Új Néplap, 2002. június (13. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-05 / 129. szám

v SS 91 2002. Június 5., szerda TÜKÖR 5. OLDAL MEGYEI Jubiláló fesztivál JÁSZBERÉNY Tizedik alkalommal rendezik meg idén a Jászsági amatőr rockfesztivált Jászberényben, melynek rendezője a helyi Öreg­zenészek Baráti Köre. Mint min­den évben, most is a fesztivál legfőbb célja, hogy a fiatal, te­hetséges rockzenészeknek be­mutatkozási lehetőséget adja­nak, hogy azok a közönség és a szakmai zsűri előtt összemér­hessék tudásukat. A győztesek értékes díjakat kaphatnak, mely minden alkalommal a továbbfej­lődésre lehetőséget adó techni­kai eszköz. A versenyt nem a szokott módon bonyolítják le. Eddig egy adott nyári napon dél­előtt 10-től egészen éjszakáig dübörgött a rock a herényi sza­badtéri színpadon. Idén először két elődöntőn választják ki azo­kat a bandákat, akik érdemesek lesznek a döntő megméretésre. A döntőt, illetve a díjkiosztó gá­laestet augusztus 9-én a szabad­téri színpadon tartják meg. BCS TRIANON ÉVFORDULÓJÁN. A szolnoki Tisza-parti I. világháborús emlékműnél tartottak tegnap meg­emlékezést a trianoni békediktátum megkötésének 82. évfordulóján. Az ünnepi beszédeket követően megkoszorúzták az emlékművet.__________________________________________fotó; mészáros jános „Szőrös talpúzzák” a menekültet Felháborító emberi tudatlanság és rosszakarat Majd’ egy esztendővel ezelőtt épp e sorok írója vetette papír­ra, hogy Marosszentgyörgy egykori polgármestere, Berekmé­ri József az erdélyi kisfaluból a romániai forradalom idején Örményesre menekült, ahol nyugalmat és biztonságot talált. Ám ennek, úgy tűnik, vége... Örményes A román államhatalom ellen csa­ládjával a zöldhatáron át Magyar- országra menekült Berekmén Jó­zsef hosszabb megpróbáltatást követően Örményesen lelt új ha­zára. A diplomás, ám végtelenül szerény és önzetlen székelyt befo­gadta a falu, s a vasútnál váltóke­zelői munkát is kapott. Tisztes­séggel, becsülettel végezte dolgát, nem véletlen hát, hogy egyre több barátja akadt. Mint eresz alá fész­kelő fecske illeszkedett be környe­zetébe, s vasúti munkája mellett nemrégen családi gazdálkodásra adta fejét. Ám, ahol a jó szorgos­kodik, előbb-utóbb ott a gonosz is gátakat állít. A napokban ugyanis szórófestékkel telefirkálták Berek­méri úr szokásos őrhelyét: „Bü­dös román, szőrös talpú, takarodj haza!” feliratokkal.- A tudatlanság motiválhat bárkit is hasonló falfirkákra - re­agált érdeklődésünkre a szenve­dő fél. — Ha valaki ilyen jelzőkkel különbözteti meg a magyarországi ma­gyart az erdélyi székely­től, az nemzetünk kultú­rájában járatlan, mi több, rosszindulatú ember. Mi tagadás, rosszulesik, én mindenesetre különöseb­ben nem foglalkozom az üggyel addig, amíg szok­ványossá nem válnak az effajta cselekmények. Kikértük Szűcs Lajos véleményét is, az örmé- nyesi vasúti helyet is fel­ügyelő kisújszállási állo­más főnökét az esetről. — Magánemberként is felháborítottak a történ­tek, ám hivatalból is telje­sítettem a kötelességemet. Ismeretlen tettes ellen azonnal feljelentést tettem a Törökszentmiklósi Rendőr-kapitányságon. FOTÓ: M. J. _________________________I11- °-l Az egykori erdélyi polgármesterre nincsen panasz Örményesen Kisbaltával a bíróságra Sorokban TISZTÚJÍTÁS. Zárszámadó és tisztújító közgyűlést tartott a na­pokban a megyei termál- és gyógyturizmus egyesület. Az el­múlt év értékelése kapcsán a fel­szólalók méltatták a megyei für­dők fejlesztésére készített befek­tetési tanulmány és a dél-alföldi társegyesülettel kialakult együtt­működés jelentőségét. Végül a tagok — az alapszabály módosí­tását követően - hétre bővítették a korábban ötfős elnökség lét­számát, és két hároméves ciklus után Németh István elnököt, il­letve Pusztai Tamás titkárt négy évre újraválasztották, bj BŐVÜLŐ KÖNYVTÁR. Tegnap adták át az olvasóknak a martfűi művelődési központban műkö­dő városi könyvtár új részlegét. Egy hetvenkét négyzetméteres termet nyitottak egybe a könyv­tárral, itt kapott helyet egy szak- könyvrészleg és több számító­gép is. A fejlesztést a Nemzeti Kulturális Alaptól nyert pályázatí pénzből, valamint önkormány­zati támogatásból finanszírozta az intézmény, pe TOVÁBBKÉPZÉS. A megyei kereskedelmi és iparkamara a németországi Reutlingeni Kéz­műveskamarával együttműköd­ve szervezte meg a közelmúlt­ban a gépjárműipari oktatók to­vábbképzését az Európai Unió Leonardo programja támogatásá­val. A továbbképzésen, melynek helyszíne a Reutlingeni Kézmű­veskamara Tübingenben levő oktatási centruma volt, megyé­nkből tizenhatan (autószerelő mesterek, szakoktatók, képzési vállalkozók) vettek részt, lz ■ VÉLEMÉNY mészáros Géza Dicséret Tizenötezer forintot talált az egyik ismerősöm egy munkahelyi öltözőben. Cipőkötés közben szemezgettek egymás­sal. Meglátta, majd beazonosította a két papír­darabból álló, összetekert tárgyat, s csupán azért lepődött meg a földön heverő objektum­tól, mert tudta, érezte, valahogy az nem odavaló, valami oknál fogva elüt a környezetétől. Körülnézett, ki ejthette el a pénzt, s mivel teljesen egyedül volt a helyiségben, zsebre gyűrte azt. Aztán a megszokott mozdulattal megigazította az inggallérját, megfésülködött és indult útjára. A folyosón egy nyitott ajtó előtt beköszönt a munkatársainak, talán még egy fricskát is odavetett viccre szakosodott cimborájának, de már ballagott is tovább. A lépcsőn lefelé szembetalálkozott a gyors léptekkel haladó igazgatóval, tisztelettudóan köszönt neld, az meg visz- _________________ sza, persze semmi pertu! Az Ezt meg itt valaki az öltözőben hagyta... udvaron érdektelen indokkal leszólította az üzem legszemre- valóbb teremtését, de csupán azért, hogy másnap eldicseked­hessen kollégáinak férfias tetté­vel. A lány azonban még csak nem is lassított, ám a kérdéshez méltó, hasonlóan jelentéktelen választ dobott megszégyenült ismerősömnek. „Hej, pedig de meghívnálak egy többfogásos ebédre” - gondolta az ellibbenő lány után tekintve. „Na, mind­egy, majd meghívok valaki mást” - tette hozzá hamarjában fo­gant ötletét előbbi morfondírozásához. A portához érve a szo­kásos mozdulattal már jó előre kinyitotta sporttáskáját a kapu előtt álló biztonsági őrnek, segítve a morcos tekintetű, tagba­szakadt alakot munkájában. Az meg hevenyészve belekukkan­tott a csomagba, kissé még át is rendezte annak tartalmát, és félreállva szabad utat engedélyezett ismerősömnek. Aki pedig már indult is volna, de hirtelen a fejéhez kapott: „Ezt meg itt va­laki az öltözőben hagyta, maga biztosan kideríti, ki lehet a gaz­dája!” - húzta elő zsebéből a tizenötezer forintot, ugyanazzal a mozdulattal, mint amikor az ellenőrnek mutatja fel a busz­bérletét. És már haladt is tovább, s útközben azon gondolko­dott, vajon egy ilyen kikosarazás után melyik lányt is hívhatná meg majd egy többfogásos ebédre. Tóth Lászlót a Szolnoki Mezőgép Rt. a napokban írásbeli dicsé­retben részesítette a jelenkori társadalmunkra szokatlan cseleke­detéért... Hárommilliárdos kár A csapadék már nem javít az őszi vetésűeken (Folytatás az 1. oldalról) Ézekből persze az is következik, hogy megnőtt a pótlólagos ráfor­dítások összege (például a gyom­irtó szerek nem hatottak), ami különösen a kisüzemi gazdálko­dókat sújtja. Az országban me­gyénk rendelkezik a legnagyobb, öntözés­re berendezett terü­lettel, a vízjogilag en­gedélyezett 32 ezer hektárból azonban csak 13 ezer hektárt öntöztek meg május végéig, zömmel a kertészeti kultúrák, illetve a csemegeku­korica és a cukorrépa kelését segítették elő mesterséges víz­pótlással. Az öntözés elterjedésének legfőbb akadálya, hogy költsé­ge az amúgy is nyomott felvá­sárlási árakban nem érvényesít­hető. Az idén tovább rontotta az ön­tözési kedvet, hogy megvonták a vízdíjtámogatást. Papp László hangsúlyozta, a meghatározó árbevételt biztosí­tó, nyári betakarítású növények már olyan aszálykáro­kat szenvedtek, hogy egy csapadékosabb időjárás sem tud jelen­tősen javítani a helyze­ten. Az elemi károk okozta kiesés csak az őszi vetésű növények­nél meghaladja a há- rommilliárd forintot. A gazdálkodók vesz­teségeit tovább növeli a tavaszi növényeknél, valamint a zöldség-gyümölcs kultúráknál már prognosztizálható — a ké­sőbbi csapadékviszonyoktól azonban nagymértékben függő - hozam, illetve árbevétel-csök­kenés. LZ. Mennyi ideje jut olvasásra? Megyénkben hivatalosan csütörtökön nyílik meg a 73. ünne­pi könyvhét, amelynek keretében a szervezők szinte vala­mennyi településen író-olvasó találkozókkal, könyvvásárok­kal és -bemutatókkal igyekeznek érdeklődést kelteni az iro­dalmi alkotások iránt. Lapunk arra volt kíváncsi, vajon a já­rókelők mennyi időt fordítanak az olvasásra. Körkérdés (Folytatás az 1. oldalról) A gép eddigi csúcsként 520 belé­pőt regisztrált egyetlen napon. Márton János elmondta, a felada­tuk az, hogy megakadályozzák a robbanóanyagok, lőfegyverek és más veszélyes eszközök épületbe való bejutását. Szinte egyetlen nap sem telik el úgy, hogy ne ke­rülne elő valakitől valamilyen, a bírósági épületben nem kívánatos holmi. Átlagosan napi 15-20 eset­ben bukkannak fel kisebb-na- gyobb kések, összecsukható bics­kák. Ezeket a tárgyakat bizonyára mindenféle hátsó szándék nélkül tartják maguknál az emberek. Ki hobbiból, ki pedig sajátos étkezé­si szokásai miatt hordja magával kedvenc bicskáját. Az érzékelők azonban mutattak már ki ezeknél sokkal veszélyesebb holmikat is a belépő ügyfelek ruházatában, tás­kájában. Megesik, hogy valaki tőrrel a zsebében érkezik tanú- kénti kihallgatására, de került már elő pillangókés, bokszer és lőfegyver is. Ez utóbbira egyéb­ként volt engedélye az illetőnek. A legkülönösebb lelet talán még­is az a kisbalta volt, ami csak­ugyan nem sorolható a bírósági tárgyalások szükséges kellékei közé. Ezeket a holmikat a bejárat közelében felállított zárható szek­rényben helyezik el tulajdonosa­ik, hogy távozásukkor ismét ma­gukhoz vegyék. Előfordul persze az is, hogy valaki nem hajlandó a szekrénykét használni, ezért in­kább kiviszi a féltett tőrét az ut­cán parkoló autójába. Az őröknek csak abban az esetben kell értesí­teniük a rendőrséget, ha valakinél engedély nélkül tartott lőfegyvert találnak. Ilyen azonban még nem fordult elő. A biztonsági cég főnöke külö­nös tapasztalatairól is beszámolt. A beléptetőrendszer működése során ugyanis megfigyelték, hogy a bíróságra érkező női ügyfelek gyakrabban hordanak maguknál kést, mint férfi társaik. Volt már, hogy egy tanúként idézett hölgy­nél egyszerre két bökőt is kijel­zett a „masina”. Az ellenőrzésen „fennakadt” ügyfél azt mondta: nem tudott arról, hogy kés van a táskájában, azokat biztosan más tette oda. Dr. Nánási Illés, a megyei bíró­ság elnöke is pozitívként értékeli a biztonsági rendszer működését. Mint mondta, kezdetben ugyan fenntartással fogadták az ügyfe­lek, de hamarosan elfogadottá vált az ellenőrzés szükségessége. Panasz egy sem érkezett részük­ről. Maga a rendszer egyébként nem garantál teljes körű bizton­ságot, csupán alapvető védelmi szolgáltatást nyújt a bírák és az épületben dolgozó többi ember számára. Dr. Nánási Illés elmondta, ha­sonló beléptetőrendszer felállítá­sát nem tervezik a megye többi bírósági épületében, ám az ügy­félforgalom nagyságával arány­ban áló, kisebb volumenű biz­tonsági eszközöket használnak majd a városi bíróságokon is. HORVÁTH GYŐZŐ Nagy Sándor, 42 esztendős parkettázó: — Naponta legfel­jebb egy órám jut olvasásra. Ez nagyjából arra elegendő, hogy az újságokat át­böngésszem. Persze ez nem azt jelenti, hogy könyvet egyáltalán nem veszek a kezembe. Előfordul, hogy egy- egy izgalmasabb kötetet 2-3 nap alatt kiolvasok. Igaz, az sem ritka, hogy csak hetek múlva jut időm a következőbe belekezdeni. Szováné Sef- csik Katalin, 45 éves mű­szaki rajzoló:- Ebben a ro­hanó világban a munkán kí­vül minden másra egyre kevesebb a le­hetőség. Olvasni nekem is csak esténként vagy hét végén jut időm. Persze akkor sem napköz­ben, mert a házimunkát is el kell végezni valamikor. A gyermeke­im pedig még ilyen rendszeres­séggel sem forgatják a könyveket. Ők inkább számítógépeznek, és csak nagyritkán hajlandók a mo­nitort papírlapokra cserélni. Nagy Lajos, 69 esztendős nyugdíjas: — Tény, hogy ma­napság már a televízió az em­berek szóra- koztátásának legfőbb forrása. Ennek ellenére én azért változatlanul kedvelem a könyveket, csak azt sajnálom, hogy ennyire drágák. Ám ha pén­zem nem is mindig, időm most már bőven jut ilyesmire. Több­nyire kortárs írók műveit olva­som, hiszen a klasszikusok nagy részét már betéve ismerem. buoAhy

Next

/
Oldalképek
Tartalom