Új Néplap, 2002. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)
2002-09-03 / 205. szám
2002. Szeptember 3„ kedd MEGYEI TÜKÖR 5. OLDAL Tengernyi munka, kevés haszon Szárnyat kapott az iskola Elloptak 2200 méter légvezetéket Az ÉDÁSZ munkatársa jelentette be a hét végén, hogy ismeretlen tettesek 2200 méter légvezetéket loptak el a Szárliget (Komárom megye) határában lévő oszlopokról. A bűnözők 1 millió 332 ezer forint anyagi, továbbá 100 ezer forint rongálási kárt okoztak az áramszolgáltató vállalatnak. RÉGIÓPRESS Az iskola évnyitóján dr. Magyar Levente polgármester mondott beszédet fotó: sj JÁSZBERÉNY Két évvel ezelőtt vált életveszélyessé a herényi Belvárosi Általános Iskola Bercsényi úti egységének egyik épülete. A hat tantermes épületrész helyén az elmúlt hónapokban új iskolaszárnyat építettek fel állami céltámogatás segítségével. Az idei tanévnyitó egyben az új épület átadását is jelentette. Az épületben hat tanteremet alakítottak ki az évnyitóig, s további három elkészítésén dolgoznak még az új szárny tetőterében. A már elkészült termekben két első, illetve két másodikos osztály rendezkedhet be, valamint itt alakítottak ki egy számítástechnika és egy földrajz szak- tantermet is. A beruházás összesen mintegy 150 millió forintba került. A tetőtéri munkákkal még e hónap végéig végezni fognak az elképzelések szerint. BANKA CSABA Programozott programok Tiszafüred Túlzás nélkül állítható, hogy az utóbbi évek legmozgalmasabb nyarát zárja a régió legrégebben üzemelő Tourinform-irodája. Az ok a sikeres idegenforgalmi csúcs, amely már az előzetes becslések szerint is beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Erről kérdeztük az iroda vezetőjét Végh Sándor- nét, aki már elöljáróban leszögezte: a szezon sikeréhez nagyban hozzájárult a minden korábbinál bőségesebb programkínálat. A vezetőnő érvelése részeként megemlítette, hogy már a tavaszi „Utazás 2002” kiállításon felhívták a leendő vendégeik figyelmét arra, hogy a város idegenforgalmi értékei - a gyógy- és termálvízkincs, a természetes tiszai környezet, a népi hagyományok és mesterségek megőrzése és népszerűsítése, a megnövekedett szabadvízi strand, a színvonalában is fejlődő kereskedelmi és gasztronómiai szolgáltatások — rangjához méltó programokat is ajánlanak. Elmondható, hogy sikeres volt a „Tiszafüredi randevú” fantázianéven futó 12 hetes program, hiszen a nyári hónapokban olyan rendezvények kínáltak tartalmas és színvonalas időtöltést, mint a Soproni Ászok Sörfesztivál, a Tisza-tavi Hal- és Pusztai Ételek Fesztiválja, a nyugdíjasok nemzetközi kulturális seregszemléje, a Tisza-tavi Fesztivál egyik állomása, a Halasnapok, az amatőr rockzenekarok versenye, az Együtt a Biztonságért Nap, a Szent István-napi rendezvények, a Kaiser-Gémes Sörfesztivál. Ezt a sort zárja majd jövő hét végén a hagyományos szüreti vigadalom. A programbőséget természetesen a városi intézmények, a zeneiskola, a művelődési ház, a múzeum, a művészeti csoportok jó együttműködése is segítette. Erre lehet elsősorban alapozni, hiszen jobb hírveréssel jövőre még az eddiginél is sikeresebb lehet a szűkebb régió egyetlen városának nyara, jobban mondva a turistaszezonja, hiszen az idegenforgalomért felelős szakemberek tudják, hogy a korábban említett értékekre nemcsak nyáron, hanem az egész esztendőben lehet építeni. A Tourin- form-iroda vezetője bízott abban, hogy előzetes optimizmusát a hivatalos statisztikák is igazolni fogják. PM Jászkarajenő egyik külterületét úgy hívták, Felsőkara. Sűrű tanyavilágot jelentett, valaha harmincegy fehérre meszelt épület apró ablakszemei figyelték a tágas, homokos síkság mindennapjait. Mára ezek a házak jórészt visszatértek pihenni abba a földbe, amelyből vétettek. Talán közülük nyolc-tíz dacol még a múló idővel, de lakni jó, ha hatot laknak. Itt, az úgynevezett „főutcán” találjuk Tóth Déne- sék tanyáját, amelyik lehet vagy száz-száztíz éves. Nem látszik rajta, mert a gazda rendbe rakta, fürdőszobát alakított ki, és telefon köti össze a gyermekeikkel. Dénes meg a párja, Katalin asszony világéletében tanyán élt, noha szép házuk van Cegléden is. Azt a lányuk lakja, így legalább nem üresen ásí- tozik. Ők 1968-ban költöztek ebbe az épületbe. A veranda előtt szőlőlugas gubancolódik, de gyümölcsfák is bólogatnak, távolabb meg konyhákért díszük. A ház ura harmincöt évet dolgozott, a felesége huszonhármat. Leszázalékolták őket, de mivel a kettőjük összes nyugdíja hatvanegy- ezer, a verkli, a munka nem állt meg. Hogyan szünetelne, amikor a lányukon kívül fiuk, menyük, unokájuk is van, és hála istennek, szeretik a tanyasi levegőt, a mama főzte ebédet, kosztot, amelyik még véletlenül sem kímélő jellegű... Az itteni mindennapok végtelenül szabadok. Ugyanakkor tele munkával. Dénes őstermelő: akad öt hektár saját földjük, három hektár erdő, meg szívességből a környező tanyák földjeit is gondozza. Az idei évet a pokolba kívánja: a triti- kálé gyengén fizetett, kilencvenszázalékos a kár. Az árpa teljesen kifagyott, a kukorica jó, ha húsz százalék termést ad. Talán korán vetettek, az esők meg későn érkeztek, most valahogy így látja. Teljes a ráfizetés, be is adta az aszálykárát a falugazdásznak, várja a segítséget. Még az a szerencse, hogy mint minden szorgalmas tanyagazdának, nekik is van jószága. Öt tehenet fejnek, naponta hordják el tőlük az öt- ven-hatvan liter tejet. Reggel iszonyatosan korán csörög a vekker, hiszen korán érkezik a tejes. Hízóval is bajlódnak, de mostanára csak saját részre. Évente hol kettő, hol négy kerül a mélyhűtőbe. Azért a jövőre is gondolnak: az ólban röfög két anyakocának való. Az udvaron pedig aprólék kapirgál, de hát ez természetes tartozéka egy tanyának. Szórakozás? Maga a tanyasi élet. Tévé van, öt adót fognak, de az álmosság tíz óra körül erőt vesz rajtuk. Telente korábban, mert már négykor sötétedik. Általában hetente egyszer bemennek a faluba kenyérért, üdítőért. Ha meg Ceglédre veti a sors őket, ott alaposan be is vásárolnak. Egy lakott tanya akad a környékükön, a többi néptelen. így azután érthető, hogy a kutyák száma hét. Olyanok, amelyek, ha már az arra tévedt vándor nadrágszárán nem alakíthatnak, hát végtelen dühükben a túloldalon, a léckerítés alját rágják. D. SZABÓ MIKLÓS A tanyasi ember életébe a föld és a jószág szeretete egyformán beletartozik - állítja Tóth Dénes Jász- karajenőn fotó: csabai istván Vizsgáztak a közmunkások (Folytatás az 1. oldalról) Az oktatók, a szolnoki és jászberényi intézmény szakemberei az ismeretátadás mellett a munkatapasztalat feldolgozásában is segítették a résztvevőket. A vizsgázóktól az iránt érdeklődtünk, hogyan került a közmunkaprogramba, és az mit tudott nyújtani számukra. A 21 esztendős Somogyi Anita Kisújszálláson a helyi szociális gondozási központban kapott munkát: — A képzésben a program kezdete óta részt veszek. Ez a tanfolyam megkönnyíti a továbbtanulásomat. Az Esély Közalapítvány hamarosan OKJ-s képzést is indít, ez az egy év alapnak oda nagyon jó lesz. A törökszentmiklósi Kánya Lajosné (46) a rádióban hallott a tanfolyamról. A Pszichiátriai Betegek Otthonában helyezkedett el, s bár a szerződése ez év december 31-ig szól, reméli, ezzel az oklevéllel a birtokában meghosszabbítják majd azt. A munkaügyi központ segítségével a szolnoki Csirke Tibor (41) korábban nehézgép-kezelői tanfolyamot is elvégzett, ám ebben a szakmában nem tudott munkát találni. Családi problémák miatt rendszeres szociális segélyen élő tartós munkanélkülivé vált, s közmunkákat vállalt. Mint mondja, a most megszerzett papírral több irányba tud majd elmozdulni, mégpedig a házi és idősgondozás területén. ÚJ HELYRE KÖLTÖZTEK. A Jászfényszaru és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezet igazgatósága kibővített ülését Szolnokon, a Sólyom úti új üzletükben tartotta, ahol egyúttal ünnepélyesen átadták a kirendeltséget. FOTÓ: MÉSZÁROS JÁNOS Kevesebb élősködőt! Noha a Magyar Igazság és Élet Pártja jelöltjei révén, illetve pártként sem jutott be a parlamentbe, a helyhatósági választásra nagyobb reményekkel indulnak képviselő-, illetve polgármesterjelöltjeik. Utóbbiak között szerepel Biber József Tibor, Jász-Nagykun-Szolnok megyei, valamint Szolnok városi MIÉP-elnök is, akit programjáról kérdeztünk. — Elöljáróban le kell szögezni, hogy megválasztásom esetén Szolnokon az emberek közötti egyenlőséget akarom megvalósítani. Pártomnak és számomra nem a bőrszín, a faji, valamint a vallási hovatartozás a mérvadó, hanem az, hogy az illető hasznos tagja-e a társadalomnak, vagy csak élősködik azon.- Miért gondolja azt, hogy a rendszerváltást kővetően a mindenkori kormányzati hatalom a romák előnyére gyakran kivételezik, azaz, miért hirdette meg polgármesteri programjában a romák érdekeit előtérbe helyező pozitív diszkrimináció visszaszorítását?- Tény, hogy számos olyan intézkedés látott napvilágot, különböző segélyek és juttatások keletkeztek, amelyeket szinte kizárólag romaszármazásúak vehetnek csak igénybe. Számomra mindenfajta megkülönböztetés, legyen az pozitív vagy negatív, elfogadhatatlan. Vallom, hogy minden ember egyenlő, egyformán érvényesek ránk a jogok, de vannak bizonyos normák, kötelezettségek is, amelyek betartása alapvető civilizációs érték. Hatalmas probléma, hogy egyesek, akiknek az érdeke úgy diktálja, tabutémát kreálnak a cigánykérdésből, ahelyett, hogy a jelentkező problémák hatékony megoldásán fáradoznának. Bár jó egy évtizede nem vezetnek statisztikát a börtönlakók etnikai hovatartozásáról, mindenki tudja, hogy a rácsok mögött a roma kisebbség a többség. Ennek okát kell felszámolni.- Ön szerint mi lehet tehát a megoldás?- A munkaügyi központok és kirendeltségek által meghirdetett közmunka programokba minél több munkanélküli segélyből eltartott romát kell bevonni. A munka senki számára ne legyen túlzott kötelesség, illetve szégyen, hiszen az társadalmi érdekünk. Másrészt alapítványi iskolák létrehozása lehet a probléma megoldása. Ezekben a civil szervezetek által fenntartott tanintézményekben saját fejlődési ütemükben sajátíthatják el az ismereteket a roma fiatalok. Az iskolák alapítói azonban jelentős mértékben vegyék ki a részüket az általuk alapított intézmények finanszírozásából, ugyanis ennek ellenkezőjére számos példát lehet felhozni - közpénzekből teremtik meg egyes romaintézmények működési feltételeit. Aki mástól várja el önmaga gyarapodását, élősködőnek neveztetik! (Politikai hirdetés) Kell-e két közszolgálati tévé? Körkérdés Orbán Viktor szerint új médiatörvényre van szükség, amely alapján politikailag kettéosztanák a Magyar Televíziót. A volt miniszterelnök ezt azon a tüntetésen jelentette ki, amelyet a minap a sajtószabadság védelmében rendeztek Budapesten. Lapunk ennek kapcsán tegnap arra volt kíváncsi: a járókelők szerint szükség van- e két köz- szolgálati tévére. Sótér Mariann, 23 esztendős kozmetikus: — Nem tudok állást foglalni ebben a kérdésben. Mivel azonban nyitott vagyok minden újdonság iránt, kíváncsi volnék rá, milyen lenne egy polgári tévé- csatorna. A felvetést tehát nem tartom elítélendőnek, ám azt sem hiszem, hogy ebből belátható időn belül bármi megvalósulna. Hegedűs Balázs, 61 éves nyugdíjas: - Szükségtelennek tartom a közszolgálati televízió ideológiai alapú feldarabolását. Már így is túlságosan sok csatorna működik, tiszta pénzkidobás az egész. A politikának pedig végképp semmi helye a tömegtájékoztatásban. Attól itt soha sem lesz sajtószabadság, ha a pártok azon igyekeznek, hogyan szerezhetnének nagyobb befolyást a médiában. Maroska Marianna, 40 esztendős testnevelő tanár: — Maradéktalanul egyetértek Orbán Viktorral. Szerintem is több jobboldali orgánumra volna szükség hazánkban, mert a kormány lassan azt a keveset is felszámolja, amelyik még működik. Annak azonban sajnos nem sok esélyét látom, hogy a demonstráción megfogalmazott célokat ebben a ciklusban valóra lehetne váltani. Hacsak nem egy forradalom árán... BUGÁNY
