Új Néplap, 2002. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

2002-08-08 / 184. szám

4. OLDAL SZERKESZTŐS É G A kulturált környezetért POSTÁJÁBÓL 2002. Augusztus 8., csütörtök Szakmájában országos első Első kórházi élményem A Szerkesztőség postájából c. rovatban hétről hétre olvashat­juk, hogy a nyugdíjasok, illetve a nyugdíjasklubok tagjai az or­szág szebbnél szebb vidékeit, tájait járják be, ismerkednek az országgal, szórakoznak, kapcso­latokat építenek, tartalmas, bol­dog időskort élnek meg. Sajnos, sokan vagyunk olyanok is, akik életkorunk vagy egészségi álla­potuk miatt nem mehetünk ki­rándulni, nekünk az örömöt az unokák és a rendben tartott ker­tes családi házunk adja. Jó né- hányunknak gondot jelent a csa­ládi ház előtti közterület gondo­zása. Lakótérségünkben, a szol­noki Széchenyi-lakótelep szom­szédságában lévő családi házas övezetben mozgalom indult a „Tiszta udvar, rendes ház”-ért, illetve a „Tiszta utca” elnevezé­sért. A versenybe igen sokan be­neveztünk. Voltunk páran, akik segítség­re szorultunk, amit Kormos László önkormányzati képvise­lői alapjából meg is kaptunk. A közterületen elvégzett fűnyírás után már nem volt akadálya an­nak, hogy benevezzünk a „Tisz­ta utca” mozgalomra. Környe­zetünk szebb, tisztább lett, ami természetes igényünk is. A ké­sőbbiekben szeretnénk elérni a „lakó-pihenő övezet” kijelölését vagy megvalósítását, ami igazi kertvárossá tenné a Széchenyi- lakótelep szomszédságában épült családi házas környéket. ___________6ZV. HAGY JÓZSEFFÉ, tZOLHOK If júsági nap Szapárfalun Július utolsó vasárnapján a Sza- párfalui Független Ifjúság Egye­sület ifjúsági napot szervezett a településen élő fiataloknak. A résztvevők sakkban és asztalite­niszben mérhették össze tudá­sukat. Sakkban Vezér Lajos, Zu- linger József és Rézsó Etus bizo­nyult a legjobbnak és asztalite­niszben is ez a sorrend állt ösz- sze. A rajzverseny győztese Nagy Beáta lett, második Rézsó Etus, harmadik Nagy Sándor. A karikadobásban Nagy Sándor és Rézsó Attila szerezte meg a első és második helyet. Az egyesület köszöni a pol­gármesteri hivatalnak, a műve­lődési ház és könyvtár vezetésé­nek, valamint a helyi vállalko­zóknak, hogy hozzájárultak a rendezvény sikeréhez, Vezér La­josnak és családjának az aktív közreműködést, Vass Áron tö­rökszentmiklósi kézművesmes­ternek pedig azt, hogy megtisz­telte személyes jelenlétével a rendezvényt. AZ EGYESÜLET VEZETŐSÉGE A karcagi Monori Sándor, a Varró István Szakközépiskola és Kollégium diákja, párat­lan sikert ért el szakmájában. A szakmun­kástanulók országos versenyén a rengeteg aspiráns között nem talált legyőzőre. A szobafestő-mázoló-tapétázó szakmában meghirdetett országos diákverseny elő­döntőjén eredetileg Kecskemét és Pápa városa fogadta volna a szakma ifjú mestereit, ám a túljelentkezés miatt egy harmadik helyszínre, Debrecenre is szükség lett. A három város három iskolája által kínált munkaterület közös nevezőre hozatala nem kis feladat elé állította a szervezőket, de végül sikerült viszonylag egységesen mérhető fel­adatsorokat kialakítani. Mindhárom helyszí­nen elsőként a versenyző fiatalok írásbeli fel­adatot kaptak, majd ezt követte a gyakorlati munka. Az elődöntőből a karcagi Varró István Szakis­kola és Szakközépiskola és Kollégium, illetve a szolnoki Építészeti, Faipari és Környezetgazdál­kodási Szakközép- és Szakiskola jutott tovább. A döntőt egy helyszínen, Kecskeméten ren­dezték. Itt a gyakorlati feladatok teljesítésével kezdődött a verseny, ezt követte a szóbeli vizsga. Az eredmények összegzése után kiderült, hogy a karcagi Monori Sándor lett szakmájában a leg­jobb, nem talált legyőzőre. E szép si­kerhez természetesen szükség volt egy lelkes szaktanárra is, Hajdúné Megyesi Andrea tanárnő a verseny ideje alatt is végig együtt szurkolt és harcolt a győ­zelemért tanítványával. A győztes szakoktatója kezdetben Agócs József, majd Kovács Sándor többszörösen ki­tüntetett aranykoszorús mester volt. Monori Sándornak gratulálunk a szép eredményhez, és örülünk, hogy szorgalmá­val, tehetségével tovább gazdagította szűkebb ha­zánk és a Karcagi Ipartestület, ezen belül a Varró István szakiskola hírnevét. KURUCZ ISTVÁN ELNÖK KARCAGI IPARTESTÜLET Szűk járdában még gödör is Érthető indulatban kereste szer­kesztőségünket a minap egy kö­zépkorú férfi s elmondta, miként esett el egy idős ember irodahá­ziunk) előtt a járdán. Egy ilyen forgalmas helyen, mint a szolno­ki Kossuth tér környéke - ahol az hogy egymás mellett „összezör­dülés” nélkül elhaladhassanak az emberek. De még ennek a kevés helynek is ellopja a felét egy ak­natető, ami a széttöredezett asz­faltban furán, jelentős szintkü­lönbséggel illeszkedik egyszerre is, akik figyelmüket nem csupán a lábuk elé összpontosítják. Különösen veszélyes a helyzet egy eső után. Akkor ugyanis szin­tig telítődik a gödör vízzel, s nem lehet tudni, mi van alatta. Akkor, amikor az említett eset megtör­I. sz. irodaház is áll és ahol az ügyfélforgalom is jelentős - már nemcsak az autósok keresik a tal­palatnyi helyet, hanem a gyalogo­sok is. Egy hétköznapi napon az irodaház előtt több százan men­nek el. Az amúgy sem széles jár­dán nem kevés toleranciát, előzé­kenységet, figyelmességet kíván, a járda, illetve az úttest síkjába. Elkerülendő egy bokaficam vagy egy nagy „tanyázás”, a járókelők többsége óvatosan közlekedik a maradék, alig félméternyi járda­sávban. Ennek ellenére bármikor tör­ténhet újabb baleset, hiszen van­nak közöttünk szórakozottabbak tént az idős emberrel - s aki rendkívül szerencsétlenül esett el —, víz állt a gödörben és a darabo­san töredezett járdában. Csak több ember segítsége révén sike­rült lábra állnia szegénynek, s ki tudja, az esés milyen későbbi kö­vetkezményekkel járt... Egy baleset következtében eltö­rött a bokám, ami csak másnap derült ki a Hetényi Géza kórház baleseti sebészetének ügyeletén. Negyvenkét éves korom ellenére még egyszer sem voltam kórház­ban, ezért hatalmas lelki megráz­kódtatást okozott, amikor meg­tudtam, hogy be kell feküdnöm műtétre. Sajnos, évek óta negatív híreket lehet hallani az egészség­ügy állapotáról, s megvallom őszintén, féltem. Egyrészt a kór­háztól, másrészt a műtéttől, ezért szerettem volna megúszni egy si­ma gipszeléssel, az orvosok azonban részletesen elmagyaráz­ták, miért javasolják az operáci­ót. Ma már túl vagyok a dolgon és elmondhatom, félelmeim elle­nére csupa pozitív tapasztalatom volt az engem körülvevő kórházi dolgozók munkáját és hozzáállá­sát illetően. Ezért szeretnék köszönetét mondani dr. Grúber Károlynak, a baleseti sebészet osztályvezető főorvosának a gyors és szakszerű beavatkozásért, valamint az őt segítő kollégáknak, anesztezioló­gusoknak, beteghordóknak és természetesen a nővéreknek az odaadó és lelkiismeretes ápolá­sért. Nekik köszönhetem, hogy néhány nap elteltével sikeres mű­tét után hagyhattam el a kórhá­zat. ______________«ZALAI JŐZEEF, »ZOLMOK Mú ltidéző A napokban véget ért Tour de France nagy francia kerékpáros verseny okán említem meg, hogy 70 évvel ezelőtt, 1932. júli­us 29-én kezdődött Magyaror­szágon a világ legnagyobb ama­tőr országúti kerékpáros verse­nye, a Tour de Hongrie, amely versenytávját, a részt vevő nem­zetek számát illetően az olimpia és a kerékpáros világbajnokság­ok után a világ legnagyobb sport- eseményének is tekintettek. Az öt szakaszra osztott versenyre 70 versenyzőt neveztek, amely át­lag napi 200 kilométeres útvona­lat ölelt fel. Az első napon Budapest-Gö- döllő-Aszód-Hatvan—Gyön- gyös-Füzesabony-Heves-Jász- apátin keresztül Szolnokig kere­keztek a versenyzők. A város la­kossága nagy lelkesedéssel fo­gadta a rekordhőséggel is küsz­ködő kerékpárosokat. ___________ SZUROVECZ PÁL, SZOLNOK „T omások, feszengj!” Fekszem a tornaszőnyegnek kiki­áltott strandpléden, lehunyt sze­meim észlelik, hogyan játszik a napfény az öreg platán leveleivel. Az ebéd utáni félórás csendes pi­henőt tartjuk a Tiszaligetben, mi, a Szolnok Városi Nyugdíjasklub tagjai, úgy negyvenen. A klubunk kedvelt nyári prog­ramja az idősek tornája, ami áll teremtornából, majd félórás szü­net után fél-háromnegyed óra szabadtéri mozgásból. Aki nem tudja a gyakorlatokat segítség nélkül elvégezni, az igénybe ve­heti a jó öreg széket, amit az ud­varra is ki lehet vinni, és a csen­des pihenőt is élvezheti benne. Jó alkalom felhívni a figyel­münket a mozgás