Új Néplap, 2002. július (13. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-04 / 154. szám

Hl 2002. Július 4., csütörtök TÜKÖR 5. OLDAL CSALÁDI Vigyünk-e fényképezőt a nyaraláshoz? Döntsük el, hogy a képen ml a fontosabb számunkra fotói gál gábor A nyaralási élmények megörökíté­sének még mindig legelterjedtebb módja a fényképezés. Bár fotóri­porter kollégánk tömören úgy fo­galmaz, hogy ha valaki igazán nyaralni akar, az ne vigyen komo­lyabb készüléket magával. Első­sorban azért, mert a drága gépet ellophatják, ha pedig ez nem törté­nik meg, akkor is ez a probléma foglalkoztathat bennünket a nyári pihenés idején.- Nem árt, ha a hobbifényképe- zők tisztában vannak néhány fon­tos tudnivalóval - fogalmaz Gál Gábor fotóriporter. - Ma már igen elterjedtek az automata kamerák. Ezek hallatlan előnye, hogy a fény­kép készítőjének szinte semmivel sem kell foglalkoznia. Az egyszerű családi emlékképek készítéséhez a legolcsóbb masina is jó. Hibákat azonban nagyon kön­nyen elkövethet a kezdő fotós - tudjuk meg. Ezek sorában a leg­gyakoribb az úgynevezett berázá- sos életlenség. Úgy kerülhetjük el, hogy arra a pülanatra koncentrá­lunk, amikor az exponálást végez­zük. Ekkor nem mozdulhatunk meg, csak az ujjunk, amellyel ki­oldjuk a zárat. Elég gyakori hiba az alulexponálás is. Ez annyit je­lent, hogy kevés fényt kap a fiún. Az alulexponálás oka az, hogy az automata készülék a kép egész fe­lületén méri a fényt. Amikor nagy fehér felületek irányába, esetleg nappal szemben fotózunk, a be­épített fénymérő adatainak korri­gálására nincs lehetőségünk. Leg­könnyebb kivédeni ezt a hibát, ha nem készítünk felvételt a nappal szemben állva. Van egy másik módszer is: a legtöbb automata ma már olyan, hogy ha az exponáló gombját félig nyomva tartjuk, akkor rögzíti a mért értékeket. Állítsuk a kame­ránkat olyan irányba, ahonnan ke­vesebb fény érkezik, majd ebben a félig lenyomott helyzetben fordul­junk a téma irányába, és úgy expo­Praktikus tanácsok kezdőknek color szó arra utal, hogy negatív filmről van szó (papírlap a végeredmény), a chrome diára utal. A kockaszám 24, érzékenység 100 aut. Ami minket érdekel, az a kockaszám (általában 24 vagy 36), a film érzékenységére utaló DIN, ASA vagy ISO, valamint a színárnyalati érzékenyítés (napfény-műfény). A kockaszámmal kapcsolatban a legfonto­sabb az, hogy legyünk tisztában vele. A lánya ballagását fényképező apát csúnya meglepetés érheti, ha 36 kockás filmre gondolt, de a gép­ben csak 24 kockás van. (Tanács a kis automa­ták gazdáinak: a 36 kockás film megterhelheti a beépített filmtovábbító motort, ezeknél a ké­szülékeknél célszerű 24 kockás filmet használ­ni.) A filmérzékenység pontos beállítása még a fentieknél is fontosabb, ha figyelmen kívül hagyjuk ezt, a kukának dolgozhatunk, hiszen élvezhető kép az alul- vagy túlvilágított filmről nem készíthető. A filmesdobozokon messziről virít az érzé­kenységre utaló szám, ami a legtöbb esetben 100, 200 vagy 400. A fotózáskor várható fény mennyisége alapján kell filmet választanunk a következőképpen: ha bőséggel áll fény (vaku vagy természetes) a rendelkezésünkre, elegendő lOOASA-s filmet használnunk. Ez a legolcsóbb, jó a színvisszaadása és a felbontóképessége. Sok automata gép fénymérője és villanója (ame­lyiken nincs filmérzékenység-állítási lehetőség) erre az értékre van beállítva, más filmmel nem érünk el jó eredményt. A másik véglet, ha kedvezőtlen fényviszo­nyok mellett kell fényképet készítenünk. Ilyen helyzet adódhat, ha kiállított darabokat szeret­nénk fényképezni, de a múzeumban tilos a va­ku használata. Gondjainkat a 400 ASA-s film enyhítheti. Ezek a filmek kicsit szemcsésebbek, de a mi gyakorlatunk­ban ennek nincs je­lentősége. Ha nem más mun­káját akarjuk ma­gunknak megőrizni, hanem a sajátunkat tennénk közkinccsé, egyszerűbb a helyze­tünk. Megválaszthat­juk a fotózás körül­ményeit, körbejárhat­juk, kedvünkre igaz­gathatjuk tárgyain­kat, játszhatunk a vi­lágítással. A jó felvé­tel készítéséhez fehér fény szükségeltetik. A rendelkezésünkre álló otthoni fényfor­rásnak, lássuk bár a saját szemünkkel, hogy a fénye fehér, ne higgyünk ebben. A fotón sárga, vörös, vagy csúnya zöldes elszíneződést fogunk tapasztalni. Fehér fényt a naptól vagy a vakutói várhatunk. Beépített fénymérő: aki ilyet használ, ne fe­lejtse el belekalkulálni azt, hogy a fénymérő a háttérről érkező fényt is méri. Ha a háttér lé­nyegesen világosabb a fényképezni kívánt tárgynál, és mi kizárólag a fénymérőre hagyat­koztunk, előfordulhat, hogy a tárgy a képen nagy fekete foltként fog megjelenni. _________________________■ Legfontosabb a fényképezőgép. Az idősebbek, de még a középkorúak között is sokan vannak, akik a szovjet Szmena 8 M típusú géppel kezd­ték a fotózást. Ez a szerkezet a mai napig a fény­képezést tanulók egyik leghasznosabb szerszá­ma. Ami a gépet használhatóvá tette, az a krea­tív fotózás lehetősége, ugyanis nincsenek rajta automata programok. Fontos lehet, hogy egy fényképezőgépen le­hessen állítani a távolságot, a fényrekeszt (blen- dét) és a zársebességet. Ha tehetjük, ilyen gép­pel vágjunk bele a munkába. A gyártók a gyúj­tótávolságot jól látható helyen tüntetik fel a fényképezőgépek előlapján. Kisebb tárgyak kö­zeli fotózásához például azokat a gépeket hasz­nálhatjuk jó eredménnyel, amelyeken 50 mm, vagy ennél nagyobb, esetleg változtatható gyúj­tótávolságú (zoom) objektív van. Ha a macro felirat is a gépünkre került, ez a közelfényképe­zés lehetőségét jelzi. Nagy látószög esetén 1-2 m-től a végtelenig éles képet kaphatunk (nagy a mélységélessé­ge), a közelfényképezés lehetőségének hiánya miatt nem kell számolnunk az ún. parallaxis-hi­bával sem. Ha a fényképezőgép nem tükörrefle­xes (nem a lencsén látunk tó), akkor előfordul­hat, hogy a fotózandó tárgy a kép sarkába kerül. Az igazi megoldást azonban a tükörreflexes gé­pek használata jelenti. Ezekkel a gépekkel már az kerül a filmre, amit a keresőben látunk, nem kell tartanunk a téma elcsúszásától, és köny- nyebben fényképezhetünk közeli témákat is. A tükörreflexes gépeken cserélhetjük az objektí­veket, így szándékunk és pénztárcánk szerint kezünk alá formálhatjuk a masinát. A filmválasztásról: a fekete-fehér technika is­mét kezd divatba jönni (a művészfotózásban tó se ment a divatból), ennek ellenére kezdő fotó­A fotózáshoz „látni” kell A „látás” a fotózás kulcsa, még amatőr szinten is. Sokszor hajla­mosak vagyunk elsiklani részle­tek, témák, kompozíciók felett. Olykor úgy gondoljuk: „környe­zetünkben nincs mit fotózni”. Pe­dig másoktól remekül megkom­ponált és jó témájú képek sorát láthatjuk ugyanarról a helyről. Néhány jó tanács: elemez­zünk saját és mások által készí­tett fotókat, újság- és könyvil­lusztrációkat. Próbáljuk elkép­zelni, hogy mi hogyan készítet­tük volna el az adott képet. A kép komponálása során járjuk körbe a fényképezni kívánt témát, vá­lasszuk tó a legjobb perspektívát, ügyelve a fényviszonyotóa is. Külső felvételek készítésekor, ha figyelembe vesszük a nap­szakok és a fényviszonyok adta lehetőségeket, akkor meghatá­rozhatjuk képeink hangulatát. Érdemes eljátszani a kora reggeli és késő délutáni árnyékokkal, ez­zel is érdekesebbé téve képün­ket. Minden fotósnak vannak kedvenc filmjei, de nem minden filmtípus és filmérzékenység jó egy téma megörökítésére. A feke­te-fehér fümek sokszor többet visszaadnak a helyszín hangula­tából, mint színes társaik. Egy adott témáról készítsünk többféle fókusztávolságú objek­tívvei felvételeket, ezzel is meg­változtatva a kép eredetiségét. A teleobjektívekkel összébb nyom­hatjuk a témát, míg a nagy látó­szögű objektívek perspektiviku­san is nagymértékben megvál­toztatják a kép összhangját. Pró­báljunk az eddig megszokott ob­jektívek helyett különleges len­cséket használni. Például teljes alakos portrét ne csak teleobjek- tíwel készítsünk, hanem próbál­junk tó nagy látószögű objektívet is. Tanulmányozzuk témánkat, vizsgáljuk meg alakját, hogyan esik rá a fény, a tükröződéseket. Ha megtanuljuk „látni” a témát, az hozzásegít ahhoz, hogy más „fényben” lássunk. Megengedheti magának a digitális kamerát? Vannak, akiket régóta érdekel a digitális fotózás, de még nem sike­rült a kezdeti lépést megtenniük az adatáradat és az eddig - a fo­tózás szempontjából - ismeretlen technikai újdonságok miatt. Tudni kell azonban, hogy még mindig fotózásról van szó. Adódnak ugyan lényegi eltérések, de a digitális gépeken is az objektiven ke­resztül jut a fény a kamerába, van egy „eleme”, ami ezt a fényt rög­zíti, és mindezt a kioldó lenyomásával hozzuk működésbe. A digitális fényképezőgépek között is előfordulnak felépítésbeli és tu­dásbeli különbségek, így mindenki találhat fényképezési szokásainak és pénztárcájának megfelelő masi­nát. Vásárlás előtt tisztázni kell, hogy mire is szeretnénk a gépet használni. A következő kérdéseket válaszoljuk meg, mielőtt elindulunk bevásárolni: milyen fotókat készí­tünk a leggyakrabban; mekkora na­gyításokra van szükségünk általá­ban; azt akarjuk, hogy a fényképe­zőgép elférjen a zsebünkben, vagy esetleg a már meglévő fotós felsze­relésünket szeretnénk kompatibili­sé tenni egy digitális kamerával? Alapvetően 3 típusú digitális fényképezőgép van, felépítésük szerint: kompakt gépek (fix vagy zoom objektívvei); SLR fényképe­zőgépek cserélhető objektívvei, és ZLR (zoom-lens reflex) készülékek, melyek úgy működnek, mint SLR társaik, csak nem cserélhető az ob- jektívjük. (Az SLR kamerák adják a legnagyobb szabadságot a fotók el­készítésében, használhatjuk a már meglévő objektívjeinket vele, de ezek a legdrágábbak, többnyire profi fotósok használják.) ZLR tár­saik szintén nagyobb szabadságot adnak a fotózásban (automatikus, manuális módok és többfajta beállí­tási lehetőségek), és áruk is alacso­nyabb. A kompakt masinák nagy­jából hasonló tudással bírnak, mint filmes társaik, és jelenleg ezek árai megfizethetők a fotózást kedvelő és a digitális világba belépni kívánó amatőrök számára Akár a zse­bünkben is elférnek. A digitális kamerához számítógép is kell Az első kérdés egy kamera ki­választásánál a kép méretének fel­bontása. Ez a lelke a digitális fény­képezőgépeknek, ez határozza meg, hogy mekkbra papírképet tu­dunk nagyítani, és mennyi színt, részletet tudunk rögzíteni a gép memóriájában. A felbontás nem más, mint a képpontok, amit a kamera CCD érzékelője rögzít, és pixelben vagy megapixelben ad­ják meg. A kompakt digitális fényképező­gépnél gondosabban kell kiválasz­tanunk kameránkat az objektív szempontjából, mivel ezek nem cse­rélhetők. Manapság a fix objektives gépektől egészen a 10-szeres opti­kai zoomig, mindenféle kompakt fényképezőgépet megtalálunk a pi­acon. A legtöbb népszerű kompakt masina ma már 2x, 3x optikai zoommal rendelkezik. A digitális gépek hátoldalán ta­lálható LCD-tójelző az egyik leg­fontosabb újítás a fotózásban, amit a digitális gépek magukkal hoztak. Ezen nemcsak nagyításban láthat­juk az éppen aktuális képet, ha­nem a rögzített kép egyben vissza­nézhető is. Amennyiben valami­lyen hibát találtunk az elkészített fotón, a kép azonnal megismétel­hető. Az LCD-tójelzőknek van egy hátrányuk is: az energiafogyasztás, amely a digitális gépek velejárója. Ez legyen a következő szempon­tunk a masina kiválasztásában. A mai digitális fényképezőgépek már mind LCD, mind optikai keresőt is alkalmaznak. A fejlettebb változa­tokon az LCD-tójelző már kihajtha­tó a kamera síkjából. A digitális fényképezőgépek a képeket memóriakártyákm rögzí­tik. Ezeket a kártyákat a végtelen­ségig lehet használni, felvenni rá, letörölni és újra felvenni, minőségi romlás nélkül. Nincs többé előhí­vás, nagyítás, csak letöltés és újra­felhasználás. A legelterjedtebb me­móriakártya a flash memória. A flash memóriának 4 féle változata van, ám nagyobb különbség nincs ezek között a kártyák között, mint a méretük és formájuk. Mindegyik digitális fényképezőgéphez gyári­lag csomagolnak egy alapkártyát (8-16 MB), amely többnyire kevés­nek bizonyul, főleg, ha nagy fel­bontásban fotózunk. Meg kell említenünk a számító- gépes csatlakozást is, mivel a digitá­lis fényképezés feltételez valami­lyen számítógép-használatot is, ahová képeinket letölthetjük. Ka­meránkat vagy soros, vagy USB- csatlakozón keresztül tudjuk a szá­mítógéphez csatlakoztatni. Az utóbbi sokkal gyorsabb, és a na­gyobb felbontású kamerák már ezt a lehetőséget ajánlják. _______■ ná ljunk! Az alulexponálás elkerül­hető úgy is, hogy használjuk a be­épített villanót, amennyiben mód van annak direkt bekapcsolására. A villanófény ugyanis deríti az ár­nyékos részeket. A városnézéshez, tenger-, illet­ve vízpartokon alacsonyabb érzé­kenységű filmet használjunk. Bő­ven elegendő a 100 ASA/21 DIN érték. Múzeumokba, templomok­ba viszont a 400 ASÁ/27 DIN du­kál. Nyaraláskor azonban gyakran változó helyszíneken fotózunk, s ha nem akarjuk állandóan a filmet fűzögetni, akkor az érzékenyebbet válasszuk. Illetve jó a „köztes” megoldás is, a 200 ASA/24 DIN.- Lehetőség szerint az ismer­tebb, ennélfogva drágább filmeket válasszuk - mondja Gábor. - Meg­éri. Annál is inkább, mert vannak pillanatok, amelyek megismétel­hetetlenek. Az is lényeges szempont a fotó­záskor, hogy a képet helyesen komponáljuk meg - avat be az újabb titokba kollégánk. Sokan egyszerre, egy képen akarják megörűökíteni valamelyik híres épületet és a családtagjaikat. Cél­szerűbb ezt külön-külön megten­ni, de ha mégis az együttes fotózás marad, akkor arra kell törekedni, hogy a személyek minél közelebb helyezkedjenek el a géphez viszo­nyítva, az épület pedig jó messzire legyen, hogy érvényesülhessenek a perspektíva szabályai. Durván leegyszerűsítve az emberek 3-4, míg az épület 40-50 méterre le­gyen a fényképezőgéptől.- Ami a digitális kamerákat illeti: ezek egyre olcsóbbak, s használtan is érdemes megvásárolni. Ezekben a készülékekben ugyanis nincse­nek mozgó alkatrészek, vagyis amelyek elhasználódhatnak. A di­gitális gépeknél is az ismertebb márkák a megbízhatóbbak, s amire különösen figyelnünk kell, az az optika és a képérzékelő minősége. __________________(«•»■»■I Ha gyományos fénymérő, kézzel állítható kamera - csak haladóknak fotó. qAl oábor soknak színessel célszerű dolgozniuk. A fekete­fehérhez már nyersanyagot is nehezebben talá­lunk, és kevés az a laboráns, aki olcsón, jól ki­dolgozná felvételeinket. A filmek csomagolá­sán - legyen az színes vagy fekete-fehér - a fel- használás szempontjából egységesen használ­ható jelek, számok találhatók. Az itt olvasott adatokat össze kell vetni a gép beállításával. A filmesdobozokon jól láthatóan feltüntetik a film paramétereit. A film nevében szereplő

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom