalkozik. A vállalkozásokat pedig limitálják. Azzal persze tisztában vannak, hogy a kisvállalkozók hitelkérelmeivel másképpen kell törődni. Éppen ezért dolgozták ki a kockázatkezelési rendszert, melynek révén egy héten belül limitet tud felállítani a bank és hozzájuthat a szükséges pénzhez a vállalkozó. Tíz hitelkérelemből négyet már ez a rendszer szerint bírál el az MKB. A magánügyfeleknek is teljes a szolgáltatási paletta. Sőt, az MKB egy igazán különleges ajánlattal - a Pénzpiaci betéttel - áll az ügyfelek rendelkezésére. Ez olyan 6-9- 12 hónapi lekötés, amelynél a kamatot csak az első három hónapra tudják megmondani. Azt viszont meg tudják mondani, minek alapját számolják ki a kamatokat. Ennek a pénzpiaci terméknek a kedveltségét jelzi, hogy márciusi bevezetése óta több mint tízmilliárd forintot helyeztek el így az ügyfelek. Az MKB 32 fiókja hamarosan újabb kettővel gyarapodik. Szerződött partnerei révén azonban szinte az ország minden pontján elérhetők a pénzintézet szolgáltatásai. A PC Bankár lehetővé teszi, hogy az ügyfelek elektronikus úton adjanak forint és deviza alapú megbízásokat. A bank egy Call Centert is működtet, melynek szolgáltatásaival a kisvállalkozók is élhetnek. Az MKB szolnoki fiókja egyidős a kétszintű bankrendszerrel. A tizenöt évvel ezelőtt létrejött, ma már regionális feladatokat is ellátó bankfiókban húszán dolgoznak. A „csapatot” a fiók megalakulása óta Koleszár István vezeti. Az elmúlt másfél évtizedben az MKB szolnoki fiókja a megye, sőt a tágabb térség egyik meghatározó bankja lett — derült ki a fiókigazgató szavaiból. Koleszár István elmondta: a megye legnagyobb vállalatait számba vevő Top 50- ben szereplő cégek több mint harminc százalékának kizárólagos vagy meghatározó bankja az MKB. Mindemellett a megyehatárokon kívül is sok vállalattal állnak kapcsolatban, így gyakorlatilag regionális fiókként működik a szolnoki. A fiók partnerei között meghatározóak a feldolgozóiparban és a kereskedelemben tevékenykedő vállalkozások. Ugyanakkor ma már tradicionális ügyfélkörrel is rendelkeznek. Ez többek között annak köszönhető, hogy a bank számos olyan sikeres privatizációban működött közre, mint például a Tisza szálló vagy az Ideál. A megyében meghatározó nagyvállalatok közül ügyfeleik között tudhatják (a teljesség igénye nélkül) a Coop-csoportot, a Neusiedler Rt.-t, a Béres Rt.-t valamint a MÁV Járműjavítót. Koleszár István különösen örömtelinek nevezte, hogy a bank 15-20 olyan céggel áll kapcsolatban, mely kisvállalkozásként indult, de ma már közép- vagy nagyvállalkozásnak tekinthető. A fiókigazgató úgy vélte, egy-egy vállalkozás adott térséghez való kötődését mi sem bizonyítja jobban, hogy ott beruház. Egy bank elkötelezettségét pedig az jelzi, ha finanszírozza ezeknek a terveknek a valóra váltását. A szolnoki fiók az elmúlt időszakban számos beruházást segített megvalósulni, mint például a szolnoki Ford-Nesztor autószalonja, a Tisza Szálló, a Hozam Klub és Hotel, az Ónix Center, a Mezőfarm Kft, a Tisza-Coop, a Zöld- Ker Kft, a Tiszabau Kft., és a Tigép Kft. fejlesztései. Koleszár István szerint egy pénzintézetnél a legfontosabb a stabil tulajdonosi kör, a kondíciók versenyképessége és a személyes kiszolgálás. A Magyar Külkereskedelmi Banknál, így a szolnoki fióknál is, mindhárom feltétel adott. Az MKB szolnoki fiókjának 15 éves jubileumára a megyeszékhelyre látogatott Erdei Tamás, a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. elnök-vezérigazgatója, aki egyúttal a Magyar Bankszövetség elnöki tisztét is ellátja. Munkatársunk többek között a bank további terveiről kérdezte őt.- Elnök úr! Elsőként azt kérem: helyezze el az Ön által vezetett univerzális pénzintézetet a magyar bankszektor sokszínű és sokszereplős palettáján!- Szerénytelenség nélkül mondhatom, ha a Magyar Külkereskedelmi Bank méreteit nézzük, akkor harmadik legnagyobb a bankok között. Vállalati területen az első-második helyen állunk. Azt gondolom, hogy a több mint ötven éves múlttal rendelkező MKB az egyik legjobb bank. Tulajdonosi háttere abszolút stabil, ezért a legmegbízhatóbbak közé tartozik. Mindig el szoktam mondani azonban azt, hogy erre a kis piacra ennyi univerzális bank sok. Ezért teljesen természetes, hogy két-három éven belül egy koncentrációs folyamat indul el, aminek eredményeként három, maximum öt univerzális bankja lesz az országnak. Biztos vagyok benne, hogy a mi bankunk benne lesz ebben a kis csapatban.- Az elmondottak ismeretében rövid, illetve középtávon milyen stratégiát követ az MKB?- Rövidtávon a bank üzletpolitikáját illetően kettős stratégiánk van. Az egyik, hogy folytatjuk azt az organikus növekedést, amit elkezdtünk. Nagyon dinamikusan szeretnénk tovább nyitni a kis- és középvállalkozások, valamint a lakosság felé, mind a betéti, mind pedig a hiteltermékek irányába. Nem titkolt szándékunk az is, hogy bankot vásároljunk, ha privatizációra kerül sor, így is növelve piaci részesedésünket. Ehhez megfelelő tőkeerővel rendelkezünk. A nagyvállalati körben természetesen az a célunk, hogy megőrizzük piacvezető pozíciónkat.- A bankszövetség elnökeként rálátása van az egész pénzintézeti szektorra. On szerint mekkora szerepet játszik a magyar bankrendszerben a kis és középvállalkozások finanszírozása?- Nagyon komoly átalakuláson megy keresztül a bankrendszer, a kiszolgálási kultúra. Korábban a bankok jelentős része a nagyvállalati ügyfélkört célozta meg. Az elmúlt 2-3 évben azonban óriási változás történt, nyitottak a kis- és középvállalkozások, valamint a lakosság irányba, mint betéti mint hitelkonstukciókat illetően. Olyan bankok is megjelentek ezen a piacon, amelyek korábban egyáltalán nem képviselteték magukat. A kis- és középvállalkozások jelenleg körülbelül 15-20 százalékot képviselnek a magyar bankrendszer egészének portfóliójában. Ez úgy vélem, elégséges arány, ha megnézzük e szektor hozzájárulását a GDP-hez. Ahogy fejlődnek azonban a kis- és középvállalkozásuk, bízom, hogy arányuk nőni fog. Az oldalt írta Laczi Zoltán és Teleki József Az oldal az MKB és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket a bank viseli. v i
