Új Néplap, 2002. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)

2002-09-30 / 228. szám

2. OLDAL Hírek KOSSUTH LAJOS idején egyetlen családdá vált a magyar nemzet, és az 1848-ban létrejött családi köteléket sem elszakíta­ni, sem megtagadni nem lehet - hangsúlyozta Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke a Kossuth- emlékév romániai záróünnep­ségén. A Kossuth Lajos születé­sének 200. évfordulója alkalmá­ból rendezett ünnepségsorozat szombat este Kolozsvárott a Magyar Operában tartott gálaműsorral zárult, mti WOLFGANG SCHÜSSEL osztrák kancellár és Orbán Vik­tor volt kormányfő szombaton Bécsben négyszemközti meg­beszélést folytatott a bécsi kan­cellári hivatalban. Megállapítot­ták: az osztrák-magyar kapcso­latok töretlenek, és a két ország változatlanul stratégiai szövet­ségesnek tekinti egymást. Mindkét politikus hangsúlyozta elkötelezettségét az Európai Unió bővítése és Magyarország mielőbbi csatlakozása mellett, valamint a Bajorország és Baden-Württemberg német tar­tományokat, továbbá Ausztriát és Magyarországot tömörítő, úgynevezett kis Duna menti együttműködés folytatása mellett, mti DUBLINI lapjelentés szerint nem lefutott ügy az október 19- re meghirdetett második íror­szági népszavazás az Európai Unió bővítését szabályozó niz­zai szerződés ratifikálásáról. A választók 37 százaléka támo­gatja, 25 százaléka ellenzi a szerződést. A megkérdezettek 32 százaléka még nem döntött, miként szavazzon, 7 százalék pedig biztosan nem kíván véleményt nyilvánítani, mti II. JÁNOS PÁL szerint a béke nagy ügye veszélybe került a világban, ezért a Szentatya arra buzdította vasárnap a hívőket, hogy a béke megteremtéséért könyörögjenek, amikor a rózsa­füzért mondják. A katolikus egyházfő vasárnapi Őrangyala imádságában, amelyet az idén utoljára még a castelgandolfói nyári rezidenciáján mondott, aggodalommal hangoztatta: veszélybe került a béke nagy ügye, elsősorban a Szentföldön. Feszültségekkel terhes, olykor izzó nemzetközi helyzetnek vagyunk tanúi - mondta, külön megnevezve Krisztus elgyötört földjét, ahol rendkívül súlyos mértékűvé vált az ellenséges­kedés. MTI A HAZA ÉS SZABADSÁG (ETA) nevű baszk szakadár terrorszervezet vasárnap közle­ményben jelentette be, hogy mostantól kezdve a nem nacio­nalista pártok székházai „kato­nai célpontot" képeznek a sze­mében, és megfenyegette azo­kat, akik részt vesznek ezeknek a pártoknak a rendezvényein. Az ETA a két legfontosabb nem nacionalista párt, a Madridban kormányzó, konzervatív Néppárt (PP) és az ellenzéki Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) székhelyeit jelölte meg „katonai célpontként”, ami azt jelenti, hogy a jövőben terrortá­madásokat tervez ellenük, mti A NYUGAT-UKRAJNAI Lem­berg repülőterén tízezer hívő fogadta a torinói lepel másola­tát szállító különgépet. A Tori­nóban őrzött eredeti halotti lepel - amelyen a hagyomány szerint Jézus Krisztus arcának és testének lenyomata látható - hetedik, az eredetivel méretben és színeiben egészében meg­egyező másolatát a Torinói Lepel Központ ajándékozta a fehéroroszországi katolikusok­nak. A másolatot Minszkből az ukrajnai görög katolikus egyház lelkészeinek küldött­sége kísérte Lembergbe. mti VILÁG TÜKÖR 2002. Szeptember 30., hétfő Szerbia választott A szerbiai elnökválasztáson a kora délutáni órákig a szava­zásra jogosult polgároknak mindössze 27,3 százaléka adta le voksát - jelentette a Központ a Szabad Választásokért és Demokráciáért (CESID) elnevezésű szervezet. Belgrad A tizenkét évvel ezelőtti Szerbia még a néhai „nagy” Jugoszláviá­nak volt a része. Az alaptörvény minden passzusából az akkor már kiteljesedett milosevicsi ura­lom szelleme árad. Noha szerbiai emberi jogi és civil szervezetek több alkotmánytervezetet is elké­szítettek, maradt a régi alaptör­vény, amelynek egy cikkelyét sem módosították, noha a két év­vel ezelőtti demokratikus fordu­lat után erre kínálkozott volna lehetőség és kétharmados parla­menti többség. 2000 decemberé­ben az akkori ellenzéki pártszö­vetség, a DOS 176 mandátumhoz jutott a 250 tagú törvényhozás­ban, a minősített többséghez pedig 167 mandátum kell. A DOS egyik választási ígérete volt az új alkotmány, de a jelenle­gi hatalom nem is fogott hozzá, azzal hárítva a bírálatokat - egye­sek szerint alaptalanul -, hogy az új köztársasági törvényt azután kell meghozni, hogy rendeződtek a szerb-montenegrói államjogi viszonyok, és megszületett az új szövetségi alaptörvény. A szerbiai alkotmány szerint a köztársasági elnöki tisztség korántsem mondható „erősnek”, ennek ellenére az elnökválasztás közvetlen. Mindkét választási for­dulóban a szavazás érvényessé­géhez elengedhetetlen az ötven­százalékos részvétel. A köztársasági alkotmány jó­formán csak egyetlen cikkelyben tesz említést Jugoszláviáról, még­pedig abban a paragrafusban, amely kimondja, hogy Szerbia - ha érdekei úgy kívánják - figyel­men kívül hagyhatja a szövetségi törvényeket. Éppen eme cikkely csapdájába esett Szlobodan Milo­sevics, amikor a szerb kormány 2001. június 28-án - figyelmen kí­vül hagyva a szövetségi alkot­mánybíróság döntését - kiadta a hágai Nemzetközi Törvényszék­nek a volt szerbiai elnököt, a ju- goszláv államfőt. ____________■ Ki menekítették Arafatot Jasszer Arafat palesztin elnök vasárnap el­hagyta rámalláhi főhadiszállását. A palesztin vezetőt testőrei hozták ki az izraeli hadsereg által tíz napon át ostromolt és romba dőlt épületből, amely előtt lelkes tömeg várta. Rámalláh Testőrei körülhordozták Arafatot a Mukata, a fő­hadiszállás körül, majd visszatértek vele az épü­letbe. A palesztin elnök V betűt formált ujjaival, s a mintegy 300 palesztin ünnepelte őt. Amerikai nyomásnak engedve az izraeli had­sereg vasárnap visszavonult a palesztin főhadi­szállástól. Terje Roed-Larssen, az ENSZ közel-ke­leti megbízottja izraeli kormányforrásokra hivat­kozva közölte, hogy az izraeli hadsereg még va­sárnap teljesen kivonul a ciszjordániai városból. A déli órákban az összes izraeli katonai jármű elhagyta a palesztin elnöki hivatal területét Rámalláhban. Az elsőként kigördülő két harc­kocsi egy mellékutcában állt le, nem messze a 10 napos ostromban lerombolt elnöki hivataltól. A két tank nyomában terepjárók és páncélozott személyszállítók hagyták el a területet, szemta­núk szprint az izraeli katonák leszedték a házte­tőkre szerelt hangosbemondókat, és eltávolítot­ták a szögesdrót egy részét. A visszavonulás, amelyről amerikai nyomásra vasárnap reggel döntött a szűkebb izraeli biztonsági kabinet, néhány óra alatt befejeződött. Az izraeli hadsereg szabad elvonulást ígért mindazoknak, akik Jasszer Arafat főhadiszállá­sán találtak menedéket és nem szerepelnek az Iz­rael által körözött militánsok listáján. A merény­A győzelem jelét mutatja egy palesztin fotó: europress/epa letek elrendelése miatt körözött és szökni próbá­ló palesztinokat azonban letartóztatják - tudatta az izraeli katonai rádió. ■ Ismét bombázták Bászrát Irak Amerikai repülőgépek vasárnap légicsapást mértek - egy héten be­lül másodszor - a dél-iraki Bászra városának repülőterére. A légitá­madás során, amelyre helyi idő szerint 5 óra 40 perckor, közép­európai idő szerint 3 óra 40 perc­kor került sor, károk keletkeztek a repülőtér épületeiben, így a be­szállócsarnokban is. A bászrai repülőtér ellen már a szerdáról csütörtökre virradó éj­szaka is támadást intéztek, és en­nek során is a radarrendszer volt a célpont. A brit hadügyminiszter­nek erre az incidensre vonatkozó nyilatkozata szerint a brit légierő gépei is részt vettek a támadásban, amely közlése szerint az iraki lég­védelmi tűzre adott választ. A Pen­tagon szerint Irak polgári körze­tekben, mecsetekben és kórházak­ban helyezett el fegyvereket. A bászrai repülőteret tavaly augusztusban is bombázta a két ország légiereje. Idén augusztus 27-én az amerikai és a brit gépek Bagdad közlése szerint az Irak északi részén lévő Moszul repü­lőterének radarrendszerét rom­bolták szét. Irak nem ismeri el a Washing­ton és London által az 1991. évi Öböl-háború nyomán életbe léptetett repülési tilalmi övezete­ket, ahol mindennaposak az incidensek. ■ Készülnek a kommandósok Futószalagon „gyártják” az elit kommandósokat - azokat az amerikai tengerészgyalogosokat, akiknek Washington főként a válságövezetekben szán szerepet. Parris Island Egyszerre hatszáz kiképző foglal­kozik a szigeten 4400 újonccal - közöttük csaknem hatszáz nővel -, akik a világ legkeményebb csa­patának tagjai lesznek. A „bőrnya- kúak” - 1918 óta viselik ezt a ne­vet, amikor az angolok harci bá­torságukat az „ördög kutyáiéhoz” hasonlították - az elsők minden partraszállásnál. Amikor véget ért a vietnami há­ború, a kiképzett önkéntesek kö­zül csak minden második végzett középiskolát, s mindennaposak voltak a kábítószer- és a faji prob­lémák. Ma már a résztvevők 98 százaléka legalább érettségizett, és a kiképzések befejezésekor az itt végzettek minden más amerikai katonánál felkészültebbek. Aki el­mondhatja magáról, hogy megjár­ta „Parris Island poklát”, az bizto­san nem drogozik, nem iszik, nem is dohányzik, mert belevésődött a tudatába: önmagában tenne kárt, és éles helyzetekben csökkentené a túlélési esélyeit. Ha akadnak is kivételek, akik később emberileg csődöt mondanak, azok sorsa csak erősíti a szabályt. Mindamel­lett itt sem katonarobotokat „gyár­tanak”, hanem speciális szolgála­tokra embereket képeznek ki, akikbe hallatlan fegyelmet, szak­mai, pszichikai és fizikai készsé­geket „programoznak”. A dél-karolinai, 33 négyzetkilo­méteres dzsungel szigeten kapott elit kommandós-bizonyítvány iga­zolja, hogy birtokosának reflexévé lett a törvény: nincs mit gondol­kodnia a kapott parancs helyessé­gén, legfeljebb arról szabad dönte­nie, miként lehet az utasítást a leg­eredményesebben végrehajtani. Az ide jelentkezők történetei gyakran megrázóbbak a francia idegenlégió önkénteseinek sorsá­nál. A jó kereset csak keveseknek vonzó, inkább családi és szerelmi drámák, városi bandaharcok elől menekülnek, vagy a kettétört kar­riert akarják feledtetni; a bünte­tett előélet azonban most már ki­záró ok. A kiképzés itt a legkeményebb, sőt a legkegyetlenebb a világon. Ki kell bírni azt is, ami kibírha­tatlan. Tájfunt, hőséget, 40 kilo­méteres menetet egyetlen korty víz nélkül, étkezést mocsárban, moszkitók erdejében, verést, kín­zást, sőt faji megszégyenítést. Az­tán jöhet a bevetés, legközelebb talán Irakban. kocsis tamás ÁLLÁSPONT BERKI IMRE Leköszönök Elképzelem, hogy önkormányzati képviselőként az utolsó köz­gyűlésen ülök. Egyszerre lesz rajtam úrrá a búcsúzás lehango­ló érzése és az ünnepélyesség áhítata. Még fontos kérdéseket tárgyalunk meg a mai ülésen, én mégis inkább önvizsgálatot tartok: vajon megtettem-e mindent annak megvalósítására, amit négy évvel ezelőtt vállaltam, amivel választókörzetem la­kói megbíztak? Agyamban a mérleg nyelve hol ide, hol oda bű­ién. Igen, voltak sikeres időszakok a ciklusban. Járdák, utak épültek, korszerűsödött a közvilágítás, új iskola épült, és az én szavazatom volt a döntő egyik-másik fontos ügyben. Viszont az ígéretemmel ellentétben nem sikerült rendbe hozni az orvo­si rendelőt, a helyi buszjáratok továbbra is ritkák és zsúfoltak. Most azt mondhatják a választók, hogy semmit sem csináltam. Nem mentegetőzöm, magyarázkodnom is felesleges. Megér­tem az embereket: csak az eredmények számítanak, az erő­feszítések önmagukban semmit sem érnek. Igazából persze nem ismerem a leköszönő önkormányzati képviselők érzéseit. Csak feltételezem, hogy aki valóban szív- vel-lélekkel dolgozott a településért, annak most hasonló gon­dolatai lehetnek. Együtt érzek velük azért is, mert a leköszö­nök már senkit nem érdekelnek. Jönnek (jöjjenek) az újak! Ma már mindenki a jelöltek névsorára kíváncsi. Csemegézik a ne­veket, egyik-másik láttán csak legyintenek, elnéző mosoly fut végig az arcukon. Találgatják a befutókat, tőlük remélik, ha már az előzőeknek nem sikerült, az újak igenis rendbe hozzák az orvosi rendelőt, sűrítik a helyi buszjáratokat. Lehet, hogy a leköszönök között voltak olyanok is, akik csak ímmel-ámmal dolgoztak a település boldogulásáért. Meg olya­nok, akik a helyi hatalmi tisztség égisze alatt inkább csak a sa­ját egzisztenciájukat építgették. Nem gondolom azonban ezt a többségről, ők valóban mindent megtettek a lehetőségek kor­látái között. Már az újakra gondolunk, a jelöltek nevei izgatnak bennünket, és elfelejtjük a régieket. Talán nincs ebben semmi különös, lehet, hogy ez így van rendjén. De egy köszönömöt azért a le­köszönök még megérdemelnek! EGYETÉRTEK: 06-90-330-303 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06-90-330-304 FARKAS MELINDA Az elrettentés áldozata Eddig határozott véleményem volt a viszkisről. Azt gondoltam: Ambrus Attila gátlástalan bűnöző, aki megérdemli, hogy éve­kig rács mögött üljön. Hiszen összesen harminc alkalommal rabolt, esztendőkön át, fegyverrel a kezében, embereket is megfélemlítve. A megszerzett zsákmányt pedig elherdálta: a pénzünkből - a mi pénzünkből - úgy élt, ahogy azt egy egész életében dolgozó ember sohasem teheti, mert becsületesen megszerzett pénze ennek a töredékére sem elég. A rabló mindent egybevetve negyvenhat bűncselekményt kö­vetett el. Ha azt nézzük, hogy jó néhány bűnöző egyetlen fegyveres rablásért 6-7 évre kerül rács mögé, a büntetés egy­általán nem szigorú. Ha viszont azt vesszük, hogy egy hen­tes, aki megölte, majd feldarabolta a feleségét, s végül testré­szeit a folyóba dobta, 14 évet kapott, már más a viszonyítási alap. És vajon mit gondolhatnak azoknak a kislányoknak a szülei, akiknek gyerekeit napokon keresztül fogva tartották, többször megerőszakolták, és a pedofil gyermekkínzók csu­pán kilenc, illetve hat év börtönt kaptak? Azt szokták mondani: tengernyi pénz sem érhet fel egy ember­élettel. Ambrus Attila kezéhez vér nem tapad, gyerekeket nem molesztált, sőt: magánszemélyt soha nem rabolt ki, „csak” bankokat. Büntetése mégis 17 év - több, mint a gyilkosoké. De lehet-e, szabad-e így összehasonlítani? Létezik-e büntetési „díjszabás”? A bíró az ítélet indoklásában azt mondta: Amb­rust sokan érthetetlenül hősnek tartották, és ezt nem engedhe­ti meg az igazságszolgáltatás. Vagyis: elrettentő példa kellett. Józan ésszel Ambrust sosem lehetett hősnek tartani, csak bű­nözőnek. Most áldozattá is vált. Önmaga és az elrettentés áldo­zatává. EGYETÉRTEK: 06-90-330422 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06-90-330423 TELEFONÁLJON! Ha egyetért az itt közölt jegyzetek mondanivalójával és akkor is, ha nem. A véleményét meg is indokolhatja. Másokét pedig a 06-90-330-430-as telefonszámon meghallgathatja. A hívás díja: 180 Ft+áfa/perc+kapcsolási díj A telefonszám nem hívható rádiótelefonról, külföldről, nyilvános készülékről. Magyar egyetem Erdélyben Évente kétmilliárd forint támogatást kap a felsőoktatás Csíkszereda A Sapientia erdélyi magyar tudományegyetem (EMTE) már működik és működni is fog, de az erdélyi egyetem nem lehet csak Magyarország ügye - hangsúlyozta Tónk Sándor professzor, az EMTE rektora. Az új tanév három oktatási hely­színen 15 szakon indul mintegy 150 oktatóval és közel ezer hall­gatóval. A professzor elmondta, hogy az egyetemet működtető kuratórium döntése alapján az első két évben Csíkszereda ka­pott kiemelt támogatást, mivel ott a semmiből kellett létrehozni az egész egyetemi intézményt. A fejlődés látványos volt, ebben a térségben, ahol a főiskolai okta­tásnak nincs hagyománya, Csík­szereda lassan egyetemi várossá nőheti ki magát. A fejlesztésben most Marosvá­sárhely következik, ahol a tervek szerint új egyetemi campus épül az EMTÉ számára. A szükséges területet az alapítvány megvásá­rolta, és remélik, hogy a beruhá­zás is hamarosan megkezdődhet Az erdélyi magyar egyetem £ magyarországi költségvetési tá­mogatásnak köszönhetően indul­hatott útjára, és a Sapientia műkö­dését ma is alapvetően a magyai költségvetés biztosítja. Tónk Sán­dor szerint az évi 2 milliárd forinl támogatás még két évig elegendő arra, hogy csökkenő mértékben ugyan, de új beruházásokat meg­valósítsanak. Felhívta a figyelmei arra, hogy a 2 milliárd forintos keretből történik a nagyvárad: Partiumi Keresztény Egyetem fi­nanszírozása is. ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom