Új Néplap, 2002. június (13. évfolyam, 126-150. szám)
2002-06-10 / 133. szám
IH 2002. Június 10., hétfő HATVAN 0 N TÚL 7. OLDAL Városvédő főorvos A városkép szépítése, az utcák, terek fásítása is az egyesület céljai között szerepel. Ismeretes, hogy a Kunság fában szegény vidék. Kulturális tekintetben igazodunk az ön- kormányzat terveihez. Véleményt kérnek az egyesülettől több vonatkozásban, így például a főtér arculatának újragondolásában. Erre a városrendezési terv szerint lesz lehetőség. Figyelmet érdemel ez a munka, hiszen a karcagi a vidék egyik legnagyobb és legszebb tere. A városvédő egyesület szervezőként csatlakozik minden nagyobb városi rendezvényhez, esetenként pedig programadó- ; ként. Az erdélyi és délvidéki testvérvárosainkkal való kapcsolattartásban is jelentős szerepet játszanak a városvédők. Bár a városi önkormányzat lehetőségeihez mérten minden évben rendelkezésünkre bocsát egy bizonyos összeget, anyagi lehetőségeink meglehetősen szűkre szabottak. Főleg a tagdíjakból jön össze az a kicsiny bázis, amiből gazdálkodhatunk. Lehetőségeinkhez alkalmazkodva az utóbbi években két alkalommal rendeztünk országos tűzikovács találkozót. Nagy sikerük volt. A környékbeli, de főleg karcagi népművészek kiállításán is elsősorban a városvédő egyesület volt a szervező. Van Karcagon egy - már országos hírű - szimfonikus zenekar, melynek alakításához és működéséhez is sok segítséget adott egyesületünk. A városvédők legutóbbi felajánlása az volt, hogy a város központjában lévő, nagyon szépen rendbe hozott múzeumot díszkerítéssel vonják körül. Ennek a munkának az első szakasza meg is valósult. Elkészült egy nagyon szép díszkapu {Tóth István tűzikovács népművész alkotása) és nagyon sok támogatással minden esztendőben száz-száztíz méter hosszú kerítés készül el a múzeumot övező három utcaszakaszon — mondta végezetül dr. Sántha József. ■ A díszkapuavatás 2000. augusztus 20-án. Balról jobbra dr. Fazekas Sándor polgármester, Varga Mihály országgyűlési képviselő és dr. Sántha József Szomszédolás Párkányban A Szolnok Városi Nyugdíjas Klub tagjai Dénes Pál kalauzolásával a közelmúltban felkeresték a szlovákiai Párkányban élő nyugdíjasokat. Nagy élmény volt számukra az új Duna-hídon tett séta és a párkányiak szívbéli vendégfogadása. Tamás János, párkányi nyugdí- jasklub-vezető (akit az Isten is erre a posztra teremtett) pillanatok alatt olyan meghitt légkört csinált, mintha a vendégek réges-ré- gi ismerősök lennének. A vidám nótázással tarkított beszélgetéssel gyorsan repült az idő. Az pedig, hogy az új híd mit jelent a szlovákiai magyaroknak, kitűnik Tamás János szavaiból: „Mondtam a feleségemnek, hogy ne menjünk át az első napon, mert nagy a tömeg. Én-pedig alaposan meg akarom nézni a híd minden alkatrészét, megsimogatni szinte mindegyik szegecsét.” Az eszmecsere során szó esett a nemzet egységéről, aminek erősítésében a hétköznapi életben bizony vannak még kisebb zökkenők. A párkányiak elmondták Sorokban BARANGOLÁS. A megyei nyugdíjas egyesület folytatta a jól bevált megyei barangolások sorozatát, melynek célja, hogy a tagklubok vezetői megismerkedjenek a megye egy-egy régiójának építészed, természeti, néprajzi nevezetességeivel, a települések történelmével, az ott élő lakosok szokásaival és hagyományaival. A május 31-ei barangoláson a résztvevők Kenderest, Kisújszállást, Karcagot és Tiszafüredet keresték fel. PIKNIK. A szolnoki Városi Művelődési és Zenei Központban június 21-én 15 órai kezdettel rendezik meg a már hagyományos nyugdíjas pikniket. KLUBVEZETŐK. A megyei nyugdíjas egyesület június 14-én, pénteken a kunszentmártoni Városi Művelődési házban kihelyezett klubvezetői értekezletet tart. A program szerint Gácsi Istvánná köszöntője után dr. Czuczi Mihály polgármester mutatja be a várost, majd Földes Imre, a megyei egyesület alelnöke tart tájékoztatót. Kultúrműsor és városnézés után lesz a hazaindulás. KÉZMŰVES KIÁLLÍTÁS. A megyei nyugdíjas egyesület augusztus 16-a és 30-a között meghívásos alapon megyei kézműves kiállítást szervez Szolnokon, a Városi Művelődési és Zenei Központban. A kiállítási szándékot június 15-ig kell jelezni a megyei egyesületnél. Az ilyen rendezvénynek tavaly is nagy sikere volt. A kiállításra a következő kategóriákban lehet jelentkezni: kézimunka (kötés, horgolás, hímzést, vert csipke, varrás); festészet (akvarell, olaj, víz, ceruzarajzok, selyemfestés); fafaragás (bármilyen fából készült, kisméretű alkotás); tűzzománc (egyszínű és festett); korongozás (mázas és mázaüan); szalma- és csuhéfonás. VERS- ÉS PRÓZAÍRÁS. A megyei nyugdíjas egyesület az idén is megrendezi a vers- és prózaíró pályázatot, melynek az a célja, hogy a pályázók Írásműveken felidézzék, saját gondolataikkal gazdagítsák azt a páratlanul gazdag életutat, amely Kossuth Lajosnak megadatott. Pályázni maximum két gépelt oldalnyi verssel, illetve maximum négy gépelt oldalt kitevő prózával lehet. A pályázati anyag benyújtásának ideje július 31. A pályázat szándékát ötszáz forint nevezési díj befizetése esetén fogadja el a megyei nyugdíjas egyesület. KI MIT TUD? A megyei művelődési, továbbképzési és sport intézet, a megyei nyugdíjas egyesület és a Törökszentmiklós Városi Művelődési Központ októberben tizedik alkalommal rendezi meg a megyei nyugdíjasok Ki mit tud? vetélkedőjét. A kiemelt kategóriában Kossuth-nóták (egyéni és csoportos ének, zene); Kossuth írásaiból prózamondás, Kossuthról szóló versek szerepelnek, továbbá Kossuth megyénkben írt leveleinek folytatásával is lehet pályázni. A kategóriákban ének-zenével, vers- és prózamondással, hagyományőrző bemutatókkal, jelenetekkel és táncprodukciókkal lehet fellépni. KÖSZÖNET. A szolnoki pedagógus nyugdíjasklub törődik beteg tagjaival - ha úgy tetszik, karitatív feladatokat is ellát. Bizonyság erre a klub egyik tagjának, Pintér Irénnek a levele, melyből néhány sort idézünk: „Betegségem akadályozott, hogy az anyagi segítségeteket megköszönjem. Most pótolom. Hálás szívvel gondolok arra, hogy idős korunkban is van olyan közösség, amely nem feledkezik el rólunk, s ahová tartozunk ebben a rohanó világban. Törődik velünk, s ahol tud, segít is." __ ■ Ká rpát-medencei szavalóverseny Június 30-án zárul a jelentkezés a már tizenegyedik alkalommal rendezendő szépkorúak kárpátmedencei szavalóversenyére, melynek mottója Kossuth Lajos kormányzói esküje: „Én, Kossuth Lajos, a nemzetgyűlés által választott kormányelnök esküszöm az élő Istenre, hogy a reám ruházott hivatallal járó kötelességeket saját személyes felelősség mellett úgy fogom teljesíteni, hogy Magyarország függetlensége, szabadsága és területi épsége fenn- tartassék és a nemzetgyűlés által hozott törvényeknek és határozatoknak érvény szereztessék. Isten engem úgy segéljen!” A szavalóverseny résztvevőinek a Kossuth év szellemében az 1848/49es forradalmak, a szabadságharc eseményeinek, a jeles történelmi személyiségek tetteinek megörökítésére íródott költeményekből (nemcsak magyar) kell felkészülniük. Saját verssel történő jelentkezést a szervezők nem fogadnak el. Nevezési díj: ezer forint. A szavalóversenyen résztvevők által igénybevett szolgáltatások költségének ötven százalékát a nyugdíjasok megyei egyesülete átvállalja. A szavalóversenyre jelentkezni - a választott vers három gépelt szövegének csatolásával - a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Nyugdíjasok Kulturális és Érdek- védelmi Egyesületénél lehet. A repülők emlékművéért A Magyar Veterán Repülők Szol- pülő emlékmű javára gyertyáié- dégként közreműködött a szolno- noki Egyesülete a honvédelem nyes partit rendezett a Szieszta ki helyőrség fúvószenekara, a Ko- napja tiszteletére és a szolnoki re- klubban. A rendezvényen ven- dály Zoltán Ének-zene Általános Iskola mazsorettcsoportja, a szandaszőlősi általános iskola Vadvirág táncegyüttese és Sülyi Károly magyarnóta és operetténekes. A veterán egyesület 2000-ben kezdeményezte a repülők emlékművének felállítását. Törekvése széleskörű társadalmi visszhangra talált. Ezt bizonyítja az is, hogy a mostani repülő partira a különböző vállalkozások több mint negyven értékes tombolatárgyat - köztük ötvenezer forint értékűt - ajánlottak fel. E mellett négy támogató összesen százhatvanezer forintot adományozott az emlékmű javára. Képünk a rendezvényen fellépő mazsorettcsoportról készült ______ _______________________1 Fe lejthetetlen élmények Szűcs Pétemé, a homoki nyugdíjasklub vezetője arról tájékoztatta lapunkat, hogy klubjuk már hét éve tart kapcsolatot a helyi gyógypedagógiai intézettel. Minden év májusában és karácsony előtt vendégül látják az intézet neveltjeit. Most is szeretettel fogadták őket. A köszöntő után kétszer tízperces futballmérkőzés következett. A döntetlennel végződött meccs után mindenkinek jól esett a finom sütemény és az üdítő. Kis pihenő után a nyugdíjasklub zenészei húzták a talpalávalót. A tánc után a nyugdíjasok átnyújtották ajándékaikat. A nap folyamán a nyugdíjasok szeretetükkel halmozták el a gyerekeket, hiszen abból nekik kevés jutott. A találkozó felejthetetlen élményt nyújtott mind a vendégek, mind a nyugdíjasklub tagjai számára.__________________■ Képünk a találkozó egyik pillanatát örökítette meg t 1 t Én ötven évet a karcagi kórházban töltöttem el. Sokáig tevékenykedtem a város kulturális életében, s mintegy tizenöt éve a városvédő egyesület elnöke vagyok. Nyilvánvaló, hogy a városvédő a település épített ér— Igaz, hogy az orvosi hivatás és városvédelem látszólag messze esik egymástól - jegyezte meg dr. Sántha József -, de aki szereti városát, annak óvni, gazdagítani kell azt. Ráadásul én régi karcagi családból szárA karcagi városkép alakításában, a helyi hagyományok őrzésében, a kulturális élet sokszínűbbé tételében jelentős szerepet játszik a városvédő egyesület, melynek vezetője dr. Sántha József nyugdíjas főorvos. A két tisztség korántsem sorolható a rokon szakmák sorába, ezért kértem választ a párosításra. tékeit, hagyományos szokásait, az azokban megnyilvánuló, meg fellelhető értékeket igyekszik óvni. Karcagon nagyon sok régi, szép parasztház van, s azokat sikerült levédeni. Ugyanúgy a maradék kunhalmokat. mazom. Elődeim évszázadok óta itt éltek, gazdálkodtak. Voltak köztük olyanok, akik a várost segítették, s olyanok is, akik templomépítők, harangot állítók voltak. például, hogy az egyik magyarországi fürdőhelyen nem vehették igénybe a nyugdíjasoknak járó kedvezményt, mert ők csak „tótmagyarok”, külföldiek. Sajnálatosak az ilyen megkülönböztetések, mert a nemzet egységét nem a kormányok, hanem az emberek kapcsolatai teremtik meg. ■ Képünkön Esztergom és az új híd látható, Párkányból nézve
