Jászkun Krónika, 2002. október (10. évfolyam, 229-254. szám)

2002-10-22 / 247. szám

2002. Október 22., kedd ALMA MATE R 7. OLDAL KINIZSI PÁL GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA - ABONY SZAKTANÁR KERESTETIK. Erősítésre vár az intézmény fia­tal, lelkes pedagógusgárdája. A vezetőváltás következtében ugyanis egy biológia-kémia sza­kos tanári állás betöltetlen ma­radt, amelyre még várják a je­lentkezőket. Német, angol emelt szinten A sport szerepének megerősödése mellett a jövő szeptem­bertől tervezett „reformok” másik fontos alkotóeleme az el­méleti képzés átformálása. Hazánkban az EU-csatlakozás küszöbén az idegen nyelvek ismerete mind inkább felérté­kelődik. Ezt felismerve az abonyi gimnázium pedagógusai emelt szintű nyelvi képzés bevezetésén dolgoznak. Nyelvvizsga, ötödév, egyetem Bodócs Gergő, Szabó Gyöngyi és Szabó András - igazi egyéniségek Három arc a száznegyven- négyből. Szabó Gyöngyi, Bo­dócs Gergő és Szabó András azonban a Kinizsiben nem csupán egy-egy diák a sok közül. Háía az intézmény családias jellegének, ők osztály-, évfolyam- és isko­latársaikkal együtt vala­mennyien egyéniségek, aki­ket az abonyi alma mater falai között nem csupán bő­séges ismeretanyaggal vér­teznek fel az életre. Gyöngyi egyébként a gimnázium egyik legjelesebb reprezentánsa. Különösen idén szeptember óta, amikor a tizenkettedik osztályba járó ifjú hölgy egy „C” típusú, az­az szóbeli és írásbeli nyelvvizsga megszerzésével öregbítette isko­lája hírnevét. — Egész életemben izgattak a kihívások, nem szoktam elmene­külni a nehéz feladatok elől - vallja önmagáról. Márpedig volt idő, amikor Gyöngyi valószínűtlennek tartot­ta, hogy valaha nyelvvizsgája le­gyen. Általánosban ugyanis még gondjai voltak ezzel a tantárgy- gyal. A Kinizsiben viszont annyi­ra megszerette az angolt, hogy azóta már a némettel is „kacérko­dik”. Teheti, hiszen friss bizonyít­ványa birtokában mentesül a nyelvórák és az angol érettségi alól. Tizenegyedikes névrokona: Szabó András és egy évvel idő­sebb „kollégája”, Bodócs Gergő nincs ilyen könnyű helyzetben, ám azért ők sem szomorkodnak. Az Albertirsáról és Ceglédbercel- ről bejáró, szakközépiskolás fiúk ugyanis gazdasági informatikus­nak tanulnak, amely manapság a legkeresettebb szakmák egyike. Mindketten erősen gondolkod­nak azon, hogy a Szegedi Egyete­men tervezett továbbtanulás előtt nem volna-e érdemes elvé­gezni a mélyebb ismereteket nyújtó ötödévet. Már csak azért is, mert az meggyőződésük: az itt eltöltött esztendők családias han­gulatához foghatót egyetlen okta­tási intézményben sem találná­nak. Az emelt szintű gimnáziumi osz­tályok a következő tanévtől in­dulnak - tudtuk meg Gálné Mó­di Brigittától, a fejlesztést koordi­náló nyelvi munkaközösség ve­zetőjétől. A diákok tehát 2003-tól már angolra és németre is jelent­kezhetnek. A tanulókat az előze­tes nyelvismeretük alapján nem válogatják, csupán kommuniká­ciós és logikai készségüket igye­keznek majd felmérni a szakem­berek. így felvételizni „csak” ma­tematikából és magyarból kell az intézményt kiszemelt fiatalok­nak. A továbbiakban aztán már az érdeklődés mértéke, a gyere­kek tudása és az igények határoz­zák meg: szükség lesz-e az osztá­lyokon belül kezdő és haladó csoportok kialakítására. Az első évben az alapozás kiemelt hang­súlyt kap. A későbbiekben erre épülhet a szövegértés, valamint a beszéd- és íráskészség fejleszté­se. Gálné Mádi Brigitta tervei sze­rint a heti hatra emelt óraszám le­hetővé teszi, hogy a tanulók többsége harmadikban középfo­kú nyelvvizsgát tegyen. A munkát „házon belül” egy tavaly kialakított, jól felszerelt nyelvi labor segíti. A képzés élet­re hívásával egy időben külföldi iskolákkal is kapcsolatot keres az intézmény. A diákcsere ugyanis a kinizsisek számára is megköny- nyítené a kiejtés, illetve a beszélt nyelv elsajátítását. _________ ____ ■ Az érdekképviselet nagykövetei Sok más iskolával ellentétben a Kinizsi gimnáziumban a kö­zös programok nem „parancs­szóra” szerveződnek és a ta­nulók véleményének is súlya van az őket érintő tantestületi döntések előkészítésekor. Mindez persze bárhol megva­lósítható, hiszen nem a vélet­len műve. Csupán lelkes fiata­lok kellenek hozzá. Mondjuk olyanok, mint a Kinizsi Pál Gimnázium Diákönkormány­zatának két vezetője: a szigorú te­kintetű Tevék Szilvia és az örök­mozgó Vladut Réka. A két tizen­egyedikes lány remekül kiegészíti egymást, talán ez sikerük egyik tit­ka. Elvégre közel százötven diák érdekeinek képviseletéhez bizony éppúgy elengedhetetlen a határo­zottság, a következetesség, mint a kommunikációs és szervezőkész­A diákönkormányzat vezetői Vladut Réka (balra) és Terék Szilvia ség. Márpedig ennek ők maradék­talanul birtokában vannak. Persze mindez hatástalan volna fogadó- készség hiányában. A diákönkor­mányzat tagjait és vezetőit azon­ban a tanárok és a suli tanulói is partnerként kezelik. Ennek kö­szönhetően akár egy sportnap, vagy faültetési akció megvalósítá­sa sem állítja őket megoldhatatlan feladat elé. Ráadásul kevés diákve­zető büszkélkedhet azzal, hogy is­kolatársai nem csak tétlen szemlé­lőként, de aktív közreműködőként is előszeretettel vesznek részt a közös programokban. _______■ Jövő s zeptembertől profilváltásra készül a Kinizsi Pál Gimnáizium és Szakközép- iskola. Az intézmény élére az idei tanév­től új vezető került, aki a korábbi gyakor­lattól alapvetően eltérő képzést szeretne meghonosítani az alma mater falai kö­zött. Balangó Lászlóval, a frissen kineve­zett igazgatóval elképzeléseiről és a vár­ható változásokról beszélgettünk.- Nagy csatában nyerte el az igazgatói szé­ket? — Ellenkezőleg. Békés vezetőváltás tör­tént. Miután Szűcs Sándor igazgatói mandá­tuma lejárt, és távozott az intézmény éléről, nekem egyedüli pályázóként szavazott bi­zalmat a képviselő-testület. Az új pozícióm­mal járó felelősség persze ettől még válto­zatlan marad: szeretném bebizonyítani, hogy az iskola kollektívája és az önkor­mányzat is jó döntést hozott. — Ezek szerint máris kialakult elképzelé­sei vannak a jövőről? — Stratégiai szinten feltétlenül. Az iskola fejlődésének a tantestülettel egyetértésben új irányt szeretnénk szabni a jövő tanévtől kezdve. A Kinizsi jelenleg gazdasági-szol­gáltató illetve műszaki-in­formatikai szakirányú szak- középiskolaként és általá­nos gimnáziumként műkö­dik. Az élet azonban tőlünk is megköveteli a specializá­lódást, amelyet természete­sen megpróbálunk az igé­nyek mentén előkészíteni. Hosszú távú célunk új diák­csoportok érdeklődésének felkeltése a patinás abonyi alma mater iránt.- Bár a gimnázium or­szágos rangsorban elfoglalt pozíciójából ez nem tükröző­dik, a felvételt nyert diákok­nak meglehetősen szigorú követelményeket kell itt telje­síteniük. Ez azonban nem minden nebulóra hat csábítóan...- Ha már itt tartunk, nem árt tisztázni egy félreértést. Nevezetesen, hogy nem mutathat reális képet az a statisztika, amely bennün­ket a gimnáziumok közé sorol, miközben a Kinizsi évek óta szakkö­zépiskolai képzést is foly­tat. A kérdés másik felére pedig még ennél is kön­nyebb választ adni. Mi ugyanis nem egy könnyen elvégezhető, gyenge és súlytalan képesítést adó iskola ígéretével akarjunk növelni tanulóink létszá­mát. Sőt meggyőződé­sem, hogy a tanárok mel­lett a szülők is egyetérte­nek velem abban: a leg­népszerűbb éppen akkor lehet egy oktatási intéz­mény, ha az ott töltött évek alatt a diákok kelle­mes légkörben verseny- képes, jól hasznosítható tudást szereznek.- Hogyan képzeli ennek megvalósítását?- Elsősorban részleges, ám komoly pro­filváltással. Jövőre az emelt szintű testneve­lés bevezetésével megteremtjük egy után­pótlás-nevelő térségi gyűjtőiskola alapjait. Ezzel párhuzamosan a nyelvi és szakképzés terén is erősítünk. Előbbit külföldi kapcsola­taink bővítésével is támogatjuk, míg az utóbbi esetében felsőfokú számviteli ügyin­tézői és informatikusoktatás beindításán gondolkodunk. Mindehhez tárgyi és szemé­lyi feltételeink egyaránt adottak, sőt kifeje- zetten jónak mondhatók. ______________■ Ba langó László biológia-kémia szakos tanár, közoktatási szakértő az előző tanévben egy évig az abonyi Kinizsi Pál Gimnázium igazgatóhe­lyettese volt. Diplomáját a szegedi József Attila Tudományegyetemen, 1992-ben szerezte. Felsőfokú angol nyelvvizsgával rendelkezik, képesí­tett természettudományos szakfordító. Jelenleg az Egri Tanárképző Főis­kola tanügy-igazgatási szakértői másoddiplomás képzésének másodéves hallgatója. Balangó László Határozott célok — megújuló intézmény AZ INFORMATIKA FELLEGVÁRA. Szeptember óta mintegy két­millió forintot költött az intézmény az informatika tanterem műsza­ki fejlesztésére. A szakképzési hozzájárulásból származó forrás egy részét a számítógépek cseréjére fordították, míg a pénz többi része korszerű, a diákok szemét kímélő monitorok beszerzését teszi lehe­tővé a közeljövőben. Az iskola vezetőinek tervei szerint ezt követő- ! en, a növekvő igényeknek eleget téve, újabb nyolc férőhellyel bőví­tik majd a helyiség befogadóképességét és a kábel-internetet is beve- zetik az adatátvitel gyorsítása érdekében. _________ ___ ■ Pá l nyomdokain haladva Kinizsi Az átalakuló intézmény egyik legfontosabb jövőbeni pillére a tervek szerint a sport lesz. Ennek egyik leté­teményese Katona Sándor országosan elismert kézilab­daedző, aki egy éve testneve­lőként dolgozik a gimnázi­umban. Az iskola sportéletében várható változásokról szólva a szakember elmondta: eddig klasszikus test­nevelésórákat tartottak az intéz­ményben. A különböző évfo­lyamokon tanuló diákok zömé­ben a labdajátékok alapjaival is­merkedtek, persze az atlétikáról sem megfeledkezve. Ebben a kon­cepcióban azonban a jövő tanév­től gyökeres változások várhatók. Katona Sándor már dolgozik ugyanis egy testnevelési tagozat tervein, amely a térség sport-gyűj­tőintézményévé emeli majd a Ki­nizsit. — Az iskola új arculatát a vá­rosban évtizedek óta fontos sze­repet betöltő kézilabda és birkó­zás hagyományaira építve szeret­nénk kialakítani. Ettől függetle­nül célunk az általános tehetség- gondozás, azaz minden mozgást kedvelő fiatalt szívesen látunk — hangsúlyozta a pedagógus. Eh­hez az eddigieknél is szorosabb partneri kapcsolatot építünk a So­mogyi Imre Általános Iskolával és a helyi birkózóklubbal. Célunk egy hamisítatlan utánpótlás-neve­lő műhely megteremtése. A program gyakorlati megvaló­sításával kapcsolatban megtud­tuk, hetente öt kötelező testneve­lésóra mellett további hatszor negyvenöt percet fordítanak majd csoportos és egyéni gyakorlásra. Ilyen intenzitású szakmai munká­val biztosítható a város és a kör­nyék birkózó- és kézilabdázó-bá­zisa. Sőt a legtehetségesebbek előtt az élversenyzői, profi spor­tolói karrier lehetősége is megnyí- lik — ígérte Katona Sándor. ■ Az oldal az iskola és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az oktatási intézmény viseli.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom