Új Néplap, 2002. július (13. évfolyam, 151-177. szám)
2002-07-27 / 174. szám
8. OLDAL G A Z D A S Á G I RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2002. július 26.) Borsodchem 5150 Ft Egis 11200 Ft ü Matáv 798 Ft 9 Mól 4 305 Ft 9 OTP 1859 Ft 9 Richter 12 395 Ft 9 TVK 3 795 Ft 9 Zalakerámia 1400 Ft 9 BUX: 6797,58 +1,18% eltérés az előző záróértékhez képest AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 386,75 Cseh korona 8,04 Euró 245,24 Japán jen (100) Lengyel zloty Svájci frank 208,81 59,89 169,34 Szlovák korona 5,49 USA-dollár 245,12 Hírek IMPORTSTOP. Az agrártárca korlátozó intézkedést vezetett be a német, dán, holland, belga, svéd és francia sertéshúsimportra, miután tiltott hormontartalmú takarmány került forgalomba Németországban és az Unió több tagországában. Az FVM közleménye szerint az érintett országokból csak olyan szállítmány hozható be, amelynél a hatósági állatorvos igazolja a fertőzésmentességet. EUROPRESS ELADÓ. Szlovákia privatizációs bevétele az idén várhatóan meghaladja a 170 milliárd szlovák koronát (3,8 milliárd euró). A legfontosabb privatizációs projekt az idén az SPP gázszolgáltató vállalat 49 százalékának értékesítése, amelytől 2,7 milliárd dollár bevételt remélnek. A tervek szerint szeptemberben lezárul három regionális energiaszolgáltató részleges privatizációja iS. MTI INTERNET. Belgiumban a háztartások 36,4 százalékának van internet-összeköttetése; a munkahelyeken ez az arány 93 százalékos. Az Európai Unió átlagában már a háztartások 37,7 százalékában tudnak a világhálón barangolni; a csúcsot Hollandia tartja a háztartások közel kétharmadának bekötött- ségével. Az EU-országok általános iskoláiban átlag 6,8 személyi számítógép jut 100 tanulóra, a dánoknál viszont a középiskolások kétharmadára jut már az iskolában számítógép, mti LEMONDOTT. Súlyos sport- balesete miatt lemondott a Postabank vezérigazgatója, Pál Árpád, aki egy nappal azt követően, hogy a hitelintézet vezérigazgatóvá nevezték ki szenvedett gerincsérülést. A Postabank igazgatósága hétfői rendkívüli ülésén foglalkozik a kialakult helyzettel és tesz javaslatot az új vezérigazgató személyére, mti MUNKANÉLKÜLISÉG. A munkanélküliségi ráta április-júniusban 5,6 százalék volt, annyi, mint egy éve. A munka- vállalási korú népesség 63,9 százaléka volt jelen a munkaerőpiacon: foglalkoztatottak száma 3 millió 859 ezer, a munkanélküliek száma 230 ezer. mti ■ TŰK O R Olcsón kell autópályát építeni A kormány pénteki ülésén Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter tájékoztatást adott a gyorsforgalmiútfejlesztés 2002-2004 közötti feladatairól - közölte Gál J. Zoltán kormányszóvivő a kormány ülését követően. Budapest A kabinet új, átlátható finanszírozási rendszert dolgoz ki, amely képes befogadni a 2004-től megnyíló európai uniós támogatásokat és az EIB és az EBRD hiteleit is. A szóvivő közölte; a gazdasági és közlekedési miniszter augusztus végén, szeptember elején a kormány elé terjeszt egy részletesebb ütemtervet, amely összhangban lesz az országos terület- fejlesztési tervvel is. Gál J. Zoltán elmondta, hogy a következő kormányülésen is téma lesz a közútfejlesztési program, ám akkor már konkrét döntések várhatók. Az új kormány nagyobb hangsúlyt helyez az M0- ás körgyűrű és a hozzá kapcsolódó északi Duna-híd, valamint az M6-os út fejlesztésére. A következő hetekben felülvizsgálják a korábbi kormány 2015-ig szóló gyorsforgalmiút- fejlesztési koncepcióját, amelyben kiemelt szerepet kap az M5- ös autópálya továbbépítése és az egységes matricás rendszerbe történő bevonása. Emellett figyelmet kíván fordítani a kormány a mellékutak és a zsáktelepülésekhez vezető utak fejlesztésére is - tette hozzá a kormányszóvivő. Az Europress kérdésére közölte az útépítések sorrendjéről és időpontjáról később dönt a kabinet. Gál J. Zoltán megerősítette: a kormány célja, hogy a legolcsóbban, a leggyorsabban és a legátláthatóbb módon épüljenek autópályák Magyarországon. Mint mondta, a héten felbontott zárt meghívásos tenderek bebizonyították azt, hogy lehet olcsóbban is autópályát építeni a korábbiaknál, és kiderült, mennyi a valós költsége egy kilométer autópálya megépítésének. Kiemelte: a kormány eltökélt szándéka, hogy a jövőben csak közbeszerzési eljárás keretében épüljenek utak és autópályák Magyarországon. Megújult az érdekegyeztetés Tegnap megállapodás született az érdekegyeztetés megújításáról a kormány, a munkavállalók és a munkaadók között. Az Országos Érdekegyeztető Tanács (ÓÉT) hatáskörébe tartozik többek között a foglalkoztatást és jövedelmek alakulását befolyásoló tényezők megvitatása. Budapest Magyarország sorsdöntő időszak előtt áll, utoljára ezer évvel ezelőtt volt ilyen helyzetben az ország - mondta Medgyessy Péter. A miniszterelnök elmondta: mostantól adózási és költség- vetési kérdésekre is kiterjed az együttműködése a kormány a munkáltatók és munkavállalók között. - A kormány az érdek- egyeztetés új rendszerét párbeszédben kívánja kialakítani a munkaadói és a munkavállalói érdekképviseletekkel. Közös törekvés az országos, ágazati, területi, regionális érdekegyeztetés rendszerének fejlesztése, hatékonyabb összekapcsolása. A háromoldalú tárgyalások legátfogóbb fóruma az ÓÉT, amely foglalkozik a munka világával ösz- szefüggő valamennyi kérdéskörrel, beleértve a gazdaságot, járulék és költségvetési témaköröket, valamint a jogszabálytervezetek megvitatását is. A gazdasági növekedés üteme az elmúlt két évben negyedévről negyedévre mérséklődött - tudtuk meg László Csaba pénzügy- minisztertől. A nemzetközi elemzők szerint azonban a világgazdasági dekonjunktúra már 2001 utolsó harmadában elérte mélypontját, de az idei év második felére felemelkedés várható. A pénzügyminiszter elmondta: a dezinfláció 2002-ben tovább folytatódik. A Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank által együttesen kidolgozott makrogazdasági előrejelzés 2003-ban átlagosan 5 százalék, év végére pedig 4,5 százalékos inflációval számol. Az év eddig eltelt időszakában a kormányzat finanszírozási szükséglete növekvő volt. Az államháztartás hiánya június végéig elérte az éves előirányzat 99,1 százalékát, a központi költségvetés deficitje pedig annak 74 százalékát. A folyó fizetési mérleg hiánya nő, az első öt hónapban a tavalyinál 831 millió euróval nagyobb, 14 milliárd euró hiány halmozódott fel. Az idegenforgalmi bevételek kilencvenes éveket jellemző kisebb-nagyobb intenzitással, de folyamatosan növekvő trendje megtört. A prognózisok szerint a tavalyi 2,2 százaléknál jóval nagyobb, mintegy 3,5 százalékos GDP-ará- nyos hiány várható. PRIVACSEK ANDRÁS 2002. JÚLIUS 27., SZOMBAT HUH Mégis tárgyalna a Richter Budapest A gyógyszergyártók és az előző kormány között tavaly kötött, három évre szóló gyógyszerár-megállapodás bizonyos fokú módosítása elfogadható, de ez csak a felek közös megegyezésével valósítható meg - fejtette ki Bogsch Erik, a Richter Gedeon Rt. vezérigazgatója pénteki sajtótájékoztatóján. A legnagyobb hazai gyógyszer- gyártó cég kész tárgyalóasztalhoz ülni az OEP képviselőivel annak érdekében, hogy feloldhatók legyenek a kormány és a gyártók közötti vitában megkövesedett álláspontok. A megállapodástól eltérően a 2002-ben esedékes áremelés januárra halasztását még elfogadható kompromisszumnak tartja a Richter vezetője. A vezérigazgató hozzátette: az mindenképpen indokolt, hogy a tavalyról esedékes árkompenzációt még az idén érvényesíthessék a gyártók. A megállapodás szerint ez utóbbi a tavalyi tervezett és tényleges infláció közötti különbség 70 százaléka, ami 2,1 százalékos termelői áremelést jelent a támogatott gyógyszerek esetében. Összességében mintegy 6 százalékos áremeléssel kalkuláltak a gyártók idén július 1-jétől, a kormány azonban nem hirdette ki az új árakat, helyette az ártárgyalások újrakezdését indítványozta. A gyógyszergyártó szövetségek hétfői közös tájékoztatójukon egységesen úgy vélekedtek, hogy a kormány szerződést szegett. A gyártók szerint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) új javaslatai nem a meglévő megállapodás módosítását, hanem egy új támogatási rendszer kialakítását célozzák, a cégek nem fogadták el az új tárgyalási feltételeket. Bogsch Erik közölte, hogy a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségéhez tartozó tagvállalatok a jövő héten egyeztetnek a kérdésről és várhatóan kész javaslatokat juttatnak el az OEP-hez. Bizonytalanságban a húsipar Tartja magát a szürke- és a feketegazdaság Budapest A rendszerváltás óta az egész élelmiszer-gazdaságot a kiszámíthatatlanság jellemzi, s ez a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban egyaránt érezhető volt - mondja Farkas Imre, a Zalahús Rt. elnökvezérigazgatója, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének (Éfosz) tiszteletbeli elnöke. Úgy véli: a beavatkozások többségében nem voltak szakszerűek. A szabályozás hol a mező- gazdasági termelők, hol a feldolgozók számára jelentett változást, s ha az egyiknek kedvezett, a másik kárvallott lett. A folyamat egyértelmű áldozata az állattenyésztés, amelynek teljesítménye a húsipar egészét kedvezőtlenül érintette és érinti napjainkban is. Az alapanyag-termelés évről évre változó teljesítménye végső soron az állatlétszám drasztikus csökkenéséhez vezetett. A rendszerváltás óta még sohasem volt olyan mélyen a sertés-, illetve szarvasmarhatenyésztés, mint ezekben az években. A sertéslétszám a korábbi 10- 12 millióról ötmillió körülire esett vissza. Kijelenthető, hogy a parasztság - legyen az családi, szövetkezeü, állami vagy társas üzemben dolgozó - sokkal köny- nyebben boldogulna és látná el a húsipart alapanyaggal, ha a termelés helyzetét legalább középtávra stabilizálnák. Az állattenyésztés súlyának sokkal nagyobbnak kellene lennie az agrárágazaton belül, mint amilyen jelenleg. Az okok közé tartozik, hogy eddig egyetlen kormánynak sem sikerült elérni, hogy a parasztság a földet jól használja ki, olyan állapotban tartsa, ami akár a környezetgazdálkodás, akár a turisztika számára is elfogadható - vélekedik Farkas Imre. Hiba, hogy az állattenyésztő telepek többségétől elkülönítették a földeket. Pedig ha a paraszt a földművelésből tud létezni, akkor iparágakat (húsipar, tejfeldolgozás, bőr-, konzervipar) képes éltetni, ellátva ezeket nyersanyaggal. Azt pedig már az iparra kellene bízni, hogy megtalálja a kész élelmiszerek, feldolgozott áruk jelenleginél nagyobb piacát. Arra a kérdésre, hogy az uniós belépést követően versenyképes lehet-e a magyar húsipar, a cégvezető így válaszolt: bízik benne, hogy az egységes szabályozás kedvező, kiszámíthatóbb lesz számunkra, a termelő várhatóan garantált árhoz jut, a feldolgozó- ipar pedig stabilabb piaci árral számolhat. Áruink nyugati fogadtatásáról állítja, hogy minőségükkel, választékukkal már jelenleg is megállják a helyüket. Az áru beözönlésétől nem tart, az uniós országok gyakorlata, hogy 90 százalékban önellátók, a hazai terméket helyezik előtérbe, ez ránk is vonatkozik majd, csak a választék miatt fogadunk egyes árukat. Fagykárenyhítés augusztusig A fagykárt szenvedett szőlő- és gyümölcsültetvények tulajdonosai július 20-ig jelenthették be kárigényüket. Az előleg folyósítására hárommilliárd forintot különített el az agrártárca. Némi vigaszt jelenthet a szőlősgazdák számára, hogy a szüretnél már nem kell bíbelődni az adminisztrációval. Budapest A téli és tavaszi fagyok miatt terméskiesést szenvedett szőlő- és gyümölcsültetvény-tulajdonosok július 20-ig jelenthették be kárigényüket a megyei földművelésügyi hivataloknál. Azoknak is jelezni kellett igényüket, akik korábban a falugazdászok megkeresésére már megtették kárbejelentésüket. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium tájékoztatása szerint a szaktárca a kárigények bejelentését követően augusztus végéig folyósítja az előleget. Erre a célra 3 milliárd forintot különített el az agrárkormányzat. A teljes összeg kifizetése szeptemberben kezdődik és előreláthatóan novemberben fejeződik be. A kormány által jóváhagyott rendelet szerint hektáronként 30 ezer forint kárenyhítést kapnak azok a legfeljebb 100 hektárral rendelkező gazdák, akiknek az ültetvénye legalább ötven százalékban elfagyott. A támogatást csak a regisztrált szőlő- és gyümölcsültetvények után folyósítja az FVM. A falugazdászok felmérése szerint a téli és tavaszi fagyok miatt a 90 ezer hektárnyi szőlőültetvényből 45 ezer hektár, a 89 ezer hektáros gyümölcsösből pedig közel 70 ezer hektár károsodott az országban. Némi vigasz lehet a szőlősgazdák számára, hogy az idei szüret már sok könnyebbséget ígér, hiszen a szőlő kikerül a jövedéki törvény hatálya alól és a borászat adminisztrációja is egyszerűsödik, az ellenőrzés egy része a hegyközségekhez kerül. A szőlőtermelők többsége felesleges nyűgnek tartotta az igen bonyolult, úgynevezett szőlőpincekönyv vezetését is. A gazdák nyomására a pincekönyv vezetését tavaly már megszüntették. A szőlőművelők adminisztrációs kötelezettsége ugyan megmarad, de elmúlik az a fajta fenyegetettség, amelyet a szigorú jövedéki szabályozás jelentett számukra. __________________(ÚJVÁRI) SERTÉSFELYÁSÁRLÁSI ÁRAK 29. HÉT_______________________(FORINT) I. Húscéhtagok által felvásárolt élósertés-átlagár: ______259,30 9 Eb ből: 1. gazdasági társaság átlagár: 259,129 2. szövetkezeti átlagár: 258,40 ^ 3. egyéni vállalkozói átlagár: 262,05 ^ II. Régiónkénti felvásárlási átlagárak: 1. É-Magyarország (Heves, Nógrád, BAZ): 258 9 2. E-Alföld (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok): 260 9 3. D-Alföld (Békés, Csongrád, Bács-Kiskun): 260 9 4. Központ (Budapest, Pest megye): 259 9 5. É-Dunántul (Komárom-Esztergom, Veszprém, Fejér): 264 9 6. D-Dunántúl (Tolna, Somogy, Baranya): 254 9 7. Ny-Dunántúl (Györ-Moson-Sopron, Vas, Zala): 260 9 III. Országos átlagár hasított súlyra vonatkoztatva: E: 324,57; U: 312,08; R: 287,01; O: 271,23; F Ű 9 Ű 9 OO LO CM Fo rrás: HÚSCÉH á ?•
