Új Néplap, 2002. november (13. évfolyam, 255-279. szám)
2002-11-20 / 270. szám
4. OLDAL TÜKÖR 2002. November 20., szerda MEGY Marad-e az integráció? Jászberényi tervek rövid és hosszabb távra Néhány hónapja olyan hírek kaptak lábra, hogy „válófélben” van a gödöllői Szent István Egyetemet alkotó integráció. Megkérdeztük dr. Szabados Lajost, a jászberényi főiskolai kar főigazgatóját, hogy mi igaz a híresztelésekből, és a jászberényi kart mennyiben érintik az események Felsőoktatás- Az integráció törvény adta lehetőség - kezdte válaszát a főigazgató. - Ahhoz pedig, hogy változzon, a törvény megváltoztatására van szükség. Eddig úgy tudtuk, hogy ez minden mozgásra vonatkozik. Most az utolsó, de nagyon lényeges, pletykaszintű információ szerint, ha az integrációból karok akarnak kiválni, és egy másik integrációhoz akarnak kapcsolódni, ez a döntés a kormány illetékességi körébe kerül. A másik dolog az, hogy nem tudunk sem törvénymódosításról, sem kormányhatározatról, tehát az, hogy karok válnak ki, ismétlem, pletykaszintű dolgok, és az ilyen információk máról holnapra változnak. Talán Gyöngyöst engedik kilépni az integrációból, és a salgótarjáni Pénzügyi, Számviteli Karral vagy Intézettel fog integrálódni. Ez azonban az én olvasatomban eltér attól a kormányzati állásfoglalástól, miszerint nem növekedhet az egyetemek, főiskolák száma Magyarországon. Ennek ellenére elképzelhető, hogy a kivétel erősíti a szabályt, és Gyöngyösnek megengedik a kiválást. Ezen kívül a Szent István Egyetem öt kara, a Kertészeti, az Élelmezéstudományi, a Tájépítészeti, az Állatorvostudományi és az Ybl Miklós Műszaki Főiskolai Kar egyenként tanácsülésen úgy határozott, hogy megalapítják a Corvinus Egyetemet. Mivel azonban ez abba a kategóriába tartozik, hogy több egyetem lesz, úgy tudom — és ez megint nem hivatalos információ —, hogy az oktatási kormányzat ehhez nem járult hozzá. Azt mondták, hogy legföljebb arról lehet beszélni, hogy ők egy másik integrációhoz csatlakozzanak. Volt részükről erre is kezdeményezés, de állítólag nem jött össze. Tehát az eddigiekből arra következtetek, hogy a tízkarú egyetemből esetleg lesz egy kilenckarú Szent István Egyetem, ami lényeges eltérést nem okoz.- Ebben a mozgásban vagy szándékolt mozgásban milyen helyet foglal vagy foglalna el a Jászberényi Főiskolai Kar?- Az integrációnak van egy formális és egy funkcionális oldala. A formális oldala azt jelenti, hogy itt tíz kart integráltak, és formálisan megtörtént egy integrált egyetem létrehozása. Úgy gondolom, hogy ezek után kell megkezdődnie a funkcionális integrációnak, ami tartalmi együttműködést jelent. Ilyen módon egy egyetemen belül a Bolognai Programnak meg tudnánk felelni, vagyis a főiskolai karra ráépülne az egyetemi képzés, és az egyetemi képzés a főiskolai jellegű képzés kreditjeit beszámítja. Magam azt az elvet képviselem, hogy az integráció önmagában nem jó és nem rossz, hanem olyan lesz, amilyenné tudjuk tenni.- Mit tehetnek Jászberényben?- Jászberényben elkezdtünk azon gondolkozni, hogy ezzel az egyetemi háttérrel milyen fejlesztést tudunk csinálni. Egyetemi szakokat szeretnénk indítani, ehhez tökéletes háttér ez az integráció. Ha önállóak lennénk, vagy egy olyan integrációnak lennénk a tagjai, ahol csak főiskolai karok vannak, majdnem kilátástalan lenne ez a fejlesztés. Tehát most úgy érzem, hogy mivel lényeges változás nem történt, nincs mit tennünk, és folytami akarom azokat az elképzeléseket, amelyeket megfogalmaztunk. Amikor kiderül, hogy mi lett a Szent István Egyetemből, akkor nekünk is kötelességünk felülvizsgálni önmagunk helyét, szerepét, és hogy van-e szükség változtatásra. De mindaddig, amíg ilyen pletykaszintű információk vannak, butaságnak tartanám, ha elkezdenénk kapkodni.- Időről időre fölmerül az elképzelés, hogy a megye főiskolája és másik két civil főiskolai kara, a jászberényi és a mezőtúri esetleg alakítson egy megyei integrációt. Ezzel tulajdonképpen nem jönne létre új felsőoktatási egység, hiszen a Szolnoki Főiskola önmagában is egy integráció.- Amikor a jászberényi kar úgy döntött, hogy a Szent István egyetemi integrációhoz kapcsolódik, nem én voltam a főigazgató, de az akkori főigazgatótól tudtam arról, hogy van egy Szolnok megyei integrációs elképzelés. Két lehetőség volt, vagy több is, nem tudom, és ebből a Szent Istvánt választottuk. Amikor a Szolnoki Főiskola élére került Törzsök Éva főigazgató asszony, ő nagyon rokonszenves módon megkeresett engem rövid időn belül, és leültünk beszélgetni. Ez a téma is fölvetődött, és azt mondtam, hogy mi jól érezzük magunkat a Szent István egyetemi integrációban. Érzem a fejlődés lehetőségét, tehát a mi részünkről nem tárgyalási alap a szolnoki integráció. De azt gondolom, hogy ez sem kőbe vésett örök igazság, ezért elkezdtünk egy együttműködési megállapodás alapján dolgozni, aminek két eredményéről már be tudok számolni. Az egyik az, hogy a megye országgyűlési képviselőivel találkoztak a vezetők, és nem is a három, hanem a négy egységé, mert a szolnoki katonai főiskola főigazgatója is ott volt. Kijelenthetem, eredményes tanácskozás volt. A hónap elején meg a doktoranduszok találkoztak. Az említett főiskolán doktori képzésben részt vevő kollégák számoltak be arról, hogy milyen kutatási témával foglalkoznak. Egy laza kapcsolat tehát ma is működik. Egy kar vezetőjének nemcsak úgy kell gondolkoznia, hogy most mi van, hanem úgy is, hogy holnap mi lesz. Attól függően, hogy hogy alakul a Szent István egyetemi integráció, el kell majd gondolkoznunk azon, hogy szükséges-e lépnünk vagy nem szükséges. B.A. Nagy feladatok megcélzója Kultúra A jászapáti Kökény Gábor volt már művelődésiházigazgató is. Most népművelő, valamint rendező és színész is egyben az általa alapított színjátszó körben, sőt sokszor vállal játékvezetést is a futballpályákon.- Honnan az örök nyugtalanság, az állandó tenni akarás? — Talán onnan, hogy nyolcán voltunk testvérek, ami egyrészt hatalmas családszeretetet hagyományozott rám, másrészt a nagy létszám biztosította, hogy sose unatkozzunk. Mindig történt valami nálunk. Emlékszem, míg édesapám élt, a kis szoba-konyhás lakásukban volt, hogy harminc-negyvenen szorongtunk, ám igen jó hangulatban múlattuk az időt együtt. A konyhában a nők, az összekötőben a gyerekek, míg a szobában a férfiak! Szép idők voltak! Ez lehet az oka, hogy szeretem és keresem a nagy társaságot, s próbálok minél többeket rávenni arra, hogy együtt tegyünk valami értelmeset. A játékvezetés is ezért van már gyermekkoromtól: jó társaság, elfoglaltság, kis mellékes. Aztán a versmondás is ugyanígy volt. Még középiskolában a vendéglátás mellett abban is gyakoroltam magam — állítólag nem is rosszul. — Azóta sem nyugszik, igaz?- Középiskola után a legszínvonalasabb vendéglátásból jöttem haza a későbbi feleségemhez. Átmentem a tanácshoz dolgozni, s elvégeztem a főiskolát. Később igazgatóként talán sikerült olyan embereket lehívnunk, akiknek a jelenléte megpezsdítette városkánk életét. Aztán mikor kirepültek a gyerkőcök, hirtelen üresség vett körül minket a nejemmel, s ő biztatott, hogy valósítsam meg gyermekkori álmom, vigyem színre a János vitézt. így vágtam hát bele újabb „őrületemnek”, a színjátszó körnek a létrehozásába. Ázt hiszem, sikerrel. Kicsit úgy vagyok ezzel: nagy feladatokat kell megcéloznunk ahhoz, hogy legyen is belőle valami!- Jól sejtem, hogy még mindig vannak vágyai, megvalósítandó ötletei?- Két nagy álmom van. Az egyik, hogy rendszeres véradóvá váljon az egész nagy családom. Bár ez egyszer, egy alkalom erejéig sikerült. A másik, hogy a feleségemmel jövőre a harmincadik házassági évfordulónkat az Eiffeltorony tetején ünnepelhessük. No, ezeknek a megvalósítása még hátra van. Mit gondol, sikerül? T. FODOR ILDIKÓ Ahol a lakók pótcsaládot kapnak ke példája. A férfi bal lábát érszűkület miatt amputálták, két mankóval közlekedik. A szobában épp egyedül van, mert Erzsiké az ebédlőben terít az ebédhez. A 67 éves férfi elmondja, hogy amikor az otthonban megismerkedtek, mindketten özvegyek voltak. Példájuk bizonyítja, idős korban is van szerelem. Immár öt éve élnek boldogan. Erzsiké a főkönyvelő, Lányaihoz ma is hazajár. Kora miatt már nem vesz részt vetélkedőkön, versenyeken, de amikor jól érzi magát, megnézi társai szereplését. S mi hiányzik itt neki a legjobban? Az ő finom tortái. De sajnos akkor sem ehetné meg, ha elkészíthetné az otthonban kedvencét, mert cukorbeteg. Szoboszlai Istvánná Szolnokról jött. Amikor férje agyvérzést kaAz otthon egy pillanata Szociális gondozás A kisújszállási szociális gondozási központban 120 ember ellátásáról gondoskodnak. Sokszor a gondozónők jelentik a lakóknak a családot is. írásunkkal az itt élők életétbe kukkantunk be.- Az intézetbe kérelem alapján lehet bekerülni - tudtuk meg Tapasztó Szabolcs igazgatótól. - Természetesen az elbírálásnál mindenkor előnyt élveznek a kisújszállási lakosok. Az elhelyezés 2- 3-4 ágyas szobákban történik. Az orvosi ellátás biztosított, de minden helyi lakos maradhat saját háziorvosánál is. Öröm, hogy intézetünk egyre népszerűbb nemcsak a városban és a környékén, hanem az egész országban. A lakók mindennapi életét igyekszünk rendszeres programokkal, kirándulásokkal színesebbé tenni. Az új épületben két- és négyágyas szobákban élnek a lakók. Először Kovács Gizellát látogattuk meg. — Egy szál magam vagyok. Ez is szerepet játszott abban, hogy három éve bejöttem az otthonba- mondja Giziké, aki ottjártunkkor éppen a télikabátjait rendezgette. Nemrég volt bevásárolni, ötezer forintot költött el csokoládéra, szaloncukorra, mert nagyon imádja ezeket. Közben az is kiderül, egy világutazóval beszélünk. Járt New Yorkban, Washingtonban és Szentpétervárott is. Szekrénye alján doboznyi fotó őrzi az utak emlékét. A szobájában sokat tévézik, a „csuhé-puhés” filmek a kedvencei, szereti, ha repülnek a pofonok. Magas vérnyomását gyógyszerrel, hátgerincferdülését pedig Hajdúszoboszlón kezelik. Giziké ő osztja be a pénzt — magyarázza a férfi. S az is hamar kiderül, Monoki Albert a két mankó miatt nem zárkózott be, aktívan részt vesz a közösségi életben. A szobában több díj őrzi egy-egy nótaverseny emlékét. Nagyon szereti a nótákat, de hozott már az otthonnak díjat vetélkedőkről is. Élete párja is nagyon nótás kedvű, így hamar dalra fakadnak, ha van rá alkalom. Gyermekeik elfogadták kapcsolatukat. A napokban közös Albert- és Erzsébet-napot jönnek ünnepelni hozzájuk a gyerekek. Épp Szilvási-könyvet olvasott, amikor megszólítottuk Mészáros Jánosáét. Marika néni 95 éves, Tiszaburáról érkezett ide. Két lápott, egy ideig ő ápolta. Az orvosok Szolnokon 2-3 hónapot jósoltak neki. Lídia azonban nem adta fel, felhívta a kisúji otthont. A férje itt maximális ápolást kapott, barátokat is talált, ez visszaadta életkedvét. Beköltözésük után még két évet élt. A szobában az ágyon Lídia saját készítésű keresztszemes és hímzett párnái, ágya fölött gobelinképei. A telefon pedig a családdal való kapcsolattartást jelenti.- Ma már itt érzem magam otthon, itt is akarok meghalni - mondja Lídia, aki imádja unokáit, és mindig izgalommal várja látogatásaikat. Tudja, hogy gyermekei is gondoskodnának róla, több rokona is felajánlotta ugyanezt, de úgy érzi, itt is mindent megtesznek érte. Az otthonban sok a vele korú asszony, akikkel ha kedve van, leül kártyázni, beszélgetni.- Mindent megteszünk azért, hogy jól érezzék magukat lakóink — mondta Kabainé Szabó Róza mentálhigiénés asszisztens. — Megtartjuk az ünnepeket, a születés- és névnapokat. A farsang, a szüreti bál is mindig jól sikerül. Ilyenkor saját verseiket mondják el, és együtt táncolnak a nővérekkel. Naponta vannak foglalkozásaink is, most épp karácsonyi díszeket készítünk. Az egyéni beszélgetések mellett külső előadókat is hívunk, akik az időseket érintő kérdésekről beszélnek. Az óvodások és iskolások rendszeresen adnak lakóinknak műsort. Minden alkalommal ott vagyunk a megyei „Szépkorúak, de ifjú szívűek” sport- és kulturális versenyén. Agyhoz kötött betegeinknek felolvasunk, van részükre gyógytorna, és ha úgy látjuk, hogy valaki nagyon hiányolja családját, igyekszünk felvenni velük a kapcsolatot. Azoknak pedig, akiknek nincs hozzátartozója, pótoljuk a család szeretetét. DE Hajdúszoboszlón is jártak... sosem marad ki az otthonban tartott ünnepségekről. A napokban a szolnoki Szigligeti Színházban járt társaival, ahol a Játék a kastélybant nézték meg. Mint mondja, ezeket az élményeket csak itt élheti át, így egyáltalán nem bánta meg, hogy beköltözött az otthonba. Itt mindig vidám és sosincs egyedül. Sokan úgy tartják, idős korban már nincs szerelem. Hogy ez mennyire nem igaz, arra példa Monoki Albert és élettársa, Erzsinya, négy unokája és két ükunokája fotóit a könyv lapjai között őrzi. Az elmúlt évtizedekben nem volt könnyű élete. Amikor férje tíz éve meghalt, ottmaradt nyugdíj nélkül. Akkor jött az ötlet, csinálja azt, amihez ért, süssön tortákat. Az alapokat édesanyjától tanulta, így rövid idő alatt a helyi esküvőkön az ő tortáit ette a násznép. Volt, hogy több tucat torta készült egyszerre. Hívták lakodalmakra főzni is, mert mindig jól eltalálta az ízeket. Kamera az egész világ Figyelnék a központot és a középiskolákat Jászapáti A város önkormányzata ebben az évben ötmillió forintot különített el költségvetésében arra, hogy kiépítsenek egy kamerás térfigyelő rendszert a település legforgalmasabb pontjain. A közbiztonsági helyzet javulását szolgáló berendezések beszerzéséhez, a rendszer kiépítéséhez pályázatot is benyújtottak - tudtuk meg Szabó Lajos polgármestertől. A számítógépes adatfeldolgozással működő modern berendezések a nap 24 órájában tennék lehetővé a meghatározott városrészek megfigyelését. A feladatra meghatározott ötmillió forint azonban kizárólag egy esetleges pályázati támogatással együtt tette volna lehetővé azt, hogy a „figyelő szemek” megkezdhessék munkájukat a településen. Mint azt a város választott vezetőjétől megtudhattuk, az idén eredménytelen pályázat nem akadálya az elképzelés megvalósulásának, persze a kiépítés megkezdését, a működés indítását hátráltatja. Az az elképzelés, hogy a költségvetésben „pántlikázott” összeget a későbbi indításhoz szükséges technikai berendezések egy részének idei megvásárlására fordítják, s a 2003-as büdzsében ismét elkülönítenek egy keretet, amellyel pályázhatnak különböző támogatásokra. A terv szerint a város központjának egészét megfigyelné tennék a kamerákkal, valamint még a központtól kissé távolabb lévő középiskolákat és környéküket is „bekameráznák”. A polgármester reményét fejezte ki, hogy a rendszer a következő évben már megkezdheti működését. banka csaba * L I