Új Néplap, 2002. július (13. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-12 / 161. szám

MII 2002. Júuus 12., PÉNTEK 7. OLDAL AHOL ÉLÜNK KUNHEGYES AZ ÚJ ÉVEZREDBEN Ha kedd: hetipiac A kunhegyesi, keddi hetipiac hajnaitól ké­ső délelőttig tart Keddenként meg péntekenként nagy a forgalom a kunhegyesi adok-veszek téren, mert ilyenkor tartják a nagy hetipiacokat. Igaz, vasárnap délelőtt is, de az már jóval szerényebb, kisebb a köz­napiaknál. Nemcsak helyből, de a közelebbi, távolabbi települé­sekről is rengetegen keresik fel a keddi heti piacot. A legidősebbik piacozó egy nyolcvanéves tisza- gyendai asszony, a legfiatalab­bak azok a középiskolás diákok, akik szüleiknek segítenek eladni a portékát. Ilyenkor érkeznek pi- acozók Budapestről, Abádsza- lókról, Szolnokról, Hevesről, Kenderesről, Tiszagyendáról, Tomajmonostoráról, természete­sen a helyieken kívül. Hogy mi­lyenek voltak a főbb termékek árai? íme a keddi, korántsem tel­jes hegyesi lista: a görögdinnye kilója 80, a sárgadinnyéé 120. Az uborkát 70-re tartották, a paradi­csomot 100-120-ra. Az ősziba­rackot 250-350 között kínálták, a zöldség csomója 150 forint. A vöröshagyma 150, a karfiol 180, a tojás darabja 15 forint. Össze lehet hasonlítani, más városok­ban, településeken olcsóbbak vagy drágábbak-e a július köze- pi, elsősorban gyümölcsárak. ■ Van, aki még most is tanul Negyvenéves találkozóra gyűltek össze a Kossuth Lajos Általános Iskola 1962-ben végzett, 8. a és b osztályainak diákjai. Bizony szegény világ volt akkortájt, még tarisznyát sem kaptak a ballagók. Ennek ellenére sok minden­nel felvértezték őket tanáraik, akik közül most is megjelent a Budai és a Ftíleki házaspár, Görögh Sándor, illetve Gagán Józsefné Éva néni. Érdekes, a harmincöt éves találkozóra a két osztályból még harmincötén voltak jelen, most meg ez a szám jóval harminc alá esett. Miért, miért? Mert az idő, de a sors kegyetlennek bizonyult, többen már valame­lyik temetőben pihennek. Köztük két testvérpár is, akik akár a gondolat, olyan gyorsan elmentek egy­más után. Noha ezek, a hajdani diákok már túl az ötvenen, mégis akadnak köztük akik még most is tanulnak. Mert olyan a világ, mert újra el szeretnének helyez­kedni, mert még távolabb a nyugdíj, mert szükség van a fizetésre. Ha kevés, kicsi, akkor is, hiszen már aligha önmagukra, inkább a gyerekeikre, unokáikra gondolnak. Balázs Sanyi még dolgozik. Meghalt a felesége, egy kislánya. Kettő maradt, és már unokák is születtek. Bemáth Mari Németországba került, állítólag jól él. Bozsó Péter megyei főjegyző, a lá­nyuk Koszovóban szolgál, a fiuk joghallgató. Gál Lajos, Czégény Ibolya vállalkozók, Gulyás Laci Kis- újon tűzoltóparancsnok. Jákó Sanyi is dolgozik még, Bánhalmán üzemvezető. Kóti Eszter leszáza­lékolt nyugdíjas, több műtéten esett keresztül. Nagy Katalin főkönyvelő, Rózsa Sándor nyugdíjas. Vajda Lajos munkanélküli lett, de nem esett kétség­be. A fia alkalmazta, most ő tartja el. Bemáth Zsuzsa is munkanélküli lett 34 év mun­kaviszony után. Átvészelte, most van munkája is. Dienes Mihály kétszeres nagyszülő, Hubai Imre vállalkozó. Nem is akármilyen, hiszen vagy 4 ezer 200 hektáron gazdálko­dik, és mind a három gyereke egyetemet végzett. Egy birkát ingyen adott a vacsorára. Papp Sanyi autószerelő, Ty Szabó Erzsi háromszoros nagyma­ma. Szépes Bandi vállalkozó, a nagylányuk diplomás, a ki­csi most érettségizett. Szóval ki így, ki úgy, sínre került. Akadnak köztük gaz­dagabbak, szegényebbek, de a szívük, iskolaszeretetük a régi. Csillogó szemmel hallgatták a mostani diákok műsorát, majd a birkavacsorát követően elkezdődött az anekdota- mesélés. Ki hogyan puskázott és mikor, bár hozzá­tették, azért tudni is kellett. Akad köztük, aki még tanul, más várja a nyugdíját, megint mások óva in­tik őket: ne várjátok, addig a jó az embernek, amíg munkája akad, számítanak rá. Valahogy a hajdani nevelőiket jobban megviselték a tovatűnt évek, és a helyzetüket legtalálóbban Füleki tanár úr fogalmaz­ta meg, 75 éve bölcsességével: — Nincs nekem egyéb bajom, csak mint az egy­szeri kéményseprőnek. — Mi az a baj, tanár úr? - így többen. — A korom... ■ Négyen a húsz-egynéhányból: Jákó Sándor, Bozsó Péter, Gál Lajos és Papp Sándor Tábor tizenegyedszer A fafaragók csoportja minden évben nagyon népszerű A már nyári hagyománnyá vált „Legénybot” alkotótá­bort július 8-17. között ti­zenegyedszer rendezik meg Kunhegyesen, a művelődési központban. A teljes létszám százhárom sze­mély lesz, és a résztvevők hely­ből, a megyéből, Budapestről, va­lamint a vajdasági Feketicsről, Kunhegyes jugoszláviai testvér- városából érkeznek. Hat szekció­ban: a fafaragók, a kosárfonók, az agyagozók, a gyöngyfűző és szövők, a tűzzománc-, illetve a nemezkészítők között tevékeny­kedhetnek a táborlakók. A mun­kák egy részét megőrzik, más ré­szük az alkotóké lesz, és évente egy alkotást felajánlanak a város­nak. Az idén ez a művelődési központ kerítése lesz, amelyet mintegy negyven méter hosszú­ságban készítenek el. A tíznapos tábort több program is színesíti: érkezik egy tojásfestő Kunmada­rasról. Azután felkeresik a helyi strandot, vetélkedőt tartanak, és Karcagra is ellátogatnak. Mégpe­dig a múzeumba, illetve a Kántor Sándor hagyatékát őrző és to­vábbvivő Kungazda fazekasmű­vészhez. A tábor július 17-én olyan zá­róesttel fejeződik be, amelyen fellépnek a helyi amatőr csopor­tok, a testvértelepülés, Feketics hasonló jellegű csoportjaival együtt. Ezt követően az idei alko­tótábor munkáiból kiállítás nyílik az előcsarnokban. Nyári gyakorlat Ha a raktárban kell dolgozni, Erzsitől az sem idegen Faragó Erzsébet Mezőtúron koptat­ja a főiskola padjait, és ha minden az elképzelései szerint alakul, ősz­től másodéves lesz. Ezt a nyarat a szavaival élve dolgozó inasként töl­ti Faragó Imre, vagy ahogyan Kun­hegyesen ismerik és mondják, Fa­ragó Csibi telephelyén. A kisasszony július elejétől au­gusztus közepéig, végéig tulaj­donképpen a cégnél az égvilágon mindenbe belekóstol. Ha szükséges, bolti eladó, áru­kiadó, ha a munka úgy hozza, raktáros, de a papírmunka, a könyvelés sem áll tőle távol. Egyúttal megismerkedik a kis- és nagykereskedőkkel, termelőkkel, viszonteladókkal, a gépekkel, al­katrészekkel, kenőanyagokkal, a Mól Rt. márkakereskedéssel. Szóval sokrétű, szerteágazó Erzsi idei, nyári munkája. És ha az alkalmazója, szóval a főnöke elégedett lesz vele, a jövő hónap második felében még egy rövid, egyhetes nyaralást is beter­vezett a barátjával. Mivel ahol la­kik aszályos, száraz vidék, vala­hová, a nagyobb „tócsa”, a Ba­laton vagy a Velencei-tó mellé képzelik a nyári, felhőtlen ki- kapcsolódás napjait. Az oldalt írta D. Szabó Miklós Fotók: Mészáros János AH9Í A? ám* fit (ejtenek Tapéták, szegők, bordiírökWalmennyezetek, Festékek, hígítÓRtyestó'szerszárm>k. 5340 Kunhegyes, AmJSjfu. 14.:^^9/326-287 I Nyitva tartás: H-P 8-11 és 14-18 óráig, SZÓ 8-12 óráig. Peronoszpóraveszély A hajnali harmatok, a nagy meleg, az átfutó záporok mind-mind elő­idézői a szőlő ősellenségének, a peronoszpórának. Nincsen ez másképpen Tiszagyendán sem. Lenge József harminckét éves ős­termelő, és sok mindennel foglal­kozik. Dinnyével, tökkel meg jó­szágokkal bíbelődik. Fuvarozik, azután a közelmúltban adott le hét hízót. Nem nagy ára van most lábon a böllérkésre érett röfögők- nek, ő is kétszáznegyvenet kapott kilónként értük. Ottjártunkkor a gazda éppen az egyik ismerőse lu­gasát permetezte bordói porral, és akkor már a negyedik permetező- nyi adagot szórta ki a fürtökre, le­velekre, szóval a hetvenedik liter­nél tartott. Jól mutat az idei szőlő­termés; és még egy mindenkép­pen, de lehet, két permetezés is szükséges ahhoz, hogy ezek a fürtök éretten, mézédesen kerül­jenek a présbe, vagy ahogyan er­refelé nevezik: a sutuba. ■ Azonnali kezdéssel keresünk: IfŐ szakképzett szakácsot, 2 fő portást. Jelentkezni leltet: 59/335-116. Sír a Talán kevesen tudják, esetleg hallottak róla, hogy a város katolikus temploma végénél, vagy ahogyan az itteniek mondják, faránál Bollók Emil kanonok-esperes jóvoltából egy szerény sír domborodik. A hantok négy személy: egy házaspár és két, fiatalon meg­halt pici gyermekük földi ma­radványait takarják. Hogy kikről is van szó, róluk szól ezen írás. A szálak, a történet eleje a tomaji kápolnához vezetnek, amelyet 1892. augusztus 16-án szenteltek fel. Ezt a csodálatos kis remeket az a Steindl Imre tervezte, aki az Or­szágházat is megálmodta. A ká­polnát gróf Nemes Vince építtette. Előtte kripta volt, benne négy el­hunyttal. Sajnos a kápolnát a há­ború után a hatvanas, hetvenes években lerombolták, a harango­kat ledobták, az épület előtti síro­kat feltörték. Mint kiderült, a sza­kállas hullarablók a kriptában kar­dot és koronát kerestek, de mivel nem találtak, mérgükben a kopor­sókat összetörték, a csontok zö­mét kihajigálták. Többet közülük kutyák rágtak meg. A feliratokból kiderült, hogy itt nyugszik gróf Ne­mes János 1863-1928, a felesége és a kicsi lányuk meg a fiuk, akik összesen ketten egy évet éltek. Még csak annyit: a Pusztato- majon élő gróf Nemes János az Barkács-Festék Ezermester Boít^ (volt bútorbolt helyén) Kunhegyes, Béke u. 1. * Nyílászárók • Svéd lambéria * Szegélylécek • Barkácsgépek. kéziszerszámok • Kül- és beltéri festékek • Festőszerszámok • Tapéták * Mennyezetburkolók * Bőrhatású festhető tapéta * Bel- és kültéri díszítőelemek. | templom végén Bollók Emil plébános az egyszerű, templomkerti sírnál első világháborút követően négy­ezer hold földet osztott szét a cse­lédek között, és a nép szerette Nemeséket. Amikor Bollók Emil minderről tudomást szerzett, néhányadma- gával kiment, és a kápolnából, a kriptából meg a környékbeli bok­rokból, szántóföldekről össze­szedték a valaha itt nyugvók csontjait. Melléjük rakták azokat a szétszórt meg lenn, a koporsók mellett heverő gyerekjátékokat is, amelyeket megtaláltak. Ezek fő­leg állatok: bárányok, lovak, ku­tyák voltak. A maradványokat illő módon eltemették a kunhegyesi katolikus templom mellett, a templomkertben. Szerény sírem­lék került a fejük mellé, egy kor- hadozó fakereszt. Bánhalmáról Szelekovszky István pedig kopja­fát faragott nekik, és a tomaji sír romjaiból való márványdarabok­kal körberakták a hantot. Mit hoz a sors és a véletlen, az itt nyugvó Nemes János déduno­kája, Nemes Ferenc Kunhegyesen, a Dózsa György úton vásárolt la­kást. Valahányszor ellátogat Bécsből a nagykun településre, a templomkertben felkeresi ősei sírját is. Akik éltükben jeles sze­mélyek voltak, de a második vi­lágháború után az akkori politika áldozatai lettek, és szó szerint ku­tyák martalékává váltak. Néhány éve végre békében pihennek a hatalmas fák között. A sírjukon mindig van virág, és ezeket sok­szor azok hozzák, akik ismerték Nemes Jánost, vagy az 1940-ben elhunyt feleségét. z . c S ___ JA M tó mJú liustól az üzletekben x \>1 1 / W * k\Z FANCSI u YL ÜDÍTŐITAL CSAIJU) \ A / és a különlegesen szűrt, \ szénsavval dúsított ^ HEGYESI IVÓVÍZ. Mintabolt: FORTUNA ABC 5340 Kunhegyes, Rákóczi út 44. \ywKvMt Gyártja és forgalmazza: VINO 2001 BT. i§i|' 5340 Kunhegyes, Rákóczi út 46. Tel./fax: 59/326-882 Mobil: 30/915-3835 E-mail: vlno2001@freemall.hu mit. e * 4 I i r

Next

/
Oldalképek
Tartalom