Jászkun Krónika, 2002. október (10. évfolyam, 229-254. szám)

2002-10-17 / 243. szám

2002. október 17., csütörtök Az Európai Unió közelről Új távlatok az együttműködésben Szeptemberben a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkor­mányzat és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejleszté­si Ügynökség Kht. két munkatársa külföldi tanulmányúton vett részt. Bosnyák Edit a németországi Brandenburg tarto­mány EU-képviseletén Brüsszelben töltött egy hónapot, míg Kovács Gabriella az angol Durham megye fejlesztési ügynök­ségén egyhetes programon vett részt. Arra kértük őket, szá­moljanak be tapasztalataikról. — Nagy élmény volt számomra ez a tanulmányút - kezdte Bosnyák Edit. - Rengeteg tapasztalatot szereztem, hiszen lehetőségem nyílt betekinteni az Európai Unió működésének mindennapjaiba. Az idő nagy részében különböző főigazgatóságok, illetve a magyar- országi EU-misszió munkatársai­val beszélgettem a magyarországi csatlakozási folyamat jelenlegi ál­lapotáról, az előcsatlakozási és a csatlakozás utáni támogatási rendszerekről, ugyanakkor meg­ismertem a képviselet mindenna­pi tevékenységét is. Általánosságban elmondható, hogy az EU-nak - szűkebb érte­lemben a Bizottságnak - két alap­vető kérdése van Magyarország csatlakozásával kapcsolatban. Az egyik, hogy lesz- e megfelelő mér­tékű és minősé­gű adminisztra­tív kapacitás az EU-kompatibilis „bürokrácia” te­rén, a másik pe­dig, hogy az egyes szakágaza­tok horizontális és vertikális szerveződései (a ho­rizontális döntéshozói szintet és a munkavállalói szintet is beleért­ve) tisztában vannak-e a változá­sokkal, felkészültek-e azokra, il­letve a rájuk háruló kötelezettsé­gekre. A Bővítési Főigazgatóság éven­ként mindenre kiterjedő jelentést készít a csatlakozni kívánó orszá­gokról (ez az interneten elérhető), illetve arról, hogy mennyiben si­került a törvényi szabályozást át­emelni a magyar szabályok rend­szerébe. Sajnos a vizsgálatok csak elvi; síkon zajlanak, a gyakorlati megvalósulást kevésbé érintik. A tárgyalások során Magyaror­szágról alkotott összkép egyfelől nem rossz, azaz az EU-döntésho- zatalban és bürokráciában hazán­kat mint egy kompromisszumok­ra kész, a csatlakozásért áldozni képes országot kategorizálják. Ugyanakkor ez a kompromisz- szumkészség nem éppen szeren­csés a tárgyalási pozíciók megőr­zése és hatékony képviselete te­rén. Ahogy az például az egyes kvóták megállapításának jelenlegi állásánál kitűnik, a hazai pozíciók megvédése nem sikerült túlzottan jól. A csatlakozás várható legké­sőbbi időpontjával kapcsolatban általában 2004 júniusát jelölték meg a szakemberek, de olyannal is találkoztam, aki szerint nem fogjuk tudni tartani ezt a dátu­mot. A Regionális Főigazgatóságon a Strukturális Alapok felhasználá­sával összefüggésben kétségük­nek adtak hangot azzal kapcsolat­ban, hogy hazánkban elegendő méretű lesz a regionális befogadó- képesség (absorption capacity), különös tekintettel a társfinanszí­rozás feltételeire, illetve, hogy ké­pesek leszünk a határidők betar­tásával megfelelő „minőségű” projekteket produkálni. Az egy hónap alatt egy hetet ülésezett Brüsszelben az Európa Parlament, ahol naponta figye­lemmel kísérhettem a döntésho­zatal folyamatát. Rendkívüli él­mény volt látni, ahogy különböző népek saját érdekeiket a saját nyelvükön képviselve hogyan jut­nak közös nevezőre. A tanulmányút talán legfonto­sabb tapasztalata az volt, hogy az EU is „csak” egy gazdasági rend­szer, ott sem mennek mindig zök­kenőmentesen a dolgok, és sok olyan területe van, amelyek nem az eredeti elképzelések szerint, vagy nem kielégítően működnek. Rosszul tesszük tehát, ha misztifi­káljuk, azt gondoljuk, hogy min­denható és tökéletes, hiszen pon­tosan ezzel távolodunk el tőle. Ugyan szívesen látnak bennün­ket, de ez nem jelenti azt, hogy beleülhetünk a készbe. Rengeteg tennivalók, hiányosságunk van, amiket a saját érdekünkben miha­marabb pótolnunk kell ahhoz, hogy húsz év múlva mi is úgy él­hessünk, ahogyan ők. Kovács Gabriella azzal kezdte a beszámolóját, hogy a Jász-Nagy­kun-Szolnok megye és Durham megye között 1999-ben létrejött együttműködési szándéknyilatko­zat egyik célja volt a mára már jól működő ifjúsági, sport- és kultu­rális kapcsolatokon túl, hogy a két megye megteremtse az együttmű­ködés feltételeit a gazdaság terüle­tén is.- Kiküldetésem alatt - folytat­ta - arra törekedtem, hogy sze­mélyes kapcsolatok kialakításával lehetőség szerint megteremtsem ennek alapjait. Az egyhetes tanul­mányút során betekintést nyer­tem a Durham Megyei Fejlesztési Ügynökség, va­lamint az euró­pai uniós pályá­zatokat kezelő iroda esemény­dús hétköznap­jaiba. Lehetősé­gem nyílt továb­bá arra, hogy a két megye gaz­dasági együttműködésének lehe­tőségeiről, azok kialakításáról és a közös cél érdekében a jövőben ránk váró feladatokról egyeztes­sek a megyei vezetőkkel Durham- ben. Lépéseket tettünk annak érde­kében, hogy minden szinten szé­les körű és naprakész információ­val rendelkezzenek a megyéről, megyénk vállalkozásairól, befek­tetőiről, gazdasági szervezeteiről, mert nemcsak leendő partnere­inknek, de nekünk is fontos tud­nunk, mit tehetünk értük mi, „gazdaságfejlesztők”. Képesek le­gyünk továbbá arra, hogy a mar­ketingmunkát megerősítve bevés­sük magunkat a köztudatba, és a kommunikációs csatornákon ke­resztül lehetőséget biztosítsunk arra, hogy aki akar, megismerhes­sen bennünket. Úgy gondolom, hogy a tanul­mányút legnagyobb eredménye az lenne, ha valóban elkezdődne egy új típusú együttműködés és tapasztalatcsere a két megye kö­zött. HANGA VALÉRIA Pályázat 16-18 éves fiataloknak A fogyatékosok európai éve alkalmából A fogyatékosok európai éve alkalmából megyénk- se arról, hogyan támogatják a fogyatékos emberé­ből 6 fiatal részt vehet egy nemzetközi projektben, két országunkban. A fiatalok Angliában családok- amelynek zárásaként 2003. február 8-15. között nál fognak lakni, és különféle szabadidős progra- szlovák, spanyol, olasz, francia, angol és magyar mokban (például edinburgh-i városnézésben, a kü- résztvevők az angliai Durham megyében taláikoz- lönféle nemzetek ételeinek megismerésében) is nak, és véleményt cserélnek a fogyatékosság kérdé- részt vesznek. A pályázati felhívás a megyei önkor- seiről. A részvétel feltétele az angol nyelvtudás, az mányzat honlapján, a www.jnszm.hu weboldalon, internet használata és egy önálló kutatás elkészíté- a Pályázatok rovatban olvasható. ______________■ ÁT ADÁS. A megyei önkormányzat pusztataskonyi Tóparti Otthonában elkészült, 550 millió forintos beruházás tegnapi átadásán részt vett Búsi Lajos, a megyei közgyűlés elnöke is. Felvételünk az intéz- mény új ebédlőjében készült._____________________________________________________________■ Fe lkészülés az EU-csatlakozásra Ha minden a tervek szerint halad, és nem jön­nek közbe váratlan események, hazánk 2004- ben az Európai Unió tagja lesz. Mindez hatás­sal lesz megyénkre is, és ezekre a hatásokra már most készülnünk kell. Erről beszélget­tünk Lakatos Istvánnal, a megyei önkormány­zat Térségfejlesztési Irodájának vezetőjével.