Új Néplap, 2002. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)

2002-09-06 / 208. szám

2. OLDAL Hírek A VOLGA MENTI Togliatti orosz város egyik sportcsarno­kában csütörtökön nagy erejű robbanás történt, amelynek következtében az első jelenté­sek szerint hét ember meghalt, három megsérült. Az ismeret­len eredetű robbanás moszkvai idő szerint délután 15 órakor következett be a felújítás alatt álló Podsznyezsnyik sport- csarnokban. MTI TÖRÖKORSZÁG tájékoztatta az Európai Uniót a parlamentje által nemrég jóváhagyott politi­kai reformok végrehajtásának menetrendjéről, Brüsszelnek azonban még időre van szüksé­ge ezek tanulmányozásához - közölte az Európai Bizottság egyik illetékese. Sükrü Sinai Gürel török külügyminiszter csütörtökön találkozott Günter Verheugen bővítési biztossal, akivel országának az EU-tag- ságra való felkészülésben elért előrehaladását tekintették át. mti LEGALÁBB 22 halottja és több tucat sebesültje van a csütörtö­kön Kabulban bekövetkezett detonációnak. A pokolgép egy gépkocsiban robbant föl, amely a tájékoztatási minisztérium közelében parkolt. Az első je­lentések szerint a robbanás pánikot keltett az afgán főváros forgalmas üzleti negyedében, ahol ezen a napon (egy nappal a muzulmán heti ünnepnap, a péntek előtt) igen sokan tar­tózkodtak bevásárlás céljából. A nagy erejű robbanás után, amelyet a CMN televízió közlé­se szerint egy kisebb detonáció előzött meg, mintegy ötezren menekültek el a környékről, mti AZ EURÓPA TANÁCS szép tember 23-án tartja közgyűlé­sét: Szerbiának és Montenegró­nak legkésőbb addig egyetértés­re kell jutnia abban, hogy mi­lyen legyen a Jugoszláviát fel­váltó új állam alaptörvénye, ellenkező esetben ugyanis hó­napokra eltolódhat az ország felvétele a szervezetbe. A leg­alapvetőbb kérdésekben to­vábbra sincs változás a megme­revedett álláspontokban. Belg- rád és Podgorica Brüsszelre veti segélykérő tekintetét abban a reményben, hogy Javier Solana, az Európai Unió kül- és bizton­ságpolitikai főképviselője pénte­ken esedékes belgrádi útja so­rán ismét - immár sokadszor - lendületet ad a szövetségi állam átalakulási folyamatának, mti A VAJDASÁGI magyar pártok, civil szervezetek és egyházak gőzerővel készülnek a néhány héten belül megtartandó elekto- ri közgyűlésre, amely meg­választja a Magyar Nemzeti Ta­nács tagjait. A jugoszláv parla­ment február 25-én fogadta el a kisebbségügyi kerettörvényt. A jogszabály fontos elemét ké­pezi az a rendelkezés, amely lehetővé teszi az ország terüle­tén élő minden nemzeti közös­ség számára a nemzeti tanács létrehozását. E testületek a szö­vetségi, köztársasági és tarto­mányi kormánnyal együtt­működve szabályozzák majd a kisebbségek művelődésével, oktatásával, tájékoztatásával és nyelvhasználatával kapcsolatos kérdéseket, mti IZRAELI páncélozott járművek hatoltak be csütörtökön a Gáza- övezetbe. Egy izraeli harckocsi aknára hajtott, de nem tudni, hogy megsérült-e valaki. Izraeli harckocsik és egyéb páncélo­zott járművek hatoltak be a Gáza-övezetbe Rafah és Deir al-Balah térségébe - közölték palesztin biztonsági források. Előzőleg az éjszakai órákban a Deir al-Balah közelében lévő Kfar Darom zsidó településre palesztinok aknagránátokat lőt­tek ki, de senki sem sebesült meg. mti VILÁG TÜKÖR 2002. Szeptember 6., péntek Közösen szemben az árral Ausztria támogatja és szorgalmazza hazánk EU-tagságát Schüssel és Medgyessy: most nem kell tartani az özönvíztől FOTÓS EUROPRESS/EPA Ausztria teljes mértékben támogatja az Európai Unió bővíté­sét és Magyarország uniós csatlakozását - hangsúlyozta Wolfgang Schüssel osztrák kancellár Medgyessy Péter ma­gyar miniszterelnök ausztriai hivatalos munkalátogatása alkalmából. ________Feketeváros A burgenlandi Feketevárosban (Purbach) csütörtökön megtar­tott találkozón az Unió bővítése mellett egyebek között szó volt a regionális együttműködés kér­déseiről és a Medgyessy Péter ál­tal javasolt árvízvédelmi együtt­működésről. Medgyessy Péter szerint a ki­mondottan jó hangulatú négy- szemközti megbeszélésen oszt­rák partnere megértéssel fogad­ta, hogy Magyarország egyen­rangú partnerként szeretne csat­lakozni az Unióhoz, és azt is, hogy vannak még nyitott kérdé­sek, és lesznek még viták. Schüssel kancellár Ausztria tá­mogatásáról biztosította a csat­lakozási tárgyalások 2002 végéig történő lezárását, és azt is, hogy Magyarország a népesség szá­mának megfelelő 22 képviselőt küldhessen az Európai Parla­mentbe (ellentétben a Nizzában kijelölt hússzal), hogy teljes jo­gú tagként részt vegyen az Euró­pai Unió reformjait előkészítő konvent munkájában, és hogy 2004-től az Unió teljes jogú tag­ja legyen. Schüssel kedvezően fogadta Medgyessy Péter javaslatát, hogy a Duna, az Elba és az Ode­ra menti térségek egyeztessék az árvizekre való felkészülést. A magyar kormányfő hang­súlyozta: a természet nem tűr határokat, ezért közös megoldá­sok és hosszú távú ökológiai koncepciók kellenek. Wolfgang Schüssel kancellár hangsúlyozta, hogy az EU bőví­tése támogatást élvez Ausztriá­ban, s a kormány elkötelezett ál­talában a bővítés, és különösen Magyarország csatlakozása mel­lett. Kifejtette: Ausztria változat­lanul törekszik a korábban Bécs által meghirdetett regionális együttműködésre, különösen azért, mert megítélése szerint erre a kibővített Európai Unió­ban nagy szükség lesz. Hozzá­tette: a jószomszédi kapcsola­tokban a pártpolitikának semmi helye sincs. A támogatások maradnak Kovács László a kedvezménytörvény változásairól Az új magyar kormány egyetlen olyan támogatási formát sem fog megszüntetni vagy csökkenteni, amelyben eddig a romániai magyarság részesült - jelentette ki Kovács László, miután megbeszélést folytatott a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetőivel. Bukarest A magyar külügyminiszter hang­súlyozta: csak annyi változás lesz, hogy a támogatást átlátha­tóbbá, elosztását demokratiku- sabbá kívánják tenni. „Az elosz­tásban a döntő szó az RMDSZ-é lesz, mivel a támogatás sorsáról itt, és nem Budapesten kell dön­tetni” - szögezte le. Kovács Lász­ló a délelőtt folyamán előadást tartott a magyar külpolitika útjá­ról és az európai integráció fő kér­déseiről a román diplomáciai képviselet vezetőinek értekezle­tén. A magyar külügyminiszter szerint a kedvezménytörvény módosítására tett javaslatok az ősz folyamán várhatóan elkészül­nek, és a tervek szerint az év vége előtt terjesztik azokat elfogadásra az Országgyűlés elé. Várhatóan az ősz folyamán alá­írják a magyar-román stratégiai partnerségről szóló dokumentu­mot - közölte egy nappal koráb­ban Kovács László. A magyar dip­lomácia vezetője rövid, szűk körű megbeszélést folytatott Mircea Geoana román külügyminiszter­rel, majd fogadta őt Adrian Nastase miniszterelnök. Kovács László elmondta, hogy október elején hivatalos láto­gatást tesz Romániában Mádl Ferenc köztársasági elnök. Medgyessy Péter kormányfő ne­vében pedig meghívást adott át Adrian Nastasénak, aki várha­tóan az ősz folyamán utazik Budapestre. _____________ ■ Tú lnépesedik a Alig esett szó a szerdán befejeződött Föld-csúcson az emberi­ség túlnépesedéséről, amely pedig a tíz évvel ezelőtt Rióban tartott értekezlet egyik vezető témája volt. Az, hogy a túl­népesedés kérdése nem került külön napirendi pontként a küldöttek elé, bizonyos változást jelezhet a világ kormá­nyainak szemléletében, a szegénység problematikájának ke­zelésében - vélik a találkozót követően megjelent elemzések. Johannesburg Néhány szakértő szerint ugyan csupán arról van szó, hogy a Föld lakóinak gyors szaporodása egy­szerűen azért nem került nyílt vi­tára, mert a küldöttek egy része ódzkodott a fogamzásgátlás és az abortusz problémájának felve­tésétől. Nem akarták terhelni az amúgy is vitákkal terhes nemzet­közi eseményt az erkölcsi és val­lási értékek, kulturális hagyomá­nyok, illetve az emberi jogok szembeállításával. Más értékelé­sek azonban felvetik, hogy talán egyfajta szemléletváltozásról van szó, arról, hogy az államok veze­tői rájöttek: a több ember nem jelent automatikusan nagyobb szegénységet. Kétségtelen, hogy a kérdésről erőteljesen megoszlik a világ leg­tekintélyesebb szakértőinek a vé­leménye, és - a probléma termé­szetét figyelembe véve - az el­következő években e vélemény- különbségek nemigen fognak mérséklődni. Talán kezd szélesebb körben elfogadottá válni az a nézet, hogy a nagy népszaporulat nem oka, hanem következménye a sze­génységnek - mondta Csi Jak Föld Ling, az úgynevezett Harmadik Világ Hálózat nevű akciócsoport egyik aktivistája. A Föld lakóinak száma jelenleg hatmilliárd, és az emberiség létszáma évente 77 millióval nő, elsősorban a harma­dik világ országaiban tapasz­talható gyors növekedési ütem miatt. Amennyiben a helyzet nem változik, a Föld lakói 2050-re kilencmilliárdan lesznek. Vannak olyan szakértők, akik továbbra is kitartanak amellett, hogy a nyomor és a népesség- növekedés problémaköre csakis párhuzamosan kezelhető. Kunio Waki, az ENSZ Népesedési Alap­jának (UNFPA) egyik vezető tiszt­ségviselője szerint elképzelhetet­len a nyomorszint alatt élő száz­milliók életkörülményeinek javí­tása és a természeti erőforrások hatékony védelme a népszaporu­lattal kapcsolatos gondok meg­oldása nélkül. ■ ÁLLÁSPONT BERKI IMRE Iskola Jászladányban Ha beleképzelem magam a jászladányi polgármester helyze­tébe - bár büszke lehetnék arra, hogy a település nevét az egész ország megismerte -, rögtön nagyon rosszul érzem ma­gam a bőrömben. Nyakamra járnak az újságírók, záporoznak kérdéseik, és mondhatok bármit, rám sütötték a fajgyűlölő bé­lyeget; kifektetnek, akár így, akár úgy válaszolok. Mert ma ha egy településen konfliktus keletkezik a magyarok és a romák között, hivatalból a romáknak adnak igazat. Diszkrimináció­ról, rasszizmusról beszélnek a messziről jött emberek. Kíván­csi volnék arra, miként vélekednének, ha néhány hónapig itt laknának... Nem akartam volna mást, mint rendbe hozni a község oktatását. Véget szerettem volna vetni annak az áldat­lan állapotnak, hogy elvigyék a szomszédos településre a ta­nulni vágyó gyerekeket a községből a rossz háttérrel rendelke­ző renitens kölykök miatt. A megoldást egy alapítványi iskola létrehozásában látta a képviselőtestület. A jó képességűek, a jó magatartásúak tanuljanak az alapítványi iskolában, akik pedig különleges pedagógiai bánásmódot igényelnek, az ön- kormányzatiban. Ebben a szülők is támogattak. Ám jött a ci­gány kisebbségi önkormányzat, egyre nagyobb port vert az alapítványi iskola körül, ami végül is a bezáráshoz vezetett. Lehet, ha meghívnám a roma önkormányzat vezetőjét egy jó­ízű borozgatásra, az iskola ügyében dűlőre tudnánk jutni. A cigány kisebbségi önkormányzat elnökének bőrében sem érezném jól magam, mert azt mondják rám, hogy akadályo­zom az előrehaladást. De hát az iskola 647 tanulójából 317 a cigány. Ezért is egyeztünk meg már régen abban, hogy az is­kolát érintő ügyekben számítanak a véleményünkre. Micso­da dolog, hogy most úgy döntenek az alapítványi intézmény­ről: minket meg sem kérdeznek? A szándék nyilvánvaló: el akarják különíteni a magyar és a cigány gyerekeket. A három­ezer forintos tandíjat a roma családok nem tudnák fizetni, hi­szen megélni is alig tudnak. Tehát kényszerűségből is az ön- kormányzati iskolába kötnének ki gyerekeik. Mi ez, ha nem diszkrimináció? A tehetősebbek nebulók járnak az elit iskolá­ba, a csórók meg a másikba. Lehet, hogy az egészből nem lett volna semmi, ha idejében leülünk egy jóízű borozgatásra és megegyezésre jutunk. A kérdés csak az: ki legyen a meghívó? EGYETÉRTEK: 06-90430403 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06-90430404 BARTA ZSOLT Felesleges üzenet Lezárult a kormány első száz napja. A politikusok értékelték az időszak eredményeit. Aki kormánypárti, dicsérte, aki el­lenzéki, kritikával illette az ígéretek megvalósítását. Ez eddig rendjén is van. Az azonban már elgondolkodtató, amit László Csaba pénzügyminiszter a jövő évi jövedelempolitikáról mondott. A tárca vezetője úgy fogalmazott: „a közszférában idén és jövőre jelentős jövedelemnövekedés valósul meg, ezért elsősorban a versenyszférában visszafogott béremelé­sekre van szükség”. Álláspontja érthető. Nem akarja, hogy a magánszektorban jelentkező béremelések felgyorsítsák a pénzromlás mértékét. Azt azonban nem szabad elfelejtenie, hogy az ígért 50 száza­lékos egészségügyi, illetve pedagógusi alapbéremelésnek nem egy, hanem két hatása is lesz a munkaerőpiacon. Egy­részt az említett két szektor anyagi presztízse emelkedik. Másrészt a pozitív intézkedések bérfeszültségeket is okoz­nak, amelyek kihatnak a magánszektorra is. Azaz remélhető­leg ott is emelik a béreket azért, hogy a jól dolgozókat meg­tartsák. Nem szabad elfelejteni, hogy a magánszférában foko­zott teljesítménykényszer nyomása alatt dolgoznak az embe­rek. Itt mindenekelőtt a piac, s nem az éppen hatalmon lévő kormány száznapos programja határozza meg alapvetően a bérek alakulását. Azt sem szabad elfelejteni, hogy nagyon sok magánvállalatnál a jól fizetett alkalmazottak esetében nincs munkaidő, csak elvégzendő munka. EGYETÉRTEK: 06-90430422 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06-90430423 TELEFONÁLJON! Ha egyetért az itt közölt jegyzetek mondanivalójával és akkor is, ha nem. A véleményét meg is indokolhatja. Másokét pedig a 06-90-330-430-as telefonszámon meghallgathatja. A hívás dija: 180 Ft+áfa/perc+kapcsolási díj A telefonszám nem hívható rádiótelefonról, külföldről, nyilvános készülékről. Nem orosz a fehérorosz Mélyponton a két ország kapcsolata Minszk Alekszandr Lukasenko fehér­orosz elnök elutasította azt az újabb orosz javaslatot, hogy Fehéroroszország le­gyen ismét Oroszország része. Ehelyett az érvényben lévő la­za uniós megállapodás fenn­tartását tartja kívánatosnak. „Fehéroroszország nem enged a nyomásnak, és nem szegi meg a jelenlegi uniós szerződést” - je­lentette ki Lukasenko. Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán vetet­te fel ismét a teljes integrációt, vagyis hogy Oroszország be­olvasztaná Fehéroroszországot, ahogyan azt már augusztusban is javasolta. Putyin három variációt is kilátásba helyezett: a közös államot, egy Európai Unió-szerű szövetséget, illetve egy rugalmas uniót, mint amilyent egy 1999. évi megállapodás előirányzott. Lukasenko elvetette az első két változatot és hozzátette: folytatni kívánja önálló, minden moszkvai politikától független útját. Putyin javaslata olyan pillanat­ban hangzott el, amikor a két or­szág kapcsolatai mélyponton vannak. Oroszország és Fehér­oroszország uniójának terve 1997-ben született meg, azóta azonban nem történt sok előrelé­pés az ügyben. Sok orosz úgy vé­lekedik: Lukasenko közeli uniót tervez nagy szomszédjával, hogy megmentse Fehéroroszországot a gazdasági válságtól. Orosz­ország a legfőbb szövetségese Lukasenko rendszerének, ame­lyet az európaiak és az amerikai­ak egyaránt mellőznek kapcsola­taikban a demokráciahiány és az emberi jogok helyzete miatt. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom