Új Néplap, 2002. július (13. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-10 / 159. szám

8. OLDAL GAZDASAG TŰKOR 2002. Július 10., szerda RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2002. július 9.) Sorsodchem 5180 Ft 8 Egis 13905 Ft Matáv 830 Ft 9 Mól 4 770 Ft OTP 2100 Ft 8 Richter 14 685 Ft TVK 3750 Ft 8 Zalakerámia 1425 Ft BUX: 7532,84-0,89% eltérés az előző záróértékhez képest AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 393,81 Cseh korona 8,66 Euró 252,38 Japán jen (100) 215,14 Lengyel zloty 60,38 Svájci frank 171,61 Szlovák korona 5,69 USA-dollár _________255,24 Hír ek PRIVAT ÜGYFÉL. A Kereske- delmi és Hitelbank privát banki üzletága 75 ügyfelet és 5 milli­árd forintos kezelt vagyont ért el működésének első negyedév­ében. Az ügyfelek személyen­ként 50 millió forintnál na­gyobb vagyont bíznak a pénz­intézetre. Az év végére a privát banki üzletág 250 ügyfélre szá­mít. A 75 ügyfél közel 90 száza­léka 500 és 2-3 milliárd forint­nyi árbevételű vállalat tulajdo­nosa, vagy résztulajdonosa, mti PHARE-PROGRAM. Az EU jó váhagyta a 2000. évi PHARE- program gazdasági és szociális kohézió erősítése fejezetén be­lül három projektre benyújtott pályázatokat, így ezek megva­lósítása megkezdődhet. A PHA­RE 32 millió eurós támogatásá­val, a magyar társfinanszírozás­sal és az önerővel összességé­ben 16 milliárd forint értékű fej­lesztés valósul meg az észak­magyarországi, az észak-alföldi és a dél-alföldi régiókban, mti PRIVATIZÁLTÁK. Lezárult a Hungaropharma Gyógyszer­nagykereskedelmi Rt. 50 száza­lék plusz egy szavazatot bizto­sító részvénycsomagjának érté­kesítésére meghirdetett privati­zációs pályázat. A tranzakció eredményeképpen a Béres Be­fektetési Rt., a Richter Gedeon Rt., az Egis Rt. és a Magyar Gyógyszer Rt. alkotta konzorci­um 50 százalék plusz egy sza­vazatnyi tulajdonrészt szerzett a Hungaropharma Rt.-ben. mti ERŐS. Kedd délután ismét a dollárparitás közvetlen közelé­be erősödött az euró. Közép­európai idő szerint fél kettő után az euró egysége 99,37 dol­lárcent volt a londoni bankközi piacon, ez új kilenchavi mélyponfvolt a dollár szempontjából, mti PÉNZNEMROMLÁS. A koro­na erősödése miatt gyakorlati­lag megszűnt az infláció Cseh­országban, s ez erősíti a közeli további jegybanki kamatcsök­kentésbe vetett piaci meggyő­ződést. A cseh statisztikai hiva­tal szerint júniusban 0,3 száza­lékkal csökkent a fogyasztói ár­szint az előző hóról; a 12 havi infláció 1,2 százalékos volt. Májusban 0,1 százalékos havi árcsökkenést és 2,5 százalékos éves drágulást mértek, mti ■ Mégsem hoz megváltást az eva Budapest Az érintett vállalkozói kör óriási érdeklődéssel, a könyvelői, könyvvizsgálói szakma képviselői bizonyos kétkedéssel fo­gadta az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) bevezetésének gondolatát. Az új elképzelések a vállalkozás működésének idejétől, a foglalkoztatási formától függően már jelentősen szűkítenék az átalányadót választhatók körét. kozói adót. A formálódó lehető­ség különösen azoknak a vállal­kozóknak az érdeklődését keltet­te fel, akik minimális költség- igénnyel működnek, így évről év­re gondot jelent számukra az el­számolható kiadások biztosítása. Az egyszerűsített vállalkozói adó tervezett kulcsa egységesen 15 százalékos. Ilyen módon azok­nak a vállalkozásoknak, amelyek egyáltalán nem tudnak költséget elszámolni, árbevételük 15 száza­lékát kellene befizetniük. Egyes számítások szerint ez már azok­nak a vállalkozóknak is jelentős megtakarítást eredményez, akik 1 millió forint éves jövedelmet tudnak felmutatni. Míg a jelenle­gi adózási rendszerben az ő éves terhük 166 ezer forint körül ala­kul, addig az egyszerűsített vál­lalkozói adózással 150 ezer forin­tot kellene csak fizetniük. Az en­nél nagyobb, megközelítőleg átla­gos jövedelmet realizálók eseté­ben pedig a most fizetendő adó felétől mentesülhetne a vállalko­zó az átalányadózással. A formálódó adózási kategóriát érintő legmarkánsabb új szem­pont, hogy csak a több - egyes el­képzelések szerint legalább há­rom - éve működő vállalkozások élhessenek a számos adminiszt­rációs tehertől mentesítő, kedve­ző kulcsokat tartalmazó lehető­séggel. Ugyancsak komoly szigo­rításnak számít, hogy a friss kor­mányzati szándék szerint kieshet a kedvezményezetti körből vala­mennyi olyan munkavállaló is, aki nem csak az adott vállalko­zással áll munkaviszonyban. Ez az új fejlemény érzékenyen érint­heti azt a több tízezerre tehető embert, akik után munkáltatójuk fizeti a biztosításokat, ugyanak­kor jövedelmük egy jelentős ré­szét vállalkozóként veszik fel. Az új kormánypártnak még a választási kampány idején kilá­tásba helyezett tervezett adóre­formja szerint a 10 millió forint árbevétel alatti vállalkozások fi­zethetnének egyszerűsített vállal­A kilátásba helyezett, az érin­tettek körét szűkítő intézkedések kiváltásához minden bizonnyal hozzájárultak a könyvvizsgálói, könyvszakértői szakmának az új­donsággal kapcsolatos prognózi­sai, amelyek szerint az eva beve­zetése kezelhetetlen átalakulási folyamatot indíthat el a hazai vállalkozások körében. A remélt adókönnyítés érdekében ugyanis feltételezhetően számos nagyobb árbevételű cég alakítaná át szer­vezeti formáját a 10 milliós ár­bevételi határon belül maradó ki­sebb egységekre. Ezt a folyamatot előzheti meg az előírt többéves működés. Az egyszerűsített vállalkozói adó nem lesz paradicsom azok­nak sem, akik abban reményked­tek, hogy az általános forgalmi adón juthatnak extra jövedelem­hez. A legújabb elképzelések sze­rint ugyanis az átalányadót vá­lasztók alanyi adómentességet kapnak, ami azt jelenti, hogy ugyan befizetniük nem kell, de nem is igényelhetnek vissza áfát. Míg az első körben úgy tűnt, hogy félmilliónál is több vállalko­zást érinthet az eva, a már most kilátásba helyezett szűkítésekkel jelentős mértékben csökkenhet a kedvezményezettek köre. KASZÁS ENDRE Kevés lehet a hazai burgonya A hosszan tartó szárazság miatt a rövidebb te­nyészidejű burgonyafajtáknál kevesebb lesz az idei termés. Adamovics Péter, az Országos Burgonya Terméktanács alelnöke szerint a hosszabb tenyészidejű fajták még nem adták meg magukat, ám sürgősen csapadékra volna szükség. Kaposvár Hozzátette: amúgy is rosszak az ágazat kilátásai, a szakemberek jogosan félnek attól, hogy hama­rosan burgonyaimportra kényszerül az ország.- A vetésterület évről évre kisebb, néhány éve még 50-60 ezer hektáron termeltek burgonyát, ta­valy ez 35 ezerre, az idén 30 ezerre csökkent - mondta Adamovics. - Az egy főre eső burgonya­fogyasztás hatvan kiló, bár ebben a chipsek és a mélyhűtött termékek is benne vannak. Félő, hogy nem tudjuk megtermelni a hazai ellátáshoz szük­séges 600 ezer tonnát. A felvásárlási ár ugyanis nem ismeri el a ráfordítás költségeit; Csongrád- ban 12 forintot kínálnak az újburgonyáért, ami katasztrofális, ugyanis 25 forint alatt még egy jól termelő gazdaság sem tudja előállítani. Az értéke­sítési nehézségek miatt a termelők abbahagyják a termelést, vagy „előremenekülnek” - mondta az alelnök. Hazánk talaj- és éghajlati adottságai sok he­lyütt tennék lehetővé a burgonyatermelést, de ma még kevesen rendelkeznek a szükséges technikai háttérrel, hazánkban a kézi műveléstől a legmo­dernebb nyugat-európai technikákig minden módszer használatos. Óriási kérdés az öntözhető- ség, ennek különös jelentősége van az idén, ami­kor aszály sújtja az ágazatot, de ugyanilyen fontos a tárolókapacitás is. Hiába termel valaki magas színvonalon, ha novemberben már el kell adni az áruját, mert nem tudja tárolni. Kilónként 12 forintért nem éri meg FOTÓ: VARGA GYÖRGY Ha emellett a megfelelő technológia rendelke­zésre áll, jó minőségű burgonyával jelenhet meg a piacon a termelő, amely elsősorban belföldi ér­tékesítést jelent. Ám tavaly Európa-szerte termés­hiány volt, így először fordult elő, hogy Lengyel- ország tőlünk akart burgonyát vásárolni. Adamovics azt mondta: a fogyasztó tájékozat­lan, időnként olyan fajtát keres, amelyet már nem termesztenek. Előnyben részesíti a piros héjút, pedig a sárga fajta beltartalom-értékei gyakran jobbak. Kevéssé ismert, hogy a burgonya talán egyetlen táplálékunk, amely bármilyen betegség esetén fogyasztható, és túlzott fogyasztása sem okoz káros elváltozásokat. A vásárlók ma már a főzési típusnak megfelelően más-más étkezési célú burgonyafajtát választhatnak, varga andrea Több közbeszerzési eljárás A közbeszerzési eljárások első félévi adatai növekvő forga­lomról és átláthatóbb folyamatokról tanúskodnak. Ha a ten­denciák nem változnak, akkor az idei évben 800 milliárd forint értékű közbeszerzési eljárás valósulhat meg. Budapest Az első félévben 2205 közbeszer­zési eljárás fejeződött be, ami a darabszám szerint egyhatodával meghaladja a tavaly első félévit, a beszerzések értéke 366 milliárd forint, ami 35,3 százalékos növe­kedést jelez. Ez részint a válasz­tási időszak folyamataival, költe­kezéseivel magyarázható mondta Tunyogi László, a Ma­gyar Közbeszerzési Hirbörze Kft. ügyvezető igazgatója. A szakem­ber azt is a kedvező változások között említette, hogy az ered­ménytelen közbeszerzési eljárá­sok száma 12 százalékról 11 szá­zalékra mérséklődött. Ajánlatot 833 szervezet kért, átlagosan 440 millió forint ösz- szegben. Az értéket tekintve a költségvetési szervek a teljes ösz- szeg 34 százalékára kértek aján­latot, míg az önkormányzatok és intézményeik aránya 25 száza­lék. A legtöbb közbeszerzési eljá­rást a HM Beszerzési és Biztonsá­gi Beruházási Hivatal, a Magyar Turizmus Rt., valamint a buda­pesti főpolgármesteri hivatal kér­te, az ajánlatkérés értéke alapján az MKG1 (Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igaz­gatósága) az első, amelyet a Ma­gyar Posta, majd a MÁV követ. Közbeszerzési tendert 1792 pályázó nyert, átlagosan 204 mil­lió forint értékben. A legtöbb eljárást a B. Braun Medical Kft., a Johnson and Johnson Kft és a Siemens Rt. nyerte. Érték alapján a Siemens volt a vezető 16,2 milliárd forint­tal, e céget a Hérosz Építőipari Rt. és a Mól követte 8,4 illetve 7,5 milliárd forintos értékű tenderei­vel. A legnagyobb beruházásra szóló megbízást a Siemens sze­rezte meg az első félévben, a Ma­gyar Posta országos postai feldol­gozó központjának 9,5 milliárd forint értékű komplett megvalósí­tására. Tunyogi úgy véli, ha a tenden­ciák nem változnak, akkor az idei évben 800 milliárd forint értékű közbeszerzési eljárás tekinthető reálisnak. Amennyiben a Magyar Fejlesztési Bank a közbeszerzés hatálya alá kerül, ez jelentősen növekedhet, de a növekmény va­lószínűleg 2003-tól válik érzékel­hetővé. DÓCZY LÁSZLÓ Nyílhat az uniós pénzeszsák Budapest Októberig befejeződik a Sa- pard Hivatal akkreditációja, így a jövő év februárja helyett már idén októbertől megkez­dődhet az uniós támogatások folyósítása - jelentette be Szanyi Tibor, a földművelés- ügyi tárca államtitkára. A Sapard a mezőgazdaság és vi­dékfejlesztés tervszerű finanszí­rozásához nyújt segítséget. Az előcsatlakozási támogatásnak kettős célja van, egyrészt anyagi segítséget nyújt a tagjelölt ország­nak az uniós jogrend átvételére, másrészt évi 38 millió euróval já­rul hozzá a fenntartható mező- gazdaság és vidékfejlesztés ki­adásaihoz. Magyarországon 2000 óta évente 10 milliárd forint brüsszeli és ennek 25 százalékát kitevő nemzeti - költségvetési - forrást hívhatnának le a gazdál­kodók, amennyiben időben létre­jött volna az ehhez szükséges ki­fizető szervezet: a Sapard Hivatal. Ha a termelők a csatlakozás előtti időben nem sajátítják el az uniós követelményeket, akkor vesztesei lehetnek a bővítésnek. Az Európai Unió csak akkor haj­landó a közös agrárkasszából milliárdokat áldozni, ha ponto­san tudja hogy azt az adott országban mire költik. A hét magyarországi régióból csak a vidéki térségnek minősü­lök pályázhatnak agrárstruktúra- és vidékfejlesztési támogatásra. A pályázatokat a nyár végén írják ki. Az agrártárca képviselői sze­rint a Sapard Hivatal akkreditá­ciója októberre befejeződhet. így még az idén megnyílik a pályá­zók előtt a 2000. évi 10 milliárd forintos keret, jövő év februártól pedig hozzáférhetővé válik a 2001-es, májustól pedig a 2002- es támogatás. europress Átalakult a tőzsde Budapest A Budapesti Értéktőzsde Részvénytársaságot június 30-ával jegyezték be, vezér- igazgatóvá Horváth Zsoltot választották. A BÉT az igazgatóság elnökének Jaksity Györgyöt választotta meg. Az első igazgatósági ülésen hagy­ták jóvá a BÉT Rt. szabályzatait is. Á szabályzatalkotási munka igen hosszú és körültekintő szak­mai együttműködés eredménye. A szabályzatok végleges tartal­mának és szövegezésének kiala­kítására számos - a Felügyelettel, a tőzsdetagok és tőzsdei kibocsá­tók képviselőivel folytatott - szakmai egyeztetést követően ke­rült sor. Az igazgatóság által elfo­gadott szabályzatok a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelet­ének jóváhagyása után léphetnek hatályba. A Budapesti Értéktőzsde Rész­vénytársaság Igazgatósága a név­re szóló részvénnyel rendelkező részvényesekről részvényköny­vet köteles vezetni. Az Igazgató­ság felkérte a vezérigazgatót, hogy a Társaság részvénykönyv vezetéséről kezdjen tárgyaláso­kat a Keler Rt.-vel és az erre vo­natkozó szerződést a lehető leg­rövidebb időn belül kösse meg. A BÉT Rt. tagja lett a háromka­marás Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróságnak, amely jog­utódja a 12 éve működő két­kamarás Tőzsdei Választottbíró­ságnak. A Budapesti Értéktőzsde Részvénytársaság Igazgatósága kijelölte Áldott Zoltán igazgatósá- gi tagot. ____________________■ Ve gyes az ipari teljesítmény Budapest Az ipari termelés májusban 0,6 százalékkal nőtt az előző hónaphoz képest, az előző év azonos időszakához viszo­nyítva pedig 0,7 százalékkal csökkent a KSH előzetes ada­tai szerint. A nem korrigált indexek - ame­lyek figyelmen kívül hagyják a szezonális hatásokat, és azt sem veszik figyelembe, hogy az adott hónapban hány munkanap volt - az év első öt hónapjában az ipari termelés 0,5 százalékos bővülé­sét, májusban pedig az előző év azonos időszakához mérve an­nak 2,7 százalékos csökkenését jelzik. Összehasonlításképp: áp­rilisban 2,6 százalékkal csökkent az előző hónaphoz képest az ipa­ri produktum, tavaly májusban pedig 8,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Gazdaságkutatók szerint az ipari termelés az év eddigi részé­ben gyengén alakult, és jó ered­ménynek számít, ha a tavalyi - 4,1 százalékos - növekedést meg­ismétli. Jelentősebb bővülésre az export gyorsabb növekedése ese­tén számíthatnánk, ám a kivitel dinamikája a prognózisok sze­rint a tavalyinál alacsonyabb lesz. (Jelenleg a belföldi fogyasz­tás bővülése adja a gazdasági nö­vekedés fő hatóerejét, ugyanak­kor az export növekedési üteme visszaesett.) A GKI prognózisa 3, míg az Ecostaté 3,3-3,7 százalékos bő­VÜléSt jÓSOlt. _______________EUROPRESS Cí mkézik a génkezelteket Budapest A vásárlónak joga van tudni, hogy mit fogyaszt. Az Európai Parlament döntése értelmé­ben megkülönböztető jelzés­sel kell ellátni azon élelmi­szereket, amelyekben a gén­kezelt összetevők aránya meghaladja a fél százalékot. Az Európai Parlament július 3-ai ülésén a fogyasztók szempontjá­ból kedvezően szavazott a gén- módosításokról, illetve azok nyo­mon követhetőségéről. A képvise­lők az Európai Bizottság javaslatát tárgyalták a géntechnológiával módosított élőlényekből készült élelmiszerek címkézése ügyében. A még nem végleges döntés sze­rint a jövőben Európában címkéz­ni kell a géntechnológiával módo­sított élőlényekből készült élelmi­szereket A küszöböt 0,5 százalék­ban állapították meg. Éz azt jelen­ti, hogy azokat az élelmiszereket kell megkülönböztetett jelzéssel ellátni, amelyekben a génkezelt összetevők aránya meghaladja a fél százalékot. Az Országos Fogyasztóvédel­mi Egyesület (OFE) egyetért az Európai Parlament döntésével. Ma Magyarországon csupán egy százalék felett kell feltüntetni a génmódosított élelmiszer-alkotó­részeket, de a jogharmonizáció keretében azonban nyilván az új határértéket is gyorsan át kell venni. Az egyesület szakértői szerint a fogyasztónak joga van tudni, hogy pontosan mit eszik, mert e nélkül nincs választási lehetősége. Az OFE tavalyi e témakörben végzett felmérése szerint a hazai fogyasztók 82 százaléka tartja fontosnak, hogy az élelmiszere­ken fel legyen tüntetve, ha gén- manipulált vagy ilyen alkotórészt tartalmaz. - újvári ­t L

Next

/
Oldalképek
Tartalom