Új Néplap, 2002. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)
2002-09-27 / 226. szám
Nem hagyományos szeminárium Négy év számvetése Testvértelepülési kapcsolatok európai menedzsmentje A szeminárium szünetében a résztvevők sajtótájékoztatón találkoztak az újságírókkal Szeptember 22-én és 23-án Szolnokon szemináriumot tartottak, amelyen elsősorban a testvérvárosi kapcsolatok létesítésének, fenntartásának és hasznosításának kérdései szerepeltek. Ürmös- sy Ildikót, a megyei önkormányzat Európai Integrációs Irodájának vezetőjét a kétnapos rendezvény jelentőségéről kérdeztük. — Sok települési önkormányzat részéről megfogalmazódott az igény — kezdte az irodavezető —, hogy segítsen nekik a megyei önkormányzat a kapcsolatteremtésben. Ez elsősorban szakmai segítség és információk adását jelenti. A rendezvény, amelyet az Európai Bizottság támogatásával szerveztünk meg, és amelyen a megye több településének és a testvérvárosoknak a képviselői vettek részt, nem hagyományos szeminárium volt. Arra törekedtünk, hogy az előadások gyakorlatköz- pontúak legyenek, hasznos ismereteket, sikeres módszereket adjanak közre. Az első napon a vidéki helyszínekre látogattak a résztvevők, Tö- rökszentmiklóson, Mezőtúron és Jászberényben jártak. Mindhárom helyen egy-egy téma került napirendre: Törökszentmiklóson az európai állampolgárság, Mezőtúron a közös projektek, Jászberényben a kulturális identitás megőrzése volt a téma. Másnap reggel kiállítás nyüt a megyeházán a települések testvérkapcsolatainak történetéről. A résztvevőket Búsi Lajos, a közgyűlés elnöke köszöntötte, majd előadások következtek. Az előadók többsége a testvérvárosok képviselője volt, akik egy-egy témakör bővebb kibontására vállalkoztak. így szó volt többek között az európai állampolgárságról, a fiatalok nemzetközi kapcsolatairól, a vidékfejlesztés és a kistérségi kapcsolatok összefüggéséről, legtöbben azonban saját közvetlen tapasztalataikról számoltak be. Erre az alkalomra időzítették két testvértelepülési szerződés aláírását is, Tűrkeve és a francia- országi Auchel, valamint Jászal- sószentgyörgy és a lengyel Gmi- na-Tamów között. A résztvevők a szeminárium befejezéseként közös nyilatkozatot fogadtak el, amelyet továbbítottak az Európai Bizottsághoz. A nyilatkozatban többek között kijelentik, hogy ....tudatában vannak annak, ho gy az Európai Unió célja a kulturálisan sokszínű, ám egységes Európa létrehozása, az európai népek közötti egyre szorosabb együttműködés támogatása, a gazdasági és társadalmi fejlődés előmozdítása, az európai állam- polgárság és a helyi demokrácia fejlesztése... a szeminárium résztvevői elismerik és nagyra értékelik az Európai bizottság erőfeszítéseit, támogatását a testvér- városi mozgalom fejlesztésére, megújítására. Kérik a bizottságot, hogy kiemelten támogassa a csatlakozás előtt álló országok testvérvárosi kapcsolatait, amelyek nélkülözhetetlen szerepet játszanak az önkormányzatok, az intézmények, gazdasági szervezetek és a településen élő állampolgárok európai uniós ismereteinek bővítéséhez, az európai állampolgárság kialakításához, az egységes Európa megteremtéséhez”. A szemináriumon elhangzottakból a későbbiekben angol és magyar nyelvű kötet jelenik meg. Vendégként Astiban Elsőként vett részt Jász-Nagykun-Szolnok megye az olasz- országi Astiban rendezett Sagre fesztiválon. Ebből az alkalomból küldöttség is utazott az olasz városba, Búsi Lajosnak, a megyei közgyűlés elnökének vezetésével. Az elnököt arra kértük, mondja el benyomásait a látogatásról. A szolnoki stand előtt mindig sok érdeklődőt lehetett látni- A Sagre egy hagyományőrző jellegű gasztronómiai fesztivál. Most 29. alkalommal rendezték meg, és ez volt a második alkalom, hogy külföldi vendéget hívtak. A megye, illetve az ottani kereskedelmi kamara meghívására utazott ki megyénk delegációja, melyben több szakács és cukrász- mester is volt. Kértek bennünket, hogy egy standon Jász-Nagykun- Szolnok megye értékeit megjelenítve, de közben ételt is kínálva vegyünk részt a fesztiválon. A szakácsok és a cukrászok mellett egy kisújszállási néptánccsoport is kiutazott, amely tánckultúránkból és népzenei kultúránkból fergeteges sikerű műsorokat adott. A rendezők azt kérték, hogy lehetőség szerint valami specialitást adjunk, és mivel nekünk gulyásfesztiválunk is van már évek óta, olyan döntés született, hogy gulyáslevest és almás-diós rétest készítenek szakácsaink és cukrászaink. Az eredményt jelzi, hogy olasz barátaink pillanatok alatt mindent elfogyasztottak. Volt hivatalos része is a látogatásnak. Végigjártuk azokat a vállalatokat, ahol a főiskoláról kiutazott fiataljaink a gyakorlatukat végzik. Mindenhol elismerő véleményt kaptunk fiataljainkról. Ugyanakkor a főiskolának is volt kint egy csoportja. Tárgyalásokat folytatunk a kereskedelmi kamara, illetve az ottani kisvállalkozókat tömörítő szervezet elnökével. Felajánlottuk, hogy próbálunk együttműködést kialakítani a nálunk működő hasonló szervezetekkel. A következő év tavaszán várhatóan meglesz a hivatalos kapcsolatfölvétel a szervezetek között. Meglátogattunk jó néhány termelő vállalkozást, azzal a szándékkal, hogy megtudjuk, az Európai Unió előcsatlakozási alapjaival kapcsolatos pályázatok beadása közös programként mű- ködhet-e az olasz megye és a mi megyénk között. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy egy igen jelentős mezőgazdasági termeléssel rendelkező észak-olasz megye hogyan tudja átélni azokat a hullámhegyeket és hullámvölgyeket, amelyek az Európai Unión belül is előfordulnak. Érdekes tapasztalatokat szereztünk például a biotermesztésben. Elvittek bennünket jó néhány gyümölcsösbe, szőlőbe, hiszen az jó szőlőtermelő vidék, nagy mennyiségben állítanak elő világhírű bort. A gyümölcsösök biokultúrára való átállításától kezdve nagyon sok olyan fölvetésük is volt, amely számunkra továbbgondolandó. Mi ilyenkor Magyarországot is képviseljük, nem csak a megyét, ezért beszéltünk az uniós csatlakozás mostani időszakáról. Kíváncsiak voltunk, hogy ők hogyan látják ezt, és ők is akarták tudni, hogy a mi megyénk lakosai hogyan gondolkodnak az európai uniós csatlakozásról. További együttműködési pontokat is kerestünk és találtunk. A következő időszakban lesz fiataljaink sporttalálkozója, szellemi vetélkedőkön és kulturális rendezvényeken is találkoznak fiataljaink. Ezeket a találkozókat az angol és a francia testvérmegyékkel már hagyományosan megrendezzük. Most egy sportdelegáció fog érkezni, de lesznek olyanok is, amelyektől a kultúra és a népi értékek bemutatását várjuk. Folytatódik a környezetvédelmi programoknak, vízgazdálkodással kapcsolatos programoknak a kidolgozása, amelyekben eddig is együtt tevékenykedett a két megye szakértői gárdája. A fesztiválon sikerült a 46 kiállító között elhoznunk a vásár legszebb standja címet, ami annál is értékesebb, mert nyoma sem volt annak, hogy azért kaptuk volna meg, mert vendégek voltunk. A szavazatok nagy részét a résztvevők adják le, egymás között döntik el, hogy kié a legszebb és a legjobban berendezett stand. Nagyon örültem, hogy ezt a címet el tudtuk nyerni. Az előző évben nem a vendégek nyerték meg, tehát számunkra az elismerést nem udvariasságból ítélték oda. A választási ciklus végén szokás számba venni, hogy egy-egy település vagy megye mennyit változott, fejlődött négy év alatt. Búsi Lajost, a megyei közgyűlés elnökét arra kértük, hogy vázolja föl a megye életének legfontosabb változásait.- Azt akartuk, hogy a 40 fős megyei közgyűlés lehetőség szerint hatékonyan, nem pártpolitikai alapon működjön. Az elmúlt négy évben tartott 30 ülésen meg tudtuk hozni a szükséges döntéseket. Ez 452 megtárgyalt napirendi pontot, 82 rendeletet és 478 határozatot jelentett. Működött hét bizottságunk, melyek kiegészültek egy egyeztető bizottsággal, illetve egy közbeszerzési bizottsággal.- A megyei közgyűlés rendszerint rövid üléseket tart.- Előtte azonban többórás bizottsági ülések vannak, ahol a képviselőink, kiegészülve a külső, nem választott tagokkal, hosszasan vitáznak a napirendi pontokról, határozati javaslatokról. És a végén megpróbáljuk úgy megfogalmazni a határozati javaslatot, hogy mindenki számára elfogadható legyen. Igen jelentős döntésnek tartottam például az önkormányzat közbeszerzési rendeletét. Négy év alatt 225 döntés született 52 közbeszerzési eljárásban, és egyszer sem marasztalták el a megyei önkormányzatot. Ez annak az öt főnek is köszönhető, akik kiegészülve a hivatal szakmai hátterével elvégezték a munkát. Lehetne mondani, hogy ez nem nagy eredmény, ezt el lehet várni, csakhogy ennek az igénynek a közbeszerzés kusza világában nagyon nehéz megfelelni.- A megyei önkormányzat gazdálkodó tevékenységet is folytat. Milyen folyamatok zajlottak le ezen a területen az elmúlt négy évben?- Sikerült fönntartanunk a gazdasági egyensúlyt. Ennek a jelentősége akkor tűnik ki, ha hozzáteszem, hogy az intézmények működési föltételeit minden területen tudtuk javítani. Az 52 közbeszerzési eljárás közül 50-ben épületrekonstrukcióról volt szó. A megyei önkormányzat 25 intézménye a megye számos pontján található, ez is nehezíti egy kicsit a helyzetet. Vannak olyan feladatok, amelyeket elkezdtünk, és szeretnénk folytatni, ezért az intézményrekonstrukciókra és a felújításokra készült egy tízéves program. Az önkormányzatoknál nem szokás tízéves programokat készíteni, főleg felújításokra. Az emberek gyakran úgy vélekednek, hogy mivel négy évig tart egy ciklus, ennyi időben próbáljunk gondolkodni. Részben jogos ez, de egy megye életét nem lehet csupán négy évre tervezni. Amellett, hogy intézményrekonstrukciókat hajtottunk végre, megdupláztuk a megyei ön- kormányzat vagyonát. Nem csak az intézmények vagyona gyarapodott, hanem igen nagy mértékben sikerült az önkormányzat vállalkozói vagyonát is növelni. A szolnoki Touring Hotel kivételével az összes touringszállót felújítottuk az elmúlt időszakban. Fürdőt építettünk Abádszalókon. Ezekből természetesen bevételeink vannak, és a bevételekből további fejlesztéseket lehet végrehajtani.- Nagyon intenzívek a megyei önkormányzat külföldi kapcsolatai. Milyen elvek szerint alakítják ezeket?- Az utóbbi három évben sok külföldi kapcsolatokat sikerült a megye és a települések érdekében létrehozni. Az összes programunk szervesen összefügg az integrációra való felkészüléssel. Elkészítettük az agrárstruktúra és vidékfejlesztési programot ’99-ben, majd 2002-ben aktualizáltuk. Elkészült a területrendezési terv, amelyet szintén folyamatosan karban kell tartanunk, de készítettünk megyei környezetvédelmi tervet, közlekedésfejlesztési tervet, turizmusfejlesztési tervet, hulladék- és szennyvíz-gazdálkodási kerettervet. Ezek nélkül sem a kistérségek, sem pedig a települési önkormányzatok nem tudtak volna úgy részt venni a közös munkában, illetve nem tudnának majd továbblépni, amikor az EU-integ- ráció megtörténik.- Ezeket a keretterveket a helyi önkormányzatok bevonásával készítették?- Minden megyei tervet szakértők készítenek, bevonva a mi szakértőgárdánkat, és a kistérségek, települések, önkormányzatok szakembereit is. Sok kerettervünk van, amelyet nem is lehetne elfogadni az önkormányzatok illetve a ltistér- ségek véleményezése nélkül. A megyei önkormányzatnak szolgáltató önkormányzatnak kell lennie a kistérségekkel és a településekkel kialakított kapcsolatában. Nem véletlen, hogy a törvény szerint a megyei területfejlesztési tanács vezetését a megyei közgyűlés elnökére bízza a törvény. A megyei területfejlesztési tanácson keresztül sok olyan, a térségre vonatkozó tervet támogattunk, amelyek nélkül a települések nem tudnának fejlődni. Létrejött a területfejlesztési ügynökség, amelyet az önkormányzatok, illetve a területfejlesztési tanács hoztak létre, és nagyon jól működik.- Milyen lesz az önkormányzat pénzügyi helyzete az év végén?- Minden reményünk megvan rá, hogy a költségvetés szaldója nulla lesz. Tudjuk, hogy az önkormányzatok jelentős része hitelből gazdálkodik, mi pedig a fejlesztések önerős részét ebben az évben is a vállalkozói vagyon bevételnövekedésével finanszíroztuk. Ha az elmúlt négy évet tekintjük, a megvalósult több mint ötmilliárdnyi fejlesztési beruházásból 727 millió forintot az önkormányzatnak saját erőből kellett letennie az asztalra. Az intézmények fejkvótája nem elég a működéshez, azt is ki kellett egészíteni. Legnagyobb intézményünk, amely a költségvetésünk ötven százalékát teszi ki, a Hetényi Géza Kórház amely ’96- ’97-ben csődközeli helyzetben volt, most ott tart, hogy megfelelően tudja fizetni a számláit. Természetesen nem vagyunk megelégedve a jelenlegi állapotával, legközelebbi terveink között szerepel, hogy megtervezzük rekonstrukciójának harmadik, befejező ütemét. Vannak olyan területek a megyei fejlesztésben, amelyekre a megyei önkormányzat nem tud direkt hatást gyakorolni, csak áttételesen a tervekkel, a kapcsolatokkal, olyan megyemarketinggel, amely ráirányítja a tőke figyelmét a lehetőségekre, a beruházásokra, a gyártástól a szolgáltatáson keresztül az idegenforgalomig. A területfejlesztési tanács azonban olyan lehetőség, amellyel tudunk segítséget nyújtani. Az elmúlt időszakban mintegy ezer munkahely létesült a közreműködésével, és közel háromezer tudott így fönnmaradni. A munkanélküliség 16 százalékról 10 százalékra csökkent. Ez eredmény, de a tíz százalék is nagyon sok. Ráadásul jellemző megyénkre, hogy nem kiegyensúlyozott a munkanélküliség megoszlása. Van olyan területünk, ahol munkaerőhiány van, a Közép-Tisza vidékén és a Tiszazug térségében pedig még mindig 18 és 20 százalék körüli a munkanélküliség.- Az embereket egyre jobban foglalkoztatja a megyerendszer átalakítása, a régiók várható megjelenése.- Mi a továbbiakban is a megyerendszerben szeretnénk gondolkodni, és ebben a közgyűlés többségének az álláspontját képviselem. Felmérések is mutatják, hogy a regionális szint működését az emberek többsége nem ismeri, nem érti. Nagyon sok feladata van a megyének, a megyei önkormányzatnak, akkor is, ha 2006 után marad a megye, és akkor is ha 2006 után csak régió lesz. Ez nagyon fontos kérdés, amely már foglalkoztatja az embereket, és a későbbiekben még jobban fogja foglalkoztatni. De ebben is olyan magatartást kell folytatniuk a megyei önkormányzatoknak, hogy mindig a megye lakosságának érdeke legyen az első. „Nyújtom a kezem” Fogyatékkal élők találkozója Abádszalókon Szeptember 16-tól 18-ig háromnapos sport-, kulturális és szabadidős találkozót rendeztek Abádszalókon a pusztataskonyi Tóparti Otthonból és a fogyatékkal élők több alföldi intézetéből érkezett résztvevők számára. A rendezvényre mintegy kétszázan jöttek el több alföldi intézetből és a franciaországi Fruges-ből, amelynek intézetével a Tóparti Otthon kilenc éve tart kapcsolatot. A Tóparti Otthon tánccsoportja ke- ringőt mutatott be a polgármesteri hivatal előtt, majd Bordás Imre polgármester mondott megnyitót, és Búsi Lajos, a megyei közgyűlés elnöke köszöntötte a résztvevőket. „Egy társadalomra jellemző, hogyan bánik fogyatékkal élő embertársaival” — mondta többek között, majd hozzátette, hogy a megyei önkormányzat minden lehetséges módon próbál gondoskodni róluk. Utalt az épületfelújításokra, -bővítésekre, végül jó szórakozást kívánt a résztvevőknek. Szekeres Pál helyettes államtitkár méltatta a ren- A Tóparti Otthon tánccsoportjának keringője dezvényt, és megerősítette, hogy az ilyen találkozókat a mi- kedőkkel és kézműves-foglalko- nisztérium támogatja. zásokkal, délután kulturális beA résztvevők ezután a művelő- mutatókkal, este diszkóval folyta- dési házba vonultak, ahol a Tó- tódott. Az utolsó nap délelőttjén parti Otthon lakóinak munkáiból táncházi foglalkozás várta a részt- kiállítás nyílt. A program másnap vevőket, délelőtt sportversenyekkel, vetél- __________________________S Az oldal a megyei önkormányzat és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az intézmény viseli.
