Új Néplap, 2002. november (13. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-04 / 256. szám

I 2002. November 4., hétfő TÜKÖR 5. OLDAL MEGYEI Több vendég volt a Tisza-tónál Turizmus Gondot okoz a változás Körültekintést kémek a közútkezelők A Tisza-tavi Regionális Tu­risztikai Projektiroda érté­kelte az idei nyári idegenfor­galmi szezont. A mérleg: 12- 15 százalékkal nőtt a ven­dégéjszakák és a vendégek száma. A régióban - miként azt a szak­mai elemzés állítja - 1999-től emelkedik a vendégforgalom, s ez további növekvő tendenciát mutat. Az elmúlt évhez képest 10-12 százalékos növekedés ta­pasztalható a vendégéjszakák és a vendégforgalom adatainak tükrében, ami az országos csök­kenő tendenciát nézve figyelem­re méltó eredmény. Ezt a pozitív fejlődést támasztják alá a nyár során a különböző szolgáltatók­tól és vendéglátósoktól folyama­tosan lekért idegenforgalmi tényszámok, valamint a KSH ál­tal megküldött adatok. A 12-15 százalékos emelkedés „elköny­velésekor” nem árt tudni, hogy mostanra érzékelhetően na­gyobb az érdeklődés a magya­rok körében a Tisza-tó iránt. A külföldi látogatók sorában osztrákok és németek, szlová­kok mellett olasz és lengyel tu­risták is jelentős számban láto­gattak a régióba. Míg az osztrák és német vendégek leginkább a horgászat miatt keresik fel a tér­séget, addig a lengyelek Berek­fürdő és Tiszaújváros gyógytu­­risztikai kínálata miatt érkeznek a Tisza-tóhoz. Mind a bel-, mind a külföldi vendégek utazási célját elemez­ve megállapítható, hogy nőtt az ökoturizmus jelentősége és sze­repe, növekedett az igény a víz­zel kapcsolatos programok, a csónakázás, a csónakáztatás, a szervezett hajótúrák, a kajak-ke­­nuzás, a horgászat-horgászta­­tás, a madármegfigyelés iránt. A vonzerő részét képezik a kerék­pározási, lovaglási lehetőségek, s jól látszik: előtérbe került a ter­mészetközeli élmények utáni vágy-___________________ta Kevesebb marha, több baromfi (Folytatás, az 1. oldalról) A juhtartás tovább mérséklő­dött, az augusztusi állatszámlá­láskor 57 ezer juhot regisztrál­tak, az egy évvel ezelőttinél hat százalékkal kevesebbet. A gyap­jasok döntő hányada - 87 szá­zaléka - egyéni gazdálkodók tulajdonában volt. A megyében nevelt baromfi­félék száma (tyúk, gyöngyös, li­ba, kacsa, pulyka összesen) megközelítette a 2,5 milliót, ez hat százalékkal több, mint egy évvel korábban. Ezen belül a tyúkállomány kétmillióra növe­kedett. L. z. lámpák összehangolását. Itt legfőbb szempont az volt, hogy a főúton közlekedők minél gördüléke­nyebben haladhassanak, tehát ha valaki zöld jel­zésnél érkezik az első lámpához, akkor tilos jel­zés nélkül haladhasson végig a központon. Az összehangolással együtt a Heves felől Bu­dapest felé igyekvőknek egy újabb sávot nyitot­tak. Az utóbbi változás miatt azonban az Appo­­nyi téri kereszteződés forgalmi rendjét teljesen át kellett alakítani. A főútra merőleges két (Attila, Thököly) utca felől azonban úgynevezett „tele­­zöldes” irányítást vezettek be. Antal Ákos, a Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Közútkezelő Kht. jász­berényi üzemigazgatóságának vezetője is meg­erősítette, hogy a lakosság első reakciói nem egy­értelműen pozitívak a változással kapcsolatban. A főúton áthaladók jó ré­sze egyelőre nem nagyon akarja figyelembe venni a forgalmi változásokat, s mi tagadás, ez gyakran balesetveszélyes helyze­tekhez, torlódásokhoz vezet. A közlekedési szakemberek azonban állítják, hogy egy rövid, átmeneti időszakot köve­tően megszokják az au­tózók az új rendet, és gördülékenyebbé válik a közlekedés. Nem kell mást tenni, mint betarta­ni a KRESZ szabályait. Addig viszont mindenki­től még a szokásosnál is nagyobb körültekintést kért az üzemigazgatóság vezetője. Egyelőre még sok esetben mutat kaotikus képet az Apponyi téri kereszteződés fotó. s. j. __________________banka csaba A 31-es főút teherforgalmának minél gyorsabb átvezetését kívánták megoldani azzal a forgal­­mirend-változtatással, amellyel a Jászberény központjában közlekedők egyelőre csak is­merkednek. A szakemberek állítják, hogy bi­zonyos átmeneti időt követően gördüléke­nyebb lesz a közlekedés. JÁSZBERÉNY A 31-es főút Jászberényen átvezető szakaszának hatalmas forgalma régóta okoz problémát a köz­lekedőknek és ad megoldandó feladatot a közle­kedési szakembereknek. Néhány nappal ezelőtt fejezték be a Lehel vezér téren, a Szövetkezet úton, illetve az Apponyi téren lévő közlekedési Kölcsön? De mennyiért? Pénzügy Koleszár István nagyon egyszerű­en határozta meg az uzsorakamat fogalmát: „olyan kamat, amely lé­nyegesen meghaladja a banki ka­matszintet”. Mekkora most ez a szint, vagy inkább mekkora a ma legmagasabbnak tekinthető ban­ki kamat? Ezt nehéz meghatároz­ni, ismerni kellene hozzá vala­mennyi bank valamennyi hitel­­konstrukcióját, ám a gyakorlatí tapasztalat szerint 20-22 száza­léknál nemigen létezik ma maga­sabb banki hitelkamat. Az 50 szá­zalék tehát már egyértelműen uzsorakamatnak tekinthető. A kérdés azonban akkor úgy merül föl, hogy ha a bank mond­juk 20 százalékra ad hitelt, ki ve­szi igénybe az 50 százalékosat? Ma ugyanis országos szinten lényegében telített a bankszektor, soha nem volt ennyi bank Ma­gyarországon. A piac törvényei itt is érvényesek, a nagyobb kínálat javított a kamatszinten és a szol­gáltatások színvonalán, azaz ha sok bank közül lehet választani, ez kamatcsökkentő tényező. Egy bank ugyan kínálhatná a hitelét magasabb kamattal is, csak ép­pen ki volna olyan őrült, hogy azt veszi igénybe, és nem a számára kedvezőbb ajánlatot? Kik adják az uzsorakamatot, és főleg kik veszik igénybe? A pénz­intézeti törvény meghatározza, hogy melyek a banki tevékenység feltételei, és ezek a feltételek igen szigorúak, a hitelnyújtás pedig még ott is a legmagasabb kategó­riába tartozik. A bankok azonban a hitelt feltételekhez kötik, vizs­gálatokat végeznek a hitelnyújtás előtt, és van, aki ezen a szűrőn nem megy át. Egyébként azok a személyi hitelek a legdrágábbak, amelyeknél nincs megfelelő fede­zet. A jó fedezettel rendelkező adósok kapnak kedvezőbb felté­telekkel kölcsönt, tehát a banki kamat is ott a legmagasabb, ahol a legnagyobb a visszafizetés koc­kázata. A banki kamatok többszörösé­ért azonban olyanok kínálhatnak hitelt, akik nem rendelkeznek a megfelelő engedéllyel, és esetleg illegális forrásból származik a hi­telbe adott pénz. A magas kama­tú kölcsönt pedig azok veszik igénybe, akik vagy illegális tevé­kenységet folytatnak, vagy igen nehéz helyzetben vannak. Legá­lis tevékenység esetén ugyanis van egy kamathatár, amely fölött már nem érdemes hitelt fölvenni. Aki pedig a túlélésért küzd, az legföljebb ilyen hitellel csak elo­dázza a szükségszerű pénzügyi összeomlást. Mindennek a sum­májaként lehet megállapítani, hogy a banki kamat többszörösé­re rúgó kamatra kapható kölcsön esetén élhetünk a gyanúval, hogy valami nem tiszta az ügyben. Az uzsora azonban létezett, amióta a pénz létezik, és hiába büntethető, valószínűleg létezni is fog, amíg lesz rá igény, lesznek felelőtlen emberek, akik nem vetnek szá­mot anyagi lehetőségeikkel, lesz­nek illegális tevékenységet folyta­tók, vagy nehéz helyzetben lé­vők, akik már csak a csodában re­­ménykedhetnek.__________a«. Az egyik lapban kölcsönt ajánló hirdetés jelent meg, és utá­naszámolva kiderült, hogy a kamat az 50 százalékot közelíti. A fáma azonban több száz százalékos kamatokról is szól. Ko­leszár Istvánt, a Magyar Külkereskedelmi Bank szolnoki fi­ókigazgatóját arról kérdeztük, hogy mitől uzsorakamat egy kamat, és mi rejtőzhet az ilyen ajánlatok mögött. Nézőpont ZSOLDOS GYÖRGY Toborzó Meglehetős vihart kavart egy amerikai lap, a Fo­reign Affairs cikke, mely szerint Magyarország el­nyerte a NATO legkiábrándítóbb tagja címet. Mi több, a cikk szerzője, aki egyébként biztonságpo­litikai szakértő, javasolja, hogy hozzanak létre egy olyan mechanizmust, amely akár ki is zárhat­ná a tagságra méltatlan országokat. Persze ezután a NATO-főtitkár szóvivője igyekezett tompítani a kissé velős véleményt, de egyértel­műen kiviláglik, a szövetség némileg türelmetlenül szemléli a ma­gyar hadsereg lassúnak vélt modernizációját, illetve az észak-atlan­ti tömbbe lépéskor megtett ígéretek teljesítését. Ezt nem hivatalos formákban már többször is jelezték. Ahhoz képest, hogy a koszovói válság idején a NATO-szövetsé­­gesek valósággal hozsannáztak Magyarország hozzáállásával kap­csolatban, ez a fordulat kissé lehan­goló. Persze nem meglepő, hogy ho­ni politikusaink reagálása alaposan megoszlik, van, aki megadóan bólo­gat, de ellenvélemények is elhang­zottak. Mert vitathatatlanok azok az erőfeszítések, melyek a hadsereg professzionálissá tételét szorgal­mazzák. Én például barátaim közé sorolhatok olyan katonatisztet, aki tanulmányai során már több NATO-országban megfordult. És a sereg, hogy minél több hivatásos katonát toborozhasson, még a Big Brother ajánlatát is elfogadta, bár voltak szakértők, akik ódzkodtak ettől a lépéstől, féltve az egyenruha presztízsét. Utólag bebizonyo­sodott, hogy a félelem alaptalan volt. így történhetett meg tehát, hogy a Nagy Testvér házát kommandósok rohamozták meg, a lakók nem kis örömére. (Milyen édesek! - sóhajtott Éva, és olyan étvágy­­gyal nézett a marcona hadfiakra, mint Jánoska, a macska az agyon­hajszolt tyúkokra.) Az időzítés talán nem volt a legszerencsésebb, hiszen ekkor zajlott a moszkvai túszdráma is, de rossz érzéseink hamar elmúltak, különösen akkor, midőn megismerhettük a kom­mandósok parancsnokát. Makrai alezredes igazán megnyerő volt, imponálóan tudta kezelni még a renitens személyeket is. Röviden: profi volt, minden értelemben. Aki olvasta a Láthatatlan légiót, mindvégig érezhetett némi rejtői hangulatot, de végül is a csapat összerázódott. Persze a NATO nem ilyen seregről álmodik, de az is tény, hogy a honvédség honlapjának látogatottsága kilencszeresére nőtt. Elkönyvelhető hát: ez sikeres kommandós akció volt, bár csil­lagok nem hullottak, de emléklap jutott minden testvérkének. Még megérjük, hogy megannyi toborzóplakáton nemsokára fel­tűnik Zsanett álezredes terepszínűre sminkelve (ebből még a koz­metikai cégek is profitálhatnak), a távolból pedig Szabolcs integet neki telesírt zsebkendővel... Az anyanyelvi nevelésről Karcag A Nagykun Református Általá nos Iskola minden évben bekap csolódik az országos szakmai napok rende­zésébe. Mint Földváriné Simon Ilona igazgatótól megtudtuk, tartottak már drámapedagógiai, minőségbiztosítási té­makörben szakmai fel­készítést, legutóbb az anyanyelvi nevelés volt a továbbképzés témája. A szakmai napon hatvan pedagógus vett részt. Elő­adás hangzott el a kommuniká­ció tanításáról az 1-8. osztályok­ban, figyelembe véve az életkori sajátosságokat, valamint a 4-5. osztály közötti átmenet problé­máiról a kerettanterv tükrében. A továbbképzéssel céljuk egy olyan pedagógiai kommunikáció kialakítása volt, amely segíti a ta­nulók tudásának, személyiségé­nek, szociális képességeinek fej­lesztését. Fontos pedagógiai fel­adat az átmenet prob­lémáinak megkeresé­se, lehetséges megol­dása, szakmai mód­szertani segítség­­nyújtás. A jelenlévők példákat láttak arra is, hogy az életkori sajátosságok figye­lembe vételével ho­gyan módosítsák a kerettanterv alapján eddigi tanítási gyakorlatukat. A szakmai napon túl az iskola továbbra is segít a pedagógusok­nak, és a tanácsadás folytatódik: lesz még szó a nyelvi készség fej­lesztésének módszereiről, így a szövegalkotás és helyesírás keret­­tantervi módosítását ismerhetik meg a pedagógusok._______de Lesétáltak a térképről A Rotary vendégeként Belgiumban TTrdei Kata, a szolnoki Varga Kata­­^lin Gimnázium tanulója idén nyáron, júliusban két hetet töltött Belgiumban. Két hét Belgiumban ma már szerencsére nem olyan nagy dolog, hogy ezért külön írni kellene róla, ám ő a Rotary Club vendége volt, és különleges programon vett részt. Szolnok Mindenki Kataként emlegeti. Amikor ta­lálkoztunk, először megkérdeztem tőle, hogy miért pont Kata, miért nem Katalin, Kati vagy Katica... — A Katalin túl komoly - mondta meggyőződéssel. — Nekem olyan Kata­­arcom van. Engem meggyőzött, az olvasók pedig a kép alapján eldönthetik, hogy így van­­e. Azután komolyabb dolgokra terelődött a szó.- A Rotary Clubnak az egyéves külföl­di úton kívül vannak rövidebb, kéthetes útjai is, amelyeknek egyetlen célja, hogy a kiutazó megismerjen egy országot, te­remtsen kapcsolatokat, és nem utolsó­sorban tanulja meg, hogyan kell külföld­ön járni-kelni, utazni, tájékozódni...- Hogyan sikerült? — Indulás előtt fölhívott egy férfi, és el­mondta, hogy ő vár a brüsszeli repülőté­ren. Sárga ing és fekete nadrág lesz rajta. Én meg elmondtam, hogy Rotary-trikót viselek majd. Amikor azonban leszállt a gép, a fogadócsarnokban öt férfin volt sárga ing és fekete nadrág, rajtam pedig a hátizsák eltakarta a Rotary-emblémát. így is találkoztunk végül, csak egy kicsit nehezebben.- A program mennyiben tért el a ha­gyományos vendégprogramoktól? — Eltért, elég alaposan, de ennek csak örülhettem. Volt egy pár órás szabad program Brüsszelben, amihez kaptunk egy térképet a belvárosról, azután szét­engedtek minket. Mi „lementünk a tér­képről”, azaz kijutottunk a külvárosok­ba, és eltévedtünk, de láthattuk, hogy nem az egész város olyan, mint a turis­táknak mutogatott belváros. Megdöbben­tő volt az életszínvonalbeli különbség né­hány utcányi távolságban. Mesélt az idegenforgalmi nevezetes­ségként számon tartott, képekkel díszí­tett metróállomásokról, a rajzfilm- és képregénymúzeumról, mivel a belgák büszkék arra, hogy náluk született meg a képregény műfaja, és olyan rajzfilmfigu­rák, mint például a hupikék törpikék. Ez azonban még mind belefér a ha­gyományos turistaprogramba. Kata azonban olyasmiről is beszámolt, amivel a turisták aligha találkoznak. — Egy napra elvittek minket felügyelő­nek egy nyári gyermektáborba, ahol bel­ga és külföldi diákok főleg bevándorlók gyermekeit nyaraltatták. Meglepetés és rendkívüli program volt a mocsárlátoga­tás is. Olyan területen jártunk, amelyet dagálykor elönt a tenger...- Mi lehetett a céljuk ezzel a program­mal?- Belgium és Hollandia területének nagy része mélyföld, amely a tenger szintjénél alacsonyabban fekszik, és a két ország örökös harcban áll a tengerrel. Ebből adtak ízelítőt. Waterloo volt az utolsó állomás, amely egy kissé Pusztaszerre emlékeztette Ka­tát.- Ott is van körkép, amely a csatát áb­rázolja, de van terepasztal, és fűmen is meg lehet nézni, hogyan folyt le az ütkö­zet. Az utolsó vacsorán zászlót cseréltek, minden diák országának himnuszát is el­játszották. Nem sokkal a hazatérése után belga fiatalok jöttek Magyarországra ha­sonló céllal, és Szolnokra is ellátogattak Erdei Kata néhány napra. Kata kötelességének érez­te, hogy velük legyen, segítsen a vendég­látásban. B.A. * I \ i Féltették az egyenruha presztízsét

Next

/
Oldalképek
Tartalom