Új Néplap, 2002. május (13. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-08 / 106. szám

Mercedes-Benz C-osztály Magic- az elegancia diszkrét ára! ► Kiválasztotta már a Mercedes-Benz C-osztály Önhöz leginkább illő modelljét? A száguldó sportcoupét, az elegáns limu­zint vagy a sokoldalú kombit? ► Gazdag motor- és típusválasztékkal, kényelmi és biztonsági felszereltségek teljes palettájával, meglepően kedvező árakkal akár 6 995 000 Ft-tól várja Önt a Mercedes-Benz C-osztály. ► Részletek a márkakereskedésekben. C 180 Sportom pó 6 995 000 Ft-tól C-1U0 limuzin 7 945 000 Ft-tól C-lfiO komló 8 443 000 Ft-tól 250 l't/euró árfolyamon számítva ® Mercedes-Benz Az autógyártás jövője. 4. OLDAL 2002. MÁJUS 8., SZERDA Elvitathatatlan a magyarságuk Dr. Andrásfalvy a székelyekről és a csángókról Olykor egy-egy etnikum ho­vatartozása vitatottá vál­hat. Most a székelyek és csángók magyarságán sö­tétlenek vaskos kérdőjelek. Dr. Andrásfalvy Bertalan egyetemi tanár szerint azonban elvitathatatlan a magyarságuk. Csángó konferencia lesz május­ban Budapesten, ahol hazai és külföldi kutatók próbálják meg sokadíziglen tisztázni, kik is azok a csángók. Pécs, dr. András­falvy Bertalan néprajztudós munkássága révén, egy kicsit a kérdéskör tudományos központ­jának is számít. Ide jött el évtize­dekkel ezelőtt Kallós Zoltán, a ro­mániai diktatúra minden üldöz­tetését megélt, világhírű folklór­kutatója. Dr. László Gyula, dr. András­falvy Bertalan és mások megál­lapításai mögött a teljes magyar­ságtudomány, továbbá egy hosszú élet kutatási tapasztala­ta áll. — Azért is fontos tisztán látni a csángók és a székelyek eredetét, hovatartozását — hangsúlyozza Andrásfalvy pro­fesszor -, mert az ő magyarsá­gukat Romániában időnként a politikai érdekek függvényében kétségbe vonják. — A legutóbbi választási kérdőíveken is külön tüntették fel a székelyeket és a magyarokat. A székelyekről és a csángókról a napokban Pécsett tartott elő­adásában elhangzott, hogy a ma­gyarság kétségbevonhatatlan té­nyeken alapuló, aránylag világo­san látható 1100—1300 éves törté­nelmében jól követhető ezeknek a népcsoportoknak az élete, tör­ténete. Az egyértelmű tények tükrében teljesen világos, hogy a több hullámban lezajlott honfog­lalás révén kerültek ide. A széke­lyek magyarsága vitathatatlan tény. Mai területére a 11-12. szá­zadban került a székelység, java­részt a mostani Dunántúlról. Pri­vilégiumokban bővelkedő, legen­dás szabadságuk ára volt, hogy annak fejében a testükkel védték a magyar föld keleti határait. A saját maguk alkotta intézmény- rendszer garantálta a szabadsá­got, a földekre pedig a székelység ősjogos volt. Számos terület, település őrzi nevében is a földrajzi helyeket, ahol elhelyezkedtek. Ilyenek pél­dául a Székelykő, Torockó, Há­romszék, Marosszék, továbbá Is­tensegíts, Fogadjisten, a Hadik András nevére emlékeztető Ha- dikfalva elnevezések. A történe­lem számukra végzetszerű forga­tagában a legsúlyosabb csapást a Mária Terézia intézkedései nyo­mán kialakult, madéfalvi vesze­delem néven ismert mészárlás mérte rájuk. A későbbi háborúk nyugatra sodorták őket. Sokan a mai Dunántúl mintegy 37 közsé­gében kaptak menedéket. Szé­kelyföldön jelenleg mintegy 900 ezren élnek. A csángók magyarságát szin­tén semmiféle módon nem lehet megkérdőjelezni. Nincs olyan tény, adat, amely magyarságuk ellen szólna. Ők a mai Románia legkeletibb területein élnek, nyel­vükben, vallásukban is részben elrománosodva. A moldvai csán­gók a legelemibb emberi jogaikat még a mai napig sem érték el. Szomorú, elesett nép. Még sokan átjárnak a csíksomlyói búcsúra, de már nem mernek magyarul énekelni, hogy ki ne nevessék őket. BEBESSI K. A szolnoki Széchenyi István Gimnázium tanulói tíz napig vendégeskedtek a reutlingeni Bildungszentrum Nord iskola diákjainál a két város közötti diákcsere-kapcsolat kereté­ben. Ez a kapcsolat már négy éve működik a két intézmény között. Általában húszfős cso­portokban érkeznek a tanu­lók, és családoknál laknak. A látogatásról a következőt mondta lapunknak Czákó Niko­letta, 11/a osztályos tanuló. „Az idei tanévben október 8-tól 16-ig voltak Magyarországon a német tanulók, mi pedig április 22-től 30-ig vendégeskedtünk ná­luk. Rengeteg programot szervez­tek nekünk a vendéglátóink. Több németországi nagyváros ne­vezetességeit ismertük meg. így Élményekkel teli kapcsolat például felmentünk a világ legmagasabb tornyába, az ulmi katedrálisba. Lemen­tünk egy különleges bar­langba Laichingenben, és egy csodaszép tavat is lát­hattunk Blauenbeulenben, ami az előbb említett bar­lang vizét gyűjti össze. Stuttgartban pedig bele­csöppentünk egy ünnep­ségsorozatba, ahol Baden és Württenberg tartomá­nyok egyesülésének 50. évfordulóját ünnepelték. Megcsodáltuk Mainau gyönyörű virágokkal borí­tott szigetét, majd hajóval átkeltünk a Bodeni-tavon rickshafenbe, ahol megnéztük a Zeppelin Múzeumot és egy sport­Mainau szigetén a német és magyar diákok papírt készítettek egy kör­nyezetvédelmi program keretében Fried­gálát is megtekinthettünk. Utolsó nap Tübingenben a Neckar fo­lyón „gondoláztunk” és megláto­gattunk egy kiállí­tást az egyiptomi fá­raókról. Az egész heti érdekes prog­ramsorozat után lelkesen énekelve búcsúztunk Tübin- gentől. Élmények­kel telve, kissé fá­radtan indultunk haza. Ez a kapcsolat el­sősorban azt a célt szolgálja, hogy a fi­atalok megismerjék egymás szokásait, a vendéglátó ország nevezetességeit, és nem utolsó sorban a magyar diá­kok nyelvtanulását is elősegíti.” Az Észak-alföldi Regionális Marketingigazgatóság tanulmányt készíttetett a régió egészségturizmusáról, amely bemutatja a termálvízkincs természetföldrajzi alap­jait, fürdőkultúránk kialakulását, és annak helyét az egészségturizmuson belül; a régió egészségturizmusának helyzetét és esélyeit a nemzetközi és a magyar pia­con. Részletes felmérést tartalmaz a fürdőkről és fejlesztési elképzeléseikről, va­lamint vizsgálja a Széchenyi-terv hatásait az ágazatra. Az Észak-alföldi Regionális Idegenforgalmi Bizottság megvitatta és elfogadta a régió egészségturizmusáról szóló felmérést. Meg­állapította, hogy a régió idegenforgalmában meghatározó szerepet játszik az egészségtu­rizmus. Az Észak-alföldi régió turizmusát há­rom természeti kincs határozza meg. A Tisza több mint kétszáz kilométeren keresztül kí­nál strandolási, horgászási, vízi túrázási lehe­tőséget, a Hortobágy, mint a világörökség ré­sze, Európában egyedülálló látványával fo­gadja a turisták tízezreit évente. A harmadik kincset a föld mélye rejti. Kutatások szerint az évszázadokon át megbúvó kincs, a termál­víz megtalálható a régió minden településén, potenciális lehetőséget biztosítva az ott élő embereknek, gyógyulást, felüdülést kínálva a fürdőhelyekre érkező vendégeknek. A rossz megközelítési lehetőség ellenére több, külföl­diek által is látogatott fürdőhely található az Észak-Alföldön. (például Hajdúszoboszló, Debrecen, Cserkeszőlő). A fürdőhelyek for­galmát vizsgálva a régió jelentős részt képvi­sel Magyarország egészségturizmusában. Néhány éve a gyógyturizmus kifejezést tágabb értelmű meghatározás, az egészség­turizmus váltotta fel. Az egészségturizmus a hagyományos gyógy- és termálturizmuson túlmenően magába foglalja az egészséges életforma elterjedésével megjelent új egész­ségturisztikai szolgáltatásokat, amelyek az egészség megőrzésére helyezték a hang­súlyt. Az egészségturizmus új formái közül a wellness és fitness a két legismertebb, de több fürdőben kacérkodnak további új típu­sú kúrák bevezetésével. A Észak-alföldi régióban a turizmus straté­giai ágazattá vált. Az ágazaton belül az egész­ségturizmus szerepe az elért eredmények és a várható fejlesztések következtében felérté­kelődött. Meghatározó szerepéből eredően ma már alapvető elvárás, hogy a fejlesztése­ket összehangolva valósítsák meg. Énnek el­ső lépése az észak-alföldi termálklaszter meg­alakítása. A klaszter egyrészt biztosítja a régi­óban működő vállalkozások, szolgáltatások és intézmények valamint szakmai szerveze­tek kapcsolatát, másrészt koordinálja a stra­tégiai célok elérése érdekében elvégzendő feladatokat. Napjainkban nagyon sok tele­pülés lát kitörési lehetőséget a turizmusban. A Széchenyi-terv nyújtotta vissza nem térí­tendő támogatások ezt a lehetőséget tovább erősítik. Nem szabad azonban elfeledkezni róla, hogy a fejlesztéseknek csak a reális cé­lok eléréséhez szükséges mértékben van ér­telmük. A régiónak a fenntartható gazdasági fejlődés a célja, ezért már a fejlesztések ter­vezéseinél szem előtt kell tartani a gazdasá­gos működtetést. Ha megfontoltan és körül­tekintően fejlesztünk, akkor valóban kitöré­si pont lehet az egészségturizmus, nemcsak az egyes települések, hanem az egész régió számára is. szilvási Nem kézzel, szívvel kell csinálni JÁSZPLASZTIK KFT. JÁSZBERÉNY, 1ÁKÓHALMI ÚT 11. TEL./FAX: 57/400 400 GÁ-TO KFT. KUNSZENTMÁRTON, ÖCSÖDI ÚT TEL.: 56/560 012, FAX: 56/560 015 ALFA AUTÓJAVÍTÓ KFT. SZOLNOK, SZÁZADOS U. 1. TEL./FAX: 56/423 402, TEL: 56/410 552 Varázslatos formák. Apró tárgyakkal zsúfolt szo­bába invitál a szolnoki Gál Miklósné, Hajni néni, s köz­ben lelkesen magyarázza mütyürkéinek eredetét. Ér­zem az életszeretetet, a lel­kesedést, amely ezekből a maga készített művekből is árad, s közben irigykedem, mert úgy érzem, hatvanéve­sen is jobban élvezi az éle­tet, mint közülünk sokan. Mindig szerettem tanítani - mondja -, de önmagamat igazán a napköziben találtam meg. Ott, ahol lehetett egy kicsit szabadab­belevonni a régmúlt mesterségei­nek felelevenítésébe! Volt olyan, aki azt mondta nekem, hogy mit akarok én a szalmával, mert az, a legjobb esetben is csak tűzre va­ló. De ettől a ponttól el tudtam in­dulni, mert megbeszéltük, hogy arra is, meg másra is jó a szalma, s innen már csak egy kis ugrás volt, hogy megszeresse a lurkó ezt a természetes anyagot, és rá­csodálkozzon arra, hogy egy szál szalmából mennyi mindent lehet készíteni. És hát nagy igazság az is, amit azoktól az öregektől hal­lottam, akikkel a tanulóévem alatt a törökszentmiklósi kézmű­Keze alatt életre kel a szalma ban szárnyalni a gyerekekkel. Azért fordultam a kézművesség felé is, hogy megtanulva a gyöngyfűzést, a kosárfonást és a szalmázást, átadhassam az így megszerzett tudást azoknak, aki­ket a legjobban megillet és érde­kel. Magam is meglepődtem azon, hogy a gyerekek mennyire fogékonyak minden újra. Persze nem könnyű a mai gyerkőcöket vés alkotótáborban találkoztam. Ők mondták, hogy aki egyszer megszereti a szalmát, az átitató­dik azzal az életerővel, ami ebből az anyagból árad, és nem tud töb­bé elszakadni tőle — sokszor lá­tom ezt a tanítványaimon is. Mint ahogy azt is tőlük tanultam - s eleinte fenntartással fogadtam, de már én is látom -, hogy az érett búzaszemben megláthatod Szűz Mária arcát (régen ezért nevezték a búzaszemeket az élet csírái­nak). Számomra igen jó érzés, hogy bár nyugdíjas vagyok, de hí­vogatnak szolnoki, sőt budapesti iskolákba is, kézműves-foglalko­zásokat tartani, amiken át tudom adni a tudásomat. Jó látni a kisis­kolásokat, ahogy a tárgyak készí­tése közben szárnyakat kap a fan­táziájuk — sokszor még én is le­sek el tőlük egy-két ötletet. Nem beszélve arról, hogy ezek a mai izgága, nyughatatlan gyermekek milyen nagy odafigyeléssel, türe­lemmel készítik a saját alkotásai­kat! De az érett fejű felnőttek is fogékonyak az alko­tásra: ezt a helyi pe­dagógus nyugdíjas­körben tapasztalom, ahol tagként tartok évente egy-két fog­lalkozást, s látom, ahogy a felnőttek is kivirulnak ezeken a foglalkozásokon. Ezek mellett a napi boldogságok mellett nagy öröm az is, hogy a törökszent­miklósi Szalmamú­zeumban láthatók szalmafiguráim és tojásaim, hogy Pás- kándi Géza: Szalma­bábuk lázadása cí­mű filmjének része­se lehettem többed- magammal, a bábuk fotói bakos elkészítésével. Most sem tétlenkedem, hisz nagy fogadalmat tettem ma­gamnak: mivel én a Makó mellet­ti földeáki Návay család leszár­mazottja vagyok, s a helyiek a családi címerünk tükörképét vá­lasztották falucímemek, elhatá­roztam, hogy szalmából elkészí­tem a falu címerét, az elkövetke­ző falunap egyikére. Már most ég a kezem alatt a munka... __________ TFI Év százados kincs birtokában 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom