Új Néplap, 2002. június (13. évfolyam, 126-150. szám)
2002-06-14 / 137. szám
12. OLDAL G A Z D A S Z E M M E L 2002. Június 14., péntek HŰM Tíz tonna paprikát adnak el hetente Stabilan működik a termelői értékesítési szövetkezet Cserkeszőlő legnagyobb fóliabirodalma, a Varga-kertészet például nem tagja a tésznek fotói csabai istván Kunszentmárton—Cserkeszölö A Tiszazugban számos gazda próbál fóliás kertészetből megélni. Az idei kilátások biztatóak, jelenleg a paradicsom érését figyelik árgus szemekkel a tulajdonosok. Elsősorban Cserkészőlő a térség fóliás központja, ennek ellenére Kunszentmártonban alakult meg a KörösKer-Tész szövetkezet, mely a régió gazdáit hivatott összefogni, s közös piaci képviseletet teremteni számukra. Pugner Zoltán az első, s mindmáig egyetlen tiszazugi tész (termelői értékesítési szövetkezet) vezetője lapunknak elmondta, a megalakulás óta folyamatosan erősödő értékesítési szövetkezet jelentős erővel bír a térségben.- Az előző évekhez képest elfogadhatóak az árak, nincs baj az értékesítéssel — vonta meg az eddigi tapasztalatokat Pugner Zoltán. - A hozzánk csatlakozó termelők tv-paprikát termelnek elsősorban, így mi ezt adjuk el. Bár az utóbbi időszak esős időjárása egy kissé visszavetette a termésmennyiséget, de azért hetente száz mázsát így is elvisznek a felvásárlók. Úgy látom, az időszaki különbségeket a nyár folyamán behozhatják még a termelők. A jó eredmények és a közös értékesítésből fakadó árak, valamint az állami és később az európai uniós támogatások megszerzése miatt egyre több termelő gondolja úgy, hogy csatlakozik az értékesítési szövetkezethez. — A tél óta közel ötven százalékkal emelkedett a tagságunk, ami azt bizonyítja, jó úton járunk. Az uniós igényekhez igazított tészek előnyeit különösen a majdani csatlakozásunk után érezhetik a gazdák, így reményeink szerint a következő időszakban tovább emelkedik a hozzánk csatlakozók száma. Érdekesség, hogy a legtöbb fóliakertészettel rendelkező Cserkeszőlőben egyelőre senki sem gondolja úgy, hogy előnye származna, ha tagja lenne a Ki ösKer-Tésznek. Pedig az európai piacra egye ként nem tudnak beszállítani, s könnyen ki zolgáltatottá válhatnak a felvásárlók kezében A megkérdezett cserkei gazdák egyelőre nem látják az új szc vetkezet előnyeit. Jobban bíznak az évek, esel >nként évtizedek alatt bejáratott eladási útvo lakkban. Mint mondták, számukra a biztons g most még fontosabb. _________________ _____ ________________PB Ko ronafürt és herefélék Rendkívül aszályos volt a május. Nagyobb mennyiségű csapadék Medárd napján és az azt követő napokon hullott. Várhatóan Pé- ter-Pál előtt a gabonafélék a tárolókba kerülnek. Kérdés azonban, mivel lehet jól kihasználni a megkésett csapadékmennyiséget. Vétek lenne ugyanis parlagon hagyni a tarlót. Az egyik lehetőség a tarka koronafürt. Ez a kiváló őshonos takarmánynövényünk hektáronként 10-12 torina hozamot is biztosíthat. Fehérjetartalma magas (18-24 százalék). Legeltethető, nem okoz felfúvódást a kérődzőknél. Jól tűri a rágást és a patataposást, birkákká, szarvas- marhával extenzív tartásban olcsó fehérjetakarmányt ad. Éve- lősége jó, 4-6 évig is termesztésben tartható. Vetőmagja kiváló exportcikk, ugyanis az USA-ban és az egyes európai uniós tagállamokban kiváló talajborítása miatt rézsűk, árokpartok, autópálya-töltések mentén talajvédelméhez gyakran vetik. A tarka koronafürt nyár végén (júliusban, esetleg augusztus elején) is vethető, bár az optimális vetési ideje május derekán van. Fontos, hogy a talajban legyen elegendő víz a csírázáshoz, ami idén májusban elmaradt. Egyébként a fajra jellemző az elhúzódó egy-két hónapos kelés. Aprómorzsás talajba takarmánynak gabona-sortávolságra (11,5 centiméter), magtermesztési célra (23-25 centiméterre) vetik. Zárt állományhoz hektáronként 15-20 kilogramm vetőmag elegendő. Vetésmélysége 1,5-3,0 centiméter legyen. Különleges növényápolást nem igényel. Kevesebb tápanyagra van szüksége, mint a lucernának. Legfontosabb tápanyaga a foszfor, míg a kálium és a nitrogén nem játszik fontos szerepet. Próbáljuk még ki a herefélék közül például a bíborherét, melynek a leggyakoribb elővete- ményét a kalászosok képezik. A tarlót tárcsázás, hengerezés és tápanyag-kijuttatást követően, nyár végén vessük. Jó talajon külön nitrogént nem igényel, de megkéri a 45-55 kilogramm foszfort és a 85-95 kilogramm káliumot hektáronként. Védi a talajt az eróziótól, és zöldtrágyaként hasznosul. ■ Támadnak a lisztest ék! Liszteskének nevezik, ám valójában üvegházi molyte- tű a magyar neve (tudományosan Trialeurodes vapo- riorum). Ez az egyre kellemetlenebb kártevő főként az üvegházakban és a fóliását rakban keseríti meg a gaz dák életét, az utóbbi években azonban már a szabadföldi veteményeket is károsítja. az uborka, a paradicsom, a paprika, a tojásgyümölcs (padlizsán) és sokféle dísznövény. Szívogat- ják növényeinket, melyek ennek következtében legyengülnek, élettartamuk megrövidül. Sajnos másodlagos kárt is okoznak. A liszteskék testéből kibocsátott ragadós mézharmaton (úgy, mint a levéltetűk esetében) megtelepszik a korompenész nevű gomba. A korompenész sötét, koromszeA liszteskék, azaz az üvegházi molytetvek rendszerint nagy tömegben jelennek meg, és gyorsan szaporodnak Apró, fehér, gyorsan röpködő, nagyon ellenálló, makacs és veszedelmes rovarokról van szó, melyek rendszerint nagy tömegben jelennek meg, és gyorsan szaporodnak. Kedvelt gazdanövényeik: rű bevonatot képez a levélzeten, és csökkenti a növények aktív asszimilációs felületét. Ugyanakkor a liszteskék terjesztik a vírusos betegségeket is. Az éli >nük való védekezés elég körülmí íyes, mert meglehetősen ellenállt < a rovarölő szerekkel szembe; . Ezért dolgoztak ki ellenük két biológiai növényvédelmi módsze t. Ezeket a kártevőket (mármii t az üvegházi molytetű) a sárga tzín szinte mágnesként vonzza. Ha egy sárga kartont vagy m anyag lapot vékonyan bekenür < kocsikenőccsel (gépzsírral), najd az üvegházban fel- akasztju ., a rászálló rovarok ráragadnak, nint a régi jó légyfogóra. Házili 5 is készíthetünk ilyen rovarcsa dát. Kell hozzá 2,5 liter repceola , 20 dekagramm sertészsír, 2,5 leciliter terpentin és 20 deka gyt ita. A repceolajat a zsírral össze őzzük, majd kevergetve hozzáadjuk a terpentint és a gyantát. Olyan sűrű legyen, mint a nem csepegő ragasztó, és 2-3 milliméter vastagon kenjük rá a sárga lapra. Vigyázzunk, mert ez a rovarragasztó tűzveszélyes! Eredményesen lehet védekezni a molytetvek ellen oly módon is, hogy elszaporítják ellenségeiket, az Encarsia formosa nevű fürkészdarazsat. A 0,6 milliméter nagyságú, fekete torú, sárga potrohú parazita tojáscsöve segítségével a petéit a liszteske lárváiba rakja le. A fürkészdarázs lárvája 8-10 nap alatt elpusztítja a gazdaállatot, és a fiatal fürkészdarazsak további védelmet nyújtanak a fóliasátorban. Egyébként a fürkész- darazsakat kartonlapra nyomott lárvák formájában hozzák forgalomba. Tippek a gyepesítéshez Szakemberek tanácsolják, hogy árnyékos helyre ne vessünk füvet. Az ilyen helyeket fedjük inkább borostyánnal vagy varjúhájjal. Kivételesen vethetünk árnyéktűrő pázsitot is erdei sédbú zából (Decchampsia flexmsá). Az új vetésű gyepet az időjárástól függően kell öntözni. Soha ne áztassuk el túlságosan (csak egy két óráig tocsoghat), de ennél még fontosabb, hogy a gyep talaja soha ne száradjon ki. Folyamatosan kell nyírni a pázsitot ahhoz, hogy a fű magszárhajtás helyett bokro- sodjon, és sűrű állományt képezzen. Minden nyírás után locsoljuk be és szükség esetén műtrágyázzuk. Igyekezzünk az évelő gyomokat eltávolítani, amint annyira megerősödnek, hogy már hosz- szú, hegyes szerszámmal gyökerestől Iti tudjuk szúrni őket, a gyepfelület felsértése nélkül. Ha a pázsit elmohásodott, a talajt alaposan gereblyézzük át, hogy szel- lőssé váljon. Gyepápolás céljából januárban vagy februárban, fagymentes, száraz időben 1-2 centiméter vastagságban szórjunk érett komposztot a gyepre. Erősíthetjük a gyepet komposzt helyett műtrágyával is, de csak a vegetációs idő kezdetén. Kötött kerti talajon ajánlatos a talajmunkákat már ősszel elvégezni. Elég, ha durvarögösre ássuk a kertet, mert a nagy rögöket a téli csapadék morzsalékossá teszi. A talajt vetés előtt minél simábbra kell eldolgoznunk úgy, hogy ne tapossuk be (ne tömörít- sük) túlzottan a földet. A fűmag magágya akkor a legmegfelelőbb, ha az utolsó talajmunkák után két héttel vetünk. Így elég idő jut a talaj ülepedésére. Fűmagot bármikor vethetünk, még nyáron is. Mégis a fűmagkeverékek vetésének a leginkább megfelelő a március vége, május közepe, illetve augusztus vége, szeptember dereka. Vetés után 10 kilós hengerrel dolgozzuk el a földet. Mindig 20-40 milliméter hosszúra vágjuk vissza a már fej- lett pázsitot. ■ Zöldségfélék védelme A csapadékossá, változékonnyá vált időjárás kedvez mind a helyre vetett, mind a palántázott szabadföldi zöldségfélék fejlődésének. Ez a környezet azonban fokozott mértékben elősegíti a zöldségfélék baktériumos betegségeinek fellépését, elterjedését is. Különösen a paprikafélék és a paradicsom, de a kobakosok, a hüvelyesek is veszélyeztetettek. Az erős szél, a homokverés tovább fokozza a fertőződés lehetőségét a növényeken ejtett sebek számának gyarapításával. A baktériumölő Kasumin 2L, valamint a baktériumokat távol tartani képes gombaölő szerek eredményessége a permetezések időzítésén, valamint gyakoriságán múlik. Mindenképpen a tünetek megjelenése előtt kell indítani a kezeléseket. Ebben a növények szempontjából érzékeny fejlődési szakaszban a 7-10 naponkénti permetezés is indokolt lehet, de nagyobb esők után mindenképpen ajánlott a védekezés. A zöld őszibarack-levéltetű napjainkban vált gazdát, most repül be a zöldségfélék állományába és telepedik meg a növényeken. Különösen a paprikafélékben jelentős a folyamat, amely egyúttal a vírusok terjedését is eredményezheti, de szinte minden zöldségnövény károsodhat. A burgonyában a hidegigényes burgonyavész és a burgonyabogár elleni védekezést szükséges intenzívvé tenni. A burgonyabogár betelepedését és tojásrakását a fiatal paradicsomban is megfigyeltük. Bármely készítményt használjuk, az előírt óvórendszabályok betartása kötelező! __BÁCS-KISKUN MEGYEI NTSZ, KECSKEMÉT A csodaszép klemátisz Kertbarát olvasóink kérésére írunk röviden a klemá- tiszról. Sokan ismerik és szeretik ezt a csodaszép kúszónövényt. Joggal és okkal tartják a kertbarátok a legszebb kerti liánnak. Hazánkban is számos faja ismert. Ezek közül nálunk vadon is tenyészik egy, melyet népnyelven erdei iszalagnak neveznek (tudományos neve Clematis vitaiba). Vadon élő faja az iszalagnak kötélvastag indákkal kapaszkodik fel még a legmagasabb fákra is. Ernyőben nyitja fehéren virító virágait, amelyekből őszre mutatós fehér tollbokréta fejlődik. A hegyi iszalag (Clematis montana Rubens) nagyon életerős, gyorsan fejlődő növény, rózsaszínű virágai miatt kedvelik. Májustól augusztusig nyílik a liláskék virágú Clematis viticella. Ez az utóbbi faj jól tűri a hazánkban uralkodó időjárási viszontagságokat. Jól tesszük, ha félárnyékos helyre ültetjük. Rendkívül ellenálló és szapora, még el is vadul. Mégis, a legszebb és a legelterjedtebb a kerti iszalag, vagy kerti klemátiszfajta (pontosabban a Clematis jack- mannii). Ez a klemátisz 3-4 méter magasra kapaszkodik fel, ezért rácsos kapuk, lugasok, pergolák, téglafalak vagy kerítések befuttatására kiválóan alkalmas. Nagyok a virágai, és a halvány rózsaszíntől a sötétliláig minden színárnyalatban előfordulnak. Egész nyáron tömegesen nyitja virágait. A kerti klemátisz kedveli a tápdús, laza, nyirkos talajt. Nem érzi jól magát a száraz környezetben. Nem viseli el a déli fekvést. Eszerint úgy keressünk neki helyet, hogy reggeltől estig ne érje egyfolytában a tűző nap. Ültessük inkább a keleti oldalra. Ügyeljünk arra is, hogy kissé mélyebbre kerüljön a töve, mint amilyen mélyen a faiskolában volt. Ha már elültettük, és mégis a déli napsütésnek van kitéve, a tövét védjük meg a tűző naptól valamilyen árnyékot adó növénynyel (például örökzöld cserjével), esetleg térdmagasságú nádvagy sáskerítéssel. Takarhatjuk (mulcsozhatjuk) a klemátisz tövét szalmával, tőzeggel, fűrészporral is. Nyáron hazánkban rendszeresen kell öntözni az iszalag tövét, időnként kom- poszttal vagy műtrágyával biztosítani a tápanyag-utánpótlást. Télre be kell takarni a tövét. Csak akkor nem kopaszodik fel, ha az első három évben tavasszal 20-25 centiméter magasan visszametsszük. ■ Sokan ismerik és szeretik ezt a kúszónövényt Termesztési tanácsok Sok tápanyagot igényel, humuszban gazdag, mély rétegű, jó minőségű talajt kíván a saláta, éppúgy, mint a legtöbb káposztaféle. A gyökérzöldségek is nagy mennyiségű tápanyagot vonnak ki a földből. Ezeket sem árt fejtrágyázni, lehetőleg kettő-négy cen timéter vastagon megterített komposzttal. Ha leszedtük a spenótot, ne nyűjük ki, mert gyökereinek hatóanyaga serkenti a talajmikrobák életfolyamatait. Azonkívül a spenót riasztja a földibolhákat. Tudnunk kell, hogy a cékla éppúgy, mint minden gyökérzöldség, a jó vízháztartású talajokat kedveli. Vigyázzunk arra, hogy a talajmunkák közben a cékla gumóit ne sértsük meg. Ha feketegyökeret termesztünk, még most helyezzük el a kert különböző részein a vakon dók riasztására szolgáló anyagokat. Bodzalevelet dugjunk szárával az üregbe, vagy tavalyról megmaradt, már használhatatlan fokhagymát préseljünk ki a vakondtúrásba. Távol tartja a kerttől a vakondot a földbe félig beágyazott, vissza nem váltható borosüveg is, mely szeles időben búgó hangot ad, és ezzel elriasztja az egyébként védett, rovarevő állatot.
