Új Néplap, 2002. július (13. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-25 / 172. szám

IIHH 2002. Július 25., csütörtök AHOL 7. OLDAL ELUN K KENGYEL AZ ÚJ ÉVEZREDBEN Skanzen lesz Bagimajorból? Bagimajorban, a Kengyel központjától három kilométerre fekvő településrészen évtizedes dilemma a hajdani iskolaépület és a szélmalom műemlék jellegű épületeinek hasznosítása, állagmeg­óvása. Az eddigi erőfeszítéseket, most úgy tűnik, végre siker ko­ronázza. Egy magyar vállalkozói csoport ugyanis az alföldi ha­gyományokhoz visszanyúló, turistacsalogató létesítményegyüt­tes megvalósítását tervezi a környéken. A kiskunfélegyházi üzletemberek nemrégiben azzal a szándékkal for­dultak a kengyeli önkormányzathoz, hogy megvennék és teljesen felújí­tanák az egykori iskola épületét, ahol később - az eredeti jelleg megőr­zése mellett - falusi vendéglátóhelyet üzemeltetnének. A község veze­tőivel történt előzetes egyeztetések alapján, ígéretük szerint, a bagima- jori szélmalom teljes rekonstrukcióját és működőképessé tételét is elvál­lalnák. Mint ismeretes, ennek lapátjait néhány esztendeje a Magyar Ma­dártani és Természetvédelmi Egyesület szakemberei segítségével már si­került helyreállítani. A malom azonban továbbra is a község tulajdoná­ban maradna, a befektetőkkel hosszú távú bérleti szerződést kötne a polgármesteri hivatal. Az érdeklődők egy helyi vállalkozótól azóta már meg is vásároltak egy több mint másfél hektáros földterületet a környéken, ahol elképze­léseik alapján tizenhat népi mesterséget bemutató, jellegzetesen kialakí­tott helyiséget hoznak majd létre. Ezek között lesz tűzikovács, gyertya­öntő, kékfestő, gyékény- és vesszőfonó, valamint pékműhely - utóbbi­ban a szélmalomban őrölt lisztből sütik majd a hamisítatlan alföldi ke­nyeret. A beépítetlen legelőn pedig a tájra jellemző ridegtartásos állat­farm kialakítása a cél, ahol a látogatók közvetlen közelről megszemlél­hetik a kecskékből, szürkemarhákból, mangalicákból, rackajuhokból és számos egyéb, valamikor e vidéken őshonos fajból álló „haszonállat-re­zervátumot”. Mindez hosszú idő után megnyugtatóan lezárhatja a bagimajori mű­emlék jellegű épületek állagmegóvásának és hasznosításának ügyét, hi­szen a megújuló létesítmények messze földön egyedülálló idegenforgal­mi vonzerőt kölcsönözhetnek a településnek. Ráadásul a várhatóan jövő év végére megvalósuló beruházások és a komplexum működtetése új munkahelyeket is teremthet a kengyeliek számára. Több száz Komoly hagyományokkal rendelkező létesítmény a kengyeli Kossuth Lajos Álta­lános Iskola, amely azonban jól ötvözi a tradíciót a korsze­rű oktatás módszereivel. Per­sze erre a sokszínűségre szüksége is van egy olyan in­tézménynek, amely szeptem­bertől júniusig négyszázhúsz gyermek második otthona. A sulit 1928-ban alapították - tud­tuk meg az intézmény vezetőjétől. Németh Lajos elmondta: a község két különböző pontján összesen négy épületből, valamint egy tor­nateremből álló komplexum na­gyobb része az ötvenes, illetve a hatvanas évek második felében készült. Ám azóta már ezeket a helyiségeket is kinőtte az iskola, melynek 420 diákjával tizenkilenc tanulócsoportban huszonöt peda­gógus foglalkozik. — Nálunk még nem érezteti hatását a demográfiai hullám­völgy - állítja a vezető - éppen ezért az utóbbi időben kidolgoz­tuk a lehetséges bővítés terveit. Ez egy konyhát, étkezőt és két tantermet magába foglaló szárny diák második otthona kialakításáról, illetve a tornate­rem tetőterének beépítéséről szó­ló koncepció, amelyre a későbbi­ekben pályázni is szeretnénk. A suliban a napokban fejeződ­nek be a nyári felújítási munkák, Németh Lajos irodájának falán is megtalálhatók a vizuális alapiskolások képei így szeptemberben megszépült lai között. Alkotásaikat a helyi környezet várja majd a lurkókat, könyvtárban félévente rendezett Az intézmény kiemelt figyelmet tárlatokon bárki megtekintheti, a fordít a képességfejlesztésre és a legjobb munkák pedig az általá- tehetséggondozásra, a tanórákon nos iskola falait és igazgatói iro- kívül pedig változatos programo- dáját díszítik, kát kínál. Mindemellett a művé- _____________________I Röv iden SZERVEZETT SZEMÉT- SZÁLLÍTÁS. Ebben az év­ben indult be a településen a szervezett szemétszállítás. A szolgáltatást a törökszent­miklósi városüzemeltetési vállalat végzi, melynek mun­katársai heti egy alkalommal szedik össze a szemétgyűj­tőkbe kihelyezett hulladékot Kengyel mintegy 1400 ingat­lana elől. KARBANTARTÁS. A tervek szerint halad az önkormányzati intézmények felújítása. A nyár folyamán több helyen dolgoz­nak a szakemberek: a község­házán, az iskolában és az óvo­dában például a napokban bur­kolatcsere, vizesblokk- és hom­lokzatfelújítás zajlik. EREDMÉNYES POLGÁR­ŐRÖK. A hivatásos rendőrök mellett huszonöt tagú polgárőr­egyesület vigyázza a község éj­szakai rendjét. A szervezet há­rom éve alakult, és az önkénte­sek munkájának eredménye az­óta a közbiztonság érzékelhető javulásában is lemérhető. A krónikások lejegyezték... Kengyel környéke a régészeti ásatások tanúsága szerint év­ezredek óta lakott hely. A XIX. századi feltárások során a bronzkorból urnák, pitykék, korongos végű tűk és edé­nyek, a neolit korszakból zöld kígyókő buzogány került elő. A község neve vitatott eredetű, egyes feltevések szerint még az ugor korból a „kör, karika” szóból származik, más nézetek szerint foglalkozásra utaló személynév. Első írásos említése Kengelu formában olvasható I. Géza 1075- ös oklevelében, amelyben a ken­gyeli határt a garamszentbenede- ki apátságnak adományozta. 1479-ben már a Szapolyai csa­lád birtoka mezővárosi rangban. A XV. században rácok teleped­nek le itt. A falu lakóinak ekkor több mint a fele rác, akik később elmagyarosodtak. Az 1571-es török összeírásban Kengyel a szolnoki szandzsákba tartozott, ez idő tájt a faluban há- romszáznegyvenketten éltek, 57 házat és templomot is említ a do­kumentum. Á török időkben a fa­lut többször is feldúlták, de ugyan­ezt tették a rácok is a XVIII. század elején, így az csak a század végén, a XIX. század elején kezdett újra benépesülni. 1880-ban 1300 lelket számláltak Kengyelen. A XX. szá­zadban tovább növekedett a tele­pülés népessége, 1949-ben már 5391-en éltek a községben. A XVIII. század eleji lakatlan Kengyel az Almásy család birtoka. A pusz­tát 1725-től a Törökszentmiklósi betelepítő lakosoknak adták bérbe. A XIX. század végére az Almásya- kon kívül a Harkányi, a Jurenák, a Baghy, a Léderer, az Urbán és a Montágh családok rendelkeztek birtokkal Kengyelen. Az uradal­mak fejlődését segítette a vasút ki­épülése. Az 1848-49-es szabad­ságharcban Kengyelről öten vettek fegyvert a kezükbe. A Nagyatádi­földreform végrehajtása után meg­növekedett a település lélekszáma. A vasútállomás körül Léderer Ká­roly és Artúr birtokából 196, báró Harkányi Annáéból 92 házhelyet osztottak ki, összesen 1281-en kap­tak földet. 1928. október 1-jén jegyzői kirendeltséget létesítettek Pusztakengyelen, egy évvel ké­sőbb pedig postahivatalt és tele­fonközpontot is létrehoztak. Ugyanabban az évben Baghy Gyu­la és társai kezdeményezték az ak­kor már 2376 lakosú, 172 lakóház­zal rendelkező Kengyel, Derzsi- puszták és Tenyő egy részének önálló községgé alakítását. A vár­megyei törvényhatósági bizottság azonban elutasította a kérelmet, s Kengyel hosszú évszázadok után csak 1946. január elsejével szakadt el véglegesen Törökszentmiklós- tól és vált önálló községgé. ■ Kengyel: a játékos község Kengyel évente megrendezett, ál­landó programjai között két ki­emelkedően ismert és közkedvelt esemény a tömegsporthoz, a sza­badidő mozgással való eltöltésé­hez és egyetlen hónaphoz, a má­jushoz kötődik. A helybeliek apra­ja és nagyja ugyanis a munka ün­nepét nem a sörsátrak árnyékában, virslit majszolva tölti, hanem az úgynevezett Lipcsei Kupán méri össze erejét és ügyességét. Az idei nyárelő harmadik hétvégéjén pe­dig immár 22. alkalommal adtak egymásnak randevút a település és a környék lakói az Erzsébeti parkerdőben, ahol a játékos ked­vűek a kengyelfutástól a lepény­evésen át a köcsögtörésig számta­lan néphagyományon alapuló „sportágban” jeleskedhettek. Idén a köcsögtörés volt az egyik „sláger” az Erzsébeti parkerdőben BÉRLAKÁSOK ÉPÜLNEK. Négy szociális bérlakás épül Kengye­len a Széchenyi-terv támogatásával. A kivitelezési munkák másfél hónapja kezdődtek, ám a házakat várhatóan még idén átadják. A be­ruházás összesen 28 millió forintba kerül, amelyhez a helyi önkor­mányzat közel hatmillió forint saját erőt biztosított. Felvételünk a Jó- zsef Attila úti munkálatokat örökítette meg. _______________■ Ép ül-szépül, fejlődik a település Bár a rendszerváltás óta megszűnt munkahelyek a foglalkoztatás helyzetében máig éreztetik hatásukat, a község stabil pénzügyi hát­tere lehetővé teszi Kengyel folyamatos fejlődését, amely az idei beruházásokban lát­ványosan is megmutatkozik. Ebben az esztendőben 314 millió forinttal gazdálkodhat a település, amelynek az elmúlt bő egy évti­zed során sohasem voltak tarto­zásai és likviditási nehézségei - mondja a polgármester Kengyel gazdasági helyzetét elemezve. Czédly Gyulától azt is megtudjuk, mindez biztos hátteret teremtett a község folyamatos építéséhez- szépítéséhez. Ezeket a munkákat persze többnyire pályázati forrá­sok felhasználásával valósítja Czédly Gyula meg az önkormányzat. így aztán a megújulás állandó, ám az utób­bi időben először idén ez már lát­ványos formát is öltött.- Nagy örömünkre szolgál - állítja a vezető, - hogy a verseny­szféra megerősödésének jeleként számos újdonság az itt élő, vagy Kengyelen telephellyel rendelke­ző vállalkozók, cégek nevéhez kötődik. Ezek egyike az EU-szab- ványoknak is megfelelő mini vá­góhíd, amelyet egy törökszent­miklósi üzletember alakított ki és amely a község tőkehúsellátását biztosítja majd. Hasonló nagyság- rendű beruházásba fogott az a he­lyi vállalkozó is, aki a régi presszó és diszkó épületének felújításán dolgozik, és ugyancsak kengyeli illetőségű annak a szép kivitelű vendéglőnek az üzemeltetője, amely a közelmúltban nyílt a tele­pülés központjában. A magánkezdeményezések mellett persze az önkormányzat is kiveszi részét a fejlesztésekből - hangsúlyozza a polgármester, aki példaként említi, hogy idén 18 millió forintot költenek a Kossuth út aszfaltozására és egy ötszáz méteres szakasz felújításával foly­tatódnak a járdaépítések is. Ezen kívül rövidesen elkészül a közvi­lágítás korszerűsítése, amelynek eredményeként a meglévő lámpa­testek cseréje mellett 78 új fény­forrással is gazdagabb lesz a falu. A térségi szennyvízcsatorna-épí­tés mielőbbi megvalósulása ér­dekében az önkormányzat idén a Környezetvédelmi Alap Célelő­irányzatához is benyújtja támo­gatási kérelmét. Amennyiben a pályázat kedvező elbírálásra talál, lehetőség nyílik annak a percen­ként 700 liter hozamú, 65 Celsius- fokos vizet adó termálkútnak a hasznosítására, amelynek kör­nyékén fürdő létesítését tervezi a hivatal. Az oldal az önkormányzat és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az önkormányzat viseli. szét iránt fogékony gyerekek is találnak a községben érdeklődé­süknek megfelelő szabadidős el­foglaltságot, igaz egy másik alma mater, a Németh Lajos által alapí­tott Önálló Vizuális Alapiskola fa-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom