Új Néplap, 2002. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

2002-08-09 / 185. szám

4. OLDAL AHOL 2002. Augusztus 9., péntek Hl ELUN K SZOLNOK - SZÉCHENYI VÁROSRÉSZ AZ ÚJ ÉVEZREDBEN Gyenge nap A Széchenyit a koradélutáni Beteg a párja, ő sem makk­órákban esőfelhők siratták. Egyre egészséges, és egyre többe, ma- sűrűbb cseppekben érkezett a holnap rengetegbe kerülnek apa­hónapokat késő égi áldás. Az em- tikaszerek. Ezt pótolja az itteni berek sietősre fogták lépteiket, kis bevétel, ami a két kiskertjé- esernyő alá húzódtak, akár a piac ben terem. Maga műveli a terüle- egyszem, még ott lévő őstermelő- teket és kerékpáron érkezik a tér­je. Akiről kiderült, Pap Jánosnak mékeivel. A szombat, vasárnap hívják, és lassan hetvenéves lesz. az igazi, ez a szerda gyengének, nagyon gyengének bizonyult, egy ezrest se tudott árulni. Pe­dig hozott fokhagy­mát, babot, pa­tisszont, fél ládányi csemegeszőlőt, hagy­mát a megbízható, kiszolgált 28-as Cse­pel kerékpárján. Hogy itt lesz-e a hét­végén, azt a fehér Ernyő alatt nem ázik az őstermelő sem szőlője határozza meg. Ha érik, nincs Korábban a MÁV Járműjavítóban mese, szedni kell, vinni, árulni, dolgozott, de amióta beköszön- mert azok a fránya darazsak min- töttek a nyugdíjas évei, afféle jö- denkinél jobban tudják, melyik vedelem-kiegészítésként piaco- fürtöt érdemes felkeresni, kicsit zik. csemegézni... _______________■ Fo ntos a kertkapcsolat A Kaán Károly út környékén az utóbbi nyolc-tíz évben .mutatós­nál mutatósabb házak „nőttek ki”. Közülük kerestünk fel egyet: Horváth István és Zsigmond Tí­mea, illetve közös csemetéjük, a négyéves Ramóna otthonát. A ház hat éve épült. Később vették meg, és az életvitelüknek megfe­lelően bővítették. A képen látha­tó részt már hozzátoldották a la­káshoz. A tervezést a ház asszo­nya, Zsigmond Tímea meg az édesapja, Zsigmond Sándor ké­szítette. A kivitelezést Timi párjá­nak a cége végezte. Tímea általá­ban otthon dolgozik: családi és társasházak, üzletek, vendéglátó egységek, közösségi házak, léte­sítmények „életre keltésével” fog­lalkozik. Állítja: egy családi ház­nál fontos a kertkapcsolat. Ma­gyarul az, hogy a helyiségekből hogyan lehet kijutni a zöldbe. így álmodta meg ezt a félig fedett, elől nyitott teraszt, ami közvetle­nül a kerthez kapcsolódik. A kert Nagy András kertépítő fantáziá­ját dicséri.- Hő- és hangszigetelő üvegek- Katedrálüvegek - Tükörvágás- Épületüvegezés Telephely: 5000 Szolnok, Aranyi S. út 17. Hétfőtől - péntekig 7.30-16.30-ig: 56/220-936 Telefonos ügyelet: Q6-&V9125-&Í1 A városrész az ott lakók szerint Vajon az ott élő átlagember milyennek mondja, látja azt az esetenkénti hatal­mas kő- és panelrengeteget, amelyiket Széchenyi-lakótelepnek hívnak. És ahol nem csak négy- és tízemeletes ko­losszusok, de egymás kezét fogó kertes házak is sorjáznak. Csipkés István huszonhárom éve lakik a Bar­tók Béla úton.- Szeretem ezt a környéket. Bár más me­gyéből érkeztem ide, megszoktam a kisváro­si jelleget. Jó lenne, ha többet törődnének velünk, mert olykor az az érzésem, hogy se ide, se oda nem tartozunk.- Hogyan érti ezt?- Itt a vasút. Egyik oldalról elválaszt ben­nünket a várostól. A másik oldalon nem messze komoradnak a tízemeletesek, szó­val mi a kettő közé szorultunk. Pedig néz­zen körül nálam is, rendben tartjuk a kör­nyéket, az utcát, de erre kevés a figyelem. Még egy táblát sem kapunk, hogy „Tiszta udvar, rendes ház”. Azután azt is látom, hogy felénk a járdák elfogadhatók, de az árok állapota felemás. Néhány helyen kiás­va, máshol nem, s hogy folyjon le így a víz, a csapadék? Mert egy jó árok mindig a mű­utat védi, hiszen nem rá — hanem elvezeti a vizet. Még egy észrevétel, a korábbi, kinti fák elpusztultak, így egy újabb fásítás is rá- illene erre a környékre. V.-né egy családi házban lakik. Szép, ren­dezett az utcafront is. — Sajnos nem mindig csendes ez a nyű­göd tnak látszó városrész. Akadnak zajos há­zak is, hangos zenével, olyan beszéddel, ami messzire hallatszik. Hogy ez mikor kö­vetkezik be, ez kiszámíthatatlan: ahogy a helyzet hozza. Ezzel azt akarom mondani, hogy olykor a normális együttéléssel is ba­jok vannak. Az már csak hab a tortán, hogy a teherautók, esetenként mint az ágyúgo­lyók, úgy robognak. Völgyi Sándor 19 éves fiatalember. — Hét éve, hogy errefelé lakunk. Hogy tö­kéletesen jól érezzük magunkat, ahhoz né­hány ember nem kellene. Pontosabban nem ide kellene. Randalíroznak, isznak, énekel­nek, kiabálnak. Sajnos ezt a környék, a ház is hallja. — Szórakozás? — Az, ami nincs. Én nem vagyok diszkós, de ha bárhol szórakozni szeretne az ember, ahhoz utazni kell. Azt nem nevezem szóra­kozásnak, hogy sok helyen és sokáig lehet inni. Ami az ellátást illeti, szerintem arra nincs panasz. Négy kisbolt is akad a közel­ben, a pénzt ott is meg kissé távolabb is el lehet költeni. Farkas Béla tízegynéhány éve él családjá­val ezen a környéken. — Vegyes ez a környék: fiatalok, középko­rúak, idősek egyaránt akadnak. Ahogy kihalnak az öregek, érkeznek a fiatalok. A járda nem megfelelő, úgy néz ki, mintha sajnálták volna belőle a cemen­tet.- Közbiztonság?- Amióta betörtek hozzánk, magam vé­dem a házat. Azután az sem tetszik, hogy amióta ez a nagy demokrácia van, inkább a tisztességes embereknek, a rend őrinek a kezét köti meg, és nem a rendbontókét. Szó­val a közbiztonság mai állapota, helyzete in­kább a zavarosban halászóknak kedvez, mint egy átlagembernek. Veszprémi Tamás huszonöt éves környe­zetmérnök, aki az idén fejezte be tanulmá­nyait, és ha minden igaz, szeptembertől ál­lása is lesz.- Másfél évtizede lakunk itt. Veszprém­ben végeztem egyetemi tanulmányaimat. Hosszabb időt töltöttem Bécsben és bizony az osztrák főváros sokkal jobban tetszett Szolnoknál. Mondják is arrafelé, hogy on­nan az jön haza, aki vagy nagy magyar, vagy végtelenül hülye. Én valahol a kettő között lehetek - mondja nevetve.- A környezet hogy tetszik?- Mint környezetmérnök, a Nyúl utcá­ban én kezdtem a kinti fásítást. Ötöt ültet­tem eddig, és mind megvan. Remélem, nagyra, szépre, árnyékot adóra nőnek a jö­vőben... Túl az élet delelőj én A lakótelep szociális ottho­nában mostanság nyolcvan- hatan laknak. Legtöbbjük haját hófehérre meszelték a tovatűnt telek; túljutottak életük delelőjén. Vajon mi szél vetette, hozta őket ebbe az otthonba, hogyan érzik magukat, telnek a napjaik? Nagy Lajosné eredetileg tósze­gi. A nyolcvanharmadik életévét tapossa.- A párom régen meghalt, öz­vegy lettem. Három gyereket ne­veltünk fel, közülük kettő még él. Már ők sem fiatalok, és nekik is megvan a maguk baja. Amíg bír­tam a munkát, dolgoztam. A ta­nácsnál, utána pedig otthon. Jó­szágokat, fias disznót tartottunk, azzal pótoltuk a keresetet. Aho­gyan az éveim gyarapodtak, ve­lük ellentétben kopott, fogyott az erőm. így döntöttem, bejövök ide. Négyen lakunk egy szobában, amelyikünk tud, segít a másikon. Meg várjuk a családot, így telnek a napok. A régi idő, korábbi évti­zedek pedig lassan emlékké szelí­dülnek, pedig valaha hej, de so­kan kerestek bennünket! Nem másért, mert én varrtam, a párom pedig cipészmester volt. Cserkész Sándor nyolcvanhét esztendős, ő Szolnokról érkezett.- Elmondhatom magamról, én is megjártam a hadak útját, hi­szen kilenc esztendeig hivatásos katonaként szolgáltam. Termé­szetesen a háborút, a frontot sem kerülhettem el, szóval kijutott a jóból. Öt éve lakom az otthonban, sajnos a feleségem nem él. A gye­rekeink, unokáink, dédunokáink látogatnak. Ha visszanézek az életemre, olyan volt az, akár az időjárás. A derűt sokszor ború kö­vette, majd ismét tovatűntek a fel­legek. Szóval nem volt unalmas ebben az országban 1915-től élni. hódi András, vagy ahogyan hívják, Lődibandi bácsi sem mai gyerek már a nyolcvanharmadik évével. Ide nagybeteg feleségével érkezett, aki jövetelük után nem sokára meghalt. Vannak gyerekei, unokái, sőt egy dédunoka is. A nyugdíjából húszezer marad, ne­ki elég.- Hentes voltam, temérdek hurkát, kolbászt készítettem! Az ötvenes évek végéig, a hatvana­sok elejéig még szalmával per­zseltük a mangalicákat, utána fa- perzselővel, később gázzal. Az utolsó hízót hatvannyolc évesen dolgoztam fel. Úgy vagyok vele, ha valaki segítene megperzselni, felpucolni, még feldolgoznám, megadnám mindennek az ízét. De a hajlás, a guggolás már nem az én inaimnak való.- Szórakozás?- Megvan az is, beszélgetünk, jár az újság, aztán van tévé is.- Gond, baj? — Azok is előfordulnak. Tudja, mi már idősek vagyunk ahhoz, hogy változzunk, ebből olykor nevét nem adta. De azt elmondta, szomorúnak tartja, hogy a gyere­keket felnevelte, felnevelték és vé­gül ő otthonba jutott. Ahol sokan Vacsora előtti beszélgetés, társalgás az otthon bejárata előtt súrlódások, nézeteltérések kelet- vannak ahhoz, hogy jól érezze keznek. Esetenként valósak a sé- magát. Rendkívül nehezen szokja relmek, máskor nem. az ittlétet, mert más kömyezet­— A koszt? ben töltötte korábban az életét.- Uram, ebben a korban, kevés Búcsúzóul, amikor kezet szorí- mozgás után aligha itt keresendő tunk, ennyit mond. a baj. Inkább az étvágyban. - Azt azért ne felejtse odatenni Azért találkoztunk olyan sze- a végére, hogy mindenütt jó, de a méllyel is, aki a beszélgetéshez a legjobb otthon... _____________■ BO ROVI é ÉPÍTŐ MINŐSÉGŰ BOROVI FENYŐ FŰRÉSZÁRU KEDVEZŐ ÁRON ELADÓ! Szélezetlen 50-es palló: 32.000 Ft + ÁFA Szélezett deszka hossz. 1.5-2-2.5-3-4 m vegyes szélességű 29.500 - 34.000 Ft + ÁFÁ-ig Tetőléc: hossz. 4-6 m x 29 mm x 52 mm 52 Ft + ÁFA/fm Érdeklődni lehet: Borovi Faipari Rt. Szolnok, Nagysándor József út 60. Tel.: 20/972-1995. Äl Center a Gazdák Áruháza Minden EFCO és HARRY profi fűnyírókból- 20 % engedmény. Esőztető - öntözőtömlő AKCIÓ! 7,5 m hossz. 47^Ff 335 Ft/tek. 15 m hossz, Ft 555 Ft/tek. Minőségi kerti bútorok szezon végi AKCIÓJA!-15 % engedmény, amíg a készlet tart! GOLF Center Szolnok, Vércse út 17. (Autóklub mellett) Tel.: 56/423-324 WILO MÁRKASZERVIZ Miv«rvúj.viTá t« kft. Szolnok, Thököly Út 91., 56/424-484,56/422-621 WILÉÖIE3 Fűtési keringetőszivattyúk Házi vízellátó berendezések Szennyvízátemelő berendezések SZIVATTYÚK IPARI CÉLOKRA SZERVIZ HÁTTÉR - KEDVEZŐ ÁRAK Milyenek a Széchenyiek? Próbálom állításokba sűríteni, milyenek is az itt lakók. Legtöbb­ször azt hallom, szegények, hi­szen ezen városrészt nem a legte­hetősebbek népesítik be. Igaz is, meg nem is az állítás, mert tény­leg akadnak köztük máról-hol­napra élők. Meg azért módosabbak is, tes­senek megnézni a kertes házas utcákat! A Kaán Károly út kör­nyéki negyed épületeiről már nem is beszélve. Azután szemetelnek. Ez is igaz, meg nem is. Tényleg akad­nak, akik nagyvonalúan szélnek eresztik a csokipapírokat, üres műanyag tasakokat. Míg mások naponta többször felseprik ottho­nuk utcafrontját. Azután mond­ják róluk, olykor összeférhetetle­nek. Ez szintén igaz is, meg nem is. Szerencsére a 99 százalékkal nin­csen baj, ismerik, alkalmazzák a társas együttélés szabályait. Ugyanakkor az is tény, akadnak családok, akik megkeserítik a szomszédok életét, zajosak, kö­tekedők, italozók, veszekedők, akár kertes házba sodorta őket a sors, akár valamelyik sokemele­tes panelbe. Hát akkor most már tényleg nem értem, milyen emberek ezek a széchenyisek? Fiatalok, középkorúak, idősek? Szorgal­masak, dolgozók, iparkodók, olykor egyesek az italt sem veük meg? Csendesek, lármásak, zajo­sak, kedvesek, az idegennek se­gítők? Igen, igen, igen. Mint az ujjaim egymás mellett, hasonló­ak, de mégis különbözők. Szóval olyanok mint a nagy át­lag. Csak abban különböznek másoktól: ők a megyeszékhely peremén, a Széchenyi városrész­ben laknak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom