Jászkun Krónika, 2002. október (10. évfolyam, 229-254. szám)
2002-10-03 / 231. szám
2002. Október 3., csütörtök ALMA MATER 7. OLDAL ÉPÍTÉSZETI, FAIPARI ÉS KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI SZAKKÖZÉP- ÉS SZAKISKOLA - SZOLNOK Diákjai mellett maga is fejlődik Ha egy szakmát nyújtó tanintézmény a képzőiskolák között a legjobb akar maradni, akkor a gazdasági, társadalmi, munkaerő-piaci változásokkal egy időben kell mozdulnia. Ezt tette az Építészeti, Faipari és Környezetgazdálkodási Szakközép- és Szakiskola is, ezáltal az országban mindig is az egyik legsikeresebb tanintézmények közé sorolták. 1972 2002 Nagy utat járt be az Építészeti, Faipari és Környezetgazdálkodási Szakközép- és Szakiskola jelenlegi felépítményi szintjéig. Az 1972- es - vízügyi ágazattal történő - elindulása óta számos intézményi összevonást, szerkezetátalakítást, leépítést és bővítést élt meg. Mint főnixmadár, haló poraiból éledt újjá, sokszor a megszűnés gondolata is felmerült egyes fejekben. Persze nem az iskola vezetése vagy a tantestület fejében, mert az elöljárók és a tanárok mindig rátaláltak arra a kita- posatlan ösvényre, amely a továbbéléshez vezetett. Ma már nincs működési zavarban a tanintézmény, hiszen olyan felmenő rendszerű képzési hálózatot alakított ki, amely belső konstrukcióban is átmenetet képez a középfokú és felsőfokú képzés területén. Az alábbiakban sorra vesszük 1972-től 2002-ig a képzési szerkezet változását. Egykori és mai diákok, illetve a tanintézmény tevékenysége iránt érdeklődők apránként szemezgethetnek az iskola gyümölcsöző fejlődéséből. A KÉPZÉSI SZERKEZET VÁLTOZÁSA 1972-74: Négyéves középfokú képzési célú szakközépiskola szerkezetben, érettségi-képesítő vizsgával záródó képzésben: víz- építő-vízgazdálkodó ágazaton egy osztály évfolyamonként. 1975-84: - Négyéves középfokú képzési célú szakközépiskolai szerkezetben nappali tagozaton, érettségi-képesítő vizsgánál záródó képzésben: vízépítő-vízgaz- dálkodó, víz- és szennyvíztechnológus ágazaton egy-egy osztály évfolyamonként. — Levelező tagozaton a nappali tagozat szerinti ágazatokon: 8 osztályt végzetteknek négyéves érettségi-képesítő vizsgával záródó képzés, érettségizettek részére kétéves, képesítő vizsgával záródó képzés.- Technikusképesítő vizsgára felkészítő tanfolyamok és vizsga a vízgazdálkodó és a víz- és szennyvíztechnológus technikusi szakokon a kétéves szakmai gyakorlattal és érettségi-képesítő vizsgával rendelkezőknek (felfutó jellegű, egyre bővülő képzés). 1984-93: - Ötéves műszaki szakközépiskolai szerkezetben (4. osztály után érettségi vizsga, 5. osztályt követően technikusképesítő vizsga): települési vízgazdálkodó, területi vízgazdálkodó, víz- és szennyvíztechnológus, magasépítő technikus (1986-tól).- Technikusképesítő vizsgára felkészítő tanfolyamok és vizsga a korábban, a négyéves szerkezetben végzettek részére (egyre csökkenő, az ötéves technikus- képzés bevezetése miatt).- Külföldi tanulók képzése (két osztály) területi vízgazdálkodási technikus és vízkútfúró technikus szakon.- Vállalati megrendelésre végzett képzések: vízműkezelő szakmunkás, csatornaműkezelő szakmunkás, hidrotechnológus, geodéziai eszközök kezelésére betanító tanfolyam. 1993-tól: - Az „Emberi erőforrások fejlesztése” világbanki projekt „Ifjúsági szakképzés” alpro- jektje keretében: környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoportban két osztály, építészeti szakmacsoportban egy osztály évfolyamonként..- A Munkaügyi Központ támogatásával pályakezdő munka- nélküliek részére: általános és alkalmazott számítástechnikai tanfolyam (500 óra).- Saját tanulóknak jogosítványt adó képesítések (jármű, kishajó, gépkezelői) és számítás- technikai képzettséget adó vizsgák szervezése (számítógép-kezelői, AUTO-CAD-felhasználói) 2000-től: A képzési kínálat bővült: felsőfokú akkreditált képzésekkel (hulladékgazdálkodási technológusi, valamint faipari termelésszervezői szakokon), a tanfolyami szakmunkásképzés a vízügyi szakmák mellett: környezet- védelmi szakmákkal (pl.: települési hulladékgyűjtő és -szállító). A Tószegi úti tanműhely számos szakmacsoport bázishelye. A képzés az 1974-ben épült műhelytermek falain belül is kívül is javában zajlik Műholdas kapcsolat Az Építészeti, Faipari és Környe- minősítik a hazai vizeket. Ezt a zetgazdálkodási Szakközép- és módszert egyébként korábban Szakiskola megyei bázisiskola- többször is tesztelték már Görögként bekapcsolódott a BISEL-, országban és Hollandiában is. A majd a GLOBE-programokba, GLOBE-program egy amerikai ta- melynek keretében az intézmény lálmány, szintén a környezeti neA diákok állandó vizsgálat alá veszik a környezetüket tanulói a felszíni vizek, a levegő és a talaj állagát, valamint a nö- vényborítottságot vizsgálják. A programokról Válentinné Báldos Éva tanár, a BISEL-projekt területi vezetője számolt be:- Rendkívül értékes mindkét program, már csak azért is, mert a gyermekek környezettudatát fejleszti. A BISEL-nél a diákok a környező folyóvizekben élő mak- rogerinctelenek állapota alapján velésben játszik fontos szerepet. A föld 96 országának mintegy tízezer diákja kapcsolódott a hálózatba. A legérdekesebb a gyerekek számára is az, hogy a Tószegi úti tanműhely körül végzett vizsgálatok egy műholdas rendszeren keresztül a washingtoni központba jutnak, ahol hasznosítják a mi diákjaink méréseredményeit. A diákok érdekében Szinte diákokká válnak azok a ta- lök, a diák és a gyermekvédelmi nárok, akik nap mint nap a tanú- felelős között. Számos fenyegető lók érdekében tevékenykednek, tényezőt (cigaretta, alkohol, akik a család mellett a legfőbb tá- drog) időben kell tünetmeghatá- maszai lehetnek a gyermekeknek. Siposné Sós Tünde és Csi- demé László Csilla segítő kezeire mindig számíthatnak az építőipari iskola diákjai. Tünde kémiát tanít, miközben a diákönkormányzat segítő tanára is egyben. Mondja, ebben az iskolában a fiúk ; dominanciája erősebb, s nem csupán azért, mert ők vannak többen, hanem az elmúlt időszak tapasztalatai alapján ők az aktívabbak is. Szerinte feltalálják mindig magukat a gyerekek, de elsősorban ötletekben kell nekik rozással érzékelnie valamelyik segítenie. A hagyományos ren- „láncszemnek” de a problémát dezvények mellett egyébként szá- megelőzendő, előadásokat, ren- mos új programot is szerveznek a dezvényeket szerveznek a tanu- diákok bevonásával. A földrajzta- lók részre. A hátrányos helyzetű nár Csilla az iskola gyermek- és if- és veszélyeztetett gyermeket nem júságvédelmi felelőse. Úgy gon- büntetni, hanem segíteni kell — dolja az osztályfőnök az a sze- tartja Csilla, nagyon helyesen, mély, aki összekötő kapocs a szü-___________________________1 Tünde (elöl) és Csilla a legközelebb állnak a diákokhoz Új felsőfokú képzés Az Építészeti, Faipari és Környezetgazdálkodási Szakközép- és Szakiskola hat évre visszamenőleg próbálkozott együttműködésre bírni a soproni Nyugat-magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Karát. A megállapodás idén létrejött, a szolnoki tanintézmény megkapta az akkreditációt is, így ez év szeptemberétől beindult a felsőfokú szakképzés. Mint azt Kővágó Györgynétől, a I. számú tagintézmény vezetőjétől megtudtuk, a sorban a második képzési terület a felsőfokú faipari szakoktatás. Az intézményi akk- reditáció birtokában 2000-ben már egy 32 fős csoport megkezdte a tanulmányait felsőfokú szakképzésben (hulladékgazdálkodási technológus). A 2002 februárjában történt megállapodás alapján szeptembertől pedig létrejött a szolnoki intézményben az akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzés a faipari termelés- szervezői szakon is — egyelőre egy osztállyal.- Az országban három városban, Sopronban, Nyíregyházán és Szolnokon nyílt lehetőség a képzés beindítására - mutatja be az új képzési lehetőséget a tagintézmény-vezető. — A faipari termelésszervező képzés, mint új oktatási forma, az érettségivel rendelkezők számára kíván korszerű, piacképes tudást biztosítani. A képzés a Nyugat-magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Karának jelenlegi képzéséhez illeszkedő felsőfokú szakképzés. A szolnoki intézmény a bútoripari, az épületasztalos-ipari és kárpitosipari szakirányba képez felsőfokú szakembereket. A képzés nappali tagozaton négyszemeszteres. Minden vizsgaidőszak után kötelező üzemi gyakorlaton vesznek részt a hallgatók a Manual, illetve a Faipari Kft.-knél. A képzést sikeresen befejezők faipari szakmai, informatikai, gazdaságiam menedzsment és nyelvi ismereteik, valamint jártasságuk segítségével alkalmassá válnak a faiparban a termelésszervező területen önálló tevékenységek ellátására. További célja a képzésnek, hogy azon hallgatóknak, akik tanulmányaikat magasabb szinten kívánják folytatni, továbbtanulási lehetőséget kínáljon — hangsúlyozta Kővágó Györgyné. A vezető arról is beszámolt, hogy az I. számú tagintézményben, az iskola szakmai szerkezetének megfelelően, a szakiskolában kőműves-, burkoló-, festő-, ács-, fényező- és asztalosszakmára négy osztályt indítottak, míg a szakközépiskolában a faipari technikusi szakra egy csoportot. Aranyba öntik iskolájuk nevét Az Építészeti, Faipari és Környezetgazdálkodási Szakközép- és Szakiskola évről évre az ország legsikeresebb szakképzőműhelyének bizonyul. Diákjai nem csupán indulnak a különböző tanulmányi versenyeken, hanem többnyire az élen végeznek. A sikeres fiatalokat Szekeres János, a II. számú Tagintézmény műszaki igazgatóhelyettese mutatta be. Az éppen sorozásról beesett 24 esztendős Katona Gábor koránál fogva természetesen nem manapság, hanem évekkel korábban szerzett remek eredményeket a tanulmányi versenyeken. A nyáron végzett ugyanis a szarvasi Tessedik Sámuel Főiskolán, ott, ahová valaha a környezetgazdálkodási szakmai versenyen elért helyezése miatt felvételi vizsga nélkül vették fel. Noha egykoron pilóta szeretett volna lenni, Gábor a vizes szakmában kötött ki, hiszen nemrégtől már alkalmazottja a vízügyi igazgatóságnak. A rákóczifalvi Pálinkás Ferenc végzős a környezetvédelmi, vízAz iskola legeredményesebb tanulóinak egy csoportja gazdálkodási szakon, technikusjelölt. Négyéves képzés után tette le az érettségit, így csupán egyéves lesz számára a technikusi minősítés megszerzése. Agrártudományi egyetemre készül, erre kiváló alapnak mutatkozott a környezetgazdálkodási középsuli. Rácz Imola szintén a technikusi okleveléért küzd manapság, Marosvásárhelyről költözött családjával Szolnokra. A nagymamája műszaki rajzoló volt, és az ő személye volt az indíték arra, hogy Imola a magasépítő szakon próbálkozzék. Halkan bevallja, hogy mamája nemegyszer segített neki a műszaki rajzoknál, s reméli, mihamarabb viszonozhatja majd nagyszülője ebbéli támogatását. A kunhegyesi Oláh Nándor kollégiumban lakik, ő az egyike azoknak, akik iskolatörténelmet írva először végeznek majd az akkreditált felsőfokú hulladékgazdálkodási szakon. Abban bízik, ha jó eredményt ér el, vizsga nélkül felvételt nyer a szarvasi főiskolára. Már csak azért is, hogy a katonaságot megússza. A helyi DÖK-elnök Ábrahám Rita Judit. Nem csupán a környezetvédelmi diákkör aktív tagja, hanem számos dolgozatával indul a különféle szakmai pályázatokon is. Vizsgálta már a Közép- Tisza Vidéki Tájvédelmi Körzet élővilágát, a Velencei-tó vízminőségét, az Őrség településeit. Diákvezérként, az iskolája részvételével és a Fiumei általános iskolával közösen számos rendezvény szervezője is. Külön oklevéllel jutalmazták a Humán Szolgáltató Egyesület által szervezett „Fiatal Önkéntes Segítők” képzésén. Zala Ádám az AUTOCAD idei dunaújvárosi tantárgyi döntőjében második lett, Andó János Tibor pedig ugyanebben a szakma- csoportban a komplex döntőben ért el harmadik helyezést. Az Ybl Közművelődési Tanulmányi Versenyen a kastélytervező, -építő kategóriában másodikként értékelték pályaművét. G. Nagy Orsolyát és Csesznik Zsuzsannát Sajó Elemér-díjjal tüntették ki, míg Érsek Gábor a megyei történelemversenyen szorgoskodott össze egy második helyet, Godó Kittit pedig sportolói eredményei folytán beválasztották a Héraklész- programba. Rajtuk kívül még számos diák öregbíti iskolája jó hírnevét. Gratulálunk nekik! Az oldalpár az iskola és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az oktatási intézmény viseli.
