Új Néplap, 2002. május (13. évfolyam, 101-125. szám)
2002-05-31 / 125. szám
2002. MÁJUS 31., PÉNTEK MŰVÉSZ BEJÁRÓ 11. OLDAL ÍZELÍTŐ A SZIGLIGETI SZÍNHÁZ JÖVŐ ÉVI MŰSORÁBÓL Európai premier a Szigligetiben Terrence McNally-David Yazbek: Alul semmi A történet, amely 1988-ban meghódította a világot: két munka nélküli, volt acélgyári munkás siralmas anyagi helyzetéből egy különös vetkőzőszámban látja a kiutat. Később bevonják egykori művezetőjüket is, majd az alkalmi csapathoz szegődik egy öngyilkosságra hajlamos biztonsági őr, egy jó húsban lévő ezermester, végül egy kissé lerobbant, idősödő fazon. Ebben a felállásban készül a társulat „önleleplező” zenés produkciójára, amelyhez többek között Donna Summer, Gary Glitter vagy éppen Tom Jones zenéje segít, hogy a fiúk levetkőzzék gátlásaikat és feltáruljon a meztelen igazság. Es elindulnak ők hatan, kiszuperált szakik, hogy a magazinok címlapjain mosolygók gondtalan világába érjenek. A filmet a legjobb filmzene kategóriában Oscar-díjjal jutalmazták. Hollywood jó szimatú producerei a történetben nagy lehetőséget láttak, és azonnal megvásárolták a színházi adaptáció jogait. Leszerződtették Amerika egyik legjobb drámaíróját: Terrence McNally többek között a Alul semmi. Jelenet a Broadway-előadásból Ragtime, valamint A pókasszony csókja című filmekből írt Broadway-sikerek szövegkönyvírójaként szerzett magának hírnevet. A dalok megírására David j Yazbeket kérték fel. Az eredetileg Angliában, Sheffieldben játszódó történetet áttették New York | államba, Buffalóba. Az Alul semmi világpremierjére 2000 júniusában Kalifor- j niában, a San Diego-i Old Globe Theaterben került sor. Az óriási érdeklődés a produkciót alig néhány hónappal később máris a Broadway-re repítette. Alig több mint két évvel a 2000. október 26-i Broadway-premiert követően a 2002/2003-as színi évadban a Szigligeti Színház is műsorára tűzi az Alul semmi-t Szikora János rendezésében. ■ ÚJRA AMADEUS. A 2002/2003-as színházi évad kőszínházi záróeseményeként június 12-én és 14-én este 7 órakor újra látható Szolnokon a nagy sikerű Amadeus. Jegyek korlátozott számban a Szigligeti Színház jegyirodájában válthatók. A nagy érdeklődésre való tekintettel a darabot a következő évadban is műsoron tartják. Ezzel — vidéki bemutatók között egyedülálló szériaként - az Amadeus ősztől már harmadik évadban gazdagítja a Szigligeti Színház műsorkínálatát. ■ Játék a kastélyban Molnár Ferenc külföldön mindmáig a legismertebb és legelismertebb XX. századi magyar drámaíró. Briliáns logikával szőtt és csalhatatlan színpadi érzékkel bonyolított darabjai a színházak repertoárjának máig biztos pontjai. Műveit harminc nyelven, több mint négyszáz fordításban játsszák szerte a világon. A Játék a kastélyban című vígjátékban például egy tengerparti kastély két vendégszobáját ösz- szekötő ajtó játssza a főszerepet. Hogy mire szolgál? Természetesen arra, hogy bonyodalmat okozzon! A történetben Túrái és Gál, a sikeres színműíró páros fiatal pártfogoltjukkal és barátjukkal, Ádám Albert zeneszerzővel meglepetésszerűen érkezik Balogh Annié primadonna látogatására egy itáliai kastélyba. A fülig szerelmes Ádám a menyasszonya melletti szobát kapja, ám épp mikor a három barát készül kinyitni a szobákat elválasztó ajtót, szenvedélyes párbeszédre lesznek figyelmesek, ami a gyönyörű színésznő és egykori kedvese, Al- mády között zajlik. Ádám csalódottsága kétségessé teszi Annie-val készülő házasságát és az új operett zenéjének megírását is, amire eddigi boldogsága és a szerzőpár sarkalta. Vagy a kétségbeejtően mulatságos bonyodalmak sora csupán alkalmat szolgáltat arra, hogy a mindig bizakodó, csupa szív Túrái zsenialitása még erre a reménytelen helyzetre is megoldást találjon? A szolnoki színpadon mindmáig be nem mutatott darabot Csiszár Imre rendezi. A főszerepeket Vattai Péter, Liptai Claudia és Székhelyi József játssza.______________■ Kontinentális bemutató Marcel Proust: Az eltűnt idő nyomában Mécs Károly A XX. század egyik legjelentősebb és leghíresebb regényfolyamából a világhírű drámaíró, Harold Pinter valamint Di Trevis írt különleges hangvételű színpadi adaptációt. A darabot jelenleg Angliában játsszák nagy sikerrel. A bemutató jogait sikerült megszereznünk, így a kontinenspremierre idén a Szigligeti Színházban kerül sor. A nagy szereplőgárdát felvonultató színműben olyan nagyszerű művészek lépnek a szolnoki színpadra, mint Darvas Iván, Torday Teri, valamint Mécs Károly. A regényfolyam Pinter-fé- le átirata is az időről szól. Az időről, amelyben megszületnek a szerelmek, elmúlnak a remények, és - mintha ilyen lenne az élet, amiről folyton csak beszélünk, de amiről oly keveset tudunk — törvényszerűen bekövetkeznek a csalódások. „Elgondolni, hogy éveket vesztegettem el az életemből, hogy a halálra vágytam, hogy életem legnagyobb szerelmét egy olyan nő iránt éreztem, aki nem hatott rám, aki nem is az én zsánerem volt...” - mondja a darab egyik alakja, Swann. A komplex művészeti élményt célzó előadásban filmes bejátszások próbálják rögzíteni a múló időt, valamint — élőben — felhangzik a darab szempontjából oly fontos Vinteuil-szonáta. A kifinomult szórakozást ígérő darabot Szikora János rendezi. ■ Bereményi Feydeau-t rendez. A Bolha a fülbe a szolnoki színpadon Tisztességes feleség felbont egy férjének érkező csomagot. S ha a csomagból, mely egy kétes hírű lebujból érkezett, a férje kedvenc nadrágtartója kerül elő, az több mint gyanús. S ha mindehhez a nagy természetű férj, „aki éveken át úgy működött, mint valami forrongó gejzír, most egyszerre csak puff... vége...”, akkor egyszerre összeállt a kép, s már be is került a bolha a fülbe, mert annak nyomós okának kell lennie, hogy „azok, akik először nagy garral bankot robbantottak, most már csak filléres alapon játszanak”. Victor-Emmanuel Chandebise féltékeny felesége — aki mellesleg maga sem a házastársi hűség példaképe — névtelen levélben találkára hívja férjét a Tüzes Kandúrba. És ezzel elszabadul a pokol... „Feydeau a darabjaiban egy jellegzetes emberfajtáról, az erkölcstelen emberekről elmesélt történeteiben rendszeresen megnevettet bennünket. Ezek az emberek mindent könnyedén vesznek, számukra semminek nincs túlságosan súlyos következménye. A magyarországi Feydeau-bemutatók életszerető emberekről szólnak, akik ugyan erkölcstelen dolgokat művelnek, de akik szerint az életet élvezni emberi dolog. A Bolha a fülbe című darabot először nem színpadon láttam, hanem darabként olvastam, s képzeletbeli rendezőként megpróbáltam lelki színpadomon életre kelteni a darabot. Az én képzeletbeli előadásom komorabb színezetet kapott. Akkor éreztem meg, hogy valószínűleg másként is lehet Feydeau-t játszani, s ráadásul ez a más, ugyanolyan mulatságos.” (Bereményi Géza) Csehov: Ivanov Ivanov, a földbirtokos visszavonultan él tüdőbajos feleségével. Az asszony mindent feláldozott szerelméért: kikeresztelkedett, elhagyta a szüleit, lemondott a gazdagságról. Ivanov szenvedélyes szerelemből nősült, esküdö- zött, hogy örökké fogja szeretni, de... eltelt öt esztendő, a felesége még mindig szereti... ő pedig: (Doktor) „maga közli velem, hogy a feleségem rövidesen meghal, én pedig nem érzek se szerelmet, se szánalmat, csak valami nagy sivárságot, fáradtságot. A kívülállónak mindez bizonyára egyszerűen visszataszító, de én magam sem értem, hogy mi van velem.” S mialatt a felesége haldoklik, Ivanov szerelembe bonyolódik a szép szomszédnővel. Csehov 1887-ben írt első remekműve megöregedett lelkű fiatalokról szól. Olyan emberekről, akik nem tudják, hogyan éljenek, nem tudják, mit kezdjenek legbenső érzéseikkel, a tudattal, hogy a nagy lángolás után váratlanul elmúlik a szerelem, lassan elszivárog belőlük az erő, és. elvész minden. Csehov felülmúlhatatlan komplexitással ábrázolta, hogyan rombolja le az egykor volt álmokat a feltartóztathatatlan idő. A Szigligeti Színház közönsége a szolnoki színpadon eddig még nem láthatta ezt a korai mesterművet, melyet a következő évad negyedik bemutatójaként Telihay Péter állít színpadra. A főbb szerepeket Seress Zoltán, Létay Dóra, Gazdag Tibor, valamint Tóth József alakítja. Újra Huszka-operett Lili bárónő HuszkaJenő (1875-1960), a magyar operettmuzsika klasszikusa - Hubay és Koestler tanítványa - háziszerző a szolnoki színpadon. A Bob herceget és a Gül babát már az első világháború előtt is játszották színházunkban, a Lili ■ptj bárónő az 1920-as évektől vált népszerűvé, a Mária főhadnagy pedig egy emberöltővel ezelőtt, a második világháború alatt. A Szigligeti Színház 1953-tól kétszer tűzte műsorára a Gül babát, 1965-ben - milyen sokatmondó! - pedig három hónap alatt két Huszka-operettnek tapsolhatott a szolnoki közönség, a Mária főhadnagynak és a Lili bárónőnek. Ez utóbbi szövegkönyvét a neves szerző, Martos Ferenc legjobb munkájának tartják, a Cigaretta- keringőt pedig a legfülbemászóbb Huszka-melódiák közül valónak. Nézőink közűi a „tapasztaltabb” generációk még jól emlékezhetnek a tragikus sorsú Hubay Anikóra - ő játszotta a Lili bárónő címszerepét -, akit sokan, sokáig a legcsillogóbb, legszebb hangú szolnoki primadonnának véltek. Malomszegi bárót az 1965- ös előadásban a hallatlanul népszerű „Dodó”, vagyis Varga D. József játszotta. Az álkomornyikot, valójában Illésházi grófot pedig Gálfy László alakította. Nagy szériája volt akkoriban, előbb Stone kapitány a Hawaii rózsájában, majd Florimond a Montmartre-i ibolyában. A szolnoki zenés színpad egyik erőssége volt a hatvanas években. Huszka Jenő örökszép, szárnyaló zenéje, az igényes szerep- osztás a legújabb bemutatón is nagy sikert, önfeledt szórakozást ígér. A főszerepeket Várnái Zita, Nyári Zoltán, Nárai Erika és Vida Péter alakítják. SZOLNOKI NYÁRI SZÍNHÁZ 2002. Matuz: Pedrollo visszavág, avagy ha egy után jön a három... A tavaly nagy sikerrel játszott vásári komédia folytatásában újabb bonyodalmakba keveri kenyéradó gazdáit Pedrollo, a kétbalkezes asztalosinas... Főszereplők: Vida Péter, Sebestyén Éva, Hollósi Frigyes, Mészáros István, Szalay Mariann, Horváth Gábor, Zelei Gábor, a Két Virág, alias Pécz Ottó és Torma Zsolt, valamit az elmaradhatatlan Bolha Band. Zeneszerző: Lakai Zoltán. Rendezte: Molnár László. Bemutató: 2002. június 21-én, pénteken 21.00 órakor. További előadások: 2002. június 22., 23., 25., 26., 27., 28., 29. Esőnap: 2002. június 24-én és 30-án 21.00 órakor. Jegyek a Szigligeti Színház jegyirodá- jában válthatók: lelátóra 1000 Ft/db, asztalhoz 1600 Ft/db. ________■ Az összeállítás a színház és a kiadó együttműködése alapján készült. A költségeket az intézmény viseli. m t Liptai Claudia a Viktória című operettben
