Jászkun Krónika, 2002. október (10. évfolyam, 229-254. szám)

2002-10-12 / 239. szám

2. OLDAL KÖR KÉP 2002. Október 12., szombat Kertész Imre népszerűbb külföldön Mondanivalója közelről érinti a németeket. „Könyveim itt töltik be azt a küldetést, amire az író egész életében vágyik” - fejtegette berlini sajtóértekezletén az irodalmi Nobel-díjas. Berlin Arra a vissza-visszatérő kérdésre válaszolva, hogy miért népsze­rűbb külföldön, mint hazájában, a kitüntetett így érvelt: „Egy né­met asszony azt mondta nekem: ön megtalálta azt a nyelvet, amit megértünk.” Kertész Imre szerint Magyarországon még nem tör­tént meg a holokauszt feldolgozá­sa. Az adósság: megbeszélni, el­ismerni és megtanulni megbánni azt, ami történt. Az első magyar Nobel-díjas író nem tagadta: az elmúlt négy év magyarországi közélete, „a divat­tá vált zsidózás” bizonyos mér­tékben oka annak, hogy elfogadta a 2003. július végéig érvényes berlini ösztöndíjat. Új regényét, a Felszámolást Berlinben is írja. Cselekménye a rendszerváltás idején játszódik Magyarországon, s arról szól, hogy a holokauszt milyen nyomokat hagyott az utódok éle­tében. Legismertebb könyvéből, a Sorstalanságból készült forgató- könyv hamarosan megjelenik a német könyvpiacon, s tárgyal­nak megfilmesítéséről is. A re­gény új fordításban, 1996-ban jelent meg újra németül, de előtte - 1992-ben - a Kaddis a A két legnagyobb párt egymástól függetlenül készíti már törvényjavaslatát, hogy a Kossuth-dijhoz hasonlóan adómentes legyen a Nobel-díj. így Kertész Imre író mente­sülhet négymillió svéd korona befizetéséről. A magyar könyvesboltokban a Nobeklij hírére pillanatokon belül elkapkodták Kertész Imre műveit. Az író hét kötetét a Mag­vető kiadó forgalmazza, s a kiadó már tegnap eladta a kiadványok minden példányát, az újrarendelések folyamatban vannak. Az internetes megrendelők csakis és kizáró­lag Kertész-regények után érdeklődnek. Johannes Rau telefonon gratulált a Nobel-díjas Kertész Imrének, és levelet is küldött a részére. Ebben a német államfő többek között azt írja: „Mély benyomást gyakorolt rám, hogy a német koncentrációs táborokban átélt szörnyű tapasztalatai ellenére oly sokat tett a német kultúra magyarországi támogatásáért, számos német tudós és író művét fordítva le magyarra. Ez fontos hozzájárulás a németek és magyarok közötti megértéshez, akiket fordulatos és sokszor fájdalmas történelem köt össze.” meg nem született gyermekért évvel később Nobel-díjban vég­már áttörést jelentett, a siker- ződött. lánc kezdetét, amely most, tíz____________ ______________• Ji mmy Carter Nobel-békedíja A világbékéért és az emberi jogokért folytatott kiterjedt tevé­kenysége jutalmául Jimmy Carter volt amerikai elnök kapta az idei Nobel-békedf jat. Oslo A norvég Nobel-díj bizottság in­doklása szerint Carter a nemzetkö­zi konfliktusok békés megoldását célzó, a demokrácia és az emberi jogok előmozdítását, a gazdasági és társadalmi fejlődés elősegítését szolgáló több évtizedes erőfeszíté­seinek elismeréseként nyerte el az egymillió dolláros pénzjuta­lommal járó díjat. Az idei Nobel- békedíjnak összesen 156 váro­mányosa volt. Az öttagú elbíráló testület hónapokig tanácskozott a legalkalmasabb jelölt kiválasztásá­ról. A végső döntést a múlt héten hozták meg. A bizottság kiemelte Carter meghatározó szerepét az Izrael és Egyiptom közötti 1978-as Camp David-i keretegyezmény tető alá hozásában, és utalt arra, hogy el­nöki mandátumának lejárta után az exelnök folytatta békemisszió­ját több földrészen is. A 78 éves Jimmy Carter öröm­mel fogadta a kitüntetést, és úgy vélekedett, hogy a békedíj arra figyelmezteti az embereket, hogy gondolkozzanak el a békéről és az emberi jogokról. A Nobel-béke- díjas amerikai politikus egyúttal megragadta az alkalmat, hogy hangsúlyozza: végzetes hibának tartaná, ha az Egyesült Államok az ENSZ támogatása nélkül támadást indítana Irak ellen. ■ Carter Magyarországon kétszer is segített az otthonteremtésben FOTÓI EUROPRESS/DIÓSt IMRE Felhatalmazás az elnöknek Miután a képviselőház és a szenátus is megszavazta a határo­zatot, az amerikai kongresszus megadta a felhatalmazást az amerikai elnök kormányzatának ahhoz, hogy szükség esetén katonai erőt alkalmazzon Irak ellen. Washington - Moszkva A szenátusban hetvenhetén tá­mogatták az indítványt, míg hu­szonhármán ellene szavaztak. A képviselőház 296-133 arányban fogadta el az Irak elleni katonai fellépés lehetőségét biztosító elő­terjesztést. Bush elnök nyilatko­zatban üdvözölte a törvényhozás döntését. Hangoztatta: a szenátus pénteki határozatával Amerika egységesen és világosan szólt a nemzetközi közvéleményhez és a Biztonsági Tanácshoz. Szaddám Húszéin iraki elnök és törvényte­len rendszere veszélyt jelent a tér­ségre, a világra, az Egyesült Álla­mokra. Putyin orosz elnök szerint nem zárható ki, hogy Oroszország megegyezik nyugati partnereivel egy Irakra vonatkozó új határozat elfogadásáról az ENSZ Biztonsági Tanácsában. Az államfő ezt Tony Blair brit miniszterelnökkel foly­tatott megbeszélése után jelentet­te ki. Az orosz államfő visszauta­sította azt a feltételezést, hogy Oroszország gazdasági előnyö­kért cserébe áldását adná egy Irak elleni amerikai katonai akcióra. „A problémák megvitatására hív­tam meg a brit miniszterelnököt, nem egy keleti bazárba” - fogal­mazott Putyin. Blair ugyanakkor leszögezte: Nagy-Britannia és az Egyesült Államok figyelembe kí­vánja venni Moszkva több évtize­des múltra visszatekintő iraki gazdasági érdekeit. Az orosz elnök Tony Blairrel folytatott megbeszélései után új­ságírók előtt közölte: nem vesz részt a prágai NATO-csúcsér- tekezleten, amelyre egyébként meghívást kapott. Vlagyimir Putyin hozzáfűzte: Oroszország a prágai csúcsértekezlet keretében tartandó találkozók némelyikén külügyminiszteri szinten képvi­selteti majd magát. A csúcsértekezlet házigazdája, a cseh kormány még az év elején meghívta Putyint a tanácskozás­ra, és a meghívást továbbra is fenntartja. Moszkva a tavaly szeptember 11-ei terrortámadáso­kat követően jelentős mértékben közeledett ugyan a NATO-hoz, de továbbra is „hibának” tartja a szervezet bővítését. A cseh fővárosban várhatóan több országot, közöttük a balti ál­lamokat (Észtországot, Lettorszá­got, Litvániát) is javasolni fogják a védelmi szervezet tagjai közé, amit Moszkva sérelmez. A VILÁG HÍREI Fadrusz-napok Kolozsváron Az erdélyi kincses városban Fadrusz-napok kezdődtek tegnap abból az alkalomból, hogy száz évvel ezelőtt, 1902. október 12-én leplez­ték le a város főterén Fadrusz János szobrász- művész alkotását, a Mátyás királyt ábrázoló szoborcsoportot, mti Tilalom muzulmánoknak Jeruzsálemben korlátozták a muzulmánok mozgását: az izraeli rendőrség döntése értel­mében a negyvenévesnél fiatalabb muzul­mánok nem léphetnek be az iszlám harma­dik szent helyén, a Templomhegyen lévő Mecsetek terére. A határozatot azzal indo­kolták, hogy a hírszerzés jelentette: a szél­sőséges palesztin csoportok támadásra ké­szülnek. MTI Letartóztatások Itáliában Az olasz rendőrség őrizetbe vett négy tuné­ziai állampolgárt, akikről feltételezik, hogy kapcsolatban álltak az al-Kaida terrorszerve­zettel. Két férfit Nápolyban, egyet Milánóban, egyet pedig San Remóban fogtak el. Azzal gyanúsítják őket, hogy bűnszövetkezetet hoz­tak létre a nemzetközi terrorizmus támoga­tása céljából, dokumentumokat hamisítottak és illegális bevándorlókat csempésztek be Olaszországba, mti Egymilliós tüntetés Venezuela fővárosában egymillióan vonultak utcára, hogy lemondásra, illetve idő előtti vá­lasztások kiírására szólítsák föl Hugo Chávez elnököt. A caracasi tömegtüntetés miatt a ka­tonaság egységeit is az utcákra vezényelték, az elnöki palota és a kongresszus környékét kordonokkal zárták körül, mti Ciprus megosztottsága „Ha az Európai Unió tagjai közé fogadja - a görögök lakta - Ciprust, ezzel véglegesíti a sziget megosztottságát.” Az észak-ciprusi tö­rök közösség védelemmel és külügyekkel fog­lalkozó „minisztériuma” úgy véli: megfenek- lenek az erőfeszítések a sziget megosztottsá­gának megszüntetésére, ha a sziget görög fele EU-taggá válik, mti Berlini támogatás Németország is beállt annak az elképzelés­nek a támogatói közé, amely szerint az EU élére kiterjedt jogkörökkel rendelkező elnö­köt kell választani, több évre szóló megbíza­tással. Az elképzelés szerint az Európai Ta­nácsnak, a tagországok állam- és kormányfő­iből álló testületnek több évre választott elnö­ke lenne, mti Robbanás Groznijban A csecsen fővárosban egy nagy robbanástól összedőlt az egyik kerületi rendőrkapitány­ság. Romjai alól huszonhárom holttestet emeltek ki. A hatóságok kizárták a gázrobba­nás lehetőségét, és azt feltételezik, hogy a harminc kilogramm TNT romboló erejének megfelelő robbanószerkezetet egy volt, vagy esetleg jelenleg is aktív állományú rendőr jut­tatta be az épületbe, mti Agráripari hét Minden korábbinál több, huszonegy magyar cég vesz részt a ma Moszkvában kezdődő 4. Orosz Agráripari Héten. Jelenleg hazánk évi 150-160 millió dollár értékben exportál mező- gazdasági termékeket Oroszországba, ami egyharmada az 1998-as orosz pénzügyi vál­ság előtti értéknek, mti ___________________ÁLLÁSPONT_____________________ KERCZ A IMRE Miniszteri smink Mikola István, az Orbán-kormány utolsó egészségügyi minisz­tere azt ígérte, megkezdi egy új, piackonform hatékony egészségügyi ellátórendszer felépítését. Most azt olvasom, hogy a minisztériumban felépített egy saját tévéstúdiót po­tom 8 millió forintért. Nem tudom, hogy teljes körű ellátását nyújtott-e ez a stúdió, volt-e például hozzá sminkszoba, amely eltüntette a ráncokat. A szoba, ahol a minisztert ki­glancolták, mielőtt a nagy nyilvánosság elé állt. Azt pedig tudom - sajnos személyes tapasztalatból -, hogy az egészségügy sem a szervezettséget, sem a felszereltséget te­kintve nem áll fényesen. Maga a szervezet már régen feltar­totta a kezét. A Mikola-stúdió jelenség. Ez nemcsak az egészségügyre volt jellemző az elmúlt időszakban. Mások már az Orbán-kor­mány első éveiben megtettek mindent saját kényelmük érde­kében. Elég csupán a Környezetvédelmi Minisztérium be­ruházásaira, a miniszter költekező magatartására gondolni. Vagy éppen az ugyancsak kisgazdapárti Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium vezetőinek utazásaira. Elhi­szem azoknak, akik mondják, hogy nem ennek kellett volna lenni a legfontosabbnak. Nem tudom, másutt mire lett volna elég az erre költött pénz. Egy szívműtét bizonyosan nem került 8 millió forintba. Talán még egy szívátültetés sem. Ennyivel mindenesetre kevesebb jutott ezekre a területekre. Most csak remélni tudom, hogy a mostani kormány mostani miniszterei hasonló luxuskölteke­zésekbe - saját imázsuk érdekében - nem fognak. Azt, hogy mennyi 8 millió forint, nem tudom lemérni. Még so­ha nem volt a kezemben ennyi pénz. Azt sem tudom, hogy mennyi 800 ezer forint. A 8 ezer forintot viszont már tudom mihez mérni. Mondjuk egy átlag nyugdíjas heti megélhetési és rezsiköltségei tesznek lti ennyit. A különbség csupán az, hogy az a pénz, amelyet a nyugdíjas így elkölt, a sajátja. Az, amit Mikola István költött el tévéstúdióra és a kisgazda kör­nyezetvédelmi miniszter háttérintézmények luxusára viszont a mi pénzünk volt: az öné és az enyém. Ezért vagyok dühös miatta, s csak remélni tudom, hogy a mostaniak nem esnek ugyanebbe a hibába. EGYETÉRTEK] 0640-330-303 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 0640330304 LACZI ZOLTÁN Száz utat, ezret! Ismét kampánytéma az autópálya-építés. Egyes szakértők szerint ugyanis évente több százmilliárd forintra rúg az a kár, amely a nem megfelelő közúti közlekedési infrastruktúra „számlájára” írható. Évtizedek repültek el úgy, hogy lényegében nem épültek új autópálya-szakaszok, sőt a meglévő úthálózat fenntartására sem fordítottak kellő mennyiségű pénzt, miközben a motori­záció ugrásszerűen fejlődött. Az autósok évről évre mind több pénzt pumpáltak különféle jogcímen a központi költségvetésbe. Ha az elmúlt két évti­zedben évente csupán húsz-harminc kilométernyi sztráda épült volna, most nem lennénk ekkora bajban. A következő években ugyanis hatalmas lemaradást kell pótolni, ellenkező esetben a gazdasági fejlődést komolyan hátráltatni fogják a közúthálózat hiányosságai. Ezért egyáltalán nem mindegy, hogy 400 vagy 800 kilométer gyorsforgalmi út épül-e az országban a következő négy év­ben. Az utóbbi számadat elég hihetetlennek hangzik, nem csak a horribilis költségek miatt, hanem azért is, mert a be­ruházások előkészítése eléggé időigényes. Összehasonlítás­ként: az ugyancsak tízmilliós Portugáliában 1990 és 1999 kö­zött 936 kilométernyi sztráda épült. Nálunk már az is nagy előrelépés, ha arról adhatunk hírt, hogy megkezdődtek a földmunkák azokon a területeken, ahol az építés előkészítése már a korábbi években megtör­tént. Reméljük, ezeken a szakaszokon egyszer végig is lehet majd autózni... EGYETÉRTEK] 0640430422 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 0640430423 TELEFONÁLJON! Ha egyetért az itt közölt jegyzetek mondanivalójával és akkor is, ha nem. A véleményét meg is indokolhatja. Másokét pedig a 06-90-330-430as telefonszámon meghallgathatja. A hívás dija: 180 Ft+áfa/perc+kapcsolási díj A telefonszám nem hívható rádiótelefonról, külföldről, nyilvános készülékről. Csődben a FIAT Torino Itália egyik jelképe, a nagy múltú FIAT autógyár menthe­tetlen. A csődbe jutott vállalat ezrével bocsátja el alkal­mazottait - írja a bécsi Die Presse. A válságállapot kihirdetését kéri önmagával kapcsolatban a FIAT az olasz kormánytól, hogy ezál­tal hozzáláthasson leépítési ter­veinek megvalósításához. Főleg a nyugdíjkorhatárt hamarosan el­érő személyeket bocsátják el, a fi­atalabbak esetében viszont meg­próbálnak gondoskodni elhelye­zésükről valamilyen más munka­helyen. Az Agnelli családot „királyi fa­míliának” becézik az olaszok, ám az „uralkodók” most a jelek szerint elveszítik koronaéksze­rüket, a FIAT céget. Egykor az a szóbeszéd járta, hogy „az Agnel- lieknél csak a pápának van na­gyobb tekintélye az országban”. A Fabricca Italiana Automobili Torino (FIAT) azonban most már nem kap több kölcsönt, s közben drámaian csökken az érdeklődés a FIAT autók iránt. A 6,6 milliárd eurós adósság kezelése megold­hatatlan feladat elé áhította a cég­vezetést. A szakszervezeti szövetségek riadót fújtak: s még mielőtt az il­letékesek hivatalosan is bejelen­tették volna a létszámleépítést, megkezdődtek a tüntetések, Szi­cíliában például ötszázan eltorla­szolták az egyik autópályát. Pén­tekre pedig négyórás sztrájkot hirdettek a vállalat összes létesít­ményében. A FIAT csődje mindamellett az egész olasz gazdaság problémája. Rövid idő alatt - a beszállítókat is beleértve - 35 ezer alkalmazottjá­ból több mint tízezren veszítik el munkahelyüket, és a csőd Itália nemzeti jövedelmét 0,4 százalék­kal csökkenti. toronyi

Next

/
Oldalképek
Tartalom