fontosságára, hogy egészségesebben élhessünk. Ez az együttlét, háromnapos „kül­földi nyaralásunk” belföldön, reg­geltől estig tart. Félretesszük a gondokat, ami sikerül is, és örü­lünk egymás társaságának. A fér­fiak és a nők külön kártyázgatnak, beszélgetnek, élvezik a szép időt, ami megadatott, bár hétfő reggel még nem úgy nézett ki. Közben megbeszéljük a következő progra­mot, látogatás a művésztelepre, a múzeumba, Egerszalókra. Min­den tervet megbeszélünk, ennek következtében elégedettek va­gyunk a vezetőség munkájával, mert ők a lehetőségek közül vá­lasztást engednek számunkra. A tornáról a század eleji csíkos tri- kós „tomások” jutnak eszembe, ahol a korabeli edző kiadja a pa­rancsot: „Tomások, feszengj!”, mire a csapat megfeszíti izmait. Mi nem feszengtünk a strandon, ámde boldogan vegyültünk el a sok fiatal között, és senkinek sem tűnt fel életkorunk. ________________TÓTH BÁLINT, «ZOLBOK A levelekből válogatunk. A kiválasztott írások — a levélíró előzetes hoz­zájárulása nélkül, mondanivalójának tiszteletben tartásával — szerkesz­tett, rövidftett formában jelennek meg. Az itt olvasható vélemények nem feltétlenül azonosak a szerkesztőség álláspontjával. Névtelen vagy cfm- hiányos írások közlését mellőzzük. Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a meg nem rendelt cikkeket is olvasói levélként kezelje. Az oldalt szerkeszti: Kácsor Katalin (e mail: kacsork@ujneplap.hu) Keze nyomán a paraszti múlt elevenedik meg A Zagyvarékason élő Ivicz Tibor olyan elfoglaltságot ta­lált magának, ami nemcsak neki, hanem másoknak is örömére szolgál. A barkácso­ló nyugdíjas elhatározta, nem a szokványos formát vá­lasztja a múlt hagyományai­nak ápolására. Ivicz Tibort amatőr fafaragóként is­merik a faluban, aki mellesleg a Zagyvarékasi Kék Ibolya hagyo­mányőrző műkedvelő művészeti csoportnak is tagja — amely egyéb­ként többször lett már nívó- és Aranypáva díjas. A mester minden szabadidejét a barkácsolásnak, a fúrás-faragásnak szenteli. Nyolc-tíz éve született meg az ötlet, hogy a régi paraszti élet szerszámait és be­rendezési tárgyait megpróbálja ösz- szegyűjteni, de tervét az anyag ter­jedelménél fogva nehéz lett volna megvalósítani, ezért úgy határo­zott, minden darabot ő maga készít el—ötszörös kicsinyítésben. Napja­inkra közel száz eszköz készült el a „Parasztudvar szerszámai és beren­dezési tárgyai” elnevezésű kiállítási anyaghoz. Az eszközök természe­tesen az eredeti darabok alapján ké­szültek, sok-sok türelemmel. Ma­napság nem kevés fáradságba kerül rálelni az eredetire, volt, amiért a Mezőgazdasági Múzeumot is bejár­ta, s olyan is van, amit még ott sem lelt fel. Cséplőgépet például eddig még sehol sem talált. Az elkészült kiállítási anyagban egyébként megtalálható a csépha- darótól a kukoricagóréig, a vályog­vetőtől a dohányvágón keresztül a vajköpülőig szinte minden paraszti kézi szerszám és a parasztudvar fő látványosságai, úgy mint gémes- kút, itatóvályú, galambdúc, kö­csögtartó állvány tejesköcsögökkel, látható a földmívelés ősi szerszá­ma, a talpas faeke járommal, a kü­lönböző hengerek, fogasok és ter­mészetesen a lőcsös parasztkocsi is, kicsinyítve. A parasztház hagyo­mányos bútorai - a kanapé, sub­lót, mosdóállvány, hegedűhátú szék, sámli, fejőszék - is részben elkészültek, s láthatók a favágás és a kenyérsütés eszközei is. A kiállítási anyag igen sok he­lyen megjelent már, és mindenütt érdeklődéssel vették körül. Leg­utóbb a „Rékasiak világtalálkozó­ján” láthatták az érdeldődők, azt megelőzően országos és nemzet­közi nyugdíjas-találkozón. Szíve­sen elviszi falunapokra is, vagy akár iskolákba, óvodákba, hiszen kiváló oktatási anyag, könnyen szállítható, és 8-10 négyzetméteres asztalfelületen bemutatható. A régi paraszti eszközöket bemutató kiál­lítás iránti érdeklődés azt igazolja, hogy érdemes volt hozzálátni eh­hez az egyáltalán nem kicsi munká­hoz, és örömmel tölti el, hogy a fia­talok sem közömbösek iránta. Azt vallja, hogy az a nép, amely elha­nyagolja a múltját, silány jövő előtt áll. Az elkezdett munkát folytatni kívánja, napjainkban is készülnek az újabbnál újabb darabok. - n -

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom