Jászkun Krónika, 2002. október (10. évfolyam, 229-254. szám)

2002-10-19 / 245. szám

6. OLDAL ADÓZÁS 2002. Október 19., szombat Egyszerűsített ellenőrzések egyre nagyobb számban Top 50 — tükör a megye gazdaságáról * ADÓ A 2000. évtől napjainkig már több mint hétezer, megyénkben élő ma­gánszemélyben tudatosodott az, hogy az adóhatóság előzetes értesí­tés nélkül is jogosult elvégezni a személyi jövedelemadó-bevallások felülvizsgálatát. Az ellenőrzések számának növekedési ütemét mutatja, hogy az idén megközelí­tőleg annyi ellenőrzés történik, mint az elmúlt két évben összesen. Várhatóan a napokban fogják megkapni a magánsze­mélyek az első olyan értesítéseket, ame­lyek az 1999. évi személyi jö­vedelemadó-bevallásuk ellen­őrzésének eredményét tartal­mazzák - nyilatkozta lapunk­nak dr. Vargáné Kardos Tün­de, az egyszerűsített ellenőr­zések osztályának vezetője. — A vizsgálatokat támogató számítástechnikai háttér se­gítségével összefuttatott be­vallási és kontroll adatok alap- "" ján a jövő év tavaszán már a 2000. évi ellenőrzések eredményéről ér­tesülhetnek az adózók, és folynak az elő­készületek a 2001. évre vonatkozóan is. Aki már találkozott ezzel az ellenőrzési módszerrel, azt nem éri meglepetésként, hogy előzetes értesítés nélkül zajlik le a vizsgálat. A revizorok nem az adózónál található iratokból, igazolásokból dol­goznak, hanem az adóhatóság nyilván­tartásában lévő adatokból, amelyet az adatszolgáltatás rendszere biztosít. Az adóbevallás felülvizsgálatáról az adózó minden esetben postai úton kap ér­tesítést. Az eddig kiküldött értesítések kö­zel 90 százalékában arról kaptak tájékoz­tatást a magánszemélyek, hogy az 1998. évi bevallásokat a jogszabályok rendelke­zéseinek megfelelően készítették el. Meg kell említeni azonban, hogy egyre na­gyobb arányban zárulnak megállapítással az ellenőrzések. Nemrégiben fejeződött be azoknak a magánszemélyeknek a vizs­gálata, akik az 1998. évi személyi jövede­lemadó-bevallásukban a ténylegesnél ke­vesebb jövedelmet tüntettek fel. Ez részben abból adódott, hogy egy- egy munkáltatói igazolást elmulasztottak figyelembe venni a bevallás kitöltésekor. Igen gyakran előfordult az is, hogy a ma­gánszemélyek hibásan kiadott jövedelem- igazolások alapján — jóhiszeműen ugyan —, de tévesen állapították meg az adóköte­lezettségüket. Gyakran vezet adókülönbö­zet-megállapításhoz az is, hogy a munka- viszony évközi megszűnésekor a munkál­tatók az úgynevezett adatlapot hibásan töltik ki, vagyis a tört havi adatokat nem szerepeltetik a halmozott adatok összegé­ben, és a magánszemélyek ebből adódóan kevesebb jövedelmet vallanak be. Ezek­ben az esetekben is a magánszemélynek kell megfizetnie az adóhiányt és a szank­ciókat. Ezért javaslom, hogy az összesítő igazolások adatait minden esetben hason­lítsák össze a havi bérfizetési jegyzékek­kel. Szintén a közelmúltban fejeződött be azoknak a magánszemélyeknek a vizsgá­lata, akik az 1995. évi bevallásukban adó­hitel-állományt vallottak be, viszont az 1996. évi személyi jövedelemadó-bevallá­sukban az 1995-ben fennálló adóhitel alapjaként kevesebb összeget tüntettek fel vagy egyáltalán nem szerepeltettek befek­tetésállományt. Az 1996. évre vonatkozó ellenőrzések igencsak meglepték az érintett magán- személyeket, akik közül többen — elévü­lésre hivatkozva - kiselejtezték az irata­ikat. Ezzel kapcsolatban szeretném fel­hívni a figyelmet, hogy a bizonylatokat, igazolásokat annak a naptári évnek az utolsó napjától szá­mított öt évig kell megőrizni, amelyben az adóbevallást meg kellett tenni. 1996. esetén 1997-ben kellett benyújtani az adóbevallást, így az ötéves időtartamot csak 1998. január 1-jétől kell számítani, vagyis tulajdonképpen hat évig nem selejtezhetek ki a bizonylatok. Egyébként a bevallás kitöltésé­re vonatkozó útmutató minden évben tartalmazza a megőrzés határidejét. A megállapítások döntő többsége ami­att keletkezett, hogy a befektetésállo­mány csökkenése folytán a visszafizeten­dő adóhitelt nem, vagy - ritkább esetben - csak részben vallották be a magánsze­mélyek. A jegyzőkönyvekre érkezett ész­revételek rávilágítottak arra, hogy az adó­zók nincsenek tisztában az adóhitelre vonatkozó jogszabályi előírásokkal. Ezért fontosnak tartom kiemelni, hogy nemcsak az adóhitel igénybevételének szabályaival kell tisztában lennie annak, aki igénybe kívánja venni ezt az adóked­vezményt, hanem a visszafizetésre vo­natkozó előírásokat is ismernie kell. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy akkor is be kell nyújtani az adóbe­vallást és az adóhitel változásának leve­zetésére szolgáló táblában szerepeltetni kell a befektetés-állományt, ha az adóhi­telt változatlanul fenn kívánják tartani. A jövőben kiemelten foglalkozunk ezek­nek a magánszemélyeknek a vizsgálatá­val. Jelenleg is abban a körben vizsgáló­dunk, akinél a bevallott adatok nem egyeznek meg az adatszolgáltatásban szereplő információkkal. Az eltérés je­lentkezhet jövedelemben, de a kedvez­mények, adókedvezmények vonatkozá­sában is. Azok a felsőoktatási tandíj, il­letve a közcélú adományok utáni adó- kedvezményt igénybe vevő magánsze­mélyek számíthatnak a postás érkezésé­re, akik nem a jogszerűen járó összeget szerepeltették a bevallásukban. Szeretném megragadni az alkalmat, hogy felhívjam a figyelmet az Adóhétfő december 9-i rendezvényére, mely a „Kedvezmények a személyi jövedelem- adóban” címet kapta és a leggyakrabban igénybe vett adókedvezményeket érintő ellenőrzési tapasztalatokkal, a hibák for­rásával ismerteti meg az érdeklődőket — mondta végezetül az osztályvezető. ■ Az APEH megyei igazgatósága, vala­mint a megyei kereskedelmi és ipar­kamara közös kiadványaként ez év­ben immár hetedik alkalommal je­lent meg a megye gazdaságát, vala­mint a legnagyobb és legsikeresebb céget bemutató Top 50. A színvona­las és roppant érdekes összeállítás döntően az adóhivatal tervezési osz­tálya dolgozóinak munkáját dicséri. Fajcsákné Vojtek Magdolna osztály- vezetőt arra kértük, mutassa be ol­vasóinknak a Top 50 legfrissebb ki­adását. Mint megtudtuk, a megye legnagyobb ötven vállalkozásának adatait közlő lis­ta mellett a kiadvány tartalmazza a me­gyét leginkább reprezentáló, valamint a régió gazdasági életében kiemelkedő súllyal bíró nemzetgazdasági ágazatok külön tízes toplistáit, emellett a könyv- vizsgálói tevékenységgel foglalko­zók, valamint az egyéni vállalko­zók tízes rangsorát is. A kiadvány­ban kizárólag azon vállalkozások szerepelnek, amelyek hozzájárul­tak adataik megjelentetéséhez. A Top 50 alapvetően a nettó ár­bevétel alapján készült. A nettó ár­bevételi rangsoron kívül további szempontok szerint (export, saját tőke, foglalkoztatottak száma stb.) is csoportosították a „legeket”. A nettó árbevétel nagysága sze­rint kialakult ötvenek klubjába 2001-ben 1,9 milliárd forinttal lehe­tett bejutni. A rangsor első öt helye­zettje 10 milliárd forint feletti árbe­vételt ért el. A legnagyobb ötven vál­lalkozásnak kiemelkedő a jelentősé­ge a megye gazdaságában. A megye összes, kettős könyvvitelt vezető cé­gei számának az ötvenek mind­össze egy százalékát jelentik, ugyanak­kor a saját tőke, a nettó árbevétel tekin­tetében részesedésük meghaladja az öt­ven százalékot, az általuk elért hozzá­adott érték pedig 46 százalékos arányt képvisel. Az export árbevételből ennél sokkal nagyobb, 81 százalékos, a foglal­koztatott létszámból viszont kisebb, 29 százalékos arányban részesednek. Az előző évhez képest az élmezőny nem változott. A listavezető változatla­nul az Electrolux Lehel Hűtőgépgyár Kft., melynek több mint 89 milliárd fo­rintos árbevétele közel kétszerese a má­sodik helyen álló Neusiedler Szolnok Papírgyár Rt. árbevételének, amely 2001-ben 46,4 milliárd forintot realizált. A képzeletbeli dobogó harmadik fokán álló Tisza-Coop Rt. 22,4 milliárd forin­tos árbevételt ért el tavaly. Az első há­rom helyezett bekerült az ország 200 legnagyobb vállalkozása közé. A legnagyobb fejlődést a Mol-Gáz Kft. produkálta, több mint háromszoro­sára növelte árbevételét, mellyel har­minc hellyel került előbbre a toplistán. A toplistás cégek 2001-ben az előző évinél több ágazatot képviselnek. A pénzügyi tevékenység, valamint az ingat­lanügyek, gazdasági szolgáltatás nem­zetgazdasági ágak egy-egy képviselője is bekerült az ötvenek közé. A mezőgazda­ság területéről pedig az előző évi eggyel szemben 2001-ben már három vállalko­zás tudott felkerülni a rangot jelentő listá­ra. Az ötvenek között változatlanul a fel­dolgozóipari vállalkozások dominálnak, az előző évivel azonos számú, 25 vállal­kozás képviseli az ágazatot. Az ágazatok listavezetői körében több módosulás történt: változott az ágazat vezető cége, a mezőgazdaság, a bányászat, a vegyipar területén. Megyénk egyik meghatározó ágazata a mezőgazdaság. A toplistán szereplő cégek által elért nettó árbevétel képezi a megyei kettős könyvvezetésű mezőgaz­dasági tevékenységet végző vállalkozá­sok bevételének mintegy 13 százalékát. A toplistás vállalkozások - egy kivételé­vel - növelték árbevételüket. Az agrári­A kiadványt az érintett vállalkozások vezetőinek jelenlétében mu­tatták be csütörtökön, a Tisza Szállóban. Képünkön Tamásné Czi- nege Csilla, az APEH megyei igazgatója és dr. Sziráki András ka­marai elnök um első tíz cége összességében 46 szá­zalékos árbevétel-növekményt realizált, amely meghaladja az egész ágazat nö­vekedési dinamikáját (23 százalék). Az ágazat vezető vállalkozása, a Jászapáti 2000 Mg. Rt. előző évi árbevételét több mint négyszeresére növelve 2001-ben az ötvenek között a 32. helyen állt. A feldolgozóipar továbbra is domi­náns tényezője a megye gazdasági éle­tének. Fontossága és kiemelkedő szere­pe kitűnik abból is, hogy a feldolgozó- ipari toplistás cégek a megye 16 legna­gyobb nettó árbevételű cégei közé tar­toznak. A feldolgozóipar vezető vállal­kozása az Electrolux Lehel Kft., amely vezeti az ötvenes rangsort is. A feldolgozóipart leginkább megha­tározó ágazatok megyénkben a mező- gazdasághoz szorosan kapcsolódó élel­miszeripar, valamint a vegyipar és a gépgyártás. Az élelmiszeripar nettó ár­bevétele tavaly 20 százalékkal haladta meg az előző évit. Exportja közel há­romnegyedével több volt a 2000. évinél. A legnagyobb tíz élelmiszer-ipari cég összességében 27 százalékos bevétel­növekedést könyvelhetett el, exportár- bevételét pedig megduplázta. Az ágazat vezető vállalkozása az Agribrands Europe Hungary Rt. A legnagyobb tíz vegyipari cég fele szerepel a Top ötvenben is, árbevételük képezi az ágazat bevételének 76 száza­lékát. Exportjuk is jelentős, az összes ágazati exportból 69 százalékot képvi­selnek. Az ágazat első helyére a Jász- Plasztik Kft. került, amely árbevételét közel 40 százalékkal növelte 2001-ben. A gépgyártás továbbra is a feldolgo­zóipar meghatározó ágazata. Árbevétele 42 százalékát képezi a megye kettős könyvvezetésű cégei árbevételének, ex­portja pedig 61 százalékát alkotja. A gépgyártás tízes listáján szereplők nettó árbevétele 92 százalékát, kivitele 95 szá­zalékát teszi ki az ágazat egészének. Az ágazat élén az Electrolux Lehel Kft. áll. Az építőipar 2001-ben jelentősen nö­velte termelését. A Top 10 cégei által el­ért 9,5 milliárd forintos árbevétel az ága­zat bevételének mintegy harma­dát jelenti. Az ágazat vezető vállal­kozása már második éve a Kötiviép’B Kft. A kereskedelem vállalkozásai főleg belföldre értékesítenek. A toplistás cégek árbevétele 41 szá­zalékát képezi az ágazaténak. A kereskedelemben alkalmazott létszám negyede a tízek által fog­lalkoztatott. A tízek között nincs új szereplő. Az ágazati toplista dobogósai stabilan tartják a már évekkel ezelőtt megszerzett pozí­cióikat, az élen változatlanul a Tisza-Coop Rt. áll. A Top 50 vállalkozásainak te­rületi elhelyezkedésében tovább­ra is Szolnok túlsúlya dominál: a cégek fele a megyeszékhelyen működik. A Magyar Könyvvizsgálói Ka­mara Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Szervezetének adatai szerint megyénk­ben 49 társaság folytatott 2001-ben könyvvizsgálói tevékenységet. A Top 10 cégei 2001-ben 357 millió forint nettó ár­bevételt realizáltak, melyet szinte teljes egészében könyvvizsgálással és adóta­nácsadással érték el. A tízeket alkotó vál­lalkozások körében főként az előző év­ben szereplők dominálnak. Az élen vál­tozatlanul a Stádium Kft. áll, 74 millió fo­rintos árbevétellel. Egy új cég került a toplistások közé: a Sába Auditor Kft., mely 19 millió forintos árbevételével a 8. helyre került. A megye gazdaságában hangsúlyos szerep jut az egyéni vállalkozóknak is, hiszen ez a kör teszi ki az összes me­gyei vállalkozásnak közel 60 százalé­kát. Az általuk produkált éves árbevétel pedig a megyei összes árbevételnek több mint egytizedét képezi. Az egyéni vállalkozók Top 10 listájá­ban szereplők által produkált árbevétel összességében 4 milliárd forint volt 2001-ben. A legmagasabb árbevételt ki­mutató Szicsek János desztillált szeszes italt gyártó egyéni vállalkozó 914 millió forintot realizált. ■ A bejelentkezés általános szabályai Az „egyablakos” eljárási rend bevezetésével 1991-től a beje­lentkezések szabályai alapjaiban megváltoztak. Az elektro­nikus adatátvitel előtérbe helyezésével a jogalkotók célja egyértelműen a procedúrák leegyszerűsítése volt. Ez első­sorban a vállalkozói igazolványhoz kötött egyéni vállalko­zók, illetve a cégbejegyzésre kötelezett jogi személyek, a jo­gi személyiséggel nem rendelkező társaságok eljárásában jelentett könnyítést. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a kezdő vállalkozóknak az állami adóhatóság felé bejelenté­si kötelezettségei nincsenek, ezért tájékoztatjuk olvasóin­kat a hatályos jogszabályok alapján a bejelentkezések sza­bályairól. Az APEH és az okmány­iroda kapcsolata A vállalkozói igazolványok kivál­tásával kapcsolatos ügyintézést 2000. november 1-től az okmány­irodák végzik. Ez azt jelenti, hogy az igazolvány mellett az egyéb azonosítók (adószám, KSH-törzsszám) kiadása is a kör­zetközponti jegyző felügyeleté­vel, a székhely szerinti okmány­iroda feladata. A kezdő egyéni vállalkozó a te­vékenysége kezdetétől számított 15 napon belül közvetlenül az adóhatósághoz, a hatályos 101/E adatbejelentő lap igénybevételé­vel, az azon szereplő adatok beje­lentésére kötelezett. Az okmányirodákhoz beje­lentett adatokon, illetve adatvál­tozáson túl az adóhatóság részé­re a bekövetkezett változásokat, a hatályba lépést követő 15 na­pon belül kell bejelenteni a ha­tályos 102/E változásbejelentő lapon. Fontos, hogy azok a vállal­kozói igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozók, akik 2000. november elseje után nem cse­rélték ki az eredeti regisztráció jegyében igazolványukat, 2002. június 30-ig tehették meg, azonban jogszabály-módosítás alapján ezt a határidőt meghosz- szabbították 2003. február 15- ig­Az APEH és a cégbíróság kapcsolata A cégbejegyzésre kötelezett gaz­dasági társaságok bejegyzésüket a cégbíróságon intézhetik, tehát a bejegyzési kérelem benyújtása­kor, elektronikus adatátvitellel hozzájuthat az adószámhoz, cég­jegyzékszámhoz és a KSH-szám- hoz. A gazdasági társaság a tevé­kenysége kezdetétől számított 15 napon belül, a hatályos 201/T adatbejelentő lapon, az azon sze­replő adatok bejelentésére kötele­zett közvetlenül az adóhatóság­hoz. Az APEH és az adóalany kapcsolata Vannak olyan tevékenységek, és vannak olyan szervezetek, ame­lyek bejelentkezési rendje eltér az előzőekben ismertetettektől, ugyanis közvetlenül az adóható­ság képezi meg számukra az adó­számot. A személyi jövedelemadó-tör- vény szerint egyéni vállalkozók­nak minősülő, de vállalkozói iga­zolvány nélküli tevékenységet folytatók (például, ügyvéd, bíró­sági végrehajtó stb.), illetve önál­ló tevékenységet végző magán- személyek (például mezőgazda- sági tevékenység, bérbeadók stb.) a hatályos 101. számú nyomtatvá­nyon igényelhetnek adószámot. A bírósági bejegyzésre kötele­zett társadalmi szervezetek, köztestületek, (köz)alapítvá- nyok a bírósági végzés jogerőre emelkedését követően 15 napon belül a 201. számú nyomtatvá­nyon jelentkeznek be az állami adóhatóságnál és kérnek adó­számot. Amennyiben az önálló tevé­kenységet folytató magánsze­mély, illetve a bírósági bejegyzés­re kötelezett adóalany adataiban változás következik be, az adat- változást a hatálybalépést követő 15 napon belül a 102. számú, illet­ve a 202. számú nyomtatványon tehetik meg. Fontos tudnivaló, hogy a felso­rolt nyomtatványokat a helység­név feltüntetésével, a kitöltés dá­tumával és aláírással kell lezárni, mert így válik okirattá. Lehetőség van arra is, hogy a nyomtatványt az adózó helyett képviselője vagy meghatalmazottja írja alá. Megha­talmazott aláírása esetén a nyom­tatványhoz csatolnia kell a meg­hatalmazást, amely természete­sen meg kell hogy feleljen a tör­vényben előírt formai és tartalmi követelményeknek. VARGA LÁSZLÓ ADÓALANY-OSZTÁLYVEZETŐ A folyószámla­kivonatokról Az APEH Jász-Nagykun-Szol­nok Megyei Igazgatósága tájé­koztatja tisztelt ügyfeleit, hogy az adózás rendjéről szóló, többször módosított 1990. évi XCL törvény 32. § (9) bekezdé­sében foglaltak végrehajtása ér­dekében az éves folyószámla­kivonatok kiküldése a gazdál­kodószervezetek és a társas vál­lalkozások részére megkezdő­dött. A túlfizetést, illetőleg tarto­zást mutató, valamint 2001. évi késedelmi pótlékkal érintett ki­vonatokat a vállalkozások 2002. október 31-ig kapják kézhez. Amennyiben a folyószámla­kivonaton eltérést észlelnek, kérjük, észrevételeiket lehetőleg írásban tegyék meg vagy szemé­lyes egyeztetésre a kivonatban feltüntetett ügyfélfogadási idő­ben állunk rendelkezésükre. Az oldalt szerkesztette: Laczi Zoltán Fotó: Csabai István Az oldal a megyei adóhatóság és a kiadó együttműködése alapján készült. A költségeket az APEH viseli.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom