Új Néplap, 2002. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)
2002-09-20 / 220. szám
6. OLDAL 2002. Szeptember 20., péntek A magyar történelem nagyjai közül kevés olyan személy van, aki politikai tevékenységével, államférfiúi tetteivel akkora hatást gyakorolt kortársaira, a magyar emberek millióira, mint Kossuth. Politikai pályafutása sok magyar ember közérzetére, hangulatára volt befolyással. A fiatal politikus: szemben a hatalommal Az ősi Kossuth-dinasztia Magyar- ország legészakibb tájáról vándorolt Zemplén vármegyébe. Kossuth László ügyvéd és Wéber Karolina Lajos nevű fia kétszáz évvel ezelőtt, 1802. szeptember 19-én szerkesztett és sokszorosított. A szabadelvű felszólalásokat részletesen, a konzervatívok beszédeit röviden, azt is ironikus megjegyzéseivel színesítette, de olykor elfeledkezett róluk. Ezeknek a tudósításoknak óriási sikere lett, Kossuth országos hírnévre tett szert. Kossuth 1848 tavaszán született Monokon. A család igyekezett a jó eszű gyermeket iskoláztatni. A diák tanulmányait Eperjesen és Sárospatakon végezte. 1820-1824 között Eperjesen és Pesten folytatott joggyakorlatot, majd 1824-ben ügyvédi oklevelet szerzett. Visszatérve Zemplén vármegyébe, előbb apjánál, majd különböző családoknál jogtanácsosi munkát végzett. Elfoglaltságként foglalkozott írással és olvasással. Ebben az időben kezdett kibontakozni Magyarországon az úgynevezett reformmozgalom, a reformkor. Közben megyéjében táblabíróvá, Sátoraljaújhelyen 1829- ben városi ügyésszé nevezték ki. Az 1832-ben megnyíló ország- gyűlésre is eljutott, mert az egyik távol lévő főúr maga helyett Kossuth Lajost bízta meg, hogy vegyen részt az ott folyó munkában. Azon az országgyűlésen találkozott először Kölcsey Ferenccel, gróf Széchenyi Istvánnal és más követtel. Kossuth már az első felszólalásában magára vonta a politikusok figyelmét. A sajtószabadság védelmében kért szót, s többen is felfigyeltek az ambiciózus fiatalemberre. De az igazi meglepetést azzal okozta kortársainak, hogy Országgyűlési Tudósítások címmel kéziratos formában új lapot rült Széchenyi Istvánnal, aki a „fontolva haladó” arisztokráciát képviselte. Kossuth népszerűsége egyre nőtt. írásaiban, beszédeiben sürgette a magyar nyelv hivatalossá tételét, az uniót Erdéllyel. 1844-ben Kossuth megvált a Pesti Hírlaptól. Elvbarátai támogatásával 1847-ben a választásokon Pest vármegye követévé választották. 1847. november 22-én kapott először szót az országgyűlésen a válaszfelirati vitában. A főrendiház visszautasította indítványát, ezért Kossuth egyre harciaA pozsonyi országgyűlés berekesztését követően Pestre tette át székhelyét. Törvényhatósági Tudósítások címmel új lapót szerkesztett. Ez a lap sokkal radikálisabb volt az előzőnél. A hazafiakat magasztalta, a konzervatívokat elmarasztalta. Leleplező cikkeket közölt a hatalomról. A hatóságok nem nézték tétlenül Kossuth tevékenységét. Házkutatást tartottak nála, és 1837. május 4-én letartóztatták. A vád ellene hűtlenség és lázadás volt. A hétszemélyes tábla négyévi börtönre ítélte. Újságíró, képviselő, miniszter A börtön évei alatt nem ment el a kedve a politikától. A tömlöcben is állandóan olvasott, nyelveket tanult. Érdekelték az ország és a világ dolgai. Elvbarátai közbenjárására, büntetésének letelte előtt, 1840. május 10-én kiszabadult. Rövid pihenés után ismét bekapcsolódott a politikába. A következő év elején Länderer pesti nyomdászmester kérte Kossuthot, hogy indítson el egy új lapot Pesten, aki a felkérést elfogadta. A Pesti Hírlap címen indított lap bekerült a magyar sajtó történetébe. A fiatal politikus a lapjában támadta a maradiságot, reformjavaslatok egész sorát kezdte szorgalmazni. Hosszú vitába kesabb hangot ütött meg, bátran szállt szembe a konzervatív kormányerőkkel. Az Európában zajló 1848 tavaszi forradalmak hazánk területét is elérték. Március 15-én Pesten vér nélküli forradalom zajlott le. Ettől kezdve Kossuth vezette az új alkotmányért folytatott küzdelmet. Politikus társai beleegyeztek, hogy ő vezesse a küzdelmet, mert szükségük van óriási energiájára, politikai aktivitására. V. Fer- dinánd császár március 17-én Batthyány Lajost nevezte ki az első felelős magyar kormány elnökévé. A kormányfő rövidesen összeállította minisztereinek listáját, melybe Kossuthot pénzügyminiszterré javasolta. Kossuth Lajos hatalmas ambícióval kezdett neki az ország pénzügyeinek megreformálásához. Megterveztette a fém- és papírpénzek mintáit. Kinyomtatták a papírpénzeket, amelyeket aláírójukról a nép később „Kossuth- bankóknak” nevezett el. Végrehajtotta a magyar pénzügyi politika különválását a Habsburg Birodalom pénzügyeitől. Kossuth Lajos azt üzente. . . Kossuth a kormányba kerülésével nemcsak pénzügyi politikával foglalkozott. Pozíciójánál fogva rálátása volt minisztertársai által felügyelt valamennyi tárcára, de az egész kormány tevékenységére is. Az 1848 nyarán kirobbant délvidéki háború új helyzetet teremtett a magyar politikában és hadi helyzetben. Kossuth a parlamentben 200 ezer újoncot és 42 millió forintot kért az ország önvédelmére. Nagyhatású beszédét követően a képviselők egyhangúlag megszavazták javaslatait. Az országban már folyt a nemzetőr zászlóaljak szervezése és az első tíz honvédzászlóaljak felállítása, felszerelése. Szolnokon és a környező településeken is folytatódott nemzetőr alegységek szervezése. 1848. május 27-re Szolnokon ösz- szeírták a helyi nemzetőrségbe jelentkezőket. Június 12-re fegyverrel és egyéb felszereléssel is ellátták őket. A nemzetőrségre szükség is volt, mert nemcsak a Délvidéken harcoltak magyarok az ellenséggel szemben. Ugyanis a horvát hadak Jellasics vezetésével szeptember 11-én, támadó szándékkal átlépték a magyar határt. Ebben a kritikus helyzetben egyedül Kossuth nem vesztette el a józan ítélőképességét. Az ő vezetésével szeptember második felében megalakult az Országos Honvédelmi Bizottmány, az OHB, amelynek elnöke is ő lett. Az ország kormánya mozgósította fegyveres erőit, anyagi javait. Kossuth hihetetlen energiával dolgozott a haza védelme érdekében. Mint a kormány főmegbízottja, elindult az Alföldre toborzókörútra. Toborzóútja során több mint ötvenezer ember állt a népfelkelők és a honvédek sorai közé. Kossuth toborzókörútja során Abonyon keresztül szeptember 26-án este érkezett Szolnokra. Másnap elmondott gyújtó hangú, népfelkelésre szólító beszédének hatására tömegesen álltak a seregbe a szolnokiak. Október 1-jén Halasy Kázmér szolnoki kormánybiztos a Tisza-parti városból ezer önkéntest indított útba, hogy a táborban csatlakozzon a gyülekező sereghez. A Dunántúlra összpontosított magyar sereg és a nemzetőrség Móga János ^tábornagy parancsnoksága alatt szembeszállt a császári és horvát hadakkal. Szeptember 29-én Pákozd-Sukoró között fényes győzelmet aratott a magyar honvédsereg. A császár új főparancsnokot nevezett ki hadai élre, Windischgraetz tábornok személyében. A Görgey vezette magyar hadsereg a nyugati határ mellől a túlerejű császári haderő elől fokozatosan kénytelen volt visszavonulni. Az év végén seregeink feladták a fővárost is. A kormány kénytelen volt Debrecenbe menekülni. Kossuth 1849. január 2-3-a között Szolnokon tartózkodott, innen irányította Pest kiürítését, az anyagi javak hátraszállítását. Kossuth és a Honvédelmi Bizottmány Debrecenből szervezte az ország védelmét s a honvédsereg felszerelését. Az első jelentősebb győzelmeket Bem József tábornok 1849 elején Erdélyben, illetve Klapka György ezredes a Tisza felső részén, Per- czel Mór tábornok pedig január 22-én Szolnok visszafoglalásával érte el. 1849 kora tavaszán a Az idős Kossuth Lajos A Kossuth család címere magyar seregek összehangolt támadásaikkal fényes győzelmeket értek el a császári hadakkal szemben. Március 5-én Damjanich tábornok honvédéi Szolnoknál győzték le az ellenséget. Kossuth, mint államfő A honvédseregek a felszabadító hadműveletek következtében - az úgynevezett Tavaszi hadjáratban — nagyszerű győzelmeket értek el. 1849. április 2-án Hatvannál, április 3-án Szenttamásnál, 4- én Tápióbicskénél, 7-én a rómaisáncoknál, 10-én Vácnál győzték le az ellenséget. E hadjárat nyomán az ország területének jelentős része felszabadult a császári megszállás alól. A honvédseregek már Komárom felé meneteltek. I. Ferenc József császár március 4-én Olmützben hatályba léptette az úgynevezett oktrojált alkotmányát, mely a Habsburg Birodalmat egynek és oszthatatlannak hirdette ki. Ez az alkotmány a magyarok számára elfogadhatatlan volt. Kossuth és a radikálisok a Tavaszi hadjárat hatására - válaszul az osztrák alkotmányra - váratlan politikai lépésre szánták el magukat. Előkészítették a Habs- burg-ház trónfosztását. 1849. április 14-én a debreceni református nagytemplomban ünnepélyes keretek között ülésezett az országgyűlés. Madarász László radikális képviselő indítványára — a jelen lévő követek ovációja közepette — a képviselők a Habsburg-Lotaringiai családot trónfosztottnak nyilvánították, kimondták Magyarország függetlenségét és szuverenitását, hálából Kossuth Lajost az ország kormányzó elnökévé választották. A honvédseregek továbbra is támadó offenzívában maradtak, egyik győzelmet a másik után aratták. Május 21-én Budavárát is visszafoglalták hősies ostrom után az osztrákoktól. Ausztria császára május 21-én Varsóban fegyveres segítséget kért I. Miklós orosz cártól a magyar szabadság- harc leverésére. Az osztrák és orosz uralkodó megegyezését követően a cári seregek június végén Magyarország területére léptek. A magyar seregek így a szövetkezett két nagyhatalom harapófogójába kerültek, több fronton súlyos vereséget szenvedtek. A függetlenségi harc végül is elbukott. Állampolgárságától megfosztott magyar A világosi fegyverletételt követően Kossuth augusztus 17-én Orso- vánál lépte át a magyar-török határt. A magyar menekültek Törökországban gyülekeztek. Valamennyien bíztak abban, hogy rövidesen újra harcolhatnak a magyar szabadságért, küzdhetnek az osztrák zsarnokság ellen. 1851 végén az amerikai kormány segítségével Kossuth internálását feloldották a török hatóságok. A volt elnök előadó körútra az Amerikai Egyesült Államokba hajózott azzal a céllal, hogy híveket s pénzt szerezzen a szabadságharc újrakezdésére. Európába visszaérkezve, előbb Angliában telepedett le. Minden lehetséges alkalmat megragadott azért, hogy a magyar ügyet európai kérdéssé tegye. Az 1867-ben létrejött kiegyezés után lett igazán emigráns. Pályatársai és a száműzöttek százai már régen hazatértek, karriert csináltak maguknak. Ő Tori- nóból irányította híveit, a Függetlenségi Párt tevékenységét. Az 1879-es honossági törvény alapján megfosztották magyar állam- polgárságától. A nagy hazafi szép kort megérve, 1894. március 20-án halt meg Torinóban. Tetemét hazaszállították, több százezer ember jelenlétében temették el a Kerepesi temetőben. Az országban s szerte a nagy- vüágban több műit száz településen állítottak szobrot tiszteletére. Kossuth Lajos politikai érdeme, a magyar függetlenségért vívott harca örök időkre nyomot hagyott a magyar közéletben, s a hazafiak előtt példát mutatott elszántságból, küzdeni tudásból. Küzdelmes politikai harca ma is követendő példa. KENYERES DÉNES Kétszáz éve született Kossuth Lajos
