Új Néplap, 2002. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)

2002-09-27 / 226. szám

Nem hagyományos szeminárium Négy év számvetése Testvértelepülési kapcsolatok európai menedzsmentje A szeminárium szünetében a résztvevők sajtótájékoztatón találkoztak az újságírókkal Szeptember 22-én és 23-án Szolnokon szemináriumot tartottak, amelyen elsősor­ban a testvérvárosi kapcso­latok létesítésének, fenntar­tásának és hasznosításának kérdései szerepeltek. Ürmös- sy Ildikót, a megyei önkor­mányzat Európai Integráci­ós Irodájának vezetőjét a kétnapos rendezvény jelen­tőségéről kérdeztük. — Sok települési önkormányzat részéről megfogalmazódott az igény — kezdte az irodavezető —, hogy segítsen nekik a megyei ön­kormányzat a kapcsolatteremtés­ben. Ez elsősorban szakmai segít­ség és információk adását jelenti. A rendezvény, amelyet az Euró­pai Bizottság támogatásával szer­veztünk meg, és amelyen a me­gye több településének és a test­vérvárosoknak a képviselői vet­tek részt, nem hagyományos sze­minárium volt. Arra törekedtünk, hogy az előadások gyakorlatköz- pontúak legyenek, hasznos isme­reteket, sikeres módszereket ad­janak közre. Az első napon a vidéki helyszí­nekre látogattak a résztvevők, Tö- rökszentmiklóson, Mezőtúron és Jászberényben jártak. Mindhá­rom helyen egy-egy téma került napirendre: Törökszentmiklóson az európai állampolgárság, Mező­túron a közös projektek, Jászbe­rényben a kulturális identitás megőrzése volt a téma. Másnap reggel kiállítás nyüt a megyeházán a települések test­vérkapcsolatainak történetéről. A résztvevőket Búsi Lajos, a köz­gyűlés elnöke köszöntötte, majd előadások következtek. Az elő­adók többsége a testvérvárosok képviselője volt, akik egy-egy té­makör bővebb kibontására vállal­koztak. így szó volt többek között az európai állampolgárságról, a fi­atalok nemzetközi kapcsolatairól, a vidékfejlesztés és a kistérségi kapcsolatok összefüggéséről, leg­többen azonban saját közvetlen tapasztalataikról számoltak be. Erre az alkalomra időzítették két testvértelepülési szerződés aláírását is, Tűrkeve és a francia- országi Auchel, valamint Jászal- sószentgyörgy és a lengyel Gmi- na-Tamów között. A résztvevők a szeminárium befejezéseként kö­zös nyilatkozatot fogadtak el, amelyet továbbítottak az Európai Bizottsághoz. A nyilatkozatban többek között kijelentik, hogy ....tudatában vannak annak, ho gy az Európai Unió célja a kul­turálisan sokszínű, ám egységes Európa létrehozása, az európai népek közötti egyre szorosabb együttműködés támogatása, a gazdasági és társadalmi fejlődés előmozdítása, az európai állam- polgárság és a helyi demokrácia fejlesztése... a szeminárium résztvevői elismerik és nagyra ér­tékelik az Európai bizottság erő­feszítéseit, támogatását a testvér- városi mozgalom fejlesztésére, megújítására. Kérik a bizottságot, hogy kiemelten támogassa a csat­lakozás előtt álló országok test­vérvárosi kapcsolatait, amelyek nélkülözhetetlen szerepet játsza­nak az önkormányzatok, az in­tézmények, gazdasági szerveze­tek és a településen élő állampol­gárok európai uniós ismereteinek bővítéséhez, az európai állampol­gárság kialakításához, az egysé­ges Európa megteremtéséhez”. A szemináriumon elhangzot­takból a későbbiekben angol és magyar nyelvű kötet jelenik meg. Vendégként Astiban Elsőként vett részt Jász-Nagykun-Szolnok megye az olasz- országi Astiban rendezett Sagre fesztiválon. Ebből az alka­lomból küldöttség is utazott az olasz városba, Búsi Lajos­nak, a megyei közgyűlés elnökének vezetésével. Az elnököt arra kértük, mondja el benyomásait a látogatásról. A szolnoki stand előtt mindig sok érdeklődőt lehetett látni- A Sagre egy hagyományőrző jellegű gasztronómiai fesztivál. Most 29. alkalommal rendezték meg, és ez volt a második alka­lom, hogy külföldi vendéget hív­tak. A megye, illetve az ottani ke­reskedelmi kamara meghívására utazott ki megyénk delegációja, melyben több szakács és cukrász- mester is volt. Kértek bennünket, hogy egy standon Jász-Nagykun- Szolnok megye értékeit megjele­nítve, de közben ételt is kínálva vegyünk részt a fesztiválon. A szakácsok és a cukrászok mellett egy kisújszállási néptánccsoport is kiutazott, amely tánckultúránk­ból és népzenei kultúránkból fer­geteges sikerű műsorokat adott. A rendezők azt kérték, hogy lehető­ség szerint valami specialitást ad­junk, és mivel nekünk gulyásfesz­tiválunk is van már évek óta, olyan döntés született, hogy gu­lyáslevest és almás-diós rétest ké­szítenek szakácsaink és cukrásza­ink. Az eredményt jelzi, hogy olasz barátaink pillanatok alatt mindent elfogyasztottak. Volt hivatalos része is a látoga­tásnak. Végigjártuk azokat a vál­lalatokat, ahol a főiskoláról kiuta­zott fiataljaink a gyakorlatukat végzik. Mindenhol elismerő véle­ményt kaptunk fiataljainkról. Ugyanakkor a főiskolának is volt kint egy csoportja. Tárgyalásokat folytatunk a ke­reskedelmi kamara, illetve az ot­tani kisvállalkozókat tömörítő szervezet elnökével. Felajánlot­tuk, hogy próbálunk együttmű­ködést kialakítani a nálunk mű­ködő hasonló szervezetekkel. A következő év tavaszán várhatóan meglesz a hivatalos kapcsolatföl­vétel a szervezetek között. Meglátogattunk jó néhány ter­melő vállalkozást, azzal a szán­dékkal, hogy megtudjuk, az Eu­rópai Unió előcsatlakozási alapja­ival kapcsolatos pályázatok be­adása közös programként mű- ködhet-e az olasz megye és a mi megyénk között. Kíváncsiak vol­tunk arra is, hogy egy igen jelen­tős mezőgazdasági termeléssel rendelkező észak-olasz megye hogyan tudja átélni azokat a hul­lámhegyeket és hullámvölgyeket, amelyek az Európai Unión belül is előfordulnak. Érdekes tapaszta­latokat szereztünk például a bio­termesztésben. Elvittek bennün­ket jó néhány gyümölcsösbe, sző­lőbe, hiszen az jó szőlőtermelő vidék, nagy mennyiségben állíta­nak elő világhírű bort. A gyümöl­csösök biokultúrára való átállítá­sától kezdve nagyon sok olyan fölvetésük is volt, amely szá­munkra továbbgondolandó. Mi ilyenkor Magyarországot is kép­viseljük, nem csak a megyét, ezért beszéltünk az uniós csatla­kozás mostani időszakáról. Kí­váncsiak voltunk, hogy ők ho­gyan látják ezt, és ők is akarták tudni, hogy a mi megyénk lakosai hogyan gondolkodnak az európai uniós csatlakozásról. További együttműködési pon­tokat is kerestünk és találtunk. A következő időszakban lesz fiatal­jaink sporttalálkozója, szellemi vetélkedőkön és kulturális ren­dezvényeken is találkoznak fia­taljaink. Ezeket a találkozókat az angol és a francia testvérmegyék­kel már hagyományosan megren­dezzük. Most egy sportdelegáció fog érkezni, de lesznek olyanok is, amelyektől a kultúra és a népi értékek bemutatását várjuk. Foly­tatódik a környezetvédelmi prog­ramoknak, vízgazdálkodással kapcsolatos programoknak a ki­dolgozása, amelyekben eddig is együtt tevékenykedett a két me­gye szakértői gárdája. A fesztiválon sikerült a 46 ki­állító között elhoznunk a vásár legszebb standja címet, ami an­nál is értékesebb, mert nyoma sem volt annak, hogy azért kap­tuk volna meg, mert vendégek voltunk. A szavazatok nagy ré­szét a résztvevők adják le, egy­más között döntik el, hogy kié a legszebb és a legjobban berende­zett stand. Nagyon örültem, hogy ezt a címet el tudtuk nyer­ni. Az előző évben nem a vendé­gek nyerték meg, tehát szá­munkra az elismerést nem udva­riasságból ítélték oda. A választási ciklus végén szokás számba venni, hogy egy-egy település vagy megye mennyit változott, fejlődött négy év alatt. Búsi Lajost, a megyei közgyűlés elnökét arra kértük, hogy vázolja föl a megye életének legfontosabb változásait.- Azt akartuk, hogy a 40 fős me­gyei közgyűlés lehetőség szerint hatékonyan, nem pártpolitikai ala­pon működjön. Az elmúlt négy évben tartott 30 ülésen meg tud­tuk hozni a szükséges döntéseket. Ez 452 megtárgyalt napirendi pon­tot, 82 rendeletet és 478 határoza­tot jelentett. Működött hét bizott­ságunk, melyek kiegészültek egy egyeztető bizottsággal, illetve egy közbeszerzési bizottsággal.- A megyei közgyűlés rendsze­rint rövid üléseket tart.- Előtte azonban többórás bi­zottsági ülések vannak, ahol a kép­viselőink, kiegészülve a külső, nem választott tagokkal, hossza­san vitáznak a napirendi pontok­ról, határozati javaslatokról. És a végén megpróbáljuk úgy megfo­galmazni a határozati javaslatot, hogy mindenki számára elfogad­ható legyen. Igen jelentős döntés­nek tartottam például az önkor­mányzat közbeszerzési rendeletét. Négy év alatt 225 döntés született 52 közbeszerzési eljárásban, és egyszer sem marasztalták el a me­gyei önkormányzatot. Ez annak az öt főnek is köszönhető, akik kiegé­szülve a hivatal szakmai hátterével elvégezték a munkát. Lehetne mondani, hogy ez nem nagy ered­mény, ezt el lehet várni, csakhogy ennek az igénynek a közbeszerzés kusza világában nagyon nehéz megfelelni.- A megyei önkormányzat gaz­dálkodó tevékenységet is folytat. Milyen folyamatok zajlottak le ezen a területen az elmúlt négy év­ben?- Sikerült fönntartanunk a gaz­dasági egyensúlyt. Ennek a jelen­tősége akkor tűnik ki, ha hozzáte­szem, hogy az intézmények mű­ködési föltételeit minden területen tudtuk javítani. Az 52 közbeszer­zési eljárás közül 50-ben épületre­konstrukcióról volt szó. A megyei önkormányzat 25 intézménye a megye számos pontján található, ez is nehezíti egy kicsit a helyze­tet. Vannak olyan feladatok, ame­lyeket elkezdtünk, és szeretnénk folytatni, ezért az intézményre­konstrukciókra és a felújításokra készült egy tízéves program. Az önkormányzatoknál nem szokás tízéves programokat készíteni, fő­leg felújításokra. Az emberek gyakran úgy vélekednek, hogy mi­vel négy évig tart egy ciklus, ennyi időben próbáljunk gondolkodni. Részben jogos ez, de egy megye életét nem lehet csupán négy évre tervezni. Amellett, hogy intéz­ményrekonstrukciókat hajtottunk végre, megdupláztuk a megyei ön- kormányzat vagyonát. Nem csak az intézmények vagyona gyarapo­dott, hanem igen nagy mértékben sikerült az önkormányzat vállal­kozói vagyonát is növelni. A szol­noki Touring Hotel kivételével az összes touringszállót felújítottuk az elmúlt időszakban. Fürdőt épí­tettünk Abádszalókon. Ezekből természetesen bevételeink van­nak, és a bevételekből további fej­lesztéseket lehet végrehajtani.- Nagyon intenzívek a megyei önkormányzat külföldi kapcsola­tai. Milyen elvek szerint alakítják ezeket?- Az utóbbi három évben sok külföldi kap­csolatokat sikerült a me­gye és a települések ér­dekében létrehozni. Az összes programunk szervesen összefügg az integrációra való felké­szüléssel. Elkészítettük az agrárstruktúra és vi­dékfejlesztési programot ’99-ben, majd 2002-ben aktualizáltuk. El­készült a területrendezési terv, amelyet szintén folyamatosan kar­ban kell tartanunk, de készítet­tünk megyei környezetvédelmi tervet, közlekedésfejlesztési ter­vet, turizmusfejlesztési tervet, hul­ladék- és szennyvíz-gazdálkodási kerettervet. Ezek nélkül sem a kis­térségek, sem pedig a települési önkormányzatok nem tudtak vol­na úgy részt venni a közös mun­kában, illetve nem tudnának majd továbblépni, amikor az EU-integ- ráció megtörténik.- Ezeket a keretterveket a helyi önkormányzatok bevonásával ké­szítették?- Minden megyei tervet szakér­tők készítenek, bevonva a mi szak­értőgárdánkat, és a kistérségek, te­lepülések, önkormányzatok szak­embereit is. Sok kerettervünk van, amelyet nem is lehetne elfogadni az önkormányzatok illetve a ltistér- ségek véleményezése nélkül. A megyei önkormányzatnak szolgál­tató önkormányzatnak kell lennie a kistérségekkel és a települések­kel kialakított kapcsolatában. Nem véletlen, hogy a törvény szerint a megyei területfejlesztési tanács ve­zetését a megyei közgyűlés elnö­kére bízza a törvény. A megyei te­rületfejlesztési tanácson keresztül sok olyan, a térségre vonatkozó tervet támogattunk, amelyek nél­kül a települések nem tudnának fejlődni. Létrejött a területfejleszté­si ügynökség, amelyet az önkor­mányzatok, illetve a területfejlesz­tési tanács hoztak létre, és nagyon jól működik.- Milyen lesz az önkormányzat pénzügyi helyzete az év végén?- Minden reményünk megvan rá, hogy a költségvetés szaldója nulla lesz. Tudjuk, hogy az önkor­mányzatok jelentős része hitelből gazdálkodik, mi pedig a fejleszté­sek önerős részét ebben az évben is a vállalkozói vagyon bevétel­növekedésével finanszíroztuk. Ha az elmúlt négy évet tekintjük, a megvalósult több mint ötmilliárd­nyi fejlesztési beruházásból 727 millió forintot az önkormányzat­nak saját erőből kellett letennie az asztalra. Az intézmények fejkvótá­ja nem elég a működéshez, azt is ki kellett egészíteni. Legnagyobb intézményünk, amely a költségve­tésünk ötven százalékát teszi ki, a Hetényi Géza Kórház amely ’96- ’97-ben csődközeli helyzetben volt, most ott tart, hogy megfelelő­en tudja fizetni a számláit. Termé­szetesen nem vagyunk megelégedve a jelenlegi állapotával, legközelebbi terveink között szerepel, hogy megtervezzük re­konstrukciójának har­madik, befejező ütemét. Vannak olyan terüle­tek a megyei fejlesztés­ben, amelyekre a megyei önkormányzat nem tud direkt ha­tást gyakorolni, csak áttételesen a tervekkel, a kapcsolatokkal, olyan megyemarketinggel, amely ráirá­nyítja a tőke figyelmét a lehetősé­gekre, a beruházásokra, a gyártás­tól a szolgáltatáson keresztül az idegenforgalomig. A területfejlesz­tési tanács azonban olyan lehető­ség, amellyel tudunk segítséget nyújtani. Az elmúlt időszakban mintegy ezer munkahely létesült a közreműködésével, és közel há­romezer tudott így fönnmaradni. A munkanélküliség 16 százalékról 10 százalékra csökkent. Ez ered­mény, de a tíz százalék is nagyon sok. Ráadásul jellemző megyénk­re, hogy nem kiegyensúlyozott a munkanélküliség megoszlása. Van olyan területünk, ahol mun­kaerőhiány van, a Közép-Tisza vi­dékén és a Tiszazug térségében pedig még mindig 18 és 20 száza­lék körüli a munkanélküliség.- Az embereket egyre jobban foglalkoztatja a megyerendszer át­alakítása, a régiók várható megje­lenése.- Mi a továbbiakban is a me­gyerendszerben szeretnénk gon­dolkodni, és ebben a közgyűlés többségének az álláspontját képvi­selem. Felmérések is mutatják, hogy a regionális szint működését az emberek többsége nem ismeri, nem érti. Nagyon sok feladata van a megyének, a megyei önkor­mányzatnak, akkor is, ha 2006 után marad a megye, és akkor is ha 2006 után csak régió lesz. Ez nagyon fontos kérdés, amely már foglalkoztatja az embereket, és a későbbiekben még jobban fogja foglalkoztatni. De ebben is olyan magatartást kell folytatniuk a me­gyei önkormányzatoknak, hogy mindig a megye lakosságának ér­deke legyen az első. „Nyújtom a kezem” Fogyatékkal élők találkozója Abádszalókon Szeptember 16-tól 18-ig há­romnapos sport-, kulturális és szabadidős találkozót rendeztek Abádszalókon a pusztataskonyi Tóparti Ott­honból és a fogyatékkal élők több alföldi intézetéből érke­zett résztvevők számára. A rendezvényre mintegy kétszá­zan jöttek el több alföldi intézet­ből és a franciaországi Fruges-ből, amelynek intézetével a Tóparti Otthon kilenc éve tart kapcsolatot. A Tóparti Otthon tánccsoportja ke- ringőt mutatott be a polgármesteri hivatal előtt, majd Bordás Imre polgármester mondott megnyitót, és Búsi Lajos, a megyei közgyűlés elnöke köszöntötte a résztvevőket. „Egy társadalomra jellemző, ho­gyan bánik fogyatékkal élő embertársaival” — mondta többek között, majd hozzátette, hogy a megyei önkormányzat minden lehetséges mó­don próbál gondoskodni róluk. Utalt az épületfel­újításokra, -bővítésekre, végül jó szórakozást kí­vánt a résztvevőknek. Szekeres Pál helyettes államtitkár méltatta a ren- A Tóparti Otthon tánccsoportjának keringője dezvényt, és megerősítette, hogy az ilyen találkozókat a mi- kedőkkel és kézműves-foglalko- nisztérium támogatja. zásokkal, délután kulturális be­A résztvevők ezután a művelő- mutatókkal, este diszkóval folyta- dési házba vonultak, ahol a Tó- tódott. Az utolsó nap délelőttjén parti Otthon lakóinak munkáiból táncházi foglalkozás várta a részt- kiállítás nyílt. A program másnap vevőket, délelőtt sportversenyekkel, vetél- __________________________S Az oldal a megyei önkormányzat és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az intézmény viseli.

Next

/
Oldalképek
Tartalom