- Mit jelent gyakorlatilag, a hétköznapi teendők szintjén a felkészülés? — 2003 végéig meg kell újítani minden megyei szintű tervdokumentációt. Növekedett a terv sze­repe, több évre kell előre látni a tennivalókat. Itt­hon egy-két évre tekintettünk előre, az unió vi­szont hét évre tervez. A várható fejlődést megfele­lő tervekkel kell megalapozni. Ehhez széles körű társadalmi és szakmai egyeztetés szükséges a te­lepülésekkel, a hatóságokkal, a kistérségekkel. Ebben az évben készült el a megyei területfejlesz­tési koncepció, október 16-ára volt beterjesztve jó­váhagyásra a megyei területfejlesztési tanácshoz. A koncepció nemcsak ágazatonként, de kistérsé­genként is számba veszi a teendőket. — Milyen időszakra készült a megyei területfej­lesztési koncepció? — Ez egy 15 évre szóló terv, amely hosszú táv­ra meghatározza a megye legáltalánosabb gazda­ságfejlesztési, területfejlesztési céljait. Ennek alapján készül 2003-2006-ra egy középtávú stra­tégiai program, amely már konkrétabb lesz. Ösz- szesen több mint 60 alprogramot alakítanak ki, ebből 22 a megye teljes területét felöleli, és kiter­jed például a Vásárhelyi-tervben jelzett feladatok­ra, a gyorsforgalmi útra, az iparfejlesztésre. A me­gye 6 kistérségében pedig egyenként átlagosan 6- 8 alprogram készül, amely a mezőgazdasághoz, a szociális problémákhoz, az oktatáshoz, a telepü­lésfejlesztéshez kapcsolódik. Ezeket a terveket a megyei önkormányzati hivatal munkatársai, a tér­ségi menedzserek és megyei szakértők fogalmaz­zák meg. A megyei közgyűlés jövőre elfogadhat­ja a megyei területrendezési tervet, amely hosszú távra meghatározza a területfejlesztés rendjét. Ennek elfogadása azonban csak az Országos Te­rületrendezési Terv parlamenti jóváhagyása után lehetséges. — Mire vonatkozik a megyei területrendezési terv?, — Általában az infrastruktúrára, tartalmazza a településhálózat fejlesztésére vonatkozó lehető­ségeket és korlátokat. Ez megyei önkormányzati rendelet lesz, hozzá kell igazítani a településren­dezési terveket. így meghatározó a jelentősége a megye társadalmi-gazdasági jövőjére.- Milyen egyéb programok készülnek még?- Már folyik a II. megyei környezetvédelmi program készítése a 2003-2010 közötti évekre. Ez magába foglalja a megyei hulladékgazdálkodá­si programot is. Jövőre pedig aktualizálni kell a megyei turizmusfejlesztési és a közlekedésfej­lesztési koncepciót) Az előbb említett valameny- nyi tervet a megyei önkormányzat a saját forrása­iból és a megyei területfejlesztési tanács támoga­tásával finanszírozza.- Milyen tervek készülnek konkrétabban azzal a céllal, hogy a megye fölkészüljön az EU-csatlako­zásra?- A 2004—2006-ra készülő Nemzeti Fejlesztési Tervhez kapcsolódva lehetőség lesz, hogy a me­gye hozzáférjen a strukturális alapokhoz. Tulaj­donképpen az előbb vázolt tervezési folyamat mind ezt a kapcsolódást szolgálja. A Nemzeti Fej­lesztési Terv öt alprogramot tartalmaz, ezek a kö­vetkezők: gazdaságfejlesztés; agrár- és vidékfej­lesztés; közlekedés, környezetvédelem; humán fejlesztés; regionális operatív programok. Ezt a tervet az év végéig fogadja el a kormány, s ehhez igazodva lehetséges az észak-alföldi régió céljai­nak kialakítására.- Milyen módon kapcsolódhat a megye a Nem­zeti Fejlesztési Tervhez?- Pályázati rendszerrel, ugyanúgy, mint má­sok, például települések, vállalkozások, civil szer­veződések. A sikeres pályázatokhoz viszont pro­jektek kellenek. A régióban meg is kezdődött a projektek előkészítése.- Ezen a téren mit tart a jövő év legfontosabb feladatának?- A megye egészét nézve a legfontosabb jövő évi feladat, hogy a kormány által jóváhagyott Nemzeti Fejlesztési Tervhez igazodó projektek készüljenek megfelelő számban, és kellő műsza­ki, pénzügyi megalapozottsággal, amelyeket a csatlakozás után, 2004-től be lehet nyújtani. Fon­tos, hogy a kistérségekben működő fejlesztő szer­vezetek megerősödjenek. Képessé kell tenni őket olyan pályázatok írására, amelyek illeszthetők az uniós támogatási rendszerbe. Ennek érdekében állami támogatásra, esetleg létszámbővítésre, ok­tatásra van szükség, és olyan fajta hálózati együtt­működésre, amelyben mellérendelt szervezetek vesznek részt. Végül fontos feladat az is, hogy a megyei ön- kormányzat nemzetközi kapcsolatai keretében megismerjenek olyan konkrét technikákat, mód­szereket, amelyekkel mások az unió támogatásá­ra pályáznak. a barátság ünnepe Mezőtúron A sport és Közel három éve, hogy gyü­mölcsöző együttműködés ala­kult ki megyénk és az észak­olaszországi Asti megye kö­zött. Bizonyítják mindezt az azóta létrejött testvérvárosi, települési, intézményi kap­csolatok. A sokszínű cserekapcsolat az el­múlt hét végén újabb színfolttal gazdagodott. A Mezőtúri Főiskola és sportcsarnoka adott otthont a magyar-olasz ifjúsági és sportta­lálkozónak, ahol a díszes trófeáért négy sportágban mérhették össze tudásukat a két megye középisko­lás diákjai. A sporteseményt Búsi Lajos, a megyei közgyűlés elnöke nyitotta meg, aki beszédében kiemelte: a sport mellett a találkozó egyik nagy értéke, hogy az olasz fiata­lok megismerhetik hazánkat, szű­kebb régiónkat, barátságok szö­vődhetnek a fiatalok között, isko­lai kapcsolatok alakulhatnak ki, melyek hozzájárulhatnak egymás jobb megismeréséhez, a közös európai gondolkodás Jcialakításá- hoz. A lelátón helyet foglaló olasz diákok igazi mediterrán hangula­tot varázsolva biztatták társaikat. Ennek ellenére a mezőtúri Teleki Blanka Gimnázium fiú kosarasai­nak nem jelentett különösebb ne­hézséget az asti Vercelli Gimnázi­um legyőzése, melyet a telekis szurkolók nagy ovációja fogadott, akik igyekeztek felvenni szurko­lásban is a versenyt olasz társaik­kal. A kosarasok után a röplabdá- soké volt a pálya. Hiába, az olasz röplabda-hegemóniát a szolnoki Varga Katalin Gimnázium lányai sem tudták megtörni. A vendégek mindhárom játszmát megnyer­ték, a szolnokiakat azonban min­denképpen dicséret illeti, hogy egy pillanatra sem adták fel a küz­delmet, lelkesen harcoltak. A harmadik összecsapás vég­eredménye egy pillanatig sem volt kétséges, a jászberényi Lehel Ve­zér Gimnázium kézilabdás lányai valósággal lehengerelték ellenfe­lüket. A végső döntés így a fiúk te­remlabdarúgó-mérkőzésére ma­radt. Már a bemelegítésnél látni lehetett, hogy nemcsak a két or­szág labdarúgása közötti különb­ség lehet döntő, hanem az is, hogy az olasz fiatalok korban, így fizikai felépítésükben túlszárnyal­ják a kunhegyesi Nagy László Gimnázium egyébként igen tehet­séges, de életkorban fiatalabb di­ákjait. A mérkőzés lényegében már az első percekben eldőlt. A sporttalálkozó így döntetlen­re végződött, hiszen két sportág­ban a vendégek, két sportágban pedig a hazaiak diadalmaskodtak. Az ünnepélyes eredményhirdeté­sen bölcs döntés született, amikor Búsi Lajos elnök a vándorserleget azzal adta át Asti megyének, hogy őrizzék egy évig, és készüljenek arra, hogy a magyar diákok el­mennek érte, és megpróbálják visszaszerezni. Az ifjúsági és sporttalálkozó kí­sérő programjai fesztiváli hangu­latot teremtettek. A két nap alatt az olasz és magyar fiatalok nem­csak a küzdőtéren, hanem a tánc­parketten is találkozhattak. A Jászsági Népi Együttes fellépése A teremfoci olasz győztesei átveszik az érmet Búsi Lajostól után közös táncházon, diszkón és a városi uszodában vízi vetélke­dőn szőhették tovább a barátság fonalait. Eredmények. Fiú kosárlabda: Mezőtúri Teleki Blanka Gimnázi- um-Liceo Scientifico Vercelli As­ti 73-54. Fiú teremlabdarúgás: Technico Commerciale Giobert Asti-Kunhegyesi Nagy László Gimnázium 8-2. Leány röplabda: Asti Liceo Scientifico Vercelli— Szolnok, Varga Katalin Gimnázi­um 3:0. Leány kézilabda: Jászbe­rény, Lehel Vezér Gimnázium- Liceo Scientifico Vercelli Asti 23- 6. BÁLI ISTVÁN Az oldal a megyei önkormányzat és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az intézmény viseli.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom