Új Néplap, 2002. július (13. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-03 / 153. szám

2002. Július 3., szerda TÜKÖR 5. OLDAL MEGYEI Sorokban TISZA-PARTI NYÁR. E hét végén kezdődik és szeptember elejéig tart a Tisza-parti nyár rendezvénysorozata Szolnokon. Erről a majdani helyszínen, a Hild téren tegnap sajtótájékoz­tatót tartott Szalay Ferenc pol­gármester és Pap Gyula, a Szfé­ra Tisza Kft. ügyvezetője. Töb­bek között beszámoltak arról, hogy a gyerekeknek is vonzób­bá teszik a rendezvényeket, új programokkal szórakoztatják őket. ba Vevőre lelt a bútorgyár (Folytatás az 1. oldalról) Honti Antal az elmaradt bérek­ről kifejtette, a dolgozók járan­dóságának egy részét, összesen huszonhat és fél millió forintot a bérgarancia-alap segítségével még március végén, április ele­jén kifizették. A fennmaradt összeghez azonban teljes egé­szében aligha tudnak hozzájut­ni a munkavállalók. A Szolnok Bútor Kft. ugyanis példátlanul magas, összesen 113 millió fo­rintos bérhátralékot halmozott el. A csődtörvény szerint pedig a felszámolás során befolyt pénz felét a jelzálogjoggal rendelke­zőknek kell átutalni, míg a má­sik fele jut az olyan elsőbbséget élvező kifizetésekre, mint a bér­tartozások rendezése. ___________________íj, 19 96-os évjáratú CROWLINE 266 típusú motoros kishajó eladó illetve lízingbe vehető. Érdeklődni lehet: Takleasing Rt. | Tel : 213-6766, 06-20/9342-780. § Párád fürdőn ^ ._ ta lálható 5 panziónkat. ^ Vendéglős ^ házaspár, ^ család ^ jelentkezését ^ várjuk. ^ ijí ijí ífí í{j íjj l{j Sfc í{! í{S ijí ^ Érdeklődni § a 36/544-005 ^ számon S Arit ók Henriettánál. ÖLTÖZKÖDÉSI MŰHELYTITKOK. A kunszentmártoni Helytörténeti Múzeumban látható az „Öltözkö­dési műhelytitkok a századelőn” című kiállítás. A bemutatott modellek mellett számos érdekesség is lát­ható. FOTÓ: MÉSZÁROS Újra lesz munka a varrodában? Gergely Zoltán elmondta, tár­gyalnak egy fővárosi céggel, amely kifejezte szándékát: átven­né a 78 munkavállalót és ha meg tud egyezni az épület tulajdono­sával, bérbe venné a dolgozók ko­rábbi munkahelyét, az ott lévő gépeket. Egyelőre azonban még nem született megállapodás. Az ön- kormányzat most helyet keres a budapesti cégnek, hogy adott esetben egy új üzemben indul­hasson a munka. BANKA CSABA Átadták a Kálmándi-díjakat Egészségügy A Semmelweis-nap alkalmá­ból tegnap adták át a város egészségügyi díjait Szolno­kon. A Kálmándi-díjat hár­man kapták meg. A megyeszékhely egykori nagy­szerű orvosa, dr. Kálmándi Mi­hály iránti tiszteletét kifejezve a város közgyűlése 1994-ben hatá­rozott a díj alapításáról. Azóta év­ről évre odaítélik azoknak, akik a legtöbbet teszik az egészségügy­ért Szolnokon. Idén hárman részesültek eb­ben az elismerésben: dr. Böjthéné A díjazottak: Pásztiné Zsólyomi Erzsébet, dr. Kövesdi György és dr. Böjthéné Vastag Ilona Vastag Ilona, a Morpheus Beteg­ellátó és Tanácsadó Kft. Szakápo- ményvezető főnővére és dr. Kő- életüket feláldozva törődnek má- lási Szolgálatának vezetője, aki vesdi György gyermeksebész fő- sok egészségével, legyen akár ün- 1996-tól működteti azt a házi be- orvos, aki új műtéti eljárásainak nép, hétvége vagy éjszaka. Hoz- tegápolási szolgálatot, amely az köszönhetően országos hírnevet zájuk születésünktől halálunkig országban egyedülálló módon szerzett. bármilyen betegségünk esetén bi­ISO 9002-es minőségbiztosítási Kovács Libór alpolgármester zalommal fordulhatunk, hiszen tanúsítvánnyal rendelkezik, Pász- köszöntőjében méltatta az orvo- hivatástudatuk, felkészültségük tiné Zsólyomi Erzsébet, az Egyesi- sok, egészségügyi dolgozók áldó- segít legyőzni a bajokat, tett Szociális Intézmény intéz- zatos munkáját, akik saját magán- __________________:_» Né gy éve lakat alatt Megépült, de nem hasznosítják a házrészt Törökszentmiklós Közel négy éve építették meg a Fogyatékosok Nappali Inté­zetének egyik, 15 főt foglal­koztató szárnyát, ám a mű­szaki átadás óta lakat ékte­lenkedik az épület ajtaján. A törökszentmiklósi Kézenfogva Alapítvány ötlete volt, hogy egy elhanyagolt, az önkormányzat tu­lajdonában álló vályogházat fel­újítson és a helyi fogyatékosok számára használatba adjon. Tö­rök András kuratóriumi elnök ér­deklődésünkre elmondta, hogy PHARE-pályázaton elnyert pénz­ből, illetve önkormányzati támo­gatásból újíttatta fel az alapítvány az omladozó épületet, valamint a telken egy új házrészt építtetett. A beadvány mellékletében egy ha­sonló profillal működő osztrák ci­vil szervezet is garanciát vállalt a miklósi alapítvány mellett. A ’97- ben elkészült Fogyatékosok Nap­pali Intézete így mintegy harminc személynek tudott volna foglal­koztató napközi otthont biztosí­tani, ám hét hónap múlva váratla­nul végleg becsukták az új épület ajtaját. Török András szerint azért, mert az intézményt finanszírozó önkormányzat nem a megfelelő módon működteti azt. A két fél jogi útra terelte az ügyet: az ala­pítvány szerint az önkormányzati telken alapítványi ingatlan áll, s bár a város megvásárolta volna a házrészt, az értékben azonban nem egyeznek a felek. Bura Györgyné, az intézetet működtető gondozási központ vezetője csupán arra tudott vá­laszt adni, hogy a számos jogi fó­rumon megfordult ügy jelenleg a Legfelsőbb Bíróság végzését vár­ja. Szeretnék, ha négyévnyi civa- kodás után megállapodás szület­ne, mert a mostani tizenöt gon­dozott mellett további tíz-tizenöt fogyatékos neve szerepel a vára­kozólistán. M.G. Helyiek kisebbségben Elnéptelenedhetnek a környékbeli középiskolák Szolnok A megyeszékhely középisko­láiban a helyi lakos diákok aránya 50 százalék alá, ponto­sabban 44,7 százalékra esett. Ezt az adatot egy, a szolnoki közgyűlés június 27-i ülésére készített, de későbbre halasz­tott előterjesztés tartalmazza. A vállalt önkormányzati oktatási feladatokról szóló előterjesztés és oktatásügyi szakemberek sze­rint Szolnok fontos regionális szerepet tölt be a középfokú ok­tatásban. Az egész megyéből, de távolabbról is jönnek ide diákok. A középiskolások mintegy 5 szá­zaléka a megyén kívül látók. Ez a szolnoki középiskolák magas színvonalát bizonyítja, ugyanak­kor bizonyos gondokat is fölvet. Köztudomású ugyanis, hogy az állami normatíva, amit min­den diák után megkapnak az is­kolák, nem elegendő az oktatás finanszírozására, a tóegészífést az önkormányzatok fizetik. Szol­nokon az önkormányzat kerekít­ve 536 millió forinttal járul hozzá a középiskolások oktatásához évente. Ennek az összegnek azonban az 55,3 százalékát nem szolnoki diákok tanulásának költségeire fizeti tó. A megyei jogú város középfo­kú iskolahálózata regionális sze­repet tölt be, természetes, hogy jelen vannak benne más települé­seken élő diákok. A gond inkább a tendenciákkal van. Közismert ugyanis, hogy a középiskolás kor­osztályok létszáma is csökken, ám ez kevésbé mutatkozik meg Szolnokon, sőt a gimnáziumokba jelentkezők száma növekedett, ezért az elmúlt két tanévben egy- egy gimnáziumi osztállyal többet kellett indítani. Mivel azonban a korosztályok összlétszáma csök­kent, a szolnoki többlet máshol hiányként jelentkezik. A kisebb települések középiskoláinak egy része fokozatosan elnéptelene­dik, annak ellenére, hogy Szolno­kon történnek kísérletek olyan ta­nulók fölvételének csökkentésé­re, akik lakóhelyükön is tudná­nak szándékuk szerint továbbta­nulni. Ez a törekvés azonban csak korlátozott eredményeket hoz, sok szülő még akkor is Szolnokra küldi tanulni a gyermekét, ha la­kóhelyén is van ugyanolyan pro­filú középiskola. A helyzet ma még a legtöbb vélemény szerint kezelhető, de ha a tendencia folytatódik, ment­hetetlenül elnéptelenedik né­hány környékbeli középiskola. Másrészt az sem lehet cél, hogy a szolnoki tanulók létszáma jelen­tősen csökkenjen, még akkor sem, ha ez a városnak némi anyagi megtakarítást eredmé­nyezne. Az itt végzett diákok erő­sen kötődnek Szolnokhoz, közü­lük sokan jól képzett értelmiségi­ként ide jönnek vissza, ezzel a város szellemi életét gyarapítják. A megoldás olyan tervszerű együttműködés lehet, akár kis­térségi keretekben, amelynek nyomán csökken a megyeszék­hely középiskoláira nehezedő nyomás, de a környékbeliek sem maradnak diákok nélkül. b. a. Népszerű az Euro Info Központ Problémás a biciklis közlekedés Európai integráció A megyei kereskedelmi és iparkamara 1999 szeptembe­re óta működteti Euro Info Központját, melynek legfőbb feladata a kis- és középvállal­kozások tájékoztatása az Eu­rópai Unióval kapcsolatosan — tudtuk meg Rácz Pétertől, a központ vezetőjétől. Az EIC-központok hálózatát a '80-as évek végén az Európai Bi­zottság Vállalkozási Főigazgató­sága hozta létre azzal a céllal, hogy információkkal segítse a kis- és középvállalkozásokat. Összesen mintegy 300 iroda mű­ködik, ebből 7 Magyarországon. A szolnoki központ többféle szolgáltatással áll az érdeklődők rendelkezésére, ezek közül - az eddigi tapasztalatok alapján - el­ső helyen áll az üzletipartner-ke- resés, amely belső intranetháló­zaton történik. Ugyanez a hálózat teszi lehetővé, hogy az ügyfelek­től beérkező bonyolultabb kérdé­seket — amennyiben azt helyben nem tudják megválaszolni - el­küldik a főigazgatóság brüsszeli központjában dolgozó szakértők­höz, akik a lehető legrövidebb idő alatt igyekeznek a választ megad­ni. A központ heti frissítésben kap kiadványokat az Európai Unió hi­vatalos kiadójától a legkülönfé­lébb témakörökben, így itt is fel­lelhetőek azok a kiadványok, amelyeket Magyarországon az ElC-hálózaton kívül kizárólag a Parlamentben lehet megtalálni. Ugyancsak fontos feladata a szolnoki EIC-nek, hogy speciális, az Európai Unióval kapcsolatos témákban előadásokat szervez­zen vállalkozóknak. Eddig töb­bek között a CE-jelzésről, a HACCP-rendszerről, az e-keres- kedelemről, az euróról, a regioná­lis politikáról, az innovációról hallhattak az érdeklődők. A központ látogatottsága a ka­marai átalakulás lezárulása óta folyamatosan nő, jelenleg a sze­mélyes, telefonos, e-maües és fa­xon történt megkeresések számá­nak havi átlaga 70 feletti. Népszerű a felsőoktatási intéz­mények hallgatói körében is. Rácz Péter úgy vélte, az EIC iránti érdeklődés várhatóan növe­kedni fog a közeljövőben, ugyan­is a vállalkozók jelentős hányada csupán akkor fog ráébredni arra, hogy nem készült fel az egységes belső piac kihívásaira, amikor az már igen sürgető lesz, ha nem akar tönkremenni. LZ. Szolnok Minősíthetetlen kerékpárút­állapotokról ír Szolnokkal kapcsolatban a Bringainfo internetes újság. Szolnokon a helyzet szinte válto­zatlan - kezdi az írást a cikk —, ami a biztonságos és célszerű ke­rékpárhasználat lehetőségét (pon­tosabban lehetetlenségét) illeti. Ez derült tó azon a helyi kerékpár- út-hálózatot tesztelő túrán, amit az Auriga SE szervezett a kerék­párosok és a fenntartásban-fej- lesztésben illetékesek számára a napokban. Utóbbiaknak valószí­nűleg a nagy meleg vette el kedvét a megjelenéstől (vagy inkább túl jól ismerik a helyzetet), mindeset­re a „túrán” újból nyilvánvalóvá vált, hogy nincs igazi gazdája a szolnoki és Szolnok környéki ke­rékpárútoknak - fejti tó a szerző. E megyeszékhely - az adottságok tekintetében hasonló Zalaeger­szeggel és Debrecennel — ver­sengve igyekszik nem tudomásul venni a kerékpárhasz­nálat elősegítése iránti lakossági igényeket - állítják a kerékpárosok. Az évekkel korábban elkészített kerékpár­utak a fenntartási munka elhanyagolása következtében egyre balesetveszélyeseb- bek. Persze a helyi ke­rékpárosok, a maguk módján — a fentiek miatt veszély­be sodró szabályokat átértelmez­ve — alkalmazkodtak a helyzet­hez és az időnkénti hatósági „kö­zegellenálláshoz”. A város illeté­kesei megpróbálkoztak a „szoká­sos” tüneti kezeléssel: a tervező­asztalon szép, de a használható­ság szempontjából elfuserált ke- rékpárutacskák épülnek nem kis pénzből, ráadásul olyan kerékpá­rozási tilalmi rendeletek szület­nek, melynek betartha­tatlansága már az elő­terjesztésénél nyilván­való - fogalmaz a Brin gainfo. Ezek jelzik a ke rékpárhasználat szén pontjából is átgrm városfejlesztési, illetve üzemeltetési koncepció hiányát. A helyi kerék­párosok, a bejárás alap­ján összeállított hiba- és javaslatjegyzéket újból eljuttatják majd a helyi vezetőknek, és meg­keresik a biciklisek szakmai javas­lataira fogékonyabb, és talán reak- cióképesebb megyei, illetve or­szágos szakmapolitikai köröket. __ TA k k « Re mélhetőleg munkát tudnának adni annak a 78 embernek, akiket nemrégen bocsátottak el a város egyik varrodájából. Egy fővárosi vállalkozó kibérelné az üzemet és feladatot ad­na a jelenleg munka nélküli dolgozóknak — tudtuk meg Gergely Zoltán polgármestertől. dók is adódtak. Az asszonyok májusi bérét nem fizették ki. A polgármestertől megtudtuk, jelenleg előkészítési szakaszban van az a per, amelyet a dolgozók közösen indítanak munkáltató­juk ellen, kifogásolva az elbocsá­tás módját, és követelve elmaradt bérük megfizetését. ^JÁSZÁROKSZÁLLÁS Mint arról beszámoltunk, 78 dol­gozónak mondtak fel egyik nap­ról a másikra Jászárokszálláson az egyik varrodában. A vállalko­zás megrendelési problémákkal küzdött, ületve a cég képviselőjé­nek állítása szerint minőségi gon-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom