Új Néplap, 2002. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

2002-08-06 / 182. szám

4. OLDAL Sok a pályakezdő munkanélküli Hazánk hét régiója közül a legtöbb regisztrált munka- nélküli csaknem 77 ezerrel jelenleg az észak-magyar­országiban található — de­rül ki egy munkaügyi elem­zésből. Az elemzés elsősorban a pálya­kezdők munkanélküliségével foglalkozik. Ebben első helyen találni az észak-alföldi régió há­rom megyéjét, Hajdú-Bihart, Jász-Nagykun-Szolnokot és Sza- bolcs-Szatmár-Bereget, ahol 6461 fiatalnak nincs munkája. Másodikként Észak-Magyaror- szág következik 6363-mal, majd a dél-alföldi régió két megyéje 3770 regisztrált állásnélküli pá­lyakezdővel. A tanulságos értékelés szerint a Dél-Dunántúlon Baranya és Somogy megyékben 2960, a Kö- zép-Dunántúlon: Fejér, Komá- rom-Esztergom és Veszprém megyékben 2184, a Közép-Ma- gyarországhoz tartozó Budapes­ten és Pest megyében 1397, a Nyugat-Dunántúlon: Győr-Mo- son-Sopron, Vas és Zala me­gyékben 1177 az állást kereső fi­atalok száma. Az összehasonlító adatok alapján az észak-alföldi régió megyéi közül Szabolcsban a legrosszabb a helyzet, mert a Nyírségben a legtöbb a nyilván­tartott pályakezdő munkanélkü­li, 3353-an nem tudtak eddig el­helyezkedni. Hajdú-Biharban 1999, Jász-Nagykun-Szolnok megyében pedig 1109, tanulmá­nyait befejezett fiatal nem ka­pott még állást. Az Észak-alföldön 74.333, a Dél-alföldön 48.974, a Dél-Du­nántúlon 41.915, Közép-Magyar- országon 35.064, a Közép-Du- nántűlon 30.308, míg a Nyugat- Dunántűlon 20.897 volt a nyil­vántartott állástalan az első fél év végén. A legtöbbet, 76.968-at •= mint már említettük - az északi régióban tartanak nyil­ván. A munkanélküliségi mutató alapján a régiók sorrendje Észak-Magyarországon: Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén megyé­ben a legmagasabb 15,4 száza­lékkal. Ezt követi az Észak-Al­föld 12,6, a Dél-Dunántúl 10,4, a Dél-Alföld 8,8, a Közép-Du- nántúl 6, a Nyugat-Dunántúl 4,5 és Közép-Magyarország 2,7 százalékkal. Mire jó a macskakarom? A macskakarom az évszázad fi- toterápiás felfedezése lehet. A terápiás tapasztalatok össze­gyűjtésére egy olyan munkacso­port vállalkozott, amely az or­szágban elsőként Kecskeméten alakult meg. A macskakarom gyógyító ha­tását a perui indiánok már két­ezer éve ismerik. Magyarorszá­gon jelenleg négy gyártó-forgal­mazó cég hatféle terméke kap­ható, ám ezek nem mindegyike tökéletes. A napokban Kecske­méten rendezett szimpóziumon szakemberek számoltak be ar­ról, hogy az 1994-től gyógynö­vénnyé nyilvánított macskaka­rom eddig milyen tapasztalato­kat eredményezett. Elhangzott az is, hogy a forgalomban lévő készítmények közül melyek komponensei a legalkalmasab­bak arra, hogy a terápia minél eredményesebb és gazdaságo­sabb legyen. A jelenlévő orvosok egyetér­tettek abban, hogy a macskaka­rom készítményekkel érdemes intenzíven foglalkozni. Ezt kö­vetően „Természetes eredetű anyagok az onkológiában” név­vel megalakult a munkacsoport, amelynek elnöke dr. Szűcs Mik­lós, az Onkoradiológiai Központ vezető főorvosa lett. FIGYELŐ A feketemunka szezonja is a nyár Aki szegény, az a legszegényebb — tartja a mondás, és ez a mai hajléktalanokra nagyon igaz. Azokat, akik mindennek ellenére szeretnének saját munkájukkal pénzt keresni, többnyire megalázzák és járandóságuknak csak töredékét kapják kézhez. A nyár évek óta a feketemunka szezonja. A Támasz Alapítvány nappali me­legedőjéből lassacskán kikoptak azok az - ahogy itt fogalmaznak - al-al-alvállalkozók, akik rend­szeresen itt szedtek össze embe­reket különböző külső munkákra, építkezésekre. Ugyanis kiderült, hogy rendszeresen nem fizették ki az előzetesen kialkudott bért, sőt, az se számított ritkaságnak, hogy egy vasat sem adtak a mun­kanap végén. Nyomosabb okok ehhez nem kellenek, egyszerűen arra hivatkoznak, hogy a munkás „nem végezte el jól” a rábízott fel­adatot, avagy részeg volt. Biztos, hogy ilyen is előfordul, az már más kérdés, hogy a részegséghez vezető bort is a munkahelyen kapják, de csak egy bizonyos munkaidő eltelte után.- Kihez szaladjak panaszkod­ni? - kérdezi István, aki tipikus módon a bányák bezárása után került az utcára. - Ha szót eme­lek, hamar előkerül két konyha- szekrénnyi koma, akikkel inkább nem húzok ujjat. Hogy szó ne érje a ház elejét, hozzátette, akadnak rendes vál­lalkozók is, akik valóban pénzt is adnak a munka mellé, ami nagy­jából 1500-3000 forint naponta, bár többnyire a „műszak” nem 8, sokkal inkább 10-12 óra. Pécs környékén akad egy horgásztó, ahol koszt-kvártély fejében alkal­maznak halőröket, illetve Sziget­vár melletti birkapásztorkodásra is keresnek néha embereket, de ez utóbbinál jobban örülnek, ha a munkakedv mellé társul némi szakértelem, s a jelentkezők tud­nak körmölni, nyírni stb. De sok­szor előfordul olyan is, hogy ván- dorvurstlisok bérelnek fel helyi munkásokat, akik itt Pécsett még jól elvannak, de ha elszegődnek más városokba is, akkor kerül­nek bajba, mert valóságos rab­szolgává válnak, messzi vidékek­ről nem nagyon képesek pénz hí­ján hazaszökni. Akadt már né­hány idevalósi hajléktalan, aki hosszú hónapok után, összever­ve érkezett vissza a Támaszhoz. Viszont betoppannak olyanok is, akik a fővárosból menekülnek, mint az a férfi is, aki állítása sze­rint bevásárolókocsik visszavite­léből napi 7000-8000 forintot ke­resett valamelyik szupermarket parkolójában, de a helyi hajlékta­lan-maffia védelmi pénzért kezd­te gyötörni, így ide „disszidált”. István, aki szereti, ha Suhancnak hívják és Adyt nevezi kedvenc költőjének, tud mesélni bőven a tapasztalatairól. Főképp jóllakva, a tartalmas ingyenleves után.- Nagyon gyakori az, hogy a főnök ad mondjuk egy 500-ast, nesze, vegyél magadnak kaját, j aztán majd a többit megkapod a J hétvégén. Jajám, csak a hétvégén J aztán elkezdi tördelni a kezét, ( hogy most anyagi gondja van, í nem érkezett meg neki se az át­utalás, meg ilyenek. Te pedig lá­tod, hogy a tárcájában ott sora­koznak élére állítva a tízezresek. Néha írnak valami papírt, hogy ha jön ellenőrzés, meglobogtat­hassák, de te annyi pénzt sose látsz, amennyi azon áll. Most na­gyon megy a dolog, így nyáron. Nem is mondok mást, csak végig kell menni a városon, és megnéz­ni, hogy hol van építkezés meg árokásás. Le merem fogadni, hogy az emberkék háromnegye­de svarcban dolgozik. És mint az alapítványnál évek óta tapasztalják: ha majd bekö­szönt a rossz idő, ősszel kezde­nek visszaszállingózni a régi „is­merősök”, akik valahol másutt próbálkoztak a nyáron, de persze ezúttal sem jött össze annyi, hogy saját tető legyen a fejük fö­lött. Százezer felett a családi létminimum Tavaly közel 114 ezer forint volt egy négytagú háztartás lét­minimuma. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss ki­mutatásából kiderül, hogy a nyugdíjasok életszínvonala nő a legjobban. Idén tizenegy százalékos reálbér-növekedést vár­nak a szakemberek. A tipikusnak tekinthető, vagyis két aktív korú személyből és két gyermekből álló háztartás eseté­ben a létminimum havi értéke 113.857 forint volt hazánkban 2001-ben - tájékoztatta lapunkat Kárpáti Ágota, a KSH Baranyai Intézetének munkatársa. A na­pokban elkészült kimutatás sze­rint a létminimum értékét az élel­miszerfogyasztásból kiindulva határozzák meg a szakemberek, a tavalyi számításokhoz 2224 háztartást vettek figyelembe. Tóth István György, a TÁRKI igazgatója lapunknak elmondta, a legfelső és a legalsó jövedel­mek különbsége hét és fél­nyolcszoros jelenleg. Ez a muta­tó a nyolcvanas évek végén öt­szörös volt, majd egy-két év alatt mintegy hat és félszeresre nőtt. Nálunk nagyobbak az egyenlőt­lenségek, mint az erős szociális rendszerrel rendelkező fejlett országokban (skandináv orszá­gok, Németország, Ausztria), hasonlóak, mint Franciaország­ban, Olaszországban, Angliá­ban, de még kisebbek, mint a gazdasági fejlettségben hozzánk legközelebb levő Portugáliában, Görögországban. Már a kilencvenes évek első felében nőtt a képzettségnek és a beosztásnak a keresetekre gya­korolt hatása. Míg a nyolcvanas évek elején a szokásos társadal­mi és demográfiai mutatók a családi jövedelmek alakulásá­nak alig 30 százalékát, addig napjainkra közel felét magyaráz­zák. Ugyanakkor a családok jö­vedelmi színvonalát lényegében három tényező határozza meg erősen: az iskolázottság, a csalá­don belüli keresők és a gyerme­kek száma. A szegények - az átlagjöve­delem felénél kevesebbel ren­delkezők - aránya a kilencvenes évek első felében nőtt, 1995-97 között érte el a maximumot, majd a kilencvenes évek végétől az évtized elejéhez hasonló szinten stabilizálódott. A kilenc­venes évtized egyik legproble­matikusabb jelensége a gyerme­kes családok és a gyerekek sze­génységének növekedése. Míg 1991-1992-ben a 18 év alattiak 23,5 százaléka tartozott az alsó jövedelmi kategóriába, addig ez az arány 2000-2001-re 31,2 szá­zalékra nőtt, és az utóbbi évek fokozott gyermektámogatási rendszerei is csak lelassították, | de megállítani nem tudták ezt a folyamatot. Különösen nagy a szegénységi kockázat azokban a családokban, ahol 3 és több gye­rek van. Ezzel ellentétes folyamat zaj­lott az időskorú népességnél. Míg 1991-92-ben a hatvan évnél idősebbeknek 27, addig napja­inkban csak 15,3 százaléka talál­ható az alsó jövedelmi sávban. Az időskori szegénység csökke­nése különösen az utóbbi 4-5 évben figyelhető meg. A Gazdaságkutató Intézettől származó információnk szerint 2002-ben tizenegy százalékos re­álkereset-növekedés várható, amely igen kiugró számnak tű­nik akkor, ha figyelembe vesz- szük, hogy az elmúlt években három-négy százalékos fejlődést ért el a gazdaság. A szeptemberi béremelés, valamint a minimál­bér megemelése illetve az ehhez kapcsolódó adókedvezmények már a jövő évi reálkereset-muta­tókat is kedvezően befolyásolják. ÖLTÖNY- ZAKÓ VÁSÁR az Árkád-soron a Konfekcióból tinin Szolnok, Kossuth L u. IX-22. Tik: 56/3411-624 BÄUMLER pierre cardin márkájú ÖLTÖNYÖK,; világos színű NADRÁG rövid ujjú PULÓVEREI 20 % engedménnyel, amíg a készlet tart! ni 2 7.30-16 óráig o 06-80/200-690-es ingyenes zöldszámon Karrierlehetőséget kínálunk pályakezdő fiataloknak multinacionális cégnél. Betanulás külföldön, kiemelkedő bérezéssel. Feltétel: angol min. középfokú ismerete és legalább még 1 euró­pai nyelv felsőfokú ismerete (német, olasz, francia, holland, svéd). Közgazdasági és számviteli terület ismerete előny. Referenciaszám: 1050 Munkatársakat keresünk még továbbá ügyfélkapcsolati pozícióba. Ezen a területen szerzett tapasztalat előny. Referenciaszám: 1074 Jelentkezés magyar és idegen nyelvű önéletrajzzal: HW, Bp. 1464, Pf. 1376, jelentkezes@hungarowork.hu 2002. Augusztus 6., kedd HlflflB Beszédkultúránk es Rádióhallgatóként, tévéné­zőként gyakran felszissze- nünk. Nem azon, hogy mit hallunk, hanem inkább azon: hogyan! Parlamenti vitáktól egyszerű riporteri kérdésekig és válaszokig sorolhatnánk a példákat arra, hogy beszédkultú­ránk színvonala vészesen süllyed. Gondolataink szavakkal való közlésének képessége emel ki bennünket az állatvilágból és ez teszi teljessé egymással való kapcsolatunk rendszerét is. ha valamilyen okból - betegség, vagy akár az idegen nyelv isme­retének hiánya folytán - aka­dály emelkedik a gondolatcsere útjába, azt az adott kapcsolat is megsínyli. Ám sokszor a közlés módja az, ami lehetetlenné teszi a másik emberhez való közele­dést. Tehát nemcsak az nem mindegy: tudunk-e beszélni, kommunikálni egymással, leg­alább ilyen fontos, hogy azt cél­ravezető módon, a másik szá­mára is elfogadhatóan tegyük. A természetes emberi nyel­ven való közlés, vagyis az úgy­nevezett verbális kommuniká­ció környezetünkkel való min­dennemű kapcsolatunk legfon­tosabb velejárója, emberi létünk meghatározó eleme. Nem mind­egy tehát az, hogy miként be­szélünk, kommunikálunk. Hányszor tapasztaljuk, a szép vonzó hölgy addig szép és von­zó, míg ki nem nyitja a száját! Az egyetemen két olyan taná­rom is volt, akik szerény külse­jükkel, köznapi embereknek tűntek, ám olyan magával raga- dóan adták elő a tárgyukat, hogy valóságos elragadtatással hallgattuk őket. Óráikon rend­szerint zsúfoltságig megteltek az előadótermek. Természetesen nem minden­ki ért ilyen művészi fokon a be­széddel való hatáskeltés módjá­hoz, de mindenki törekedhet ar­ra, hogy a másik ember odafi­gyeljen, megértse és elfogadja az általa mondottakat. Munkahelyen, közéletben, de a családban, társaságban egyaránt kifejezésre jut és hatá­sos lehet a kiművelt beszéd, aminek hátterében a műveltség, intelligencia, olvasottság áll. Az utóbbi a szókincs gazdagságát segíti elő. Ámde fontos a be­széd tónusa, a hangerő, a be­szédtempó, a beszédszünetek, a kiejtés is. Sajnos, ezekben sok hibával találkozunk, ami rontja a kom­munikáció színvonalát. Vannak, akik utcán, tömegközlekedés­ben „tele szájjal” beszélnek, mindenki rájuk figyel. Ennek el­lentéte a halk, motyogó beszédű ember, „akinek anyja sem érti a szavát”. Mindkét változat kelle­metlen érzetet kelt bennünk: a nagy hangtól, ha lehet elmene­külünk, a motyogó szöveg vi­szont idegesítő, hiszen nem ért­jük. Főleg a fiatalok nyelvhasz­nálatában találkozunk manap­ság a hadarással, a beszédtempó felgyorsulásával, ami azzal jár, hogy a magánhangzókat „le­nyelik", holott nem csupán anyanyelvűnk egyik szépségét jelenti a magán- és mássalhang­zók jó aránya, hanem az érthe­tőséget is. A sikeres ember, töb­bek között éppen azért válik az­zá, mert meggyőzően tud kom­munikálni; érveit képes elfogad­tatni, meg tud egyezni mások­kal, személyes arculatát képes megőrizni. Ezek érdekében néhány kö­rülményre figyelnünk kell. A legfontosabbak közé tartozik a türelem és tolerancia. A kom­munikáció kölcsönösséget igé­nyel, ami azt jelenti, hogy türel­mesen hallgassuk meg a partner közlését. Sajnos, ennek nap-nap után az ellenkezőjét tapasztaljuk. Be­leszólnak a másik mondandójá­ba, vagy éppen mindenki egy­szerre beszél, azaz nincs türel­münk végig hallgatni, míg part­nerünk kifejti gondolatait. Ezzel kapcsolatos a tolerancia hiánya: a partner közléseiben nem a po­zitívumokat vesszük észre, ami­vel azonosulni tudunk, hanem az ellentmondást. Tehát nem azt keressük, ami összeköt, hanem ami szétvá­laszt. Megszívlelendő követel­mény a magabiztosság és egy­ben a másik ember tisztelete is. Sokan félreértik ezeket a szere­peket, a magabiztosságot a gő­gösséggel azonosítják, lekezelő­en beszélnek másokkal. A magabiztosság az önértéke­lésből fakad, nem jelenthet megalázkodást a főnök vagy a hivatalok előtt, de nem is ellen­tétes a másik tiszteletével. Azt az embert is tisztelhetjük, aki nem áll felettünk a ranglétrán, vagy éppen nem rangos szemé­lyiség, de ember mivoltában be­csüljük és annak megfelelően kommunikálunk vele. TIGAZ KÖZLEMÉNY Értesítjük tisztelt fogyasztóinkat, hogy az alábbi helyeken megkezdődnek a gázvezetékek rekonstrukciós munkálatai: 2002. augusztus 5-től - 2002. augusztus 15. Törökszentmiklós, Hunyadi úti gázvezeték összekötés (Hunyadi út - Széchenyi út között) 2002. augusztus 8-tól - 2002. szeptember 25. Szolnok, Baross G. úti gázvezeték rekonstrukció (Petőfi út - Szapáry út közötti szakasz) Szolnok, Csokonai úti gázvezeték rekonstrukció (Csokonai út 3. sz.-tól a Csokonai út 15. sz.-ig, Csokonai út 17. sz.-tól a Csokonai út 21. sz.-ig, és a Csokonai út 22/a. sz. előtt) Szolnok, Puskás Tivadar úti gázvezeték rekonstrukció (Városmajor úttól a Puskás T. úti gázfogadóig) Szolnok, Tószegi út TVM gázvezeték rekonstrukció (Piroskai út - TVM bekötőút - Tószegi út 30. sz. közötti szakasz) Törökszentmiklós, Bocskai úti gázvezeték rekonstrukció (Batthyány út - Széchenyi út közötti szakasz) A munkálatok ideje alatt kérjük szíves türelmüket és megértésüket. TIGÁZRt. Szolnoki Üzemigazgatóság

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom