Új Néplap, 2002. július (13. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-09 / 158. szám

I 2002. Júuus 9., KEDD TÜKÖR 5. OLDAL MEGYEI SVÉD CSERKÉSZEK. Svéd cserkészek jártak Horváth György I. kunkapitány kisújszál­lási tanyáján. A svédországi cserkészszövetség lovasturiszti­kai szövetsége kiajánlása alapján jutalomból érkeztek a cserké­szek Kisújra. A 14 középiskolás diák közül többen először itt ül­tek lovon. A másfél napos felké­szítés után nyolc lóval és egy ek- hós szekérrel a Hortobágyra ment a csapat, ahol a Teleki-ta­nyán ismerkedtek a pusztával, s kipróbálták a szabad ég alatti al­vást is. Másnap Berekfürdőbe ér­keztek, majd egy jó fürdés után visszaindultak Kisújszállásra, ahol a házigazda lovasíjász-be- mutatót tartott részükre. Az esti tábortűznél pedig dr. Bartha Jú­lia néprajzkutató a kunokról és kultúrájukról beszélt a diákok­nak, akik megígérték, visszajön­nek Kisújra. de JÓL SPÓROLTAK. A martfűi intézmények meglehetősen taka­rékosan gazdálkodtak az elmúlt évben. Ennek köszönhetően a város költségvetését 16,8 millió forinttal emelték meg. pe JÁTSZÓTÉR. Pályázati úton szerette volna a kunmadarasi ön- kormányzat megépíteni a játszó­teret a központi parkba, ám nem nyertek támogatást, így az 1,2- 1,5 milliós beruházást önerőből valósítják meg. de POLGÁRŐRSÉG. Hamarosan Martfűn is lesz polgárőrség. A szervezési munkálatok heteken belül megkezdődnek, s várható­an szeptembertől végre a cipővá­rosban is megalakulhat a civil szervezet, pe ERŐS FALVAK. Július 13-án, szombaton Kenderesen rendezik meg a Magyarország legerősebb faluja vetélkedő területi elődöntő­jét. A verseny 10 órakor kezdő­dik, és 17 órakor dől el, hogy ki- nek sikerült a továbbjutás, de ■ Szabálytalan halértékesítés (Folytatás az 1. oldalról) Az ellenőrzést kiegészítették a friss hal és halkonzervek vizsgá­latával is. Megállapították, hogy a 100 ellenőrzött minta 62 szá­zaléka nem felel meg az előírt követelményeknek. A fokozódó környezetszennyezés miatt élel­miszer-biztonsági szempontból a fémtartalom meghatározása kiemelt fontosságot kapott. A vizsgált minták 13 százaléka (mind importból származott) esett kifogás alá, mert arzéntar­talmuk magasabb volt a rende­letben megengedett maximum határértéknél. ta MŰANYAG NYÍLÁSZÁRÓK. Megnőtt a kereslet a műanyag ajtók és ablakok iránt, ezért a Bánfa Kiti­néi is kialakítottak egy munkacsarnokot, ahol a műanyag nyílászárókat készítik. FOTÓ! MÉSZÁROS JÁNOS „Zárkózott” közgyűlés Szolnok Soron kívüli ülést tart 11-én a városi közgyűlés, amelyen nyílt ülés keretében egyet­len napirendi pontról tár­gyalnak a képviselők. Zárt ülésen viszont tíz téma ke­rül terítékre. A nyílt ülés elé kerülő egyetlen előterjesztés az idei költségvetés­ről szóló rendelet módosítása, amelynek mostani napirendre tű­zéséről a június 25-i ülésen egyeztek meg a képviselők. Ak­kor ugyanis hosszas vita után sem született megegyezés. A módosítás az eredeti rende­let két paragrafusát érinti. Az egyiknek az a lényege, hogy az átmeneti finanszírozási gondok áthidalását célzó folyószámlahi­tel felső határát éves szinten a közgyűlés az eddigi ötszázmillió forintról egymilliárdra emeli. Ez, mint ahogy az előző ülésről szó­ló tudósításban írtuk, nem egy- milliárd forintos hitel fölvételét jelenti, hanem azt, hogy a már eddig fölvett és visszafizetett öt- százmillión túl újabb hitelt vehet föl a város, hogy a bevételek éven belüli kedvezőtlen alakulása elle­nére is megőrizze fizetőképessé­gét. Ez az úgynevezett likvidhitel a bevételek tervszerű alakulása mellett nem növeli a város hosz- szú távú adósságállományát. A másik módosítás felhatal­mazza a polgármestert a gázköz- művagyon kompenzációjaként kapott államkötvények hasznosí­tásából származó bevétel besze­désével kapcsolatos intézkedé­sek megtételére. Az önkormány­zat tulajdonában lévő ilyen ál­lamkötvény névértéke 295 millió 750 ezer forint. A közgyűlés zárt ülésén kerül napirendre többek között a Bel­városi Általános Iskola és a Körö­si Csorna Általános Iskola és Konstantin Alapfokú Művészeti Iskola igazgatójának megbízása, közbeszerzési eljárásban beérke­zett ajánlatok elbírálása, az Alfa- Nova Kft. által befizetett kon­cessziós díj terhére az idén vég­zendő beruházások meghatáro­zása. Most tárgyalják meg a kép­viselők az egyes forgalomképes vagyontárgyak hasznosításából származó bevételek alakulásáról, és ehhez kapcsolódóan az önkor­mányzat tulajdonában lévő, nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről szóló előterjesz­tést. TEMETKEZÉS. Augusztus 1-jétől a szolnoki temetőben egy sír­hely megváltási és újraváltási díja 25 évre 25 000 forint. Egy kolum- báriumi hely 10 évre virágtartóval 89 600, anélkül 67 200 forint. A ravatalozói díjak egy halottra vonatkozóan: az előravatalozó terem és búcsúztató használata esetén 11 848 forint, a ravatalozó haszná­lati díja előravatalozó esetén 2948 forint. A díjakat a közgyűlés a jú­nius 27-i ülésen fogadta el. ba Egyre pontosabb bevallások Kígyófogó tűzoltók Törökszentmiklós Mint az alábbi eset is bizo­nyítja, a tűzoltóknak a tűz­oltáson kívül még sok min­denhez kell érteniük. Őket hívják ugyanis, ha egy nagy esőzést követően vizet kell szivattyúzni, rájuk számítanak akkor is, ha egy folyóból, tóból kell egy vízbe fulladt embert ki­emelni, de nekik telefonálnak, ha egy elszabadult méhrajt kell begyűjteni, vagy ha egy fa csú­csán rekedt macskát kell bizton­ságos körülmények között a földre visszajuttatni. Szombaton délután Török- szentmiklósra hívták a szolnoki tűzoltókat segítségül, mivel a helybeliek úgy vélték, veszélyes kígyóra bukkantak lakókörnye­zetükben. A tűzoltók ezúttal sem hagyták cserben a „bajbaju­tottakat”. Közreműködésükkel ugyanis sem az embereket, sem a voltaképpen teljesen ártalmat­lan hüllőt nem érte bántódás. A lakók megnyugodtak, miután megtudták, hogy az általuk oly veszélyesnek tartott csúszómá­szó állat nem más, mint egy kö­zönséges sikló. Az eset fősze­replőjét a tűzoltók befogták, és egy erdős területen szabadon engedték. Mint megtudtuk, már nem ez volt az első eset, amikor egy kí­gyó okozta riadalom felszámolá­sában vettek részt tűzoltók. Egy alkalommal Szolnokon, a Holt- Tisza partján egy épület vízóra­aknájában találtak a lakók egy kígyót, amit nem tudtak azono­sítani. Bár a hüllő valóban kü­lönlegesnek tűnt, arról is megál­lapították, hogy az is a vízisiklók egyik fajtája. Sorokban VÉLEMÉNY MÉNESI GYÖRGY Ahol árnyék van, ott fénynek is kell lennie Kihullunk a rostán? A minap tették közzé hivatalosan a 2002-es ro­mániai népszámlálás első részeredményeit. Az utóbbi tíz évben 4,2 százalékkal csökkent a soknemzetiségű ország lélekszáma, az adatfel­vétel időpontjában 21 millió 698 ezer 181 ál­lampolgára volt Romániának, s ez - 1992-höz képest - egymilliós veszteséget jelent. A romániai magyarság lélekszáma a két utóbbi népszámlálás között 1 millió 625 ezerről 1 millió 435 ezerre fogyatkozott. A 190 ezres csökkenés 11,7 százalékot jelent! Tíz év­vel ezelőtt ezer román ál­lampolgárból 71 volt ma­gyar nemzetiségű, ma már csupán 66. Az okokat kutatva hamar megtaláljuk a kulcsszavakat: asszimiláció, kiván­dorlás, elöregedés. A két utóbbi határainkon belül is sújtja a magyarságot, az asz- szimiláció pedig éppúgy fenyegeti a velünk együtt élő nemzeti­ségeket, mint a kisebbségi sorsra jutott magyarokat; a romániai adatok túlmutatnak önmagukon. Lehetetlen megrendültség nél­kül tudomásul venni, hogy tíz év alatt Arad megyében 61 ezerről 49 ezerre, Nagyváradon 73 ezerről 55 ezerre, Nagyszalontán pe­dig 12 ezerről 10 ezerre csökkent a magyarok száma. De hát itt­hon is fogyatkozik a magyarság, az elöregedéstől, az el- és a ki­vándorlástól mi is szenvedünk, a gyepükön szinte mindenütt! Persze ahol árnyék van, ott fénynek is kell lennie. Ahol fogyat­kozás van, ott a növekedés is természetes. Romániában például országos tendencia a roma lakosság számának növekedése, de a korábbinál többen vannak a török, a görög, a horvát és az olasz nemzetiségű lakosok is. Arany Nagyszalontáján, Sütő Pusztaka­marásán vagy Ady Érmindszentjén idegen szó járja. Keserű vi­gasz, hogy az Idő rostájáról szóló Ady-prófécia („... kik nem magvak a Jövőnek, / Mindig azok, akik kihullanak”) bármely nyelven időszerű. Téma a huszárlaktanya Két héten belül kész a kormány-előterjesztés JÁSZBERÉNY Rövidesen döntést hozhat a kormány arról, hogy ingye­nesen adja-e át Jászberény önkormányzatának az egy­kori huszárlaktanya épüle­tét. Ezzel kapcsolatban a Miniszterelnöki Hivatal Ko­ordinációs Államtitkárságá­ról kapott értesítést dr. Ma­gyar Levente polgármester. A város vezetője tegnap sajtótá­jékoztatón adott hírt a Jásztele­ki úton lévő, egykori huszárlak­tanya átadási folyamatának újabb állomását jelentő levélvál­tásról. A régóta húzódó ügyben a kormánynak kell kimondania a végső döntést. Egy 1871-ben szü­letett ajándékozási szerződés alapján az egyértelmű - s ezt minden érintett elismerte már korábban -, hogy a laktanya épülete és területének nagy része a várost illeti attól a pillanattól, hogy a Honvédelmi Minisztéri­um hivatalosan is döntött róla, hogy nem kívánja a továbbiak­ban katonai célokra felhasználni az ingatlant. Az immár százharmincegy éve létrejött ajándékozást köve­tően a terület bővült. Jászberény önkormányzata kérte, hogy a nö- vekményi területet ingyenesen adják át a városnak. Az átadásról mindeddig nem született döntés. A tájékoztatón az újságírók megtudhatták, hogy Horn Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal koordi­nációs politikai államtitkára le­vélben tájékoztatta a polgármes­tert arról, hogy „az elkövetkező két hét folyamán elkészül az az előterjesztés, mely lehetőséget nyújt arra, hogy Jászberény vá­ros igénye kormányrendeletben szabályozva, pozitív elbírálásban részesüljön. Ezáltal Jászberény város igényének megfelelően, az ingatlanok térítésmentes átadás útján az önkormányzat tulajdo­nába kerülhetnek”. Az ingatlan hasznosításának kérdésével Jász­berényben egy ad hoc bizottság foglalkozik, a laktanya fejleszté­sének konkrétumairól pedig vég­ső soron az önkormányzat dönt majd. Magyar Levente beszámolt ar­ról is, hogy a hét végén a szabad demokrata polgármesterek kez­deményezésére tartandó megbe­szélésen találkozik a gazdasági, informatikai, oktatási, illetve kör­nyezetvédelmi tárcák vezetőivel, akikkel térségi városi kérdésekről tárgyal. BCS Mennyit füstöl az emelés után? (Folytatás az 1. oldalról) A revizorok több mint hatszáz magánszemély adóbevallásába és ehhez tartozó bizonylataiba te­kintettek bele, ennek kapcsán 113 adóvizsgálatot folytattak le. Ezek eredményeként 6,5 millió forint összegű jogosulatlan adó vissza­igénylést és 500 ezer forint befi­zetendő adóhiányt tártak fel. Az adóhiteleknél néhány eset­ben előfordult, hogy az adózók nem az előző évi bevallásban sze­replő adóhitel alapját állították be a jelenlegi bevallásba, hanem a ténylegesen igénybe vett adóhitel összegét. Tucatnyi esetben ész­lelték, hogy a lakáscélú hiteltör­lesztésre vonatkozó adótörvény- módosítás megtévesztette az adó­zókat, és régi építésű lakáshitel törlesztésre is igénybe vették a 40 százalékra, illetőleg 240 ezer fo­rintra emelt adókedvezményt, holott a múlt évben ez csak az új lakásokra járt. Többen azon személyek után is igénybe vették a családi adó­kedvezményt, akik után már nem részesültek családi pótlék­ban (egyetemisták, főiskolások), mások az ellenőrzés során tud­ták meg, hogy szociális járadék­ban részesülő vagy rokkantnyug­díjas szülők, testvér, nagyszülők után sem jár ez az adókedvez­mény. A magas összegű visszaigény­lések jó része abból adódott, hogy az egyéni vállalkozók végle­ges jövedelmük utáni adókötele­zettségüknél akár 300-500 ezer forinttal is több adóelőleget fizet­tek be év közben. Előfordult, hogy adózó igazo­lás nélkül a felsőoktatási tandíj 30 százalékának megfelelő adóked­vezményt vett igénybe. Ezt az ér­dekelt azzal indokolta, hogy szá­mításai szerint olyan magas adó­befizetési kötelezettsége keletke­zett, hogy erre nem volt pénze, így inkább vállalta a csalás ódiu­mát. A munkáltatói végkielégítés bevallásával, a korábbi éveknél sokkal kisebb arányban ugyan, de most is voltak gondok. Előfor­dult, hogy a jövedelemigazolás­ban szereplő adatokat tévesen ér­telmezve, az adózó a levont adó­előleget duplán vette figyelembe, és emiatt keletkezett viszonylag nagy összegű, jogosulatlan adó­visszaigénylése. Tóta János György közölte: gyakran tapasztalták azt, hogy az adózásban járatlan emberek ná­luk alig hozzáértőbbet bíztak meg a bevallás helyes elkészítésé­vel, és az adóhatóságnál megle­pődve ébredtek rá, hogy emiatt jogtalan adó visszaigénylés kelet­kezett. Az osztályvezető végezetül megjegyezte, tucatnyi esetben fo­galmazódott meg az adó-vissza­igénylés jogosulatlansága mellett csalás bűncselekmény elkövetése miatt alapos gyanú. Ezekben az esetekben a büntetőeljárás kezde­ményezésére is szükséges intéz­kedéseket megtették. LZ. Körkérdés Akár már a jövő hónapban magasabb lehet a cigaretta ára, a kormány ugyanis az üzemanyagárak után — a korábban tervezettnél ha­marabb, augusztus közepé­től — a dohányáruk jövedéki adóját is emeli. Lapunk en­nek apropóján arról kérde­zett járókelőket, kevesebbet füstölnek-e majd a drágulást követően. Magyar Zol­tán, 56 esz­tendős operá­tor: - Aho­gyan a többi, ez a drágulás is legfeljebb az alkalmi do- hányosokat befolyásolja majd. Én közel negy­ven éve cigarettázom, túl vagyok már egy-két hasonló áremelkedé­sen, úgyhogy valószínűleg ezután sem gyújtok rá ritkábban, mint eddig. A komoly bagósok szerin­tem mind így vannak ezzel, legfel­jebb ha már nem bírják anyagilag, akkor választanak maguknak egy olcsóbb fajtát. Pataky And­rea, 35 éves pultos: - Azt hiszem, keve­sebbet fogok rágyújtani a jö­vőben. Nem feltétlenül az áremelkedés miatt, hanem azért, mert már legalább fél éve tervezem. A drágulás tehát in­kább csak ürügyet szolgáltat szá­momra ehhez. Legjobb volna végleg lemondani a cigiről, de az nem lesz egyszerű feladat. A kí­sértés ugyanis meglehetősen nagy, mivel a környezetemben sokan dohányoznak. Kerepeszki István, 51 esz­tendős logiszti­kai tanácsadó:- Engem ez a változás hál’ is­tennek már nem érint. Úgy tizenhét éve­sen gyújtottam rá először, és 41 éves koromig do­hányoztam. Lassan kilenc éve, egészen pontosan 1993. október 4-én nyomtam el az utolsó szálat. Azóta azt sem tudom, hogy mennyibe kerül, pedig mielőtt abbahagytam, szinte ettem a ci­garettát: három dobozzal is el- szívtam naponta. ________bugány a i I A <

Next

/
Oldalképek
Tartalom