Új Néplap, 2002. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)
2002-08-14 / 189. szám
2002. Augusztus 14., szerda AHOL 7. OLDAL E L U N K KISÚJSZÁLLÁS AZ ÚJ ÉVEZREDBEN Kun viadal ötödször Horváth György, az első újkori kunkapitány immáron az ötödik kun viadalt szervezi a város melletti, úgynevezett Horváth-tanyán. Mégpedig szeptember 13-15. között. Az ünnepélyes megnyitót szeptember 13-ára, péntekre tették, amikor lovas, hintós felvonulást tart a főtérre. A rendezvényt dr. Fazekas Sándor, a Kun Szövetség elnöke nyitja meg. Másnap, szombaton reggel kezdődik az országos lovas íjászverseny, amelyre most is húsz-huszonöt versenyzőt várnak. Lesz kun viadal is: kelevézdobás (a kelevéz rövid lándzsa), illetve szablyahasználat. Ugyanitt tartják a keleti lovasjátékokat. A díjkiosztás után felavatják azt a két kunbabát, amelyeket Győrfi Sándor készít. A kőalkotások a tanyabejárat elé kerülnek. Vasárnap pedig az immár hagyományos főzőverseny sem hiányozhat, amelyre bárki benevezhet. Fő étel most a köles, régi kun csemege, ezt kell minél ízletesebben elkészíteni, főzni. Természetesen nem hiányzik a műsorból A város történetéből Horváth György korabeli öltözékben, nyila- zás közben a fogathajtó verseny meg a soly- mászbemutató sem. Sátrak, sátoros szálláslehetőség biztosított, hiszen jó idő esetén a viadalra több száz érdeklődőt, indulót várnak. Ünnepi program A város önkormányzata Szent István királyunk ünnepe és a város újratelepülésének 285. évfordulója alkalmából 2002. augusztus 20-án ünnepséget rendez. A nap reggel 9 órakor a református templomban ünnepi istentisztelettel kezdődik, amelyet a Szent István-szobor koszorúzása követ. A városi ünnepség 10.45 órakor a díszteremben a Himnusszal, szavalattal kezdődik, majd Palágyi Gábor polgármester mond ünnepi beszédet. A kitüntetéseket is ő adja át. Ezt követi a partnertelepülések polgármestereinek köszöntője, amelyet a Tisza Táncegyüttes műsora zár. Mindezeken kívül augusztus 16-17. között rendezik meg a XVni. nemzetközi autós tájékozódási és ügyességi versenyt. Augusztus 19-én este nyolctól az Erzsébet-ligeti szabadtéri színpadon a Republic együttes ad koncertet, amelyet a sportpályán tűzijáték zár. Augusztus 20-án reggel kilenctől a városi lőtéren szituációs lövészversenyt rendeznek, este pedig húsz órától a Kálvin téren utcabál lesz. Fellép a helyi fúvószenekar, az Alibi, illetve a TNT együttes. A díszkőt Az új, átadandó iskola előtt lesz egy kis tér, ahová Czobor Sándor helyi művész hangulatos kisplasztikát álmodott egy díszes tartású páva formájában, amelyik a kis csobogó szélén pihen. Az elképzelést a képviselő-testület meg az iparművészed lektorátus is támogatta, az utóbbi 600 ezer forinttal segíti a megvalósítást. Ezenkívül a Nagykun 2000 Mezőgazdasági Rt. is felajánlott egyRéti tanyák, tanyasi iskolák NohaÖ. Tóth Lajosné egy évtizede nyugdíjas, arról híres, hogy állandóan dolgozik valamit. Ottmilliót. A szobor 2,9 millióba kerül. Már az iskola diákjai hulladékgyűjtésből is fizettek mintegy 366 ezer forintot, magánszemélyek is tettek felajánlást. Ugyanakkor az iskola tanulókért alapítványa szívesen fogad még bárkitől bármilyen anyagi segítséget a szobor árához. Részletesebb információkkal a helyi takarékszövetkezetnél vagy az iskola gazda- sági irodájában szolgálnak. ■ hon nemcsak a családját, unokáit pátyolgatja, de érdekli Kisújszállás múltja is. Már több könyv, kiadvány mögötte van, ennek ellenére legújabban is szorgoskodik. Négyen látnak neki a Réti tanyák, tanyasi iskolák című helytörténeti könyv^ elkészítéséhez, megírásához. Ő lesz a szerkesztő. Ebből megtudható, hogy a múlt század elején, közepén még öt tanyasi iskola volt a város határában, az akkori tanyák száma pedig sok százra tehető. Ha minden az elképzelések szerint alakul, a százhatvan oldalas, temérdek fényképfelvétellel illusztrált kiadvány még szeptemberben megjelenik. Felvételünkön Ö. Tóth Lajosné az egyik unokájával, aki szereti hallgatni a mami régi időkről szóló meséit, elbeszéléseit. ■ Az oldalt írta: D. Szabó Miklós Fotók: Mészáros János Ez a város a Közép-Tisza-vidék keleti peremén lévő nagykun település, a tengerszint feletti magassága 89 méter, területe 205 négyzetkilométer. Az ország egyik legszárazabb és legszélsőségesebb éghajlatú részén terül el. A lakók száma 13 ezer 540 fő, a lakosság fele keresőképes. A népesség négy százaléka cigány. A foglalkoztatottak többsége mezőgazdasági munkát végez, a közalkalmazottak száma 600. Az iparban viszonylag kevesen dolgoznak, ugyanakkor egyre több az egyéni vállalkozó. Kisújszállás környéke négy-ötezer éve lakott. Állandó települések a középkor óta vannak itt, az utóbbi harminc évben például hat Árpád-kori települést tártak fel. 1243-46 között megjelentek a kunok is - a mai lakosok ősei —, és ezekre a helyekre építették szállásaikat. A települést Kisszállásként 1395-ben, majd Kisújszállásként legelőször 1470-ben említik egy királyi oklevélben. A török hadjáratok elől többször menekülnie kellett a lakosságnak. A vidék gazdasági fellendülését a függetlenség visszanyerése, az 1745-ös redemptio hozta meg. A már független települést 1782-ig választott kapitány igazgatta. A gazdaság megerősödését a folyószabályozás, a Mirhó-gát megépítése és templomépítés jelezte. 1786-ban a már négyezer lelkes településről közel ezren a délvidéki Pacsérra költöztek. 1806-ban a község mezővárosi rangot kapott, 1872-ben rendezett tanácsú város, tízezer lakossal. Kisújszállás mai arculata, kinézete a millennium idején alakult ki. Könnyen megközelíthető, hiszen érinti a Budapest-Debrecen főút, illetve vasút. A környező tájakhoz pedig a település szárnyvonalak révén kapcsolódik. Az itt lakók megélhetését sokáig a mező- gazdaság jelentette. Ma is nem kevesen erre a gazdálkodásra építik boldogulásukat. A kárpótlásokkal a termelőszövetkezeti tulajdon átalakult egyéni földtulajdonosok szövetségévé. Többen magánvállalkozóként dolgoznak, köztük akadnak néhány holdas és százholdas gazdák is. A földeken főleg búzát, árpát, rizst termesztenek, de számottevő a kukorica meg a napraforgó, illetve burgonya, mák, szója termesztése is. A város környékén terülnek el - és ezt talán kevesen tudják — az ország legnagyobb diny- nyeföldjei. Az állattenyésztésben a sertés-, illetve a szarvasmarhatartás a meghatározó. A határban sok a megművelt, mutatós hobbikért. Számottevő ipar nem alakult ki, a jelentősebb efféle üzemek az 1960-70-es években létesültek, többnyire budapesti gyárak leányvállalataként: mint például Fékon Ruházati Vállalat, Gyógyászati Segédeszközök Gyára, Mezőgép. Ezek az utóbbi időben szervezetileg, nevükben is átalakultak, közöttük több nagyobb önálló ipari létesítmény is van. Az utóbbi években ugrásszerűen megnövekedett az egyéni vállalkozók csoportja, és a számuk meghaladta a 850-et. A város oktatási rendszere jó feltételeket nyújt a gyermekeknek és fiataloknak ahhoz, hogy helyben tanulhassanak. A legkisebbeket hét óvoda várja. Azután az Arany János iskolában 800, a Kossuth Lajosban 600 gyerek tanul. A zeneiskola 13 tanszakon 300 növendéket foglalkoztat. A település két középiskolájában pedig 1300 helybeli és környékbeli fiatal képezheti magát. van belőlük. Két sportegyesület is tevékenykedik. A Kisújszállási Sportegyesület labdarúgással, asztalitenisszel, kosárlabdával és teniszszakosztállyal foglalkozik. A focicsapat 1996-ban bekerült az NB III-ba. Az itteni Súlyemelő- és Szabadidő Sportegyesület A csodaszép városháza több mint száz éve épült A művelődési életet a Művelődési és Ifjúsági Központ szervezi. Kiemelkedik az Árvácska Néptáncegyüttes és Mazsorettcso- port. A művelődési ház gondozza a város néprajzi gyűjteményét, Papi Lajos szobrász- művész hagyatékát, valamint a tájházat, amelyet egy kétszáz éves, jellegzetes parasztházból alakítottak ki. Az intézményben kapott helyet a Tourinform-iroda is. Szintén ide tartozik, hogy az Arany János nevét viselő könyvtár ötvenezer kötetes. A hozzá tartozó zenei könyvtárban gyakran láthatók kiállítások. A város mozija - vállalkozásban - a szabadidőcentrumban működik. A zenei élet sokszínű, így például a helyi Phoenix kórus nemcsak helyben meg a környéken, de Európa több országában is fellépett. A zeneiskola szervezésében háromévente itt rendezik meg a hasonló jellegű iskolák kürtversenyét. Művelődéstörténeti szempontból a településnek leginkább irodalmi hagyatékai vannak, hiszen 1834-35-ben itt segédtaní- tóskodott Arany János, az 1896-97-es tanév közepétől pedig két és fél éven át itt tanult és érettségizett Móricz Zsigmond. De itt járt középiskolába Ladányi Mihály költő, itt született és töltötte gyermekkorát Kiss Tamás és Csukás István költő is. Ez a város főleg református szellemiségűnek számított a múlt század első felében, ma főleg az idősebbek gyakorolják vallásukat. A katolikusok száma néhány száz, de van baptista felekezet is. Az utóbbi években megnövekedett a civil klubok, szervezetek, egyesületek száma, és jelenleg már ötven igen eredményes hazai és nemzetközi szinten is. Négy településsel ápol testvérvárosi kapcsolatot Kisújszállás: Ausztriában Ebersah- wanggal, Szlovákiában Iglóval, Erdélyben Négyfaluval, Bácskában Pacsérral. A kellemes városképi arculat a múlt századforduló idején alakult ki. Ekkor épültek a helység legjellegzetesebb épületei: a városháza, a gimnázium, a bíróság, a nagyvendéglő és a vasútállomás. Műemlék a református templom is. A népi építészet emlékeit őrzi az a tájház, amely kétszáz éves jellegzetes parasztház, valamint a néprajzi kiállítóterem: egykoron csárda volt. A város szobrai szépek, impozánsak. A strand vize gyógyhatású, különösen reumatikus panaszokra javasolt. A lovaglást, lovaglótúrákat kedvelőknek a kevi út melletti Horváth-tanyát érdemes felkeresni, ahol a lovaglás mellett az ősi íjászattal is megismerkedhetnek. A település jó kiindulópont a Nagykunságba, Hortobágyra, a dévaványai túzokrezervátumba, a Tisza-tó- hoz szervezett túráknak. A turistákat pedig a művelődési házban lévő Tourinform-iroda minden fontos információval, a szálláslehetőségektől kezdve a helyi nevezetességek megtekintéséig, ellátja. Még ide, az ismertetéshez tartozik, hogy a képviselő-testület döntése értelmében a város ünnepnapja augusztus 17. Ugyanis 285 évvel ezelőtt ezen a napon települtek vissza ide őseik. Ezt egy szabadalmi levél is bizonyítja. A szilvapálinka a sláger A Koronakertben már Ferenc József idejében megvolt az a régi, jó épület, amelyet az ottaniak csak pálinkafőzőként emlegettek. Noha a szezon általában augusztus második felében kezdődik, most minden előbbre tart, és már ottnjártunkkor Rácz Kálmán gazda hozott két üstre való, hamisítatlan epret. A főző 1991 óta a felvételünkön látható Bocskai Árpád és Kovács János tulajdona. Ä múlt évben mindössze hatezer hektoliter fok jóféle nedűt főztek ki, míg korábban évi tizenötezer fokot. Jó pálinka csak jó cefréből lehetséges, és ha mérsékletesen kortyolgatja a szomjazó, nincs mellékhatása, mint a patikaáruknak. Rengetegen főzetnek itt: helyből, a környékről. Vegyes tüzelésű a kazán: fa meg szén. Egy üst teljes kifőzéséhez, ami háromszáz liter cefrét jelent, százhúsz küó kemény tűzifa szükségeltetik. Kovács úr szerint a világ legjobb pálinkája besztercei szilvából készül, de a barack meg körte se kutya. Bácskái úr is a szilvára esküszik, bár szerinte a színtiszta eperpálinka se utolsó. ________■ Is kolaavatás szeptember elsején Jó hír a város minden lakójának, kevésbé jó a majdan ide járó nebulóknak, hogy a szakemberek az utolsó simításokat, külső csinosításokat végzik a város leendő új büszkeségén, épületén. Ami nem más, mint a főtéri Kossuth Lajos Általános Iskola: annak az ünnepélyes felavatására és a 2002/2003-as tanév megnyitójára 2002. szeptember 1-jén délelőtt 10 órakor kerül sor. Avatóbeszédet mond és az új létesítményt átadja Hiller István, az Oktatásügyi Minisztérium politikai államtitkára. Az ünnepség alkalmából Kossuth-emlékek címmel az iskola tetőterében kiállítás nyílik, amelyet Gavlik István, a Kossuth Szövetség elnöke nyit meg. A kiállítás a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatásával valósul meg. Az oldal az önkormányzat és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az önkormányzat viseli